Pesti Hírlap, 1907. szeptember (29. évfolyam, 208-232. szám)
1907-09-06 / 212. szám
10 PESTI HÍRLAP 1907. szeptember 6., péntek. — (Furcsaságok.) Néhány évvel ezelőtt egy fiumei bárkás, aki urakat és hölgyeket szokott csolnakáztatni a tengeren, kiesett a bárkájából és a vízbe fulladt. Ez a katasztrófa azért történt meg a szerencsétlen taliánnal, mert egyáltalában nem tudott úszni. Mikor erről az esetről írtak, általános volt a csodálkozás, mert mindenki azt hitte, hogy azok az emberek, akik a vizeken kisebb járművekkel járnak és ott, azokkal keresik meg a kenyerüket, ha mást nem is, de úszni föltétlenül tudnak. Kiderült azonban, hogy a bárkások sok mindenhez értenekcsak az úszáshoz nem. Ilyen és ehhez hasonló furcsaságok az emberekel vajmi sokszor megtörténnek, de talán mégis legtöbbször a kereskedőkkel, akik az ő alkalmazottaikban vakon bíznak. A józanul gondolkodó ember azt hinné, hogy a halászásra csakis azok vállalkoznak, akik úszni tudnak és hogy a kereskedők csakis azokra bízzák a pénzüket, akik megbízhatók. Dehát nem így van. A rendőri krónikák például sok esetben azt bizonyítják, hogy egyes cégek a szó szoros értelmében gazembereket alkalmaznak, akik néhányszor már ültek is, mégpedig furfangos csalások és sikkasztások miatt. Azt persze, hogy az alkalmazottak gazfickók, nem tudják, sőt arról vannak meggyőződve, hogy a legelső alkalommal az első díjat nyernek el a becsületesség versenyén. Ez pedig azért történik így, mert a kitanult zsiványok tudnak alkalmazkodni és kisebb díjért vállalkoznak nagy munkára mint azok, akik becsületesek és így megbízhatók. De azért is, mert egyes főnök urak és nagyobb cégek vajmi ritkán tudakozódnak alkalmazottaik után. Embereket szerződtetnek, akik iskolákat nem végeztek, akiknek előéletüket homály fedi s akik bizonyítványokkal sem tudják igazolni, hogy hol, kinél és meddig voltak alkalmazva. Csodálatos szatírája a sorsnak, hogy ha valamelyik céghez egy-egy kitanult és többszörös fogságot szenvedett gazember kerül, azt a cég mihamar bizalmi állásba helyezi és a pénzkezelést is rábízza. Amikor pedig ezt teszi, szentül meg van győződve, hogy vagyona biztos kezekben van és még örül is, hogy olcsó pénzen ilyen kifogástalan becsületességű alkalmazotthoz jutott. Hogy pedig ilyesmik csakugyan történnek, azt egy eset most is bizonyítja. Egy budapesti nagykereskedő, cég olyan hivatalnokot talált, akit megfelelőnek tartott és akit alkalmazott is. Az illető valamikor borbély volt és semmi olyan iskolát nem végzett, amely őt arra, hogy ilyen minőségben dolgozhasson, képessé tette volna. De ha nem tanult is az iskolákban, sok mindenféle csalást elkövetett, amikért ötször, vagy hatszor el is ítélték és be is csukták. Nos hát ezt a rovott múltú embert a cég bizalmi állásba helyezte és pénzkezeléssel bízta meg, bizonyára azért, mert nem tudakozódott utánira és előéletét nem ismerte. A könnyelműség persze megboszulta magát, mert a zsivány újra sikkasztott s ilyenformán a kereskedő kárt szenvedett. . Talán mondani sem kell, hogy nagy furcsaság az is, hogy amíg a kellő képzettségű és nagyon is jól minősített, becsületes emberek százai járnak munka után és hiába, addig a nem tisztességes és nem is képzett kétes alakok elég jó, sőt olykor nagyon is jó alkalmazáshoz tudnak jutni, elvéve a kenyeret amazoktól csupán azért, hogy kellő alkalmuk legyen újabb és újabb csalásokat követni el. Azt hiszszük, azonban, hogy az ilyen és efajta esetek hiába fordulnak elő, mert az emberek könnyelműsége és bizalma tovább