Pesti Hírlap, 1905. november (27. évfolyam, 316-331. szám)
1905-11-16 / 317. szám
005. november 16., csütörtök PESTI HÍRLAP - alapulónak tartja-e Kristóffy Józsefnek azt a leiratát, amelyben a miniszter Pest vármegye 65-ös bizottságát feloszlatta.— Erre a kérdésre, — válaszolt Prónay, — feleletem igen egyszerű. A belügyminiszternek nem volt joga a 65-ös bizottságot feloszlatni, miután a magyar törvénykönyvben nincs szakasz, amely erre feljogosította volna. A vármegye törvényhatósági bizottságának elvitathatatlan joga, egyes kérdések megvitatására és ügyek elintézésére bizottságokat kiküldeni. Ehez a jogához kétség nem fér. A törvényhatóságok a múltban számtalanszor küldtek ki ily bizottságokat, amelyek feladatuknak megfelelvén, később megszűntek. Ilyen bizottságok voltak a Vöröskereszt-bizottság s legutóbb az Erzsébet-szobor-bizottság. Mindezeket a bizottságokat bizonyos helyzetek és körülmények, mondjuk rendkívüli körülmények tették szükségessé s ily rendkívüli helyzet teremtette meg a jelenlegi 65-ös bizottságot is, így tehát Kristóffy belügyminiszternek feloszlató rendelete, — amelyről különben hivatalosan, mint a 65-ös bizottság elnökének, semmiféle értesülésem nincs, — nem alapul a törvényen. Ez ebben a kérdésben álláspontom s a bizottság közelebb megtartandó ülésén is ezt az álláspontot fogom képviselni. — Ami a kormány további magatartását illeti, — folytatta, — szerintem közeledünk ahoz az időponthoz, amelyben ez az alkotmányellenes, tehát törvénytelen minisztérium el fogja magától venni az alkotmányosságnak minden külsőségét s a maga teljes, igazi mivoltában fog jelentkezni. És akkor mindenki szemében az lesz, ami tényleg: alkotmányellenes, törvénytelen és abszolutisztikus kormány. Ma még keresi a módot, amelyen alkotmányosnak látszanék, holnap már úgy lehet, mindezzel nem fog törődni. S ezt nagyban magával fogja hozni tehetetlensége, így végrehajthatatlan a Fazekas Ágostont felfüggesztő rendelet is. .. Beszélnek kormánybiztosok és királyi biztosok kiküldetéséről. De, ha ezzel próbálkértnék meg a belügyminiszter, úgy csak újabb törvénytelenséget követne el. Az 1848 : III. t.-c. határozottan kimondja, hogy a király végrehajtó hatalmát felelős miniszterek útján gyakorolja. Oly értelemben vett királyi biztosok ellen, mint például a 48 előtti időkben voltak, épen ez a törvény szól a legvilágosabban. Vagy vegyük a kormánybiztosok kiküldését. A törvényhatóságokról szóló törvényekben, az 1886. XXI. t.-c.-ben, úgyszintén az e törvényeket kiegészítő novellákban, nyoma sincs a kormánybiztosság intézményének. Erre tehát esetleg csak akkor kerít majd sort a kormány, ha már nem törődik az alkotmányosságnak még csak látszatával sem. Munkatársunk ezek után arra nézve intézett kérdést báró Prónayhoz, hogy lehetségesnek tartja-e a törvényhatósági bizottságoknak utóbbi időben sokszor híresztelt feloszlatását. — Ez, — felelte báró Prónay, — szinte kizárt eshetőség. Mert a törvényhatóságokról szóló törvény szerint igenis fel lehet oszlatni a községek képviselőtestületeit. Az erőszakolt kormánymagyarázat a várost városi lényegén kívül még községnek is tartja, tehát per analogiam, feloszlathatónak tartja a városok törvényhatósági bizottságát is. De valamely vármegye törvényhatósági bizottságát feloszlatni, kifejezetten a törvényekbe ütközik. Nem is hiszem, hogy a kormány ezt meg akarná tenni. Hisz választatni akar s a választásokat a megye központi választmánya írja ki. Ha a kormány feloszlatná a törvényhatósági bizottságokat, úgy ezzel egyidejűleg feloszlatná a központi választmányt is. Tehát nem irathatná ki a választásokat. Ez pedig az előjelek szerint nem állhat szándékában. Báró Bánffy Dezső Kolozsvár városához, Kolozsvár sz. kir. város törvh. bizottsága október havi közgyűlésén kimondta, hogy az egyesült ellenzéki pártok vezéreit a mai politikai harcban való magatartásukért üdvözölni fogja. E határozatról a városi tanács a törvényhatósági közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának csatolása mellett értesítette az egyesült ellenzék vezéreit s közöttük báró Bánffy Dezsőt, az új párt vezérét. Báró Bánffy Dezső ez alkalomból a következő köszönőlevelet intézte Kolozsvár város törvényhatósági bizottságához, Kolozsvár se. kir. város