Pesti Hírlap, 1906. március (28. évfolyam, 75-90. szám)

1906-03-31 / 90. szám

1906. március 31., szombat. PESTI HÍRLAP ___________________________________5 _ Nemzeti ellenállás. A pestmegyei helytartóságból. Radnay Béla királyi biztos pénteken rendeletet intézett dr Csapó Lóránt alispánhoz, melyben érte­­siti Pestvármegye közönségét, hogy Tőkély Gyula árvaszéki ülnököt, ifj. Zolnay Jenő, dr Morlin Ador­ján, Romeiser Vilmos, dr Erdélyi Lóránt, Halász Bálint, Katumi Lajos, Dudics Pál, Salmy Kornél, Simig Gyula és Szalay Jenő közigazgatási és árva­széki gyakornokokat a benyújtott lemondásuk alap­ján saját kérelmükre hivatalos állásuktól felmentette. Egy másik rendeletével arról értesítette a ki­rályi biztos Csapó alispánt, hogy Szilvásy Lajos, Kuthy Áron, Vágner József, Székely Albert és Bo­ros Ernő vármegyei kezelőtiszteknek, továbbá Bog­dán Gyula napidíj­asnak a rendszeresített illetmé­nyeiken kívül napi 5 korona tiszteletdíjat utalványo­zott azon szolgálataikért, melyet a vármegyei köz­ponti jegyzők eltávozása után azok hatáskörébe tar­tozó ügyek elintézésében teljesítettek. Minthogy a fantnevezett kezelőtisztviselők már egy hónap óta teljesítenek fogalmazói szolgálatot, továbbá mert ezen eddig üresedésben volt állások a holnapi nappal végleg be lesznek töltve, ennélfogva a királyi biztos az általa utalványozott napi 5 koronákkal a nevezett tisztviselők szolgálatait jutalmazta meg. Dr Csapó Lóránt alispán pénteken hoszabb ideig tartózkodott Radnay Béla királyi biztosnál, kivel véglegesen­­ meg­állapították a szombaton kinevezendő tisztviselők névsorát. A somogy- és zalamegyei helytartó nyilatkozata. "Sulyovszky Dezsőt, Zala- és Somogy­ vármegyék királyi biztosát, Zalaegerszegen felkereste egy tudó­sító s kérdést intézett hozzá a szereplését illetőleg. A királyi biztos válaszát ideigtatjuk, hogy adandó alkalommal hivatkozhassunk reá. — Minő okok indították a kormányt arra, hogy méltóságodat teljhatalmú királyi biztossá ne­veztesse ki ide? — A vármegye törvényhatósága a kormány ren­deleteivel szemben többször a legintranzigensebb ál­láspontra helyezkedett és bár ez állásfoglalását il­lusztráló közgyűlési határozatokat a kormány meg­semmisítette, azokat mégis teljes egészében fentar­­totta, amint ez a törvényhatósági bizottságnak leg­utóbb, folyó évi március hó elsején tartott rendkí­vüli közgyűlésén hozott egyhangú határozatában is kifejezést nyert. Egy modern berendezkedésű állam­ban, mint amilyen Magyarország is, a kormányhata­lom szükséges tekintélyének ez a megsértése lehetet­len állapotokat teremtett. De főképen annál a körül­ménynél fogva, hogy a nyílt ellenállással szemben a kormány az ország közjavát célzó nagyszabású munkájában akadályozva volt, — ezért határozta el magát arra, hogy az én kinevezésem iránt a legma­gasabb helyen javaslatot tegyen. — Közölte-e a kormány méltóságoddal, hogy körülbelül mennyi időre szól küldetése? ■— Minthogy az én küldetésem célja a kormány közjóra irányu­ló rend­el­eteinek a törvényhatóság el­lenkező határozataival szemben is érvényt szerezni, kell, hogy a megyében a megzavart közállapotok helyreállítására törekedjem, s amennyiben ebben a munkámban a tisztviselői kar és általában a közön­ség részéről a kívánt támogatásban fogok részesülni, még hamarább befejeződik a küldetésem, mint gon­doltam. Természetes azonban, hogy itt határozott időpontot megállapítani nem lehet. __ A vármegye autonomikus jogait meghagy­ja-e méltóságod érintetlenül? — Minden törekvésem oda fog irányulni, hogy a vármegye önkormányzati jogát megóvhassam. Ha azonban a vármegye törvényhatósági bizottsága, vagy más tényezők részéről a közigazgatás rendes menete megakadályoztatnék, akkor kénytelen lennék a reám ruházott jogkörben az autonómiát felfüggeszteni. De remélem, hogy erre szükség nem lesz. — fog-e méltóságod az adók és újoncok bizto­sítására eljárást indítani, s minő lépéseket szándé­kozik tenni ebben az ügyben ? — Ebben a kérdésben már kifejtettem a néze­temet abban a beszédemben, amelyet a tisztviselői kar előtt bemutatkozásom alkalmával mondottam volt. Akkor kijelentettem, hogy a kormány sem az adók behajtása, sem az újoncozás kérdésében nem szándékozik erőszakos eszközöket alkalmazni. Külön­ben is a törvények idevonatkozó rendelkezése minden vitát kizár és én csak azoknak pontos végrehajtását fogom kívánni a tisztviselőktől. Ha pedig sikerül a vármegyében a rendet helyreállítanom, ezzel műkö­désemet be is fejezem s azonnal megteszem a lépése­ket az iránt, hogy szolgálatomból felmentessem. A máramarosmegyei adminisztrátor távozása. Máramarosszigetről jelentik: Báró Perényi Zsigmond, Máramarosvármegye megyefőnöke, a vármegye közönségének hazafias felháborodása elől menekülni kénytelen. Perényit, ki az egyik aradi vértanúnak unokája, családja már több ízben fel­szólította, hogy váljon meg állásától, amelyhez azonban a fiatal megyefőnök szívósan ragaszkodott.­­ Erre azután a vármegyében levő személyes jóbará­tai el akartak fordulni tőle, de Perényinek ezeket sikerült kiengesztelni azzal, hogy azt mondotta ne­kik, miszerint megállapodása van a kormán­nyal arra nézve, hogy szabadelvű párti politikát folytas­son és az esetleges választásoknál is a szabadelvű párti jelölteket támogathatja. Később azonban ki­derült, hogy ez nem felel meg a valóságnak, mire barátai is végleg elfordultak tőle. Viszont a kor­mány szintén megtudta e kétszínű politikai játé­kot, minek következménye azután, az lett, hogy őt most rövidesen meneszti. Távozásával már a küszö­bön levő társadalmi bojkottól menekült meg. Az új megyefőnök­ök­ szerint Szölősy Ferenc nagybirto­kos lenne, akinek a vármegyében sok személyes jó barátja és ismerőse van. Kinevezését Perényi fölmentésével egyidejűleg fogják publikálni, még pedig április közepe táján. Zala megye tisztviselői lemondanak. Zalaegerszegről táviratoztak. Zala vármegye tisztviselői pénteken délelőtt a vármegyeház egyik termében Csernán Károly alispán elnökletével ér­tekezletet tartottak, amelyen egyhangúlag elhatá­rozták, hogy állásukról lemondanak. Az értekezle­ten a községi tisztviselők is nagy számban jelentek meg. Zalavármegye hazafias közönsége két évre biz­tosította tisztviselőinek ellátását s ezáltal lehetővé tette, hogy azok ne legyenek kénytelenek meghajol­ni a kormány törvénytelen kiküldöttje előtt. A tisztviselők egyöntetű elhatározása az egész várme­gyében nagy lelkesedést keltett. Csertán Károly alispán április 7-ére rendkivüli közgyűlést fog egy­behívni s a tisztviselők azon jelentik be lemondá­sukat hivatalosan. A maros-tordamegyei helytartóságból, Marosvásárhelyről jelentik: Vozáry János királyi biztos a maros-torda megyei régeni felső­járási szolgabiróság székhelyét Magyar-Igenből Szászrégen városba helyezte át. Gergelyi­ Sándor és Reicher Aladár régeni felsőjárási, állásuktól elmozdított szolgabirák a járás összes tisztviselői­hez röpiratot intéztek, felhiva őket az ellenállás­ra. Vozáry királyi biztos Bodó János toplicai jegyzőt és Krisztea János birót, akik a minisz­terelnöknél küldöttségben járó toplicai ref. pap­nak megtámadtatásában részes gödemesterházi la­kosokat felbujtották — állásuktól