Pesti Hírlap, 1906. december (28. évfolyam, 331-345. szám)
1906-12-02 / 332. szám
12 P.fcS rí H I B Li A Pi '-•* - 1006. december 2., vasárnap. — (Az időjárás.) December első napján is olyan szép, enyhe és derült volt az idő, mint négy ember legnagyobb részében. Ezen a kedves ,őszinapon nap sütött le az égről, amely kéksége teljes pompájában ragyogott. Budapest népe örömével árasztotta el az utcákat s mit sem akart is tudni a télről. Pedig hát Meteor ugyancsak biztosított bennünket, hogy november utolsó napján befall a hideg, respektálva a csomópontot. Ez a hidegpedig december elsején még nagyobb lesz. Hát,amint tudjuk, a csomópont megint nem ütött be, ü de ezt csak azok sajnálják, akik már korcsolyázni szeretnének. Máskülönben az időjelző állomás is olyasmit hangoztat, hogy hűvösebb lesz, de nem nagy mértékben. Reméljük, hogy ennek az intézetnek sem lesz szerencséje és hogy a mai szénszükidőben a hideg megváratja magát s addig verőfényes, enyhe őszi napokban gyönyörködhetünk. (Az Andrássy-szobor leleplezése.) Gróf Andrássy Gyula szobrának leleplezési ünnepsége a parlament előtti téren vasárnap délelőtt 11 órakor iksz. Az ünnep programmja, amelyet egy ízben már közöltünk, a következő: 1. A királyt a miniszterek •fogadják s a részére fentartott díszsátorba kisérik. I. A szoborbizottság nevében Széll Kálmán avatóbeszédet mond és a király engedelmét kéri a szobor leleplezésére. 3. A székesfőváros polgármestere •átveszi a szoborművet. 4. A képviselőház és a főrendiház elnöke koszorút helyeznek el a szobor talapzatára. 5. A király távozik a díszsátorból és a szoborművet körüljárja. Megírtuk annak idejében, hogy a tanács fölírt a hadügyminiszterhez, hogy a Hajcsár úton lévőfővárosi hadtest tüzérségi kaszárnyát néhai gróf Andrássy Gyula miniszterelnök külügyminiszterrőlAndrássy-kaszárnyának nevezte el. Szombaton érkezett le a hadügyminiszter leirata a térparancsnoksághoz, amelyben a miniszter a főváros feliratáhozhozzájárul. A térparancsnok intézkedett, hogy a kaszárnya homlokzatán a fölirásokat sürgősen kicseréljék, hogy Andrássy szobrának leleplező ünnepén imár az ő nevéről nevezzék a kaszárnyát. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter szítai kiván hódolni gróf Andrássy emlékének, hogya Tisza folyó 55. számú úgynevezett dobi átvágását, amelynek közelében áll a néhai külügyminiszter dobi kastélya, „Andrássy-átvágásnak“ nevezhette el. (Az ág. hitv. egyházközség ünnepe Pozsonyban.) Pozsonyból jelentik, hogy szombatondélelőtt kezdődött az ág. hitv. ev. egyházközség, és hierum 300. éves fennállásának két napos ünnepe.10 órakor a nagy templomban gyűltek össze az egyház vezetői. A közoktatásügyi kormány képviseleteiben a tankerületi főigazgató, a városi tanács tagjai Brolly Tivadar polgármester vezetésével, a jogakadémia tanártestülete Fésűs György igazgatóval ,és több ezer főnyi közönség volt, jelen. Holcb Ottó tanár imát mondott, mire Dobrovics Mátyás egyháziés iskolai felügyelő üdvözölte az ünnepi közönséget bes a vendégeket. Hirschmann Nándor főbb vonásokéban ismertette a líceum történetét. A szónok az ünnepi beszédben kiemelte, hogy a pozsonyi líceumb a lefolyt három században szüntelenül nemcsak atudományt és a felvilágosodást, de a hazaiságot, a szabadságot és a nemzeti eszmét is szolgálta. Albert •József tanár ünnepi ódájának elszavalása után Hamidvas József felolvasta Markusovszky Sámuel, tiszteletbeli líceumi igazgatónak A pozsonyi líceum állapota a múlt század 50-es éveiben című értekezését. Sipisztyevszky Ferenc főesperes záróimája után aHimnusz éneklésével az ünnep véget ért. Vasárnapünnepi konvent lesz. A líceumhoz''az ország minden új részéből számos üdvözlet érkezett. — (Esti a Karátsonyi-palotában.) Gróf Karátsonyi Jenő és felesége, született Andrássy grófnő, szombaton este krisztinavárosi palotájukban férslges estélyt adtak az Andrássy-szobor vasárnap történendő leleplezésének előestéjén, amelyen az udvar, a diplomáciai kar és a magyar közélet nagyszámú kitűnősége volt jelen. A tündéri fényárban já úszó palota termei már 10 órakor megteltek a félényes vendégnéppel. Gróf Karátsonyi Jenő és felesége a lépcsőházban fogadták az érkező vendégeiket. Kevéssel 10 óra után érkezett meg József főherceg Auguszta főhercegasszonynyal és Erzsébet ’’Henriette főhercegnővel. Valamivel később jöttFrigyes főherceg Izabella főhercegasszonynyal. Afőhercegnők és a főhercegek a nagy teremben cerclet tartottak. Több ízben hosszasabban beszélgettek •Aehrenthal külügyminiszterrel, Wekerle miniszterelnökkel; megszólították az összes minisztereket és szívesen beszélgettek a társaság több tagjával. (Egy diák hirtelen halála.) Sugár Aladár, a késmárki kereskedelmi iskola felsőosztályú növendéke, szombaton az önképzőköri ülésen összeesett és meghalt. A kör ülésén jelen voltak a kör tagjai, kiséül Végh Kálmán tanár, elnök, aki segélyt nyújtott a szerencsétlenül járt növendéknek, azonban sem ő, ám az időközben előhívott orvos nem menthettemeg. ■ — (Vasúti balesetek.) Az emberek legnagyobb része balsejtelmek között szokott vonatta ülni, de különösen azokat fogja el az aggodalom, akik ritkán tesznek nagyobb utakat s akik a vasúti szerencsétlenségekről azt hiszik, hogy folyton ólálkodnak és igen gyakran előfordulnak. Növelik ezt a hitet a lapok hírei, amelyek a világ összes vasúti szerencsétlenségeiről beszámolnak s így elégszer szólnak a balesetekről. Nem árt tehát, ha a magyarországi vasúti balesetekről az előttünk fekvő adatok alapján megemlékezünk. Magyarország összes vasutain balesetek következtében évenként átlag tizenegy ember hal meg. Az utóbbi hét esztendőben a legtöbb halálozás 1901-ben fordult elő, amikor az utasok közül tizennégy vesztette életét, így ez a szám nem épen kicsinek látszik, de mindjárt más színben tűnik fel a dolog, ha az utasok számát, is figyelembe veszszük. A kimutatás szerint a magyarországi összes vasutakon utazók közül 7,207.083 utasra jut egy halálos baleset. Hogy ez óriási szám, mondani sem kell, s igazán nagy pechjének kell annak lenni, aki 7,207.083 körül életét veszti, mert hát 7.207.082 utasnak nem akad ilyen baja. Persze sérülések is történnek, amelyek már nagyobb számot mutatnak fel. Egyegy esztendőben nálunk a vasúti balesetek következtében 25—64 utas szenved sérülést. A múlt esztendőben például ez a szám 64 volt, tehát hét esztendőn belül a legnagyobb. Ha most már a sérülések számát az utasok számával hasonlítjuk össze, más eredményt kapunk, mint a halálos végű baleseteknél. E tekintetben ugyanis már 1.351.528 utasra jut egy baleset. Amint tehát látszik, ez sem nagyon aggasztó s emiatt balgaság volna az utazástól félni. Arról is említést tehetünk, hogy addig, amíg egy ember meghal, a vonatok 245 millió kilométert futnak meg. Amíg pedig egy sebesülés történik, amig a vonatok útja 46 millió kilométerre rúg. Jóval nagyobb, de aránylag mégis csekély az a veszedelem, amely a vasutasokat éri. Ezek közül a múlt esztendőben hetvenöten haltak meg. A megsérültek száma pedig száznegyvennégyre emelkedett. A vasúti alkalmazottak közül ez esetben ezerháromszáztízre jutott egy haláleset és hatszáznyolcvankettőre egy sérülés. Azoknak az idegen személyeknek a száma, akiket a különböző vonatok halálra gázolnak, tavaly százötvenkettő volt, a megsebesülteké pedig százötvenhat. Mindezek