is megmarad, aminek aztán az lesz ezután is a következménye, hogy a tengeren azok lesznek bárkások, akik nem tudnak úszni, a kereskedők között pedig mindig fog akadni olyan, aki azt bízza meg pénzkezeléssel, aki csalások és sikkasztások miatt már többször volt lakat alatt. (Szererlcs és légimjóleszállás.) Pozsonyból jelentik: Modorban szerdán szerencsésen kikötött léghajójával dr Schiern, a bécsi aeroklub tagja. Schleinnak ez volt harmincnyolcadik útja. A Kis- Kárpátok felett ötezer méter magasban erős hóvihar lepte meg. — (D’Annunzio nyer.) Firenzében az ottani kis lutrin 10 lírával egy ternoseccpt nyert a következő számokon: 68, 13 és 14, 50,000 lírát tesz ki a nyeresége. — (Öngyilkosságok Aradon.) Aradról táviratoztak: Szentiványi Jenő, az aradi 33. gyalogezred tizedese, a nagygyakorlaton fegyverével halántékon lőtte magát és meghalt. Tettét azért követte el, mert atyja nem engedte azt a leányt elvenni, kit szeretett. — Tauszig József 22 éves aradi államvasúti tisztviselő, szíven lőtte magát és meghalt. Tettének oka reménytelen szerelem. (A király elleni merénylet híre.) Klagenfurtban csütörtökön óriási izgatottságot keltett a hír, hogy midőn a király délelőtt a város utcáin sétakocsizást tett, egyszerre egy éltesebb ember keresztültört a rendőrség kordonján és fölemelt bottal nekiment a király fogatának. A hír szerint a rendőrség ezt az embert letartóztatta, de nem tudták megállapítani, vajon a letartóztatott ember rossz szándékkal emelte-e föl botját, hogy a királyra ütést mérjen. A király megszakítás nélkül folytatta útját. Ezzel az álhírrel szemben kiderült, hogy az egészből annyi az igaz, hogy egy agg koldus kérvénynyel közeledett a király kocsijához a legcsekélyebb ellenséges indulat nélkül. A rendőrség pedig senkit se tartóztatott le. Ellenben a hadgyakorlatok színhelyén tényleg elfogtak egy kémet, akiről kiderült, hogy olasz katonatiszt, aki a tüzérség körül kémkedett. Erről a letartóztatásról került forgalomba az a hír, hogy az illető anarchista, aki gonosz merényletet tervez a király személye ellen. (A király beoltatja magát.) Öreg napjaira elhatározta Ferenc József király, hogy beoltatja magát, mert fél a himlőtől, amely most Bécsben pusztít. A király elhatározásának az előzményei következők: Az ischli udvarhoz is elhatolt a sokszorosan elterjedt hir, hogy Bécsben sokkal nagyobb a himlőesetek száma, mint amennyit a hivatalos jelentések kimutatnak. Az udvar részéről akkor Neusser tanárhoz fordultak azzal a kéréssel, hogy bizalmas utón győződjék meg a valóról. Neusser tanár e célból félbeszakította nyári szabadságát s Bécsbe utazott. Meglátogatta az ép akkor Bécsbe érkezett Lueger polgármestert. Ez a látogatás valószínűleg összefüggésben van a király beoltásával. Neusser meggyőződött arról, hogy nem tussolják el a betegségeket. A király eredetileg nem volt hajlandó beoltatni magát, mert azt hitte, hogy már agg kora immunissá teszi a betegség ellen. Neusser és Kerzl udvari tanácsosok ellenben úgy vélték, hogy az öregség nem véd a ragály ellen. Ez hatott s a király engedett. Amikor távozott Ischlből, megkérdezte a polgármestert, vajon a fürdővendégek közül sokan oltatják-e be magukat, amely kérdésre a polgármester igennel válaszolt. Mindeddig nincs megállapítva, milyen oltóanyagot fognak alkalmazni a műtétnél. Eddig a királyi család tagjait a dr Bauer magánintézetében készített oltóanyaggal oltották be. Minthogy jelenleg Bécsben csak friss oltóanyag van, amelynek kellemetlen reakciói szoktak támadni, úgy