Pesti Hírlap, 1907. április (29. évfolyam, 79-103. szám)
1907-04-07 / 84. szám
1907. április 7., vasárnap. PESTI HÍRLAP 11__ Napi hírek. — (Lapunk mai száma) 56 oldal terjedelmű. A melléklet főbb közleményei: Képzőművészetünk decentralizálása (A vidék műpártolása) Kp-től. — A második honalapitás, Balogh Bertalantól. — (Vegyes: A nagy alföld,költemény Kuthy Sándortól. Idő és térnélküli állapot, Seress Imrétől. — Üzleti hetiszemle. — Sakk, Maróczy Gézától. — Szerkesztői üzenetek. — A tárcában: Fiumei levél, gróf Vay Sándortól; a hirdetések közt. A testvérgyilkos, William Huntertől. — (Személyi hírek.) Bezerédj Viktor belügyi államtitkár az országos szinházi ügyek vezetője, Abbáziából, ahol a húsvéti ünnepeket töltötte, visszaérkezett a fővárosba és személyesen vezeti a szinházi ügyeknek a kultuszminisztérium részére való átadását. — Lánczy Leó udvari tanácsos, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már visszaérkezett a fővárosba szabadságáról és hivatalainak vezetését újra átvette. • Gróf Apponyi Lajos magyarországi udvarnagy egészségi állapotában a javulás oly örvendetesen halad, hogy már ki is kocsikázhatik, kimérése azonban még kívánatos lévén, orvosai tanácsára látogatásokat csak ritkán fogadhat. — Rajner főherceg és neje ma gróf Rosenberg főudvarmester és Trautenberg báróné udvarhölgy kíséretében több heti tartózkodásra Abbáziába érkeztek és a Quisisana szállóban szálltak meg. — (Frigyes főherceg) szombaton délután két traktor Pigot de St-Quentin vezérőrnagy kíséretében Prágába érkezett. A főherceggel együtt odaérkezett Schönburg-Hartenstein Alajos herceg, a Vörös Kereszt Egyesület elnöke, és Lichtenstein őrnagy, az egyesület előadója. Frigyes főherceg nemsokára megérkezése után a Vörös kereszt egyesület elnökségét, választmányát, pótválasztmányi tagjait és felügyelőit fogadta. A főherceg ezután Vrsovicsba hajtatott, hogy az ottani utászkaszárnyában elhelyezett Vörös-kereszt főraktárát megtekintse. Mintegy félórai tartózkodás után a főherceg az egyesület ápolónő-otthonát és a női segélyegyesület szanatóriumát tekintette meg, majd szívélyesen elbúcsúzván az őt kisérő uraktól, visszahajtatott a szállodába. (Vilmos császár a művészetről.) Berlinből sürgönyzik: Vilmos császár Berlioz „Damnation“ című operájának előadása után következőket mondta Gensburg Raoulnak, a montecarlói operatársaság igazgatójának:— Ha meggondoljuk, hogy Berlioz a Damnationt már 1829-ben komponálta, a modern zeneszerzők atyjának kellene őt tekintenünk. Ha Goethe Faustjának a különböző zeneszerzők által való feldolgozását nézzük, el kell ismernünk, hogy Berlioz Mefisztofelész filozófiai alakításában Goethe szellemét leginkább megközelítette. A világ a művészi dolgokban nagyon a külsőségek után indul és kevéssé mélyed el az alkotások szellemébe. Ezért ítélik meg a francia irodalmat könnyed regényíróik után, feledve, hogy Franciaország olyan nagy bölcseket is szült, mint Pascal és Voltaire. Ezért ismerik félre a külsőségek hatása alatt Berliozt. Amikor Gensburg csodálatának adott kifejezést a mély tudományos alapon nyugvó kritika felett, a császár megjegyezte: — Istenem! Hát csak olvasni kell egy keveset. — (Az olasz király Athénben.) Athénből jelentik, hogy ott nagy készülődéseket tesznek Viktor