Pesti Hírlap, 1909. március (31. évfolyam, 63-76. szám)

1909-03-16 / 63. szám

_______________________ PESTI HÍRLAP 1909. március 16., kedd. kor a közönséggel együtt énekelt és ezzel a lélek­emelő ünnepély véget ért. Az egyetemi ifjúság márciusi emlékünnepe alkalmából az aradi vesztőhely­ megváltására is te­kintélyes összeg gyűlt egybe. Ünnep a Petőfi-Társaságban. Nagy közönség gyűlt össze vasárnap délelőtt 11 órakor a Petőfi-Társaság dísztermében, az ün­nepi közgyűlésre. Ott voltak a társaság tagjai kö­zül Herczeg Ferenc, Ferencz­y Zoltán, Váradi An­tal, Bársony István, Erődy Béla, Kéry Gyula, to­vábbá a tiszteleti tagok közül Jászai Mari és Rát­­kay László országgyűlési képviselő és még számo­san jelentek meg. A közgyűlés Herczeg Ferenc elnök megnyitó beszédével kezdődött. A nagy nap jelentőségét méltatta. ... A hegyeken még hó fehérlett, — mondta, — a völgyeken még sűrű köd ült, de a levegőben már tavaszi remények lengedeztek. A magyar nem­let örök misztériuma volt ez a tavasz. Örök dicső­ség, hogy a március 15-iki győzelmet nem fegy­verrel, hanem tollal vívtuk ki. Senki sem lett rab­bá, de megszületett az Írás szabadsága. Beszéde végén köszöntötte a közönséget és különösen a magyar ifjúságot a Petőfi-Társaság ünnepén. A megnyitó beszéd végén a közönség lelkes ovációi közben Jászai Mari lépett az előadói emel­vényre és nagy hatás mellett elszavalta Petőfinek A tavaszhoz, A virágok, A vén zászlótartó, Rá­kóczi, A csillagos ég és Homér és Osszián című költeményeit. Bátkay László orsz. képviselőnek „Petőfi és a nemzeti öntudat“ címmel tartott székfoglalója volt a következő pontja a tárgysorozatnak. Azt a gondolatot fejtette ki előadásában a társulat új tagja, hogy Petőfinek kellőképen való méltatásával a szabadságharcot is egészen más né­zőpontból látjuk. A gyönyörű, nagy hatást tett székfoglalót zajos éljenzéssel honorálta a közönség. Miután az elnök Rátkay Lászlót az egybe­­gyűlt közönség tetszésnyilvánításai közben a tár­saság tagjai sorában üdvözölte, Szávay Gyula ol­vasta föl Örök március című költői gondolatokkal bővelkedő nagyhatású költeményét. Utána a közön­ség nagy figyelemmel és­­érdeklődéssel hallgatta Bársony István „János úr házasodik“ című ked­ves, derűs hangulatú elbeszélését. Az ünnepi gyű­lés végén Papp Zoltán orsz. képviselő szavalta el A mulatós ember című költeményét, amelynek főleg a következő strófája keltett nagy hatást: Minden mulatós embernek Tűz emészti házát. De ő alszik. Álmából a Lángok föl nem rázzák. Dolmánya is tüzet kaphat, El nem oltja, vele hamvad . . . Csak egy nagyot sóhajt rája. Fel nem költi az Arkangyal Trombitája! A keresztényszociálisok és szociáldemokraták. A keresztény szociális munkások vasárnap délelőtt tartották ünnepüket a Petőfi-szobor előtt. Tíz órakor vonult föl a tömeg a Rákóczi-térről a József-körúton, Rákóczi-úton és Kossuth Lajos­ ut­cán át az Eskü­ térre. Útközben az egyesületi zász­lók alatt tömörült szervezetek tagjai hazafias da­lokat énekeltek a zenekarok kíséretével. A Petőfi­­szobor előtt ezrekre menő tömeg várta a munkás­ságot, amely az elhelyezkedés után nyomban rá­zendített a Hymnuszra. Az ének végén Nagy Já­nos elszavalta a Nemzeti dalt. Az ünnepi beszédet Huszár Károly szerkesztő mondotta, Szabó Gyula pedig elszavalta a Szózatot, amivel az ünnepség véget ért. A nemzetközi szociáldemokraták vasárnap délután három órakor a Tisza Kálmán­ téren gyü­lekeztek s onnan Petőfi, szobra elé vonultak. A me­netet, amely a Kenyérmező-utcán át a Rákóczi-útra vonult, majd onnan a Kossuth