tekintetes törvényhatósági bizottságának. Mély hálával és köszönettel vettem a tekintetes törvényhatósági bizottságnak megtisztelő határozatát, amelylyel engem, mint a parlamenti egyesült többségi pártok egyik vezérét, kitüntetni kegyesek voltak. Biztató jelét látom ebben annak, hogy a nemzeti törekvések fogékony szívre, teremékeny talajra találtak Kolozsvár sz. kir. város hazafias közönségének lelkében is. Erdély szivének hangulatát látom visszatükröződni az együttérzésnek e fölemelő megnyilatkozásában, mely erőssé teszi bennem a hitet, hogy a nemzet igazának győzedelmébe vetett tántoríthatatlan hittel, le fog küzdeni minden támadást, mely alkotmánya ellen tör. S következzenek nehéz percei bár a megpróbáltatásnak, biztosíthatom a tekintetes törvényhatósági bizottságot, hogy az alkotmány védelme mindig az első sorokban fog találni. Vagyok hazafias tisztelettel a tekintetes törvényhatósági bizottságnak Budapest, 1905. nov. 10. kész hive Báró Bánffy Dezső. 5 4 Beszélgetés Fazekas főjegyzővel. Egy hírlapíró ma fölkereste Fazekas Gusztáv főjegyzőt, a fölfüggesztett alispánhelyettest. A hozzá intézett kérdésekre Fazekas főjegyző ezeket mondta: • A rendeletet a közigazgatási bizottságnak kellene végrehajtani, amelynek elnöke a törvények szerint a főispán. De mert a vármegyének nincsen főispánja, a bizottság nem működhetik s igy én megmaradok állásomban, de hangsúlyozni kívánom, hogy tisztán hazafiságból, mert ha a kényelmesebb oldalát választanám, megtehetném azt is, hogy helyemet egyszerűen azonnal elhagyjam, de a vármegye közönségére való tekintetből mindaddig maradok, amig a felfüggesztésre vonatkozó rendelet törvény szerint végre nem hajtatik. . — És ki fog elnökölni a november 27-iki közgyűlésen ? — Természetesen én, ha másképen nem intézkedik a közgyűlés. Ha én nem, akkor az árvaszéki elnök, Dalmady Győző, mert őt jelölte ki a közgyűlés kívülem alispánhelyettesnek. — Mit fog tenni a 65-ös bizottság a feloszlató rendelettel szemben? — A bizottság megmarad tovább is annak a célnak a szolgálatában, melyre megalakittatott. A miniszter ezt a bizottságot törvényesen fel nem oszlathatja s ennek a feloszlatásnak semmi érvénye és eredménye nincs. A bizottság ezután is tart üléseket s ezeket a vármegyeházán kivil is tarthatja, mert azt nem mondotta ki a közgyűlés, hogy az ülések csak a vármegyeházán tarthatók. Uj főispán. A hivatalos lap szerdai száma a következő királyi kéziratokat közli: Magyar belügyminiszterem előterjesztésére Török Zoltán Nógrád vármegye főispánját ezen állásától, saját kérelmére, felmentem. Kelt Bécsben, 1905. évi november hó 8-án. Ferencs József, s. k., Kristóffy József, s. k. Magyar belügyminiszterem előterjesztésére gróf Berchtold Artúrt Nógrád vármegye főispánjává kinevezem. Kelt Bécsben, 1905. évi november hó 8-án. Ferencs József, s. k., Kristóffy József, s. k. A személyem körüli magyar minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére Török Zoltánnak, Nógrád vármegyei főispáni állásától, saját kérelmére történt felmentése alkalmából, sok évi buzgó és sikeres szolgálatai elismeréséül, Lipót-rendem lovagkeresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1905. évi november hó 11-én. Ferencs József, s. k., báró Fejérváry Géza, s. k. Kristóffy rendeletei. Az a rendelet, melylyel Kristóffy József belügyminiszter Fazekas Gusztáv főjegyzőt felfüggesztette, igy hangzik: Magyar királyi belügyminiszter, 119.522. szám n. a. A vármegye főispánjának jelentés szerint a vármegyei főjegyző, mint a szabadságon lévő alispán törvényes helyettese, a törvényhatósági bizottságnak e tárgyban hozott határozatára való utalással és az ezen határozattal adott utasításra támaszkodva, a főispán által hivatali esküjének letehetése érdekében összehívott rendkívüli közgyűlés határnapjának kihirdetésére vonatkozó utasítás foganatosítását megtagadta, s a vármegye székházában lévő főispáni hivatali helyiségeket elzáratta. Miután az 1886 : XXI. t.-c. 46. 