Pesti Hírlap, 1907. május (29. évfolyam, 104-129. szám)
1907-05-01 / 104. szám
______________________ PESTI HÍRLAP 1907. május 1., szerda. Afelmerült Vitás-kérdések három csoportra oszlanak: gazdasági kérdések, a horvátok alkalmazása a közös hivatalokban és a nyelvkérdés. A gazdasági kérdésekre vonatkozólag szóba került az iparfejlesztés és gyárak alapításának kérdése, a vasúti ügyek és a szeszkontingens felosztása, Horvátországra való tekintettel. Az iparfejlesztés és gyáralapítások kédésében a kormány biztosította a horvátokat, hogy a beruházásokban részeltetni fognak és amennyiben az egyik évben az előirányzott összeg nem használtatnék fel, az átruházás a másik évre meg lesz engedve. Ami a horvát hivatalnokok ügyét illeti, a pénzügyi szolgálatban nincs nagyobb panasz. Annál nagyobb panaszokat hangoztattak a horvátok a vasúti szolgálatra nézve és különösen az erdészeti hivatalokban tapasztalt állapotokra nézve. Az utóbbira nézve abban történt megállapodás, hogy a kérdés a horvát erdészeti akadémiával kapcsolatosan fog elintézést, nyerni. Különösen panaszolták a horvátok,hogy a vasutakon a személyzetnek csak legalsóbb kategóriát töltetnek be horvátokkal. Szóba került azután az állategészségügyi szolgálat, valamint a horvát honvédségnek horvát tisztekkel való ellátásának ügye. Mindezen kérdéseknél igen beható és részletes vita fejlődött ki, melynek folyamán úgy a magyar kormány tagjai, mint a horvát országoskormány tagjai ismételten szót emeltek. Az osztályfőnökök épúgy, mint a horvát képviselők, utaltak különösen azon esetekre, melyekben a kiegyezési törvény megsértetett, így különösen kiemelték azon sérelmeket, melyek a honvédségnél, a postahivataloknál, az erdészeti hivataloknál és a feliratoknál előfordultak. Mindezen kérdésekre vonatkozólag a helyzet tisztázódott és azértekezlet, tagjai közt teljes megegyezés létesült, amit úgya kormány tagjai, mint a horvát képviselők megelégedéssel konstatáltak. Végül gróf Apponyi Albert szóba hozta a horvátországi magyar iskolák ügyét, melyre vonatkozólag ugy gróf Pejacsevichi, mint az osztályfőnökök megadták a kellő felvilágosításokat és Iloics Milán osztályfőnök itt is ismételte azt a nyilatkozatot, melyet e tárgyban az országgyűlésben tett. Már nyolc óra is elmúlt, azaikor az értekezlet véget ért. Fenmaradtak ugyan még egyes apróbb kérdések, Melyek elintézése későbbre halasztatott. Wekerle miniszterelnök köszönetet mondott a megjelenteknek és megelégedésének adott kifejezést, hogy sikerült, az ellentéteket kiegyenlíteni, mire a horvátok köszönetet mondtak a minisztereenöknek, hogy alkalmat adott arra, hogy a vitás kérdések tisztáztassanak és hogy oly alapot sikerült teremteni, mely a kölcsönös bizalom alapján a további barátságos együttműködést biztosítani fogja. A horvátok kedden délutánra értekezletet hívtakössze, amelyet azonban nem tartottak meg, mivel a miniszterelnöknél folyttanácskozások, mint említettük, nyolc óra utánig tartottak. Az értekezletet szerdán délelőtt tartják meg. A koalíciós vacsora elmarad. A szövetkezeti pártok rendes szerdai vacsorája május 1-én, a parlamenti szünetre való tekintettel, kivételesen el marad. .................. . , Vertán Endre ünneplése. Tordiáról jelentik: Vertén Endrét, a tanügyi javaslat előadóját, a tordai választókerület választói hazatértekor hétfőn nagy ünnepiességgel fogadták. Az állomásról díszmenetben kísérték a városba. Este tiszteletére bankett volt, amelyen a polgárság gróf Bethlen