felfüggesztette. A makói kaszinó felfüggesztése. Makóról jelentik: A kaszinó márc. 15-iki tár­sasvacsoráján Návay Lajos izgató politikai beszédet tartott s e miatt több kaszinótag a belügyminiszter­től a kaszinó feloszlatását kérte. Egyébbként is a leg­utóbbi választásnál a koalíciósok tisztán politikai szempontból az összes kormánypártiakat a tisztikar­ból és a választmányból kibuktatták, és a nem koalí­ciós lapokat kitiltották. A belügyminiszter a kaszinó működését felfüggesztette és Farkas László alispánt a vizsgálattal, esetleg a feloszlatási javaslat felter­jesztésével megbízta. A zempléni kormányzóságból, Sátoraljaújhelyről jelentik: őrgróf Pallavi­­cini, zempléni megyefőnök, pénteken a nagymi­­hályi járás főszolgabiráját, Bajusz Andort hivatal­ból rendeletileg elmozdította. Dr Kazay Lászlónak, a zempléni vice-ispán­nak, érdekes pártfogója akadt a kassai kard-affaire egyik szereplőjében, a Kassai öv szerkesztőjében, Seress Imrében. A nemzeti ellenállás mártírja­ként szereplő szerkesztő, akinek védelmében a de­rék Klein nyomdász életét vesztette a felcsapott haladó-pártinak és most Vésziekkel együtt fújja a hon- és alkotmánymentés nótáját és mint ilyen védi a köpenyegforgató vice-ispán urat. A liptói főispán ügye. A liptómegyei főispán marasztalására folyó hó 27-én Liptószentmiklóson megtartott értekez­let tárgyában Joób Marcel alispán cirkulárét bo­csátott ki a fővárosi lapokhoz és abban az érte­kezlet való leírását közli. Körlevele, amelyet rossz helyre adresszált, elkésett, amennyiben a kormány félhivatalos kőnyomatosa már helyreigazította a lapok azon tévedését, amit az értekezletről ugyan­csak a félhivatalos nyomán közöltek. A levélben új dolog csak annyi van, hogy Liptó megyében egyáltalán nem létezik haladó­ párt, továbbá, hogy ő, az alispán, midőn az értekezletet megnyitotta, vázolta a súlyos politikai helyzetet s a bekövet­kező főispáni lemondás következményeit; a jelen­legi törvénytipró és alkotmányellenes kormány el­járását élesen elítélte és a bizottsági tagokat ál­lásfoglalásra szólította fel. Tehát ő nem haladó­párti és Szmrecsányi főispán még kevésbbé. Sopron, Sopronból táviratozzák. A város törvényható­sági bizottsága pénteken Toepler Kálmán elnöklé­sével közgyűlést tartott, amelyen felolvasták a bel­ügyi ügyvivőnek ama leiratát, amely bírálat tár­gyává teszi a közgyűlés legutóbbi határozatát, amely­­lyel a kormány és az adminisztrátor törvényességét kétségbe vonja, nemkülönben a törvényhatósági bi­zottság tárgyalási modorát. A közgyűlés kimondta, hogy a b­irtott tudomásul nem veszi és irattárba he­lyezi. A kisidai díszpolgárválasztók és egy toronyóra ha­­ranggal. A kormány félhivatalos kőnyoma­tosa kassai kelettel érdekes hírt közöl, amelynek keretében a­ Pongrác főispánt díszpolgárrá választó kisidai kép­viselő-testületi tagok nyilatkoznak valamelyes lána helyett haranggal felékesített toronyóra ügyében. A­ nyilatkozó képviselőtestületi tag urak neveit gondo­san kihagyják és csak úgy en bloc képviselőtestület­nek veszik az 52 házból álló és 398 lelket számláló­ Kisida község féltucat centumpáterét. A szép nagy, betűkkel olvashatóan lekopogtatott közlemény a kö­vetkező : Kassa, március 30. A Napló című kassai koa­líciós lap csütörtökön Pongrác főispán kisidai dísz­­polgárságáról azt írta, hogy azért Puky főszolgabíró urát és harangot ígért a községnek. Erre vonatkozó­lag Kisida község a következő nyilatkozatot adta ki: Alulírottak, mint Kisida község képviselőtestületé­nek tagjai ezennel kinyilatkoztatjuk, hogy méltósá­­gos gróf Pongrác Ferenc főispán