Emanuel fogadására, aki a külügyminiszterrel és a tengerészeti miniszterrel érkezik. Soha még olyan nagy pompával nem vártak szuverén vendéget a görög fővárosban, mint most, de az óvó intézkedésk is fölülmúlnak minden eddigit. Másfélszáz olasz titkosrendőr van már eddig is Athénben és szemmel tartja , az olasz kolóniát, amely az utóbbi napokban feltűnően sok gyanús elemmel szaporodott meg. Az olasz király bukaresti látogatása, amelyet az athéni után tervez,tek, el fog maradni a romániai zavargások miatt. Rómából táviratoztak lapunknak, hogy az ottani illetékes tényezők a király athéni látogatását udvariassági aktusnak mondják, amelynek az a célja, hogy kifejezésre juttassa Olaszország barátságos érzelmeit Görögország irányában. Érdekes körülmény, hogy az olasz sajtó úgyszólván egyáltalán nem foglalkozik az athéni látogatással. (Ünnepelt számvevőségi főnök.) A budapest-vidéki pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség új számvevőségi főnöke, Rábai Román, tiszteletére bankettet rendezett, melyen száznál többen vettek részt. A bankettenszámos felköszöntőt mondtak az érdemes ünnepekre. (Tóth Béla halálához.) Az elhunyt nagy író lelki üdvösségéért szombaton délelőtt fél tíz órakor tartották meg az engesztelő szentmisét a belvárosi plébániatemplomban. A templom fekete lepellel bevont első padsoraiban a gyászoló közönség soraiban ott voltak az elhunyt kiváló író menyasszonya, Holló Sári, bátyjával, Holló Mártonnal és Tóth Béla rokonsága. Azonkívül ott voltak: Bolgár Ferenc honvédelmi államtitkár, a Pesti Hírlap felelős szerkesztője több munkatársával, Gárdonyi Géza és még számos hírlapíró. A misét Bakács János plébános mondotta. Az egész országban mély részvét nyilvánul meg és szombaton is számos részvétnyilatkozatot kaptunk. íme: A régibb szépirodalom egyik szerény tagja, az én csekélységem, igaz és mély fájdalmát fejezi ki a magyar irodalmat, főképen pedig a Pesti. Hírlapot ért pótolhatatlan veszteség fölött, ami Tóth Béla halála által nehezedett reá. Kezdő író-kora óta ismertem a megboldogultat, főképen édesatyjával való összeköttetésem révén. Ha valaki ismeri és érzi Tóth Béla értékét és elvesztése fölött gyászba borul, azok közé tartozom én is, hiszen ismeretségünk még a legutóbbi napokban is, meg-megújult s legutolsó találkozásunk alkalmával a legbensőbb módon nyilvánult. Mig élek, halála fájni fog s emléke kedves leszen. Megbocsásson, tisztelt szerkesztő úr, hogy az elmondottakkal terhelem. Jól esik mindezt elmondanom nekem, ki a boldogult édesatyjára és Károly bátyjára is a személyes ismeretség révén kegyelettel emlékezem. Concha Károly. A Pesti Hírlap szerkesztőségének nagy gyászához őszinte szívvel csatlakozom. Végtelen szomorúság, hogy kettétört az a fényes toll, amelyet Tóth Béla annyi időn át forgatott dicsőségére a népnek, amely szülte és a nyelvnek,amelyen irt. A harc fia szállt vele sírba ; a nagy meggyőződések kemény embere tűnt el vele; a magyar irodalom remekes mesterétvesztette el benne. Költő volt és tudós és világosan látó, ragyogó újságíró. Gyötrelmes balvégzet, hogy ez a nagy érték időnap előtt tűnt el a földről! Kreutzer Linót. Fogadják részvétemet a nagy, az igazságos Tóth Béla elvesztése felett. Sydow, impresario (München). Az igazság rettenthetetlen