Bálint főispánnal az élén lelkesen ünnepelte Vérten Endrét és gróf Apponyi Albert közoktatásügyi minisztert, akit sürgönyileg üdvözöltek. Küldöttség: Szabolcs vármegye, Nyíregyháza városa és több érdekelt szabolcsvármegyei község küldöttsége tisztelgett kedden délelőtt Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternél. A küldöttséget Meskó László igazságügyi és Mezőssy Béla földmivelésügyi államtitkárok vezették. A küldöttségben részt vettek Mikecz Dezső, Szabolcs vármegye alispánja és dr Majerszky Béla Nyíregyháza város polgármestere is. Majerszky Béla, a küldöttség szónoka hivatkozással arra, hogy az érdekelteknek erre, vár iratkozó kérvényt egyszer már elutasították, arra kérte a minisztert, hogy a nyíregyháza-—nagykálloá nyiradony-—érmihályfalvi vonal kiépítésére vonatkozólag az előmunkálati engedményt megadni kegyeskedjék. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter válaszában kijelentette, hogy az elutasítás tisztán formai okokból történt és az előépítési engedély megadásának semmi sem áll útjában. Apponyi dísztagsága: A VII. kerületi függetlenségi- ,és negyvennyolcas párt gróf Apponyi Albert kultuszminisztert a párt dísztagjává választotta. A dísztagságról szóló oklevelet május 4-én nyújtják át a miniszternek a párt tamássy téri közhelyiségében nagyobb ünnepség közepette. A párt ugyanisez alkalommal ünnepi lakomát rendez a miniszter tiszteletére, amelyen a kerület polgársága kifejezést ad hálás köszönetének azért, hogy a miniszter megvalósította a kerület lakosságának egy régi óhaját az Erzsébetvárosban felállítandó felső kereskedelmi iskola létesítésével. A lakoma iránt a kerület polgársága körében rendkívül nagy az érdeklődés. A cselédtörvény-javaslat. A munkásügyi bizottság kedden délelőtt 10 órakor Riesswein Sándor elnöklésével folytatólagosan tárgyalta a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Előadó Bernát István volt. Az ülésen részt vettek: Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, Mezőssy Béla államtitkár, Bartóki József miniszteri tanácsos és Németh József osztálytanácsos. A 14. §-nál Horváth József (marosújvári) indítványozza, hogy elemi csapás esetén a gazda ne legyen köteles cselédet elfogadni. Darányi Ignác ellenzi az indítványt, mire a bizottság el is vetette. A 13.,a 14. és 15. szakaszt Szatmári Mór stiláris módosításaival és Mezőfii Vilmos oly irányú módosításával, hogy a cseléd nem köteles szolgálatba lépni, ha a lakásban veszélyesen ragadós beteg van, elfogadták. A 17. szakasznál Mezőfi Vilmos indítványozza, hogy a szolgálatba be nem lépő cseléd ellen karhatalom ne legyen alkalmazható, hanem más módon bűntettessék meg. Fried Lajos szükségesnek tartja a karhatalmat a renitens cseléddel szemben gazdasági érdekekből. Szatmári Mór: A karhatalom alkalmazását fölöslegesnek és gyűlöletesnek tartja. Kecskemétti Ferenc szintén a kihagyás mellett foglal állást. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter gyakorlati szempontból kéri a szakasz változatlan elfogadását. báró Révay Simon felszólalása után a bizottság két szótöbbséggel az eredeti szöveget fogadta el. Horváth József (marosujvári) indítványozza, hogy a gazda ellen ne lehessen karhatalmat alkalmazni. Szatmári Mór ellenzi a módosítást. Darányi Ignác szintén nem fogadja el Horváth módosítását. A bizottság Fried Lajos, báró Inkey József, Mezőfi Vilmos és Török Kálmán felszólalásai után az eredeti, szöveget változatlanul elfogadta. A 18. §. második bekezdésénél