után megállapíthatjuk, hogy 1905-ben a vasút kétszázharminckilenc emberéletet oltott ki. (Az anneni robbanás.) Dortmundból jelentik : Mint hivatalosan közült, tényleg felmerült a gyanú, hogy az anneni roburntgyár katasztrófája bűnös kezeknek a műve volt, ámbár pozitív bizonyítékokat még nem sikerült beszerezni. A rendőrség ugyanis lefoglalt egy dinamit-gyújtóhüvelylyel ellátott gyújtózsinórt, amelyet a romok között találtak, de nincs kizárva, hogy ezek a tárgyak különös célra voltak ott elhelyezve. A gyujtózsinór még nem égett el és a gyujtókupak sem sült el még, elsült kupakot, elégett gyujtózsinórral pedig nem találtak. A halottak száma eddig pontosan huszonkilenc. A súlyos sebesültek közül előreláthatólag még négy fog meghalni. Az eltűntek, illetve a tűzben elégettek számát még mindig nem lehet pontosan megállapítani, mert a kórházakban még most is naponta újabb sebesültek és eddig eltűntnek hitt személyek jelentkeznek. (Letartóztatott hitoktató.) Barabás István szerzetesről az utóbbi napokban az a hír volt elterjedve, hogy egy ferencvárosi elemi iskolában, ahol hittant tanított, undok merényletet követett el több fiúgyermek ellen. Néhány gyermek csúf betegséget kapott, mire a szülök feljelentették a szerzetest a rendőrségen, mely elfogató parancsot adott ki a bűnös ember ellen. Barabás azonban megszökött, a lakásáról s a fővárosban bujdosott. Szombaton este egy rendőr észrevette, hogy Barabás az Üllői út 107. szám alatt levő házba akart beosonni. A rendőr felismerte s bekísérte a főkapitányságra, ahol Tóth kapitány kihallgatás után letartóztatta. (Agyonlőtte az apját.) Bejében, Gömörmegye egyik községében, Czókoly Pál birtokos gazda ittasan jött haza 28-ikán s feleségét meg akarta verni. Tizenkilenc éves fia, Czokoly Árpád, anyja védelmére sietett, azonban atyja egy doronggal, majd kalapácsosal ment a fiúnak s mikor végre az öreg Czokoly az anyját menteni akaró fiút le akarta lőni, ez megragadta a fegyvert és atyját agyonlőtte. A rimaszombati törvényszék vizsgálóbirája az eljárást megindította s a tettes Czokoly Árpádot letartóztatták, , . (A honvédelmi minisztérium köréből.) A király a honvédelmi miniszter előterjesztésére meg,engedte, hogy Biró Pál miniszteri tanácsot saját kedrekvére végleges nyugalomba helyeztessék; további Székelyföldvári Szilágyi Emil miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri osztály* tanácsost miniszteritanácsossá, ésJáczkó Manó miniszteri osztály tanácsosi címmel ás jelleggel felruházott miniszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá kinevezte, egyúttal Tapolylucskai és Kükemezei Bánó Zoltán miniszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi, Schweitzer Károly és dr Hidasnémeti Ferdinándy Gejza miniszteri titkároknak pedig a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget díjmentesen, végül dr Rakosteini Steinbrecher Rezső miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári címeit és jellegét adományozta. Biró Pál honvédelmi miinisztériumi miniszteri tanácsosnak, saját kérelmére, való végleges nyugalomba helyezése alkalmából, sok évi hű és sikeres szolgálata elismeréséül a Lipót- rend lovagkeresztjét díjmentesen adományozta. — (A téli fürdőkúra a Szent Lukács-fürdőben) élénk és látogatott. A november havában ki- adott vendégnévsorból felemlítjük a következő neveket: Luton Leon kereskedő, Corabia, Marcu-i lesen C. Nicolae, Targoviste, dr Donáth Ágost, orvos Titu, Paulus Richard földbirtokos Saaz, Vasic Costa, Bos.Gradiska, Krstics Jovánkané Palánka, Tiederberger M. B. és neje, tanár, Wien, Letter Marie Hamburg, Antonio Simonetti tanár Padua, dr Constantinescca