urat saját szabad akaratunkból, minden befolyásolás vagy ígéretektől menten megválasztottuk községünk díszpolgárivá, megválasztottuk, mert megérdemli. A Napló című kassai lap március 28-iki számában megjelent, Egy díszpolgárság titka című újságközleményben foglalt és a közönség félrevezetésére irányuló és durva mó­don sértegető cikket a legnagyobb felháborodással visszautasítjuk s midőn azt községünk tekintélyének megóvása végett megteszszük, egyben kiemeljük, hogy a kérdéses cikk sértegető állításai valótlanok. Hanem igenis való, hogy Semsey László volt orsz. képviselő úr házi káplánja március 25-én, azaz va­sárnap délelőtt átjött Kisidára és itt a képviselőtes­tületi tagokat házuknál felkereste, majd azokat az utcán szidalmazta és becsmérelte és reáltitni igyeke­zett a képviselőtestületi tagokat, hogy a képviselőtes­tületi határozatot m­egfelebbezzék. Ő megcsinálja az írást róla, csak alá kell irni és nem lesz semmi az egész dologból. Ez a valódi tényállás, községünk és a magunk érdekében ennyit tartottunk szükséges­nek kinyilatkoztatni. Kisida, 1906. március 28. Kis­ida község képviselőtestülete. Gömör megye közgyűlése. Gömörkishont Vármegye törvényhatósága f. hó 29—30-ikán Bornemissza László alispán elnöklete alatt tartotta meg rendes évnegyedes közgyűlését, me­lyen Hámos László főispán nem vett részt. A közgyű­lés az alispán terjedelmes, nagy gonddal megszerkesz­tett jelentését tudomásul vette, s aztán általános ér­deklődés mellett foglalkoztak a politikai viszonyok­kal összefüggésben levő számos megkereséssel. A vár­megyék hazafias átiratai ügyében az állandó választ­mány egyhangúlag hozott határozatát tette magáévá a közgyűlés. Hevessy Benedek az indítványt elfo­gadja ugyan, de kifejezést ad azon nézetének, hogy a vármegye nem volt következetes, mikor a főispánt ál­lása megtartására rábírta, s a tisztviselőket feloldotta a régi határozat betartása alól. Török Bálint tiltako­zik az ellen, hogy a megye következetlennek tartas­sák, mert szerinte a tisztviselők feloldása eszélyes és helyes volt; ő, valamint Szentiványi Árpád is elfo­gadta az állandó választmány határozati javaslatát. Szentiványi emlékeztet arra, hogy a tisztviselők maguk kijelentették, hogy a meg nem szavazott adók behajtásánál és újoncállításnál segédkezni nem fog­nak. Ő megbízik a vármegye hazafias és mindig hű tisztikarában. Farkas Ábrahám helyesli a vármegye kellő mérséklet és nyugodtság korlátai között való tiltakozását az alkotmányt leromboló intézkedésekkel szemben. A közgyűlés egyhangúlag hozta meg a kö­vetkező határozatot: 1. Gömörkishont vármegye rendes negyed­évi közgyűlésén egybegyült közönsége egyértel­­műleg tiltakozását fejezi ki az országgyűlésnek 1906. év február hó 19-én törvény ellenére, s tör­vényeinkben nem ism­ert és meg nem engedett teljhatalmú királyi biztos kirendelése által tör­tént erőszakos feloszlatása, egyben a nemzet véd­­erejének és a rendőrségnek, a képviselőházi el­nök engedélye nélkül az ország törvényhozási házába történt betörése és ottani erőszakos sze­replése ellen. 2. Óvást emel a külfölddel kötött kereske­delmi szerződéseknek az 1899. XXX. t.-c. kifeje­zett tilalma, s az országgyűlés beleegyezése nél­kül történt megkötése, és ezen szerződéseknek, úgy a törvény intézkedéseinek mellőzésével ön­­kényüleg megállapított autonóm vámtarifának rendeleti uton eszközölt életbeléptetése ellen. 3. Tiltakozik a királyi biztosoknak kiren­delése és a törvényhatóságok törvénynyel bizto­sított önkormányzatának felfüggesztése, elkob­zása, az alkotmányos választott megyei tiszt­

Next