látszik, hogy külföldi állott nyirkot fognak beszerezni a király részére. Bécsben a király példája persze utánzókra talál s most nyakra-főre oltatják magukat az emberek. (A női konfekció-munkások sztrájkja.) A nőszabó-munkások sztrájkja csütörtökön véget ért, de a kismesterek és a nagykereskedők közötti ellentétek nem simultak el teljesen Mint már a sztrájk kezdetén megírtuk, a nagykereskedők csak a vevőközönség rovására gyakorolnak a munkásokkal nagylelkűséget. Eddig csak valószínűnek látszott ez a hajlandóság, de csütörtökön már kifejezésre is jutott. Ungár Lipót a nagymunkaadók nevében kifejtette, hogy a kismestereknek húsz százalékkal emelik a munkabérét, de viszont ők is fölemelik a hői konfekció cikkek árát. Vagyis a nagykereskedők a vevők zsebére gavalléroskodnak. •úgy gondolkodnak, mint a háziurak és szénkereskedők. Szerencsére a női konfekció cikkek nem tartoznak a nélkülözhetetlen cikkek közé s igy csak azok fogják az árut drágábban megfizetni, akik mindenáron Kossuth Lajos utcai kereskedőtől akarnak vásárolni. Mások ellenben odamennek, ahol a munkások nagyobb bérét nem a vevőkön akarják behozni, hanem megelégesznek kisebb haszonnal is. Ennek a nézetnek kifejezést is adott néhány mester s nem fogadták el Ungár indítványát, csak a husz százalékos munkadij-emelésre vonatkozó részét. A munkások és mesterek a békét két esztendőre megkötötték és ezzel a sztrájk befejezést nyert. (Az egyetemi könyvtár megnyitása.) Az egyetemi könyvtárt a szünidő elmúltával újra megnyitották. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletéhez képest hétköznapokon, hétfőtől péntekig délelőtt 9—12-ig, délután 3—8-ig vannak nyitva a könyvtárhelyiségek. Szombaton csak a nagy olvasóterem van nyitva, délelőtt 9—12-ig. Szombaton délután és vasárnap egész nap a könyvtár olvasóterme zárva marad. — (Védekezés a lépfene ellen.) Fazekas Ágoston, Pest vármegye alispánja, — hivatkozással a földmivelésügyi miniszter legutóbbi leiratára — felkérte a megyebeli összes állatorvosokat, hogy előforduló esetekben figyelmeztessék a gazdaközönséget a lépfene természetére és veszélyes voltára s oktassák ki őket a védekezési eljárásra. Figyelmeztessék a gazdákat főképen a védőoltásokra, a lépfenés állat húsának élvezetével járó veszedelmekre. Végül utasította az alispán az elöljáróságokat és az állatorvosokat, hogy a hullák eltakarítását és a szükséges fertőtlenítést mindenkor a legpontosabban, személyes felügyeletük mellett végeztessék. (Vonatkisiklás nyolc halottal.) Galíciában, egy lembergi távirat szerint nagy vasúti szerencsétlenség történt, amelynek nyolc halottja és negyven sebesültje van. A stanislaui személyvonat Brackacoga állomáson csütörtökön éjjel kisiklott. Nyolc ember meghalt. A mozdonyvezető és a sűtő súlyosan megsebesült. A könnyű sebesültek száma igen jelentékeny. Újabb távirat ezt jelenti: Az a személyvonat, amelyik délután fél kettőkor Cernovicből Lembergbe indult és amely zsúfolásig tele volt utasokkal, Bukaszovce állomásnál eddig ismeretlen okokból kisiklott, miközben hat kocsi felborult és teljesen összezúzódott. Az utasokon leírhatatlan pánik vett erőt. Az eddigi megállapítás szerint hat ember életét vesztette és negyven ember sebesült el. A súlyosat. ..Pesu u.r .,o. van egy kapitány, akinek mindkét lábát leszakították a kerekek, amikor kiugrott a kocsiból. Egy diák, aki szintén az ablakon át akart menekülni, éppen a kocsi alá került, amely agyonnyomta. Egy közkatona szintén a kerekek alá került és ezek levágták lábait a