barátjának elhunytét- önökét együtt siratja - a Temesvárét Zeitung szerkesztősége. Kabos Bertalan szerkesztő. A magyar irodalom és a Pesti Hírlap mély gyászában résztveszünk. A Wigan Előre társaság. Böhm Kálmán elnök. Nagynevű munkatársuknak, Tóth Bélának elhunyta alkalmából én is igaz részvétemet küldöm Önöknek. Hálás szívvel gondolok rá; ő volt az, aki tudományos pályámnak elején, mikor a Magyar Tudományos Akadémiában első zenetörténeti felolvasásomat tartottam, irt működésemről és fölhitt magához. Minden magyarságnak lelkes megvigyázója és hirdetője szállt vele sírba. Dr Frenkel Bertalan: Megdöbbenéssel vettük a legszomorubb hírt Tóth Béláról, ő nemcsak az önöké volt, bár legközelebb álltak hozzá, ő az egész magyar sajtóé volt, amely megtörtén gyászolja. Adjon neki a Mindenható nyugalmat és csöndes pihenést, Szabolcs vármegye politikai napilap szerkesztősége nevében Békásy Jenő, felelős szerkesztő. őszinte fájdalommal rójuk le Tóth Béla sírjánál a kegyelet adóját. Délvidék szerkesztősége, (Nagybecskerek). Részvétüket nyilvánították meg: Ungarische Rundschau, szerkesztősége (Budapest), Gonda Simon (Topolya), Pallai Béla (Kisvárda), Salzer Simon (Gyán), Diószegi Géza (Budapest), Szontagh Ilona (Budapest), Frisch Margitka (Budapest), Harmat Károly újságíró (Ivanicgrad), Halász (Eger), Kanitz Ödön (Budapest), Cellei Emil (Palotaújfalu), Komiás Arnold (Budapest), Somlóké Müller Gizella (Budapest), Barsi Bálla Jenő író, Bálla Zoltán sakk-szerkesztő. — (Nagy automobil-szerencsétlenség.) Berlinből jelentik: Steinthal Miksa kereskedelmi tanácsosnak, a német bank volt igazgatójának gyermekei, a tizenhétéves Elza, a tizenhészéves Erich, a tizennégy esztendős Éva, Levy Elza nevű tizenötéves linok a nővérükkel csütörtökön délután Bécsből automobil-körútra indultak. A Berlin melletti grunewaldi nyaralótelep közelében a gépész egy másik automobilt akart kikerülni. A fordulatnál azonban a menetsebesség mérséklése nem sikerült és az automobil óriási erővel vágódott egy útszéli villamososzlophoz. Az ütődés következtében az automobil teljesen szétsen csalódott, a bennülők pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. A kórházba szállított betegek közül Levy Elza azóta meghalt, míg Steinthal Erichet már két ízben megoperálták, mert koponyatörést szenvedett és csontszilánkok hatoltak agyába. Állapota szintén rendkívül, súlyos. A másik két leányka az ijedtség árán megszabadult a nagyobb bajtól és csak kisebb bőr horzsolásokat szenvedett. ••••.• — (Gróf Széchényi István.) A legnagyobb magyar negyvenhét évvel ezelőtt ápr. 8-án követte el azt a gyászos tettét, amelyet annyiszor emlegetett Naplóiban. Balszemüvegén át golyót repített agyába, amelynek minden sejtje és paránya nagy eszmék és gondolatok emésztő tüzében sorvadt el. Széchényi csodálatos szellem volt. Csupa finomság, csupa érzékenység, csupa tetterő, hevület és csüggedés. Azóta, hogy az Akadémia alapját fejedelmi bőkezűségével megvetette, társadalmi, gazdasági és kulturális téren egész seregeszmét és tervet pendített meg s ezek megvalósítására áldozta egész életét. A harmincas évek reform mozgalmaiban tevékeny részt vett, amellett a Lánchid alapot, Dunagőzhajózás, csattornázás, Tisza szabályozás képezték kedvenc eszméit, amik közül