Pesti Hírlap, 1908. augusztus (30. évfolyam, 184-208. szám)
1908-08-01 / 184. szám
______________________________________ Aérenthal a királynál. Báró Aerenthal külügyminisztert, mint 1öbb távirat jelenti, pénteken délelőtt fél 11 órakor a király magánkihallgatáson , fogadta. A külügyminiszter tárcája körébe eső ügyekről tett jelentést a királynál. Báró Aerenthal és az őt kisérő gróf Kinsky Ferenc attasé részt vettek a mai udvari ebéden és este visszautaztak Bécsbe. Augusztus hó 11-én, az angol király ischli tartózkodásának tartama alatt, Aerenthal újra Ischlbe utazik s 13-áig marad ott. A székelyudvarhelyi mandátum megüresedett. Jeleztük már, hogy az igazságügyminiszter dr Kovácsi Albertet, Székelyudvarhely város orsz. képviselőjét Marosvásárhelyre közjegyzővé nevezi ki. A kinevezés megtörtént, s a hivatalos lap pénteki száma közli. A Kovácsi lemondásával megüresedő , székelyudvarhelyi kerületben máris megindult a választási mozgalom, s mint értesülünk , a függetlenségi párt zöme Solymossy Endrének akarja a mandátumot felajánlani. Az alkotmánypárt köréből. Az alkotmánypárt pénteki összejövetelén számosan fordultak meg a pártkörben úgy a képviselők, mint a kültagok közül. A párt legközelebbi összejövetele augusztus 4-én, kedden lesz. A tüzérségi felszerelés. Egy bécsi lap- nak azon hírével szemben, hogy a tüzérségi felszerelést késleltetik, illetékes helyen kijelentették, hogy a tüzérségi felszerelésnek a csapatok részére való szétosztása az erre megállapított és annak idején az illetékes politikai képviseletek előtt kifejtett programm szigorú szemmedtartása alapján történik. Ugyanezen lap további fejtegetéseire nézve, melyek szerint a hadvezetőségnek szállított ipari termékeket származásuk szerint különböző megbírálásban részesítik, sőt hogy eziránt külön utasítások is adatnak ki, illetékes helyen hangsúlyozzák, hogy mindennemű szállításnál, tekintet nélkül az egyes készítmények származására, teljesen ugyanazok az átvételi feltételek irányadók. Mindazok a fejtegetések tehát, melyeket a nevezett lap cikkében közöl, teljesen alaptalanok. A nagyatádi választás. Kaposvárról táviratozzak . A nagyatádi kerületben szombaton lesz a képviselőválasztás. Rotter Sándor lemondása következtében a mandátumra most két jelölt maradt. Az egyik jelölt dr Piszár Antal barcsi ügyvéd, csütörtökön mondta el programmbeszédét Nagyatádon- Délután körútra indult a kerületben. A választók egy része dr Kommen Eleknek ajánlotta fel a jelöltséget. A rend fentartására két század katonaság és negyven csendőr érkezett Nagyatádra. Az új végrehajtási novella ismertetése és magyarázata az összes jogforrások és az egész törvényhozási anyag nyomán most jelent meg egy szakember tollából Grill Károly könyvkiadóvállalatának kiadásában. A füzet ára 1 korona 40 fillér. A nagyhorvát propaganda Fiuméból írják a Távirati Irodának: A horvát klérus évek óta arra törekszik, hogy Fiume város és három alközségének területén a nagyhorvát eszmének propagandát csináljon. Különösen a zenggi püspökség, amelyhez Fiume is tartozik, követett el mindent célja érdekében. A püspökség zajtalan munkája most fordulópontra jutott. Drenova alközség lelkészét, Zigar Pált, aki igyekezett a horvát izgatást ellensúlyozni, rendeletileg áthelyezte egy horvátországi kis községbe és helyére egy túlzó horvát érzelmű papot nevezett ki. A crenovaiak pénteken küldöttséget menesztettek Belien fiumei helyettes polgármesterhez, akinek kijelentették, hogy a horvát papot nem engedik installálni. Elhatározták továbbá, hogy a templomot bezárják és megtiltják a horvát propaganda képviselőjének a papi funkciót. Fiuméban a zenggi püspökség rendelete nagy feltűnést keltett. Az Astra. Az Astra nevű oláh közművelődési egyesület a jövő héten három napig országos gyűlést tart Szilágysomlyón, állítólag „politika kizárásával“, tisztán a kulturegyesület ügyeinek megbeszélésére. Természetesen Romániából is meghitták a „testvéreket“, de — ami feltűnő, sőt egészen új, meghitték a vármegye magyarságát is, a hivatali s