Pesti Hírlap, 1906. március (28. évfolyam, 75-90. szám)
1906-03-31 / 90. szám
1906. március 31., szombat. PESTI HÍRLAP ___________________________________5 _ Nemzeti ellenállás. A pestmegyei helytartóságból. Radnay Béla királyi biztos pénteken rendeletet intézett dr Csapó Lóránt alispánhoz, melyben értesiti Pestvármegye közönségét, hogy Tőkély Gyula árvaszéki ülnököt, ifj. Zolnay Jenő, dr Morlin Adorján, Romeiser Vilmos, dr Erdélyi Lóránt, Halász Bálint, Katumi Lajos, Dudics Pál, Salmy Kornél, Simig Gyula és Szalay Jenő közigazgatási és árvaszéki gyakornokokat a benyújtott lemondásuk alapján saját kérelmükre hivatalos állásuktól felmentette. Egy másik rendeletével arról értesítette a királyi biztos Csapó alispánt, hogy Szilvásy Lajos, Kuthy Áron, Vágner József, Székely Albert és Boros Ernő vármegyei kezelőtiszteknek, továbbá Bogdán Gyula napidíjasnak a rendszeresített illetményeiken kívül napi 5 korona tiszteletdíjat utalványozott azon szolgálataikért, melyet a vármegyei központi jegyzők eltávozása után azok hatáskörébe tartozó ügyek elintézésében teljesítettek. Minthogy a fantnevezett kezelőtisztviselők már egy hónap óta teljesítenek fogalmazói szolgálatot, továbbá mert ezen eddig üresedésben volt állások a holnapi nappal végleg be lesznek töltve, ennélfogva a királyi biztos az általa utalványozott napi 5 koronákkal a nevezett tisztviselők szolgálatait jutalmazta meg. Dr Csapó Lóránt alispán pénteken hoszabb ideig tartózkodott Radnay Béla királyi biztosnál, kivel véglegesen megállapították a szombaton kinevezendő tisztviselők névsorát. A somogy- és zalamegyei helytartó nyilatkozata. "Sulyovszky Dezsőt, Zala- és Somogy vármegyék királyi biztosát, Zalaegerszegen felkereste egy tudósító s kérdést intézett hozzá a szereplését illetőleg. A királyi biztos válaszát ideigtatjuk, hogy adandó alkalommal hivatkozhassunk reá. — Minő okok indították a kormányt arra, hogy méltóságodat teljhatalmú királyi biztossá neveztesse ki ide? — A vármegye törvényhatósága a kormány rendeleteivel szemben többször a legintranzigensebb álláspontra helyezkedett és bár ez állásfoglalását illusztráló közgyűlési határozatokat a kormány megsemmisítette, azokat mégis teljes egészében fentartotta, amint ez a törvényhatósági bizottságnak legutóbb, folyó évi március hó elsején tartott rendkívüli közgyűlésén hozott egyhangú határozatában is kifejezést nyert. Egy modern berendezkedésű államban, mint amilyen Magyarország is, a kormányhatalom szükséges tekintélyének ez a megsértése lehetetlen állapotokat teremtett. De főképen annál a körülménynél fogva, hogy a nyílt ellenállással szemben a kormány az ország közjavát célzó nagyszabású munkájában akadályozva volt, — ezért határozta el magát arra, hogy az én kinevezésem iránt a legmagasabb helyen javaslatot tegyen. — Közölte-e a kormány méltóságoddal, hogy körülbelül mennyi időre szól küldetése? ■— Minthogy az én küldetésem célja a kormány közjóra irányuló rendeleteinek a törvényhatóság ellenkező határozataival szemben is érvényt szerezni, kell, hogy a megyében a megzavart közállapotok helyreállítására törekedjem, s amennyiben ebben a munkámban a tisztviselői kar és általában a közönség részéről a kívánt támogatásban fogok részesülni, még hamarább befejeződik a küldetésem, mint gondoltam. Természetes azonban, hogy itt határozott időpontot megállapítani nem lehet. __ A vármegye autonomikus jogait meghagyja-e méltóságod érintetlenül? — Minden törekvésem oda fog irányulni, hogy a vármegye önkormányzati jogát megóvhassam. Ha azonban a vármegye törvényhatósági bizottsága, vagy más tényezők részéről a közigazgatás rendes menete megakadályoztatnék, akkor kénytelen lennék a reám ruházott jogkörben az autonómiát felfüggeszteni. De remélem, hogy erre szükség nem lesz. — fog-e méltóságod az adók és újoncok biztosítására eljárást indítani, s minő lépéseket szándékozik tenni ebben az ügyben ? — Ebben a kérdésben már kifejtettem a nézetemet abban a beszédemben, amelyet a tisztviselői kar előtt bemutatkozásom alkalmával mondottam volt. Akkor kijelentettem, hogy a kormány sem az adók behajtása, sem az újoncozás kérdésében nem szándékozik erőszakos eszközöket alkalmazni. Különben is a törvények idevonatkozó rendelkezése minden vitát kizár és én csak azoknak pontos végrehajtását fogom kívánni a tisztviselőktől. Ha pedig sikerül a vármegyében a rendet helyreállítanom, ezzel működésemet be is fejezem s azonnal megteszem a lépéseket az iránt, hogy szolgálatomból felmentessem. A máramarosmegyei adminisztrátor távozása. Máramarosszigetről jelentik: Báró Perényi Zsigmond, Máramarosvármegye megyefőnöke, a vármegye közönségének hazafias felháborodása elől menekülni kénytelen. Perényit, ki az egyik aradi vértanúnak unokája, családja már több ízben felszólította, hogy váljon meg állásától, amelyhez azonban a fiatal megyefőnök szívósan ragaszkodott. Erre azután a vármegyében levő személyes jóbarátai el akartak fordulni tőle, de Perényinek ezeket sikerült kiengesztelni azzal, hogy azt mondotta nekik, miszerint megállapodása van a kormánnyal arra nézve, hogy szabadelvű párti politikát folytasson és az esetleges választásoknál is a szabadelvű párti jelölteket támogathatja. Később azonban kiderült, hogy ez nem felel meg a valóságnak, mire barátai is végleg elfordultak tőle. Viszont a kormány szintén megtudta e kétszínű politikai játékot, minek következménye azután, az lett, hogy őt most rövidesen meneszti. Távozásával már a küszöbön levő társadalmi bojkottól menekült meg. Az új megyefőnökök szerint Szölősy Ferenc nagybirtokos lenne, akinek a vármegyében sok személyes jó barátja és ismerőse van. Kinevezését Perényi fölmentésével egyidejűleg fogják publikálni, még pedig április közepe táján. Zala megye tisztviselői lemondanak. Zalaegerszegről táviratoztak. Zala vármegye tisztviselői pénteken délelőtt a vármegyeház egyik termében Csernán Károly alispán elnökletével értekezletet tartottak, amelyen egyhangúlag elhatározták, hogy állásukról lemondanak. Az értekezleten a községi tisztviselők is nagy számban jelentek meg. Zalavármegye hazafias közönsége két évre biztosította tisztviselőinek ellátását s ezáltal lehetővé tette, hogy azok ne legyenek kénytelenek meghajolni a kormány törvénytelen kiküldöttje előtt. A tisztviselők egyöntetű elhatározása az egész vármegyében nagy lelkesedést keltett. Csertán Károly alispán április 7-ére rendkivüli közgyűlést fog egybehívni s a tisztviselők azon jelentik be lemondásukat hivatalosan. A maros-tordamegyei helytartóságból, Marosvásárhelyről jelentik: Vozáry János királyi biztos a maros-torda megyei régeni felsőjárási szolgabiróság székhelyét Magyar-Igenből Szászrégen városba helyezte át. Gergelyi Sándor és Reicher Aladár régeni felsőjárási, állásuktól elmozdított szolgabirák a járás összes tisztviselőihez röpiratot intéztek, felhiva őket az ellenállásra. Vozáry királyi biztos Bodó János toplicai jegyzőt és Krisztea János birót, akik a miniszterelnöknél küldöttségben járó toplicai ref. papnak megtámadtatásában részes gödemesterházi lakosokat felbujtották — állásuktól felfüggesztette. A makói kaszinó felfüggesztése. Makóról jelentik: A kaszinó márc. 15-iki társasvacsoráján Návay Lajos izgató politikai beszédet tartott s e miatt több kaszinótag a belügyminisztertől a kaszinó feloszlatását kérte. Egyébbként is a legutóbbi választásnál a koalíciósok tisztán politikai szempontból az összes kormánypártiakat a tisztikarból és a választmányból kibuktatták, és a nem koalíciós lapokat kitiltották. A belügyminiszter a kaszinó működését felfüggesztette és Farkas László alispánt a vizsgálattal, esetleg a feloszlatási javaslat felterjesztésével megbízta. A zempléni kormányzóságból, Sátoraljaújhelyről jelentik: őrgróf Pallavicini, zempléni megyefőnök, pénteken a nagymihályi járás főszolgabiráját, Bajusz Andort hivatalból rendeletileg elmozdította. Dr Kazay Lászlónak, a zempléni vice-ispánnak, érdekes pártfogója akadt a kassai kard-affaire egyik szereplőjében, a Kassai öv szerkesztőjében, Seress Imrében. A nemzeti ellenállás mártírjaként szereplő szerkesztő, akinek védelmében a derék Klein nyomdász életét vesztette a felcsapott haladó-pártinak és most Vésziekkel együtt fújja a hon- és alkotmánymentés nótáját és mint ilyen védi a köpenyegforgató vice-ispán urat. A liptói főispán ügye. A liptómegyei főispán marasztalására folyó hó 27-én Liptószentmiklóson megtartott értekezlet tárgyában Joób Marcel alispán cirkulárét bocsátott ki a fővárosi lapokhoz és abban az értekezlet való leírását közli. Körlevele, amelyet rossz helyre adresszált, elkésett, amennyiben a kormány félhivatalos kőnyomatosa már helyreigazította a lapok azon tévedését, amit az értekezletről ugyancsak a félhivatalos nyomán közöltek. A levélben új dolog csak annyi van, hogy Liptó megyében egyáltalán nem létezik haladó párt, továbbá, hogy ő, az alispán, midőn az értekezletet megnyitotta, vázolta a súlyos politikai helyzetet s a bekövetkező főispáni lemondás következményeit; a jelenlegi törvénytipró és alkotmányellenes kormány eljárását élesen elítélte és a bizottsági tagokat állásfoglalásra szólította fel. Tehát ő nem haladópárti és Szmrecsányi főispán még kevésbbé. Sopron, Sopronból táviratozzák. A város törvényhatósági bizottsága pénteken Toepler Kálmán elnöklésével közgyűlést tartott, amelyen felolvasták a belügyi ügyvivőnek ama leiratát, amely bírálat tárgyává teszi a közgyűlés legutóbbi határozatát, amelylyel a kormány és az adminisztrátor törvényességét kétségbe vonja, nemkülönben a törvényhatósági bizottság tárgyalási modorát. A közgyűlés kimondta, hogy a birtott tudomásul nem veszi és irattárba helyezi. A kisidai díszpolgárválasztók és egy toronyóra haranggal. A kormány félhivatalos kőnyomatosa kassai kelettel érdekes hírt közöl, amelynek keretében a Pongrác főispánt díszpolgárrá választó kisidai képviselő-testületi tagok nyilatkoznak valamelyes lána helyett haranggal felékesített toronyóra ügyében. A nyilatkozó képviselőtestületi tag urak neveit gondosan kihagyják és csak úgy en bloc képviselőtestületnek veszik az 52 házból álló és 398 lelket számláló Kisida község féltucat centumpáterét. A szép nagy, betűkkel olvashatóan lekopogtatott közlemény a következő : Kassa, március 30. A Napló című kassai koalíciós lap csütörtökön Pongrác főispán kisidai díszpolgárságáról azt írta, hogy azért Puky főszolgabíró urát és harangot ígért a községnek. Erre vonatkozólag Kisida község a következő nyilatkozatot adta ki: Alulírottak, mint Kisida község képviselőtestületének tagjai ezennel kinyilatkoztatjuk, hogy méltóságos gróf Pongrác Ferenc főispán