Lajos-utcán át az Eskü-térre, lovasrendőr-szakasz zárta be. A szobor előtt a Marseillaise-t énekelték, majd Bokányi De­zső mondott beszédet. A beszéd után a Marseillai­se-t énekelték el ismét, aztán a munkásság teljes rendben szétoszlott. Erzsébet Népakadémia. Március tizenötödike alkalmából az Erzsébet Népakadémia vasárnap este hat órakor a régi kép­viselőház nagytermében Petőfi-estét rendezett. Az ünnepen, amelyet dr Hegedűs István egyetemi ta­nár költői szárnyalású beszéddel nyitott meg, nagy és előkelő közönség vett részt. Hegedűs István beszéde után Király Ernő, a Király-színház tagja, dr Dittrich Vilmos tanár zongorakíséretével három Petőfi-dalt énekelt, majd Ferenczy Zoltán, a Petőfi-Társaság alelnöke, Petőfi Sándorról tartott előadást. Gelb Ilona hegedűmű­­vésznő nagy tetszés közben magyar dalokat ját­szott. Játékát Frisch Vilma kísérte zongorán. A szépen sikerült ünnepet Márkus Emília szavalata zárta be. A művésznőt meleg ovációban részesítet­te a közönség. Egyesületek és intézetek. A budapesti II. kerületi függetlenségi 48-as párt Németh Imre orsz. képviselő elnöklése mellett évi rendes közgyűlést tartva, annak befejezése után 1848. március 15-ikének emlékét ünnepelte meg. Az ünnepélyt a Hymnus eléneklése vezette be, ezután Seffer Irmos, Farkass, Kunczer és Dem­­jén Gábor párttagok alkalmi szavalatai következ­tek, az egyes szavalatok közt Németh Imre korel­nök, Ghilány Mihály pártelnök és Seffer Lász­ló osztályelnök méltatták az ünneplő közönség lel­kesülő hangulatához mért hazafias beszédeikben 1848. március 15-ikének emlékét. Az ünepély keretében Németh Imre orsz. kép­viselő, megemlékezvén a nemzetgyűlésben ma több­ségben levő függetlenségi és 48-­as párt nagynevű vezéreinek kiváló nagy érdemeiről, indítványozta, hogy a vezéreket a közgyűléssel kapcsolatosan tar­tott nemzeti ünnep alkalmából a budapesti II. ker. függetlenségi és 48-as párt távirat utján üdvözölje, mely indítvány nagy lelkesedéssel elfogadtatván, üdvözlő sürgönyöket küldtek: Kossuth Ferencnek, gróf Apponyi Albertnek, Günther Antalnak, Justh Gyulának és Meskó Lászlónak. A III. kerületi függetlenségi és 48-as párt a Kórház­ utcai iskola tanatermében délelőtt tizen­egy órakor tartotta márciusi ünnepét. Az ünnepi beszédet dr Kovács József igazgató mondta. A Szent­ Imre­ Kör irodalmi szakosztályában vasárnap délelőtt Réde­r Dezső elnök tartalmas be­szédben emlékezett meg a márciusi nagy napokról, méltatva azok jelentőségét. A Budai Hegyvidéki Társaskör I. ker., Hideg­­kuti­ út 2. szám alatt lévő saját helyiségeiben már­cius 15-ike alkalmából hazafias ünnepélyt rendezett, melyen az ünnepi beszédet dr Szebeny Antal ország­gyűlési képviselő mondotta. A Budapesti Magántisztviselők Szabadgondol­kozó Egyesülete vasárnap délelőtt az Egyesült Lipót­városi Polgári Kör dísztermében szintén rendezett szabadságünnepet. A megnyitó beszédet dr Harkányi Ede alelnök mondta. A beszéd után hangverseny volt, amelynek keretében Balassa Jenő a Vígszínház mű­vésze, Bánóczy Dezső, Gellért Lajos, továbbá Dittler Rózsa, Fenyves Jenő, Zerkovitz Vilmos, Pethes Im­­réné, Rudas Ignác Mózes és Turry Peregrin mutatták be művészetüket. A Budapesti Egyesült Jótékony Asztaltársaságok központja a Kuruc Ifjak Társaságával és a Cipész­­mesterek körével együttesen vasárnap este 8 órakor hazafias ünnepélyt tartott Wesselényi­ utca 17. sz. alatti helyiségében, ahol nagyszámú közönség jelent meg. Ünnepi beszédet mondtak Szilágyi Károly és dr Kalmár Antal. Szavaltak Dura Máté, Szendrey László. A Kuruc Ifjak nevében alkalmi beszédet mondott dr Kaáli Nagy József és Cseh Sándor szavalt. Weiss Manfréd csepelszigeti gyártelepének al­kalmazottjai szombaton este avatták fel a gyár­­tulajdonos áldozatkészségéből újonnan épült kaszinó­jukat s ennek alkalmából sikerült hangversenyt ren­deztek, melynek keretében március 15-ét is megünne­pelték. A változatos műsoron a gyár zenekarának előadásai, továbbá több szavalat és énekszám sze­repelt, melyeket a gyár néhány tisztviselője adott elő. Morpurgo Adolf, Popper tanítványa, művészi csellójátéka nagy tetszést aratott. A zongorakisé­­retet a művész honfitársnője, Lőwy Tilda kisasszony látta el diszkrétül és művésziesen s néhány szólószám előadásával szintén nagy sikert aratott. Az élvezetes estélyt a Himnusz eléneklésével fejezték be. A Zuglói polgári kör vasárnap ünnepelte meg a magyar szabadság nagy napját, március idusát. A nagy számban összegyűlt közönség előtt Fekete Gyula mondott ünnepi beszédet és Berkovits Márkus szavalta óriási tetszés mellett Fekete Gyula saját, szerzeménye erre az alkalomra írott költeményét. A tagok lelkes hangulatban sokáig maradtak együtt. A Kereskedő If­jak Társulata szombaton hazafias ünnepélyt rendezett, amelynek műsorán Száva János igazgató ünnepi beszéde, Jászai Mari a Nemzeti Színház művésznőjének szavalata, Sey Dezsőné cim­balomjátéka, Renner Ferencné éneke szerepelt.. A termeket egészen megtöltötte az ünneplő közönség­­amelynek soraiban a budapesti kereskedő világ elő­kelőségeit is ott láttuk. Az Első Kossuth Lajos Jótékony Asztaltársa­ság vasárnap este ünnepelte meg március tizenötö­dikét.. Az ünnepet Gergely Sándor elnök nyitotta meg s beszéde után az ünneplő közönség elénekelte a Hymnust. Lendületes ünnepi beszédet mondott ezután Bellaágh Aladár tanár, Slornyák Mihály pedig a Talpra magyart szavalta el. Egy akarattal határozta el az ünnneplő közönség, hogy március 21-ikén ünnepi menetben vonul ki Kossuth Lajos sírjához és azt megkoszorúzza. Az ünnep a Kos­suth-nóta hangjai mellett ért véget. A ferencvárosi függetlenségi és 48-as párt társas köre vasárnap tartotta Ráday­ utcai helységeiben március 15-iki ünnepélyét, melyen a kerület előkelő polgárai is nagy számban jelentek meg. Az ünnepi be­szédet dr Bailagi Aladár a kerület képviselője tar­totta nagy hatással. Utánna Quittner Annuska adta elő Farkas Imre „Vén cigány“ című melodrámáját. Dr Kertész Manó pedig nagy látással adta elő ez alkalomra irt,ódáját. Az ünnepély után társasvacsora volt, melyen felköszöntőt mondtak Tompa Antal pártelnök, dr Gebhardt Károly, Darvas József, Duka Imre és még számosan a kerületi függetlenségi párt vezetői közül. Az Országos Központi Katholikus Legényegye­sület Rottenbiller-utcai házának dísztermében tar­totta szabadságünnepét. Az ünnepi beszédet dr Plastinszky István tanár tartotta. Március Idusának jelentőségéről beszélt s főképen a katholikus ifjú­ságnak a márciusi eseményekben való szereplését ismertette. A beszéd végén a Legényegyesület tagjai előadták Kazaliczky Antalnak „A harang“ című három felvonásos drámáját, majd Müller Antal sza­valta el a Talpra magyar !