társadalmi előkelőségeket egyaránt. Idefent a román országgyűlési képviselők javában fenik a késüket, hogy az őszi ülésszakon, a választóreform nagy mérkőzésében, nyakára tegyék a magyar parlamentnek. Odalenn pedig a népük barátságosan invitálgat bennünket „országos“ gyűléseire, hogy menjünk közéjük, hallgassuk végig teljes három napon át oláh nyelvű ünnepi előadásaikat, színdarabjaikat és szavalatukat s miután ezekből egy szót értettünk meg, lássuk be belőlük, hogy aromán intelligencia (mert az Astra tényleg ebből áll) korántsem „túlzó“ román, hogy velünk őszintén barátkozni akar s egyesegyedül csak a románok közgazdasági és kulturális állapotáról kíván bennünket felvilágosítani e gyűlésén is, monográfiát nyom erről kezünkbe most s ezentúl minden évben, minden gyűlésén más vármegyében is. Miféle oláh ravaszság akar ez már megint lenni? A magyarok már csak kíváncsiságból is hadd menjenek el a meghívóra. Nézzék meg, micsoda furcsa intelligencia lehet az, mely otthon őszinte közeledést akar felénk, föl meg csupa túlzókat, egységes nemzetünket s államunkat tagadó férfiakat küld képe viselői gyanánt. Mivel pedig a románok kulturális törekvéseiről akarnak nekünk képet festeni e gyűlésükön, segítsünk már most nekik e munkájukhoz s mutassunk be hiteles fölvételt e román kultúrás törekvések egyik legfontosabb faktoráról, a magyarországi román középiskolák állapotáról. Itt vannak mind az öt gimnáziumuknak értesítői kezünkben, ezek minden astrabeli „monográfiádnál élesebb fényt vetnek a román középiskolák ábrázatjára s céljaira. Nemcsak a vendég magyaroknak, de a kultuszminiszter urnak is ajánlják őket szives megtekintésre és f okulásra. Az oláhoknak hat középiskolájuk van Biharban és Erdélyben. Belényesen, Balázsfalán, Brassóban (kettő), Naszódon és Brádon. Természetesen mind papjaik kezében van, de felekezeti autonómiát csak három élvez: a brassói görögkeleti főgimnázium, a brassói görögkeleti alreáliskola, meg a brádi görögkeleti algimnázium. A balázsfalvi, belényesi s naszódi román középiskolák állami felügyelet alatt állatiak, sőt a naszódi főgimnázium magyar állami vagyonból, a határőrvidéki községeknek adományozott kincset érő erdőkből alapíttatott. Ám azért a naszódi iskola mégis görög-katholikus főgimnázium címét viseli, pedig azok a határőrvidéki magyar erdők se felekezetet, se nemzetiséget nem illettek. Tizenöt év óta sürgeti már a budapesti sajtó is, hogy a kultuszminiszterek tiltsák le az állami iskoláról a görög-katholikus nevet, hivassák alapítványinak, értesítőjét pedig vagy magyarul, vagy legalább oláhul és magyarul állítsa ki az igazgatóság. Az iskola falán meg is jelent az „alapítványi főgimnázium“, de a programma ma is oláh s még a tisztára magyar anyanyelvű tanulóit is eloláhosított névvel nyomatja ki. A Puskásból csinál Puscarut, Tankóból Táncot, Balázsból Balasát. Ha ilyen az a „kulturális tendencia“ a miniszteri ellenőrzés és vezetés alatt álló román középiskolákban, képzelhető, milyen lehet magyar állami szempontból azokban, melyek oláh felekezeti autonómia birtokában vannak. Ezek már nemcsak tanulóik nevét keresztelik el oláhul, de még azt is letagadják statisztikai tábláikon, hogy magyar anyanyelvű tanulójuk is akad. Hogy aztán miket taníthatnak e középiskolákban a magyar hazáról, magyar államról, ennek határairól, népéről és történelméről az ifjúságnak, számtalanszor fel volt panaszolva a sajtóban. De eleven bizonysága ép az a román intelligencia, mely ez iskolákból került ki s melynek nagyrésze román állami szolgálatba lép inkább, csakhogy meg ne kelljen tanulnia a gyűlölt magyarok nyelvét. Maguk a középiskolai értesítők dicsekednek el vele minden évben, hogy most kétharmada, majd háromnegyede végzett tanítóiknak talál Romániában alkalmazást! Itthon maradt részük pedig csak azért szerencséltet jelenlétével bennünket, hogy idefönn a törvényhozásban akadályozhassa meg lehetőleg a magyar állam kiépítésének nehéz munkáját, otthon pedig agitációkkal, Tribunaféle sajtóval, Ligával s Astra-fajta kulturegyletekkel oláhositson el egész országrészeket s gyűlöltesse meg a csöndes román köznéppel a magyart mindenütt, ahol csak jelentkezik: államhatalomban, társadalomban, kultúrában s gazdasági életben. E munkásságról aztán ország-világnak beszámol ez az intelligencia holmi Astragyűléseken s azokra még van bátorsága meg is hívogatni, akit gyűlöl s akinek megfojtására törekszik: a magyart. Nohát menjenek el gyűlésükre a Szilágyiak, a Bátoriak unokái, de jól jusson is mindez eszükbe. Az igazi kép tudniillik a román kultúrtörekvések mivoltjáról, magyar államellenes és nemzetgyilkoló tendenciáiról. Nagyon talpraesett cselekedet pedig az lenne az Astra magyar vendégeitől, ha közülök többen, vagy csak egy is felállana azon a gyűlésen s a kulturegylet „monográfiájának“ hazugságaival szemben a valóságos képet festené meg a bukaresti oláh vendégek előtt a magyarországi románok „kulturális és gazdasági törekvéseiről s állapotáról“ Sic itur ad „Astra“, somlyai magyarok Cs. G. 1' ti M i 1 U t IV ti ti tibuti. augusztus 1., szombat. Külpolitikai hírek. A helyzet Törökországban. Ami titkos óhaj, eddig teljesülhetetlen vágy, elfojtott harag, jól palástolt elégületlenség mostanáig a szultán birodalmában összegyülemlett, az most mind előtör és kifejezésre jut az új légkörben, amelybe a különben türelmes muzulmán nép hirtelen és váratlanul jutott. Nem csoda, ha a szabadság leheletétől megittasult tömeg fejét kezdi veszteni s egyszerre olyan követelésekkel lép föl, amelyek sokszor a legnagyobb jóakarat mellett sem teljesíthetők. Nem elég, hogy a szultánt rákényszerítették, hogy esküdjék míg az alkotmányra, ma már a hadsereg esküjét is követelik. A kormány minden lehetőt teljesít és minden lehetetlent legalább megigér. A tömeget ma már a gyűlölet és a boszúvágy vezeti egyesek ellen s türelmetlenül követelik a valódi vagy vélt bűnösök fejét. Az ifjútörökök bizottsága nem győzi a föllelkesülteket mérsékletre inteni, attól félvén, hogy a túlzásokkal ártani fognak a jó ügynek. Sokan emiatt nem is bíznak az új korszak állandóságában s a kormány és a mozgalom vezérei vállvetve dolgoznak a túlságosan fölcsigázott követelések mérséklésén. Legújabb híreink a következők: Elcsapott pasák. Konstantinápoly, jul. 31. Szambulban a tegnapi nap igen mozgalmasan telt el. A nép a kegyencek és a kémek ellen el van keseredve. Az utcákon mindenfelé költeményeket árulnak és gúnyos dalokat énekelnek a rendőrkémekről. A portán nap-nap után mozdítják el a hivatalnokokat. Első volt ezek között Zeki basa, aki ellen a nép türelmetlensége tegnap tetőponját érte el. Rögtön ezután másik kádé érkezett, amely Szelim Melhame basát mozdítja el állásából, aki tegnap el is utazott. Hire jár, hogy további ivadék által elmozdították Kenan basát és Mehmed cserkesz basát, a két hatalmas főhadsegédet. Ilamdi bég rendőrminiszter elbocsátása is állítólag már befejezett dolog. Mikor tegnap délután négy órakor eltávozott a portáról, a tömeg kifütyülte. A nagyvezér ablaka alatt a tömeg heves tüntetést rendezett Ilamdi bég ellen. A tüntetés vezetője, egy rendőr, beszédet mondott, amelyet éljen a szultán kiáltással kezdett el és amelyben Ilamdi bég elcsapását és új rendőr miniszter kinevezését kérte. A nagyvezér kénytelen volt megjelenni az ablakban és néhány szót mondani, hogy a tömeget lecsendesítse. Biztosította a tüntetőket, hogy a nép kívánsága teljesülni fog és ajánlotta nekik, hogy imádkozzanak a szultánért. Porta-körökben hire jár, hogy Ekrem bég jeruzsálemi muteszarifot, Kemal bégnek hát,, kínálták meg a rendőrminiszterséggel, de nem fogadta el. Egy kósza hir Nazim basát, most szaloniki válit és volt rendőrminisztert mondja a jövő rendőrminiszterének. Az új törökök, sőt a hivatalnoki körök is, remélik, hogy Memduk pasát, az eddigi belügyminisztert is elmozdítják. Konstantinápoly, jul. 31. — Saját tudósítónktól. — Valószínű, hogy a szultán összes eddigi kegyenceit eltávolítják, miáltal egy esetleges reakciónak elejét veszik. Mehemed pasát és Kema pasát láncra verve egy szigetre száműzték.