Pesti Hírlap, 1910. október (32. évfolyam, 235-247. szám)
________________________________________ PESTI HÍRLAP 1910. október 1., szombat: érdeklődés mutatkozik, figyelmeztetjük a régi bérlőket, hogy tavalyi helyeik előjoga holnap, szombaton, elenyészik. Hétfőn kezdik meg az általános bérletet, melyre igen nagy számban jegyeztek már elő. * (Német egyházi énekesek Budapesten.) A hold-utcai német ev. ref. templom tetszetős hajójában pénteken este kigyuladtak a lámpák, de nem istentiszteletre, ha csak a szépnek, a zenei szépnek kultuszát nem minősítjük ilyennek. A templomban szép számú közönség gyűlt össze és hallgatta négy német egyházi énekes ihlett, ájtatos előadását. Egyházi népdalokat énekeltek, régi középkori énekműveket és előadásuk is stílszerűen ósdi és patinás volt. Böthig Brúnó szász kir. zeneigazgató, a négyes vezetője, ő alapozza is meg annak előadását érces baritonