Pesti Hírlap, 1910. október (32. évfolyam, 235-247. szám)

1910. október 1., szombat, PESTI HÍRLAP legációban. A munkapárt számára fenmaradó tag­sági helyekből három a horvátoknak jut. A párt­körben azt beszélték, hogy a delegáció elnöke gróf Tisza István lesz, ha vállalja, s ebben az esetben Láng Lajos a külügyi, Hegedűs Lóránt a hadügyi és Rosenberg Gyula a tengerészeti bizottság elő­adója lesz. A miniszterelnök bécsi útja. Mint félhiva­talosan jelentik: gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök vasárnap este vagy hétfőn reggel utazik Bécsbe, hogy a belga királyi pár tiszteletére rendezendő ünnepségeken résztvegyen. " A kultuszminiszter itthon. Gróf Zichy Já­nos vallás- és közoktatásügyi miniszter nagylángi birtokáról, ahol jelenleg időzik, hétfőn tér vissza Budapestre.­­ A földmivelésügyi miniszter útja. Gróf Seré­nyi Béla földmivelésügyi miniszter szombaton egy napi tartózkodásra putnoki birtokára utazik. Richter és Rudnay képviselők ügye. Azzal a ténynyel szemben, hogy Párvy és Rudnay püspökök Richter és Rudnay papképviselőket felszólították, hogy mondjanak le mandátumaikról, rámutattunk arra, hogy a püspökök eljárása tételes törvényt sért, a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895: XIII. t.-cikket, amelynek 4. §-a kifejezetten ki­mondja, hogy valakit egyházi büntetéssel sújtani, amiért törvényben előirt polgári kötelességének eleget tett, vagy törvényben biztosított polgári jo­gát szabadon gyakorolta: nem szabad. Egyébként a magyar püspöki kar 1867-ben, az alkotmány hely­reállítása után megvitatta azt a kérdést, hogy pap lehet-e képviselő. A püspöki kar akkor együttes pásztorlevelet intézett a hivők­höz s ebben bizonyos atyai intelmek között megírták, hogy semmi kifo­gásuk az ellen, ha papok képviselőséget vállalnak és képviselői megbízatásuknak eleget tesznek, sőt a hívőket egyenesen óva intették attól, hogy az ilyen papképviselőket vagy jelölteket kötelességeik gya­korlásában meg ne akadályozzák. A Kossuth-párt értekezlete. A 48-as és füg­getlenségi Kossuth-párt október 3-án, hétfőn, este 6 órakor értekezletet tart, amelynek tárgya a de­legációba való jelölések lesznek. A párt elnöke, Kossuth Ferenc, hétfőn tér vissza a fővárosba. A néppárt értekezlete. Az orsz. névtárt ok­tóber 4-én este 6 órakor értekezletet tart Tárgy: a delegációba küldendő tagok megválasztása. Apponyi a Dreadnoughtok építéséről. A 48-as Kossuth-pártkörben a minap szóba hozták, hogy a trieszti Stabilimento Tecnico által saját felelősségére megépített két Dreadnoughtról most azt beszélik, hogy azok a koalíciós kormány jóvá­hagyásával készültek. — Ez egyáltalában nem áll —­ mondotta Apponyi — mi az óriás hajók építését nem hagytuk jóvá, helyesebben, nem vállaltunk azok átvételéért felelősséget. Okolicsányi szerint azokat a hajókat a Sta­­bilimento a tengerészeti arzenál mérnökeivel, de saját kockázatára építtette, azzal a kötelezettség­gel, hogy bizonyos ideig köteles őket a mi tenge­részetünk számára rezerválni, de a kikötött idő után eladhatja a legtöbbet ígérőnek. __ Én is így tudom — mondotta Apponyi — , újra kijelentem, hogy a koalíciós kormány nem vállalt kötelezettséget a hajók átvitele iránt, s hogy erről a negatívumról gróf Montecuccoli tengeré­szeti parancsnoknak, tehát a hadvezetőségnek is hatá­rozott tudomása volt. A miniszterelnök