P. törzsorvos, Craiova, b. Bornemissza Tivadarné Maros-Illye, gróf Bolza József Tiszakürt, gróf Zichy István és neje Kocsárd, Schwarcz Vilmos bankigazgató Debrecen, Horváth Gusztáv jószágigazgató Horgos, Fekete, .József Pécs, Szakmáry Donáth cs. és kir. százados Nagykikinda, Ágoston Gyula és neje Técső, dr Gélei Lajos O-Radna, Csiffáry József földbirtokos Szent-Tamás, Benedicty Gyula és leánya, gyógy-, szerész. Békés. Meyer-May János Temeszékés. Felsorolhatnánk még számos bel- és külföldi vendéget, akik téli kúra használata végett fölkeresték ezen kénes hévvizü budai gyógyfürdőt. . . — (Ünnepelt főorvos.) Rimaszombatban a’ gömörvármegyei orvosszövetség f. hó 30-án, pénteken, házias jellegű ünnepélyen rendezett szép ovációt, dr. Lockerer Tamás tb. megyei főorvosnak, abból az alkalomból, hogy ő orvosi működésének negyedszázadát a núlt évben betöltötte. Eddig nem volt alkalom az ünneplésre s most az őszi közgyűlés határozata értelmében a megyei orvosszövetség és orvosgyógyszerész egylet elnökinek jubileuma alkalmából, dr Meskó Miklós megyei főorvos átnyújtotta a dr Kármán Aladár titkár által szerkesztett üdvözlő iratot, melyben az ünnepelt dr Löderer Tamás kiváló érdemei vannak méltatva. Ő ugyanis a közkórháznak 20 év óta igazgató-főorvosa, a rimaszombati állami gyermekmenhely és a nyomorék gyermekek otthoni megalapítója és igazgató-főorvosa, a kerületi bábaiskola igazgatója, a megyei köz- és társadalmi élet egyik kiváló vezérférfia, kinek a közegészségügy terén sok és nevezetes alkotás köszöni létét s ezért őt megyeszerte köztisztelet és szeretet övezi. Az állami gyermekmenhely keretébetartozó Gömör, Nógrád és Heves megyékben 32 telepen levő 850 elhagyatott gyermek nyer ugyanis gondozást, a vármegyei közkórházban évente 1400 fekvőbeteg s 7 800 járóbeteg keres orvoslást, a Gömör-, Nógrád-, Hont-, Zólyom és Liptó megyékre kiterjedő rimaszombati kerületi bábaiskolábanpedig eddig 16 két-két hónapos kurzuson 300 szülésznőt képezett ki dr Löderer Tamás. A vármegyei orvosok és gyógyszerészek küldöttségének, dr Meskó Miklós tiszti megyei főorvos volt a szónoka, ki az osztatlan szeretetet, tiszteletet és nagyrabecsülést ékes szavakkal tolmácsolta, mire az ünnepelt hálásan megköszönte a megemlékezést, hangsúlyozva, hogy a kötelesség teljesítését nem tartja érdemnek. A szép ünnepély után a szülésznők vizsgáján megjelent dr Kovács Sebestyén Endre hontmegyei és dr Okoticsányi János nógrádmegyei főorvossal együtt az illusztris társaság az ünnepelt házában s szives vendéglátásban részesült. A banketten dr Meskó Miklós a szeretetreméltó háziasszonyt köszöntötte fel, az ünnepekre pedig az orvosok nevében dr Pósch Dezső, a gyógyszerészek nevében Pósch Aladár, a vármegye nevében pedig Bornemisza, László alispán mondott meleghangú tósztot. — (Életunt levélhordó.) A budapesti főpostán alkalmazott 2486. számú, rimaszombati származású levélhordó, Varga István, a vele vadházasságben élő asszonynyal beteg atyja látogatására Rimaszombatba ment s ott — miután atyja nem fogadta be a házba — levelet írt a rendőrkapitánynak, tudatva, hogy közös elhatározással halnak meg: kimentek csütörtökön a szabadkapusztai erdőbe, s itt egy fa tövében Varga halántékon lőtték az asszonyt, aztán szívén lőtte magát. Mindkettenszörnyethaltak. Temetésük szombaton délelőtt nagy részvét mellett ment végbe. (Tífusz Kismartonban.) Kismartonban se tífusz megbetegedések száma rövid idő alatt 40-re emelkedett. Eddig ketten haltak meg. Dr Téry Ödön belügyi egészségügyi osztálytanácsos. Sopronba érkezett. Vele jöttek Hájas Antal alispán, dr Ajkait Endre tiszti főorvos, hogy a szükséges óvó intézkedé-seket megtegyék.