sikerült is sokat megvalósítania, bár a Lánchíd építésénél akadtak olyan feketelelkűek is, akik azzal gyanúsították, hogy a részvényeken rengeteg pénzt akar nyerni. Olyan spártai jellemű s önzetlen nagy férfiút is meggyanúsítottak tehát, amilyen Széchényi volt, Weselényihez szoros barátság fűzte. Gróf Batthyány lelkes követője volt. De Kossuth elitéltetése, kiszabadulása s a Pesti Hírlap megindítása után politikai barátai és tisztelői mindinkább gyűrülték s még Deák is Kossuthoz csatlakozott. Zalaszentgróthon a védegyleti fiók megalapításánál olyan beszédet mondott, amelyet a nagy Széchényi Naplójában pontról-pontra igyekezett megcáfolni. Kossuth hatalmas agitációja s óriási módon növekvő népszerűsége mindjobban elhomályosította a Széchényiét, kivált mikor ellene nyíltan föllépett. A negyvenes évek elejétől kezdve egyre nagyobb aggodalmat okozott neki a megnövekedett ellenzék harciassága s közeledni kezdett Metternichhez. Amidőn Kossuth Pest megye követe lett, Széchényi roppant népszerűségének is már csak romjai voltak meg, mert kormányhivatalt vállalt, a közlekedési ügyek igazgatója és titkos tanácsos lett. Az első független felelős magyar minisztériumba azonban ő is tárcát vállalt. De amikor belga fegyvereket hozattak s a nemzet erélyesen készült az önvédelemre, aggódó lelkének egyensúlya megbomlott s orvosa dr. Balogh Pál a döblingi tébolydába szállította. Szomorú it volt ez. Széchényi előbb pisztolylyal akarta fejbe lőni magát, Esztergomnál pedig a hajóhídról a Dunába ugrott. Kimentették, Mosonyban pedig a főutcán futott keresztül, azt kiabálva, hogy ég- Az elborult nagy szellem, aki főleg hitelébe, oly nagyszerű eszméket és gondolatokat vetett papírra, szörnyű rémképeket látott, azt hitte, hogy az ország már vérben, lángban áll, minden művét, minden alkotását elpusztítják s kétségbeesetten sóhajtott föl: Ah, az én füstbe ment életem! Néhány év múlva döblingi magányában már annyira felüdült, hogy cikkeket írhatott a Timesbe s Bachnak hírhedt Rückblicke címü röpiratára egy Londonban nyomatott Blick címü röpiratban válaszolt, amelyben kegyetlenül ízekre szedte a hírhedt Bach-rendszert. Ez utolsó munkája 1859-ben jelent meg, 1860. márc. 3-án házkutatást tartottak nála, fiainál, Fálk Miksánál, Kecskeméthy Kornélnál s bár semmi kompromittálót nem találtak nála, a rendőrség zaklatása ismét repekig elforgatta lelki egyensúlyát s április 8-án vízzel töltött pisztolylyal fejbe lőtte magát. Megdöbbentő halála gyászba borította az országot s a nemzet fájdalmának leghívebben Arany János adott hangot közismert gyönyörű elégiájában. Széchényit ,kora csak félig értette meg s ez volt e ragyogó elme tragédiája. Most a kiegyezési tárgyalásoknál is láthatjuk, hogy csak az a nép intézkedhetik önállóan sorsa felől, amely anyagilag független. De mikor érjük meg ezt? Ám ha megérjük, ez lesz a nagy Széchényinek diadalmas feltámadása ! (A Meritfiegyesület új alapító tagja.) Dr Borbély Józa,es nyugalmazott államvasuti főorvos 1000 korona atomártynyal belépett a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület ,alapitó tagjai sorába. — (Arad a Maros..) (Marosvásárhelyről jelentik: Ratosnya és palotailva. között a Maros kiáradt. A postaközlekedést beszüntették. A szükséges óvóintézkedések megtörténtak.