51-a szerint a főispán rendkívüli közgyűlést saját hatáskörében bármikor összehívhat,— s a főispánnak ezen törvényben biztosított joga akkor is kétségtelenül fennáll, ha a közgyűlés összehívása iránt hivatali esküjének letétele előtt ugyan, de épen az eskü letétele érdekéből intézkedik, — s miután továbbá az alispán, illetőleg helyettese a közgyűlés határnapját, ugyancsak az említett törvényszakasz, valamint a tanácskozási ügyrendről 352/1899. kgy. sz. alatt alkotott törvényhatósági szabályrendelet 3. §-a szerint szabályszerűen kihirdetni köteles, — az alispánt helyettesítő főjegyző, a főispán által törvényes hatáskörében összehívott rendkívüli közgyűlés határnapjának kihirdetését annál kevésbbé tagadhatja meg, mert a vármegye közönségének azon, a törvénynyel különben is ellenkező, s azért önmagában semmisnek és érvénytelennek tekintendő határozata, melyre a főjegyző, mint a panasz tárgyává tett ténykedésének alapjára hivatkozott, a szabályszerű kihirdetési határidő letelte előtt még jogerőssé nem vált, s így az 1901 : XX. t.-c. 8. ír-a értelmében és az ezen törvényszakaszban felsorolt feltételek hiányában, a már ezen okból sem lett volna végrehajtható. Ami pedig a főispáni helyiségek elzáratását illeti, minthogy a törvényhatósági közigazgatás érdekei minden kétséget kizárólag megkövetelik azt, hogy a főispánnak, mint a végrehajtó hatalom képviselőjének és a törvényhatósági önkormányzat ellenőrének hivatalos helyisége, melynek használatához a főispánnak kineveztetése időpontjától kezdve kétségtelen joga van, a törvényhatóság székházában legyen elhelyezve, ennélfogva a törvényhatóságnak a főispáni hivatali helyiségek elzárására vonatkozó törvénytelen határozata, egyrészt, mert az szintén nem volt még jogerős, másrészt, mert ezen határozat meghozatalának alapját a törvényhatóság tekintélyéhez nem méltó oly kicsinyes dacból származott intézkedés képezi, amely megütközést kelt és a törvényhatóság önkormányzati joga gyakorlatának komolyságához fűződő bizalmat ingatja meg. A vármegye alispánjának helyetteseként eljárt Fazekas Gusztáv főjegyző tehát a szóban levő ténykedésével az 1886 : XXI. t.-c. 7. és 46. §§-ai, valamint az 1901 : XX. t.-c. 8. §1-ának rendelkezéseit, nemkülönben a már föntebb idézett vármegyei szabályrendelet megfelelő intézkedéseit sértette meg, amiért is ellene az 1886 : XXIII. t.-c. 1. §-a a) pontjában jelzett, törvényben és szabályrendeletben megszabott kötelességsértés miatt ugyanezen törvénycikk 2. §. c) pontjában biztosított jogom alaliján a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot a vármegye közigazgatási bizottságához egyidejűleg intézett rendeletemmel elrendeltem s egyúttal nevezettet az említett törvénytelen s a közigazgatás rendes menetét gátló eljárása miatt az idézett törvény 4. §-a alapján hivatali állásától is felfüggesztettem s a felfüggesztés tartamára illetményeit évi fizetésének egyharmad részében állapítottam meg. Miről a vármegye közönségét tudomás végett értesitem, Budapesten, 1905. november hó 14-én. Kristóffy. Kristóffy József belügyminiszternek a 65-ös bizottság feloszlatása tárgyában kiadott rendelete a következő: Magyar királyi belügyminiszter, 115.473. szám. IT. a. Tárgy: A vármegyei 65-ös bizottság működésének beszüntetése. Folyó évi junius hó 20-án tartott bizottsági közgyűlésében 923. sz. alatt hozott véghatározatával többek között kimondotta, hogy a tisztviselők működésének támogatására és a vármegye hatóságai egyöntetű eljárásának elősegítésére egy 65 tagú bizottságot küld ki, amely bizottság intézkedik aziránt is, hogy szükség esetén az alispán útján rendkívüli közgyűlés hivassák össze. A bizottság megalakítása iránti intézkedést az említett határozat felülvizsgálása alkalmával azért nem tettem kifogás tárgyává, mert nem akartam útját állani annak, hogy a vármegyét az 1886 : XXI. t. c. 2. 11. c) pontjában körülírt törvényes hatáskörének gyakorlatában egy külön e célra alakított szerv is támogassa. A törvényhatóságok önkormányzati életében ugyanis az a gyakorlat fejlődött ki, hogy egyes nagyobb jelentőségű kérdések megvitatására és előkészítésére a törvényhatósági bizottság kebeléből oly külön bizottságok (választmányok) alakíttattak, amelyek szervezésére a vármegyét tételes jogszabályok sem nem kötelezik, sem fel nem hatalmazzák. Az így megalakított külön bizottságok (választmányok) azonban mindig csakis vitatkozó é és véleményező testületek voltak, amelyek a hozzájuk utalt ügyet minden oldalról megvilágítva, közgyűlési tárgyalásra előkészítették, határozati javaslataikat