Pesti Hírlap, 1906. október (28. évfolyam, 270-284. szám)

1906-10-01 / 270. szám

A h­elyzet. W tíz nap Választ el a képviselőház íutásától, de már tapasztalni lehet, hogy Ritkái világ megélénkül. A politikai par - Jdrs»an mind töbvn jelentkeznek tudako­«. Eh h­gy egyik 'egy sasá es SStíí a -­tech­ónak. mi van ellenére, minő kerülnél lehet lönnyü elintézésre számítani és hol le­­hetnek a bajok. Míg a múlt héten az angol politi­kusok kedvéért volt elevenség, a most következő ■héten, imbár angolok ezúttal is vannak, magá­­ért a politikáért is megjönnek Budapestre a képviselők elegendő számmal, úgy hogy a p­ártvezérek előre megállapíthatják a tapaszta­ndó hangulat folytán, hogy a legközelebbi ártérle kezletektől minő előterjesztésekhez lehet szzásia­lást remélni és melyek ütköznek eset­leg akadályokba. Kétségtelen, hogy nemcsak a képviselők keresik a pártvezéreket, de ezek sem idegenkednek, attól, hogy velük a parlamenti­­ rendük felől beszélgessenek. Szükség van ily beszélgetésekre , továbbá azért is, hogy a vidékről, az ország minden lé­kéből jövő képviselők elmondják tapasztala® fokat, amelyek megismerése fontos a jövendő­vl kilátások meghatározása miatt, sőt a poli- 3­­ irányítására is befolyással bírhatnak, luu­­f kél például, hogy mit cselekesznek a vide­­s ■■ a nemzetiségi agitátorok, mert a n­yári idő­­■'.­ itt-ott megjelent hírlapi tudósításokból, az V.. hogy a nemzetiségiek vezetői nem­ töl­­ja.'. tétlenül a vakációt. Hisz ha csupán a v .­. szí kirándulásokat tekintjük, román százeliségű magyarországi tanárok, tanítók és k­in­ök szereplését külföldi tüntető összejö­ Kéken, ez már elég. És biztosan h­iszszük, hogy azóta volt mód rá megtudni, hogy a Ro­­mániából visszaérkezettek naképen viselkednek Behaza és hogy vajon nem terjesztik-e még nag­yobb terü­letekre a mételyt. Külön kell ügyel­­ni a román nemzetiségű képviselőkre kik kö­zül néhányan­ panaszkodni mentek Bukarest­be és a román királyhoz is elmentek Egy­éb­ként a nemzetiségi képviselők általában az mondják, hogy a parlament őszi ülésezése alatt nem csinálnak obstrukciót. Nagyon elhiszszük. Mert obstrukció nélkül is bajos lesz rábírni a magyar képviselőket hogy cselekedeteik miatt rajtuk ne álljanak boszul.................... . • Konstatálniuk kell a vidékről jövő képvi­selőknek, hogy miképen viselkednek a provin­cián a régi rendszer emberei. Igaz-e, hogy so­kan vannak, akiket állásukban felejtettek hogy ezek ott most grasszál­ni kezdenek és befolyá­sukat a nemzeti irány hívei ellen igyekeznek érvényesíteni. Igaz-e, hogy ugyanilyen fajtájú urak a közigazgatási életben, kulturális és egyesületi dolgokban némely helyen kezet fog­nak a nemzetiségiekkel és általában mindazok­kal, akik a mostani rendszer ellen adandó al­kalommal hajlandók síkra szállani. Igaz-e, hogy a társadalom már csaknem teljesen meg­feledkezett arról, hogy azok, akik az abszolu­tisztikus kormány zsoldjába szegődtek, la­ van­nak közösítve a becsületes magyarok társasá­gából és nemcsak politikai, de társadalmi tiszt­ségeket sem tarthatnak meg. Igaz-e, hogy ezen ellenkezőleg egyesületek és testületek eseteben az abszolutizmus lézengő ritterjei szerepet játszanak most is, sőt ott haladó párti és nem­zetközi politikát csinálnak s a nemzeti irány munkásait és elöljáróit kisebbíteni és kompro­mittálni igyekeznek? Mert ha mindez igaz, ak­kor szükséges lesz az ellenőrzés ennél rövidebb idő alatt és következni fog még egy nagy söp­rés. A társadalmat pedig figyelmeztetni ke­l arra, hogy az átmeneti idő nem jelenti azt, mintha most már minden dolog be volna fe­jezve és jól el volna intézve. A társadalomra nagy feladatok várnak és nem szabad semmit sem elhanyagolnia abból, amivel a régi rend­szer visszatérését megakadályozhatja s egy­úttal a nemzeti szellemet ébren tarthatja. Na­gyon szeret­nők, hogyha a sokat gúnyolt tuli­pán-korszak emberei hívek maradjanak a nemzeti ellentállás idején tett fájdalmakhoz. Most körülbelül megtudjuk azt is, hogy hányadán vagyunk a szocialistákkal. A keresz­tény szocialistáknak politikai párttá való alaku­lása nem vigasztal bennünket. Nem hiszszük, hogy ennek a pártnak a nemzeti irányzat je­lentékeny hasznát venné. Mert amit nyerünk az­által, hogy a katholikus szocialisták szervezked­nek a nemzetköziek ellen, ugyanannyit veszíthe­tünk, hogyha ez a szervezkedés egyúttal feleke­zeti háborúságokat okozna s eképen a társadal­mi békét még inkább megbontaná. Ami a nemzetközi szocialistákat illeti, ezek folytonosan résen vannak, nem pihennek és szervezkednek. A szociáldemokrata párt vezető­sége nyilvánosságra hozza, hogy a parlament megnyitását, október tizedikét megelőző vasár­napon, október 7-én és a rákövetkező napokon az ország minden részében nyilvános szocialista népgyűlések lesznek, melyeken követelni fogják a választói törvényjavaslatnak ,­az általános titkos szavazati jog elvének becsületes megvaló­sításával való­ beterjesztését. Minden gyűlés a határozati javaslatot petíció formájában a kép­viselőház elnöksége elé juttatja. A határozati javaslatok egyúttal tiltakozni fognak a betegség­­es balesetbiztosításról szóló törvényjavaslat ellen is, azzal az indokolással, hogy ezáltal szociálpo­litikai jogfosztás történik. Budapesten október 7-én a népgyű­léseken kívül tüntető felvonulá­­sok lesznek. • Több más jelből is látható, hogy a politikai élet mozgalmas lesz és a parlamenti pártoknak nagy szükségük lesz a bátor összetartásra, hogy a béke művét megoltalmazzák. # * ' m A parlament elé terjesztendő javaslatok­tól az érdeklődést egy-két napra elterelték azok a tanácskozások, melyeket Wekerle Sándor mi- A zsíílvási linó-ügy. __ A Pesti Hírlap eredeti tárcája. — Sok évvel ezelőtt történt, amit most elme­sélek. Abban az időben történt, mikor a vár­megye szolgáltatta az igazságot, és nem a királyi bíróságok. S hogy még ennél is pontosabb meg­határozással éljek: hát ez a■ zsályasi­­ma-ugy abban az időben történteimkor Zselyky Imi volt a bényesi járás esküdtje. Igénytelen kis história. Beleférne egy hu­szonöt soros napihitbe. Ilöskölteménynek épen­­séggel nem szolgálhatna tárgyul. Én is csak azért mondom el, mert a bényesi javasban pél­­daszónak lett a szülőanyja. Mikor a bényesi székelyek két dolgot összehasonlítanak égi­más­sal és azt akarják érthetővé tenni, hogy az egyik rlonitr­­cen nagy, a másik meg igen kicsi, akkor azt mondják, hogy a két dolog között akkora a különbség, mint volt egyszer Zsalvason a hiva­­talos ész és a józan ész között. Zselyky Imrénél volt a hivatalos ész, Agyaras Mózses zsályáéi községi bírónál volt a józan ész. A Mi a hivatalos ész? Egy darab papiros. Egy akta. Aim al­­roq a papirosban benne van, az a hivatalos ész­­ín is benne van. De azon túl aztán deszka a­­cári határa. Azon túl a hivatalos ész se nem i- "se nem hall. Hogy az aktán kívül is keres­ni a hivatalos ész valami tünetet, valami nyo­­d-ot, ami őt az igazsághoz vezesse: olyan nincs, a hivatalos ész belebámul az aktába, mint az n­jr a jászolba: ha elfogyott az utolsó szál sze­ne, azt hiszi, hogy nincs is több széna a világon. Ez a hivatalos ész. És mi a józan ész? Isten kegyes adománya. Egészséges ész­nek is mondja a magyar nép. A józan ész lát és hall és észrevesz, mert figyel, mert összeha­sonlít, mert egybevet. A józan ész­ azt is látja, ami nincs közvetlen az orra elött. És ha valami kérdés vetődik föl, ha bonyolódott is az a kér­dés, nem a holdban keresi a megoldást, hanem itt lent a földön. És így tovább. Ez a józan ész. Ezer szerencse, hogy a magyar hivatal­nokok legtöbbjében ott van a hivatalos ész mel­lett a józan ész is. Ha nem így volna, már ré­gen ránk szakadt volna a világ. Ha csakis hi­­vatalos eszük után indultak volna azok, ezer esztendő óta országunkat kormányozták, népünket vezették, igazgatták, akkor talán már régen nem volna se Magyarország, se magyar nemzet. De Zselyky Imre fejében csak hivatalos ész volt, abból is kevés. Azonban hadd mondom el már magát a históriát is. Zsályás községben Felső Kis Péternek is, Alsó Nagy Tálnak is volt egy tinója. De ez a két tinó annyira egyforma volt, hogy lehetet­len volt őket egymástól megkülönböztetni. Mondják ugyan, hogy nincs a világon két töké­letesen egyenlő valami, még a két falevél sincs egészen egyforma, de Zsályáson a szeme közé nevettek volna az emberek annak, aki ilyesmit állít. Nézze meg a Felső- Kis Péter és az Alsó Nagy Pál tinóit, aztán beszéljen az úr. Nos, egy tavaszi napon az történt, hogy egyszerre eltűnt mind a két tinó. Mintha a föld nyelte volna el őket. Medve vágta-e le, farkas marcangolta-e szét? V­agy két lábon járó isten­telen tolvaj hajtotta-e el őket? Ki tudná ezt megmondani? Mind a két kárvallott gányó bejelentette az esetet a községi bírónak, Agyaras Mózes uramnak, azután mindegyik ment keresni a maga tinóját. Ki erre, ki arra. A Maros partján összetalálkozott a két gányó. . , , — Megtalálta-e kee a tinaját? — kérdezte Felső Kis Péter.­— Nem én, szomszéd. Hát kee? — Én nekem se vala szerencsém, szom­széd. ._ . — Akkor keresnénk tán együtt, — indít­ványozta Felső Kis Péter. —Nem bánom, menjünk együtt, — hagy­ta helyben Alsó Nagy Pált Tehát együtt mentek. Amint így vízmenté­ben lefelé ballagnának, Felső Kis Péter egyszer­­ csak a szeméhez emeli a tenyerét. __Úgy vélem, szomszéd, hogy én megta­­­láltam a tinómat. Ott hever a parton, a viz mel­lett. Látja kee? Alsó Nagy Pál is a szemle elé tartja a te­nyerét. .. ,, — A’ bíz­a’, ott a tinó. De nem a kiede, szomszéd, hanem az enyém. — Majd meglássuk. Rövid idő múlva odaértek. A tinó a par­ton feküdt, közvetlenül a víz mellett, holtan. Feje körül véres volt a kavics. Megvolt tehát, az egyik tinó, de holtan. A Pesti Hírlap mai száma 12 oldal. rrr­j ’ j " , 1 ’♦ , Hétfő, október 1. YXVIIL. DYf. 270. (9999.) szám« ——­udapest, 1906._________________________XXVIII. j.... T—--------- ' ■ : * 1 , . ... ■ Budapeat, Váoi-korut 78. ^fizetési árakS I. emelet, orv —­s ' i hová a lap szellemi részét^ jj’11*** * * * xlletezninden közlemény isk­­­ f ,­szólalások intézendők. wiik minden nap, ünnep ______

Next