törzsétől. Lembergből sürgönyzik lapunknak. A stanislaui kisiklott vonatban 550 utas, köztük sok asszony is gyemnek ült. A vonat fél órai késéssel érkezett Bukaszovcebe, mire a menetsebességet kissé meggyorsították. Este nyolc óra felé a kocsik inogni kezdtek. Az elhajolt vágányokon csak tizenegy kocsi tudott megállani, öt kocsi felfordult, három pedig rommá zúzódott. Körülbelül nyolcvan ember kiugrott a kocsiablakokon és egy mocsárba estek, ahonnan csak nagy nehezen bírták őket kihúzni. Emellett szakadt az eső és kísérteties sötétség uralgott. Csak egy óra múlva érkezett meg a legközelebbi állomásról egy mozdony, melyen munkások jöttek, kik fáklyákat hoztak magukkal. A vonat alól egy tisztiszolgát öszszezúzott lábakkal húztak ki. Kissé odább Vaszita kereskedő holtteste feküdt és egy gimnáziumi tanuló holtteste, akinek a fejébe egy vasrúd fúródott. Úgy látszik, hogy a pálya a szerencsétlenség helyén hibás volt. Egy utas, ki ugyanazon a vonalon már reggel is utazott, azt beszéli, hogy a kisiklás helyén már reggel rázkódást érzett. A sebesültek száma meghaladja a százat. A vonatkísérő személyzet és a megmentett utasok képtelenek voltak, a többi, még a kocsikban, levő utasoknak segélyt vinni, mert a kocsiajtók teljesen el voltak görbülve, úgy, hogy azokat kinyitni nem lehetett. Azok az utasok, kik az első három kocsiban voltak, borzasztó állapotba jutottak. Egyetlenegy sem szabadult közülök megsebesülés nélkül. Hivatalosan a halottak számát háromra, a súlyos sebesültekét hatra, a könnyen sebesültekét pedig 97- re teszik, de magánjelentések azt állítják, hogy nyolc ember halt meg, tizennégy pedig súlyosan megsebesült. A mentést a sötétség nagyon megnehezítette. A katasztrófa okát még nem tudták teljesen tisztába hozni, de általánosan azt hiszik, hogy a kisiklást az idézte elő, hogy a vonat a váltón nagyon gyorsan haladt át. (Egy orosz psychiáter halála.) Pétervárról jelentik, hogy dr Kaplan ismert psychiátert az usai forradalmárok őrzésére rendelt tartományi őrültek házában meggyilkolták. Az őrültek valósággal feldarabolták orvosukat. (Lázongás az ivóvíz miatt.) Máramarosszigetről táviratozzák. Kabola-csárda község lakossága csütörtökön kaszákkal, baltákkal, késekkel és botokkal fölfelüyverkezve megtámadta Schreiber Hermann főkereskedőit, aki egy bizottsággal kiszállott a községbe. Schreiber egy erdőkitermelési jogot vett meg a máramarosszigeti közbirtokosságnak a kabolacsárdai határban lévő erdejében. Az erdőben egy patak jön le, amely patak Kabolacsárda község lakosságának ivóvízül szolgál. Schreiber azt kívánta, engedjék meg, hogy a patakot más irányba vezesse és azon az erdőből fát csúsztathasson le, mert így a fakitermelés olcsóbb lett volna neki. A bizottság kiment, hogy Schreiber kérését teljesítse s a kiszállásról az érdekeltek értesítve voltak. A nép megtámadta Schreibert, aki a községházára menekült; a támadók azon kiáltással: „Nem engedjük ivóvizünket !‘‘ utána nyomultak, de Schreiber eltorlaszolta magát. A községházáról csendőrökért telefonáltak Máramarosszigetre, mert a községi bírót a nép elvette és a községházát kezdte ostromolni. Gajer máramarosszigeti csendőrszárnyparancsnok vezetése alatt 28 csendőr ment ki azonnal kocsikon a helyszínére, hol kiszabadították a községházban lévő fakereskedőt. Gajer százados tapintatosan igyekezett a népet megnyugtatni, ami sikerült is s az nem szegült ellene a csendőröknek s a kiszállt bizottságot sem bántalmazta. Letartóztatás nem történt. Schreiber az erdővételről lemondott.