a magyar kölcsönről. A N. Fr. Presse budapesti levelezője beszélgetést folyta­tott gróf Khuen-Héderváry miniszterelnökkel, aki a magyar kölcsön előzményeiről és megkötéséről a következőket mondotta: — A francia pénzpiacon fölveendő magyar kölcsön tervezetét kormányra jutásunk alkalmával készen találtuk és hogy úgy mondjam, lel­térsze­rűen vettük át elődeinktől. A terv az akkori kor­mány teljes helyeslésével találkozott, de nem volt megvalósítható, mert az ehez szükséges kölcsön­­ügyi törvény a politikai zavarok folytán nem jött létre. A jelenlegi minisztérium készen találta a tervet, a maga részéről azonban a legcsekélyebb lépést sem tette ebben az ügyben és nem is foly­tatott tárgyalásokat annak realizálásra. Igen ör­vendetes tény, hogy akkor, amikor annak szüksége fölmerült, a régi barátság, mely Magyarországot az osztrák és német pénzügyi körökkel összekapcsolja, ismét fényesen bevált. A kölcsön gyors megkötése bizonyára nagyrészt ama barátságos érzületnek is köszönhető, Icsaeigival különösen Németországban találkoztunk és ebben van a kölcsön megkötésének politikai jelentősége. A legutóbbi napok megmu­tatták, hogy Németországban szilárd oszlopot bí­runk, amelyre mindenkor bízhatunk, oszlopot bírunk benne nemcsak politikai, hanem gazdasági és pénz­ügyi tekintetben is. Ismét tapasztaltuk, hogy ott, ahol szükség van, Németország nekünk segíteni nemcsak akar, hanem tud is. Ily események előmoz­dítják a német birodalomhoz való régi benső vi­szonyunknak mintegy megifjodását, mert a tények behatása elől senki sem zárkózhatik el és azok a két állam közötti szövetség bensőségének tudatát a legszélesebb körökbe bevésik. Hogy pedig ismét egyszer bebizonyult, hogy a régi kipróbált barátok szükség esetén a legmegbízhatóbbak és legjobbak is, bizonyára oly tény, mely kitörölhetlenül be fog vésődni az emlékezetbe. Ily körülmények között okunk van az egész ügy kimenetelével elégedettnek lenni és annak eredményét politikai és gazdasági tekintetben egyaránt örvendetesnek tartani. Cáfolat. Egy estilap azt újságolja, hogy a kereskedelmi minisztériumban a podgyászbiztosí­­tás kötelezővé tételének tervével foglalkoznak és hogy három vállalkozó beadványára a vasúti ko­csikban való hirdetésre is engedélyt akarnak adni. Illetékes helyről vett értesülés alapján konstatál­juk, hogy mindkét hir valótlan. A fakultatív pod­­gyászbiztositás már 1907-ben engedélyeztetett a kereskedelmi minisztériumban s a podgyászbizto­­sitás kötelezővé tételéről egyáltalában nincs szó és nem is lesz róla szó. Ami pedig a vasúti ko­csikban való hirdetések engedélyezését illeti, arra nem három, hanem negyvenhárom vállalkozó pá­lyázott és fog erre még többszörösen negyvenhá­rom vállalkozó is pályázni, de a minisztérium, amint az eddigi pályázókat mind visszautasí­totta, az ezutániakat is vissza fogja utasítani. A postások fizetésrendezése. Lukács László pénzügyminiszter és Hieronymi Károly kereske­delmi miniszter közt való egyenetlenség oka Lu­kács pénzügyminiszternek a Hieronymi kereske­delmi miniszter által kért postás-fizetésrendezés megtagadásában rejlenek. Illetékes helyen kijelen­tik, hogy ez a hír minden alapot nélkülöző kohol­mány; a két miniszter közt a legteljesebb az egyet­értés, a kereskedelmi tárca költségvetése már ré­gen a legteljesebb egyetértésben össze van állítva és a