urat saját szabad akaratunkból, minden befolyásolás vagy ígéretektől menten megválasztottuk községünk díszpolgárivá, megválasztottuk, mert megérdemli. A Napló című kassai lap március 28-iki számában megjelent, Egy díszpolgárság titka című újságközleményben foglalt és a közönség félrevezetésére irányuló és durva módon sértegető cikket a legnagyobb felháborodással visszautasítjuk s midőn azt községünk tekintélyének megóvása végett megteszszük, egyben kiemeljük, hogy a kérdéses cikk sértegető állításai valótlanok. Hanem igenis való, hogy Semsey László volt orsz. képviselő úr házi káplánja március 25-én, azaz vasárnap délelőtt átjött Kisidára és itt a képviselőtestületi tagokat házuknál felkereste, majd azokat az utcán szidalmazta és becsmérelte és reáltitni igyekezett a képviselőtestületi tagokat, hogy a képviselőtestületi határozatot megfelebbezzék. Ő megcsinálja az írást róla, csak alá kell irni és nem lesz semmi az egész dologból. Ez a valódi tényállás, községünk és a magunk érdekében ennyit tartottunk szükségesnek kinyilatkoztatni. Kisida, 1906. március 28. Kisida község képviselőtestülete. Gömör megye közgyűlése. Gömörkishont Vármegye törvényhatósága f. hó 29—30-ikán Bornemissza László alispán elnöklete alatt tartotta meg rendes évnegyedes közgyűlését, melyen Hámos László főispán nem vett részt. A közgyűlés az alispán terjedelmes, nagy gonddal megszerkesztett jelentését tudomásul vette, s aztán általános érdeklődés mellett foglalkoztak a politikai viszonyokkal összefüggésben levő számos megkereséssel. A vármegyék hazafias átiratai ügyében az állandó választmány egyhangúlag hozott határozatát tette magáévá a közgyűlés. Hevessy Benedek az indítványt elfogadja ugyan, de kifejezést ad azon nézetének, hogy a vármegye nem volt következetes, mikor a főispánt állása megtartására rábírta, s a tisztviselőket feloldotta a régi határozat betartása alól. Török Bálint tiltakozik az ellen, hogy a megye következetlennek tartassák, mert szerinte a tisztviselők feloldása eszélyes és helyes volt; ő, valamint Szentiványi Árpád is elfogadta az állandó választmány határozati javaslatát. Szentiványi emlékeztet arra, hogy a tisztviselők maguk kijelentették, hogy a meg nem szavazott adók behajtásánál és újoncállításnál segédkezni nem fognak. Ő megbízik a vármegye hazafias és mindig hű tisztikarában. Farkas Ábrahám helyesli a vármegye kellő mérséklet és nyugodtság korlátai között való tiltakozását az alkotmányt leromboló intézkedésekkel szemben. A közgyűlés egyhangúlag hozta meg a következő határozatot: 1. Gömörkishont vármegye rendes negyedévi közgyűlésén egybegyült közönsége egyértelműleg tiltakozását fejezi ki az országgyűlésnek 1906. év február hó 19-én törvény ellenére, s törvényeinkben nem ismert és meg nem engedett teljhatalmú királyi biztos kirendelése által történt erőszakos feloszlatása, egyben a nemzet véderejének és a rendőrségnek, a képviselőházi elnök engedélye nélkül az ország törvényhozási házába történt betörése és ottani erőszakos szereplése ellen. 2. Óvást emel a külfölddel kötött kereskedelmi szerződéseknek az 1899. XXX. t.-c. kifejezett tilalma, s az országgyűlés beleegyezése nélkül történt megkötése, és ezen szerződéseknek, úgy a törvény intézkedéseinek mellőzésével önkényüleg megállapított autonóm vámtarifának rendeleti uton eszközölt életbeléptetése ellen. 3. Tiltakozik a királyi biztosoknak kirendelése és a törvényhatóságok törvénynyel biztosított önkormányzatának felfüggesztése, elkobzása, az alkotmányos választott megyei tiszt