Szatmári Mór ellenzi a földmivelésügyi bizottság módosítását, mely a cselédre nézve a helyzetet nagyon megszigorítja és kéri az eredeti szöveg fentartását. Mezőfi Vilmos és Vásárhelyi Dezső felszólalása után a bizottság elfogadja a földmivelésügyi bizottság módosításával a második bekezdést. A 19. szakasznál Mezőfi Vilmos az egész szakasz kihagyását kéri. Helyteleníti, hogy a cseléd lakásába családjához nemtartozó személyt, — hacsak ideiglenesen is — be ne fogadhasson. Bernát István: A szocialista sajtó ez ellen a szakasz ellen tüzel a legjobban, pedig ok nélkül. Ez az intézkedés megvan az osztrák és a német törvényben is. Ernszt Sándor a szakasz enyhítését kéri olyképpen, hogy a cseléd a gazdaságból a megengedett időn túl nem távozhat el és hogy családjához nem tartozó oly személyt, aki ellen alapos kifogás emelhető, be nem fogadhat. Darányi Ignác: Ernszt Sándor módosításaihoz hozzájárul. Fábry Károly: Annak kimondását kéri, hogy a cselédnek a gazdaságból eltávozni nem szabad. Bernát István elfogadja Ernszt módosításait. A bizottság Ernszt Sándor javaslatait elfogadja. A 23. §-nál Mezőfi Vilmos: A cselédnek legalább nyolc órai pihenő kell. Ezt ki kell mondani a törvényben is. Fried Lajos: Mezőfi javaslatát kivihetetlennek tartja. Ernszt Sándor és Bernáth István felszólalása után Darányi Ignác kijelenti, hogy az időt fodrozni lehetetlen. Ezt meg lehet tenni az ipari munkásoknál, de nagyon bajos a mezőgazdasági munkásoknál. A bizottság a javaslat eredeti szövegét fogadta el. A 24-, 25-, 26., 27. §-okat stiláris módosításokkal elfogadták. A 28. §-nál Mezőfi Vilmos indítványozza, hogy, a kisgazdák ne viseljék a cselédnek orvos- és orvosság-költségeit, hanem fizesse azokat az állam. Ernszt Sándor: Sürgeti a kötelező cseléd- és mezőgazdasági muszkásbetegsegélyző felállítását. Darányi Ignác miniszter kijelenti, hogy az ügygyel foglalkozik" ő is és a földmivelésügyi minisztérium is. Fábry Károly a 28. §. miatt általánosságban sem fogadja el a javaslatot. Ez a javaslat olyan terheket ró a gazdákra, hogy elviselni nem tudják. A paragrafus törlését kéri. Ernszt Sándor felvilágosítja Fábryt, hogy a gazda eddig is tartozott viselni a betegség költségeit. Szatmári Mór hozzájárul a szakasz első bekezdéséhez, de kéri, hogy a gyógykezelés kötelezettsége a szolgálati időnek nem 15-ik, hanem már 8-ik napjától kezdődjék. Kecskeméthy Ferenc elégnek tartja, ha a gyógykezelési kötelezettség csak 30 napra terjed ki. Báró Inkey József ellenzi Szatmári módosítványát, ellenzi a többi módosítványokat, is. A földművelésügyi bizottságnak a kisgazdákra vonatkozó módosítványával szemben a javaslat eredeti szövegét pártolja. Vásárhelyi Dezső a földmivelésügyi bizottság módosítása mellett szólalt fel. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter szintén ellenzi Szatmári módosítványát és kéri a 15 napi határidő fentartását, mert ez felel meg különben is a törvényes diszpozícióknak. Indítványozza, hogy a kisgazda, az orvosszerekért fizetett összeg felét csak a cselédi családtagjainak betegsége esetén vonhassa le a cseléd béréből. Bernáth István kéri a földművelésügyi bizottság szövegezésének elfogadását. Szilassy Zoltán azt a módosítást teszi, hogy a gazdák egyáltalán a cseléd családtagjainál a gyógykezelési költségek felét levonhassák a cseléd béréből. A bizottság a paragrafus első bekezdését Vásárhelyi Dezső módosítványával fogadja el. A paragrafus többi részét a földmivelésügyi bizottság szövegezésében fogadták el. A 29. §-nál Mezőfi Vilmos indítványozza, hogy a munkáslakások építésétne tolják ki tíz évre, hanem csak ötre. Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter: Számolni kell a nehéz gazdasági viszonyokkal és az ezekre való tekintettel az eredeti szöveg elfogadását kéri. Aki teheti, úgyis megteszi előbb is, hogy felépíti a cselédlakást. A bizottság Mezőssy Béla, Szatmári Mór, Kecskeméthy Ferenc, báró Inkey József és Bernáth István előadó felszólalásai után az eredeti szöveget fogadta el. A következő ülést szerdán délelőtt 10 órakor tartják.: Tisza István főgondnoki beiktatása* •— Saját tudósítónktól. — Gróf Tisza István ma visszatért a közéletbe, ahonnan most két éve a magyar történelemben páratlan bukás száműzte őt. A dunántúli református egyház beiktatta főgondnokának, amely állás kétségkívül a legdiszesebbek egyike Magyarországon. A beiktatás alkalmát felhasználta gróf Tisza István, hogy ne csak új tisztségének irányáról beszéljen, hanem egy kicsit a politikáról is. Az objektív igazságot tartva szem előtt, el nem hallgatjuk, hogy fejtegetéseit tetszéssel honorálta az a hallgatóság, amely előtt szónokolt. A jövő titka, hogy a volt, miniszterelnök a közéletbe való visszatérését nem tekinti-e új ösvénynek, amelyen visszatérhet a politikai életbe is. Tekintve az ő sajátos felfogását és a csökönyösséggel határos makacsságát, lehet, hogy az ország közvéleményét még egyszer félreismeri. A beiktatási ünnepről a következőkben számol be tudósítónk: Pápa, ápr. 30. A város utcáin, dacára a szakadó esőnek, már a reggeli órákban nagy volt az élénkség. A beiktatásrafelvonuló egyházkerületi tagokat és vendégeket egész csoportok nézték. Az ünnep színhelye az evangélikus kollégium díszterme volt, amelyzsúfolásig megtelt. Ott voltak többek közt: Gróf Degenfeld József, Beöthy Zsolt, Bethlen Pál és Bethlen Balázs grófok, gróf Teleki József, Dakius Ernői, ifjabb gróf Tisza Lajos, Antal Gábor, Scholtz Gusztáv, Gyuratz Ferenc és Baksay Sándor püspökök, Mészáros polgármester és más előkelőségek. Az egyházkerület közgyűlése imával kezdődött, amelyet Antal Gábor püspök mondott , nagy áhítattal. Azután küldöttség ment gróf Tisza Istvánért, akit zajos éljenzés fogadott, mikor a terembe lépett. Az uj főgondnok installációs beszédében először elődéről, Hegedűs Sándorról, emlékezett meg, akinek buzgó munkásságát méltatta. Majd megválasztásáért mondott köszönetet, aztán áttért az politikára. — A presbitérium többsége — mondottál — rám szavazott, habár az ország politikai életében jelenleg nem játszom szerepet és múlt tevékenységéül miatt most is elkeseredett támadások központja vagyok. A bizalmat tehát joggal vehetem annak bizonyságául, hogy az egyház nem befolyásoltatja magát a politika, jobban mondva pártpolitika által, mert hisz a református egyház Magyarországon kezdettőlfogva politikai missziót teljesített. Szólva a Horvát-Sislagon országokban élő hitsorsosokról, akik felett a dunántúli egyház őrködik, alkalmat talált Tisza István a horvát politikát is érinteni.• A horvát eseményeket, úgymond, csak aggodalommal kísérhetjük és aggódhatunk a fejlemények miatt is. A Dráván túl hangoztatják ugyan a magyar-horvát barátságot, de ebben nincs semmi biztató. A barátságot mi is ápolni akarjuk, de ennek fejében a horvátországi magyarságot fel nem áldozhatjuk. Minden erőnkkel oda kell törekedni, hogy ottani véreink magyarok maradjanak. A tanítói javaslatról is beszélt gróf Tisza, többek közt ezeket.