postások fizetésrendezési ügye­­ként nyert megoldást, hogy az államvasúti fizetésrendszer ki­terjesztetik a postai alkalmazottakra, ha nem is azok egészére. A gazdapárt értekezlete. Az orsz. független­ségi és 48-as gazdapárt pénteken este értekezletet tartott, melyen elhatározta, hogy október 6-án az aradi vértanúk emlékére tartandó gyászünnepen Szabó István, Hercegh Sándor és Novák János orsz. képviselők által képviselteti magát, kik az emlékoszlopra a párt nevében koszorút fognak helyezni. Az ipartörvény­javaslat előkészítése. Az új ipartörvény előkészítésére kiküldött bizottság ok­tóber 3-án Matlekovits Sándor elnöklete alatt a kereskedelmi minisztérium tanácskozási termében folytatólagos értekezletet tart. A bizottság ezen az értekezleten megvitatja a tanoncoktatás és az iparágak képesítésének kérdéseit. A horvátországi választások­ Zágrábból je­lentik: A koalíciós párti lapok heves támadásokat intéznek Tomasics bán ellen. Az önálló szerbek lapja, a Szrbobram, különösen kikel az ellen, hogy Araniczky igazságügyi osztályfő egy szerbek lakta kerületben mint hivatalos jelölt szerepel, ami a lap szerint egyenes provokálása és meg­sértése a horvátországi szerbségnek. A Pokret pe­dig azért támadja a bánt, mert egyik általa ki­adott rendeletében csakis a magyar állampolgár­ságról beszél és említést sem tesz a magyar-hor­­vát állampolgárságról. Ezzel Tomasics bán tisztán a magyar álláspontra helyezkedett és megtagadta Horvátország közjogi individualitását.­­ Feltű­nést kelt a koalíció német lapjának, az Agramer Tagblatt-nak, tegnapi vezércikke, mely féktelen kirohanást tartalmaz a magyar sajtó azon orgá­numai ellen, amelyek a bán eszéki beszédét elítél­ték. A cikk még a szélső magyarellenes körökben is visszatetszést keltett.­­ A horvátországi 88 ke­rületben több mint háromszáz jelölt neve került forgalomba. ülésen a német álláspontot engedték érvényesülni, amikor az u. n. nemzeti politikai javaslatok tár­gyalásának biztosították az első helyet. Ezek a ja­vaslatok ugyanis az évek óta tartó tartománygyű­­­lési obstrukcióknak a vita­anyaguk és most, ami­kor a csehek mégis hajlandóknak mutatkoztak ar­ra, hogy e vitás kérdések megbeszélésére a tarto­mánygyűlés tagjaiból az u. n. nemzeti politikai bi­zottságot megalakítsák, kétségtelenül bizony­ságát szolgáltaták annak­, hogy békére tö­rekszenek. Súlyt nyer e bizottság működése azáltal is, hogy javaslataival a legutóbbi egyez­kedő konferencia határozata értelmében a legkö­zelebb összeülő tartománygyűlés legelső­sorban fog­lalkozik , csak ha e bizottság javaslatai letárgyal­tattak, kerül majd sor az adójavaslatokra, amely­nek előkészítésére szintén pénteken alakították meg a bizottságot. A helyzet kulcsa tehát ez idő szerint a nem­zeti politikai bizottság munkálkodásában van. Minden attól függ majd, hogy ez a bizottság mi­képen birkózik meg a csupa vitás kérdést magában foglaló nemzeti politikai javaslatokkal. Jóslásokba bocsátkozni ez idő szerint még korai volna, főleg mert német és cseh részről is merev magatartást­ tanúsítanak olyan nagyfontosságú kérdésekben, mint a választó kúriák új beosztása, a nyelvkerü­letek létesítése stb. Egyelőre tehát minden oldal­ról nagy várakozással néznek a dolgok folyása elé. A tartománygyűlés pénteki ülésének lefolyása a következő volt: Ausztriai hírek. Az osztrák helyzet. — A cseh tartomány­gyűlés megnyitása. — A cseh-német kiegyezés első lépése pénteken szerencsésen megtörtént: a tartománygyűlés meg­választotta a nemzeti politikai bizottságot. Ellen­tétben a cseheknek a németekkel szemben tanúsí­tott eddigi elutasító magatartásával, a pénteki A cseh tartománygyülés ülése. Prága, szept. 30. . A tartománygyülési épületben már a kora délelőtti órákban nagy élénkség uralkodott. Az egyes pártok párthelyiségükben gyülekeztek és az adóbizottságba meg a nemzeti politikai bizottság­ba megválasztandó tagokat jelölték. Az ülést d. e. 11 órakor nyitotta meg Lobkowitz herceg tartomá­nyi marsall. A formaságok elintézése után követ­kezett az adójavaslatok első olvasása. Skarda tar­tom­ánygyűlési képviselő javasolta, hogy az adó­javaslatokat egy huszonhéttagú bizottság elé utal­ják. A bizottság tagjainak megválasztására nézve azt javasolta, hogy az egyes kúriák kilenc-kilenc taggal legyenek benne képviselve és e bizottság, tekintettel az ü­gy sürgősségére, három héten belül tegyen jelentést. Skarda javaslatait a tartomány­gyűlés vita nélkül magáévá tette. A napirend következő pontja a kormány elő­terjesztései, az u. n. nemzeti politikai javaslatok voltak. Eppinger tartományi képviselő e pontnál javasolta, hogy a kormány előterjesztéseit egy harminckilenctagú bizottság elé terjeszszék, amely­nek szintén három héten belül kell jelentésével a ház elé jönnie. A bizottságot a tartománygyűlés három kúriája választja majd meg, 13—13 taggal. A javaslatot elfogadták, mire hosszabb szünet kö­vetkezett, mely alatt megválasztották­ az adóügyi és nemzeti politikai javaslatok tárgyalására kikül­dendő bizottságok tagjait. Délután fél 2 órakor ez ülést ismét megnyi­tották. Lobkowitz tartományi marsall közölte a bizottsági tagválasztások eredményét és azután ki­jelentette, hogy a tartományi választmány javas­latát, amely a sörfogyasztási adóra kirovandó tar­tományi pótlékra vonatkozó törvénytervezetet tar­talmazza, első olvasás nélkül az adóbizottsághoz utalja. Ezután áttértek a napirend többi pontjá­nak elintézésére. Majd a tartományi marsall fel­hatalmazást kért a Háztól, hogy ő felsége névnap­ja alkalmából a tartománygyülés hódolatteljes üd­vözletét tolmácsolhassa a felségnek, mire az ülést 2 óra 10 perckor berekesztette. A következő ülés idejét írásban köztik majd. A morva tartománygyülés, Brünn, szept. 30. A tartománygyülés pénteki ülésén folytattál­ a vitát a június 31-iki iglaui zavargásokról, ame­lyek egy szokol-ünnep alkalmával mentek végbe. Az ide vonatkozó javaslatok sürgősségét megszavazták. Müller és társai javaslatának meritumát, amelyben felszólítják a kormányt, hogy az „események meg­vizsgálásánál objektíve járjon el és a cseheknek né­met városokban való térfoglalását, valamint német kereskedők ellen alkalmazott bojkottját tegye lehe­tetlenné, vita nélkül elvetették. Erre az összes né­met képviselők elhagyták a termet. Jelánek elnök­lő tartományi elnökhelyettes az ülést határozatkép­telennek jelentette ki és bezárta. A jövő ülés határ­idejét írásbeli úton fogják tudatni. Az argentínai hús. A községtanács hosszabb vita után elfogadta a városi tanácsnak azon indít­ványát, mely szerint szólíttassék fel a kormány, hogy engedélyezze mintegy 20—25.000 kilogramm, argentínai hua behozatalát­ _________________________________3

Next