-t. Az ünnepet társas­­vacsora követte. A III. kerületi Katholikus Legényegyletnek a Vörösvári­ úti iskola egyik termében tartott ünnepén Gáthy József igazgató méltatta a nagy nap jelentő­ségét. A Budapesti VII. kerületi hath. népszövetség vasárnap, délután hat órakor a Murányi­ utcai, nép­iskola tornatermében március 15-iki ünnepet ren­dezett. Az ünnepélyen 800 tag volt jelen. Az ünne­pélyen közreműködtek Szentkirályi J. Zoltán orsz. képviselő, mint a szövetség elnöke, Marich József az ünnep jelentőségét méltatta. Az ünnep sikerén még közreműködtek Bornemissza Lehel, Nagy Róza, Zolti Mariska, Ostor Lajos és Soóky Béla, továbbá a kis 6 éves Frasch Micike. A VII. kerületi polgári kaszinóban az ünnepi beszédet Körösi Sándor tartotta. A kegyestanítórend budapesti főgimnáziuma hétfőn délután nagyszabású jótékonycélú március 15-iki ünnepet rendezett a Rákóczi-úti Uránia-szín­­házban. A lélekemelő ünnepet zsúfolt nézőtér élvezte végig ; az ünnep érdekes programmja a következő volt: 1. Mendelssohn : Hebridák. Hangverseny-nyi­tány. Előadta a főgimn. zenekar. Vezette Holl Dezső VIII. o. tan. 2. Ünnepi beszéd. Mondotta Mátrai János, a Gyakorló Iskola vezető tanára. 3. Rákóczi lobogója. Melodráma. Szövegét irta Szepessy László, zenéjét Kontor Elek. Négy élőképpel. Szavalta Pintér Géza VIII. o. t. Zongorán kísérte Grundt László Vili. o. t. 4. Magyar népdalok. .Énekelte a főgimn. énekkar. Vezette Györkös Dezső énektanár. 5. Gáspár Imre : Szeresd hazád ! Szavalta Schmidt Jenő I. A­­oszt. tan. 6. Beethoven : Zongoratrio, op. 97. (Allegro moderato. Scherzo. Adagio. Allegro moderato. Prosto.) Előadták Imrédy Béla VIII. o. t. (hegedű), Holl Dezső VIII. o. t. (gordonka), Paulheim István Vili. o. t. (zongora), 7. Váradi Antal: Petőfi visszatér ! Szavalta Mihályfi Béla VILI. o. t. 8. Mozart : Szerenád (G- dúr). Előadta a főgimn. vonós-zenekar. Vezette Holl Dezső Vili. o. t. 9. Gabányi: A lakáskereső. (Víg monolog.) Szavalta Kiss Gyula Vili. o. t. 10. Koval­­csik Amnát: Rákóczi induló. Énekelte a főgimn. ének­kar. Vezette Györkös Rezső énektanár. A Trefort­ utcai tanárképzőintézeti gyakorló fő­gimnázium önképzőköre és zenekara vasárnap este 6 órakor az intézet új tornacsarnokában nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében hangversenyt, ren­dezett. Megjelent a hangversenyen Wekerle Sándor miniszterelnök is akinek Géza fia, az intézet ötödik osztályának növendéke, Endrődy Sándornak Rákóczi kesergője című költeményét szavalta. A programot, mely szavalatokból, valamint zene- és énekdarabok előadásából állott, általános tetszést aratott. Élénk elismerésben volt része Willmouth Bódog tanárnak is, aki az ének- és a zenedarabokat kitűnően tanította be. A hangverseny fél 9 órakor ért véget. A fasori ág. hitv. evang. főgimnázium hétfőn délelőtt 9 órakor rendezett szép hazafias ünnepséget, amelyen az egyházi elöljáróság részéről Kaczián Já­nos esperes, dr Zsigmondy Jenő főfelügyelő, dr Má­­gócsy-Dietz egyetemi tanár, főgimnáziumi felügyelő és az egyházi tanács számos tagja vett részt. Az ün­nepi beszédet dr Hazay Olivér tanár tartotta. Volt azonkívül szavalat és az intézet dal- és zenekara ha­zafias dalokat énekelt. A Deák-téri ág. hitv. evang. polgári leányiskola az intézet nagytermében ünnepelte március 15-ikét. Az egyházi tanács részéről Raffay Sándor és Broschkó Adolf lelkészek, dr C­sengery Gyula iskolafelügyelő és több presbiter vett részt. Mikolik Kálmán tanár tartotta az ünnepi beszédet, a növendékek költemé­nyeket szavaltak, a kar pedig Bruckner Frigyes énektanár vezetése mellett hazafias dalokat énekelt. A budapesti állami felsőbb leányiskola és leány­gimnázium szép ünnepet tartott március 15-én. Dr Takács Gy­örgy az intézet h. igazgatója néhány mes­teri vonással vázolta „politikai renaissanceunk u­táni munkáját“, aztán Petőfi költészetét állította szembe a szocializmus hitvallásával. Révy Ferenc, a felsőbb leányiskolák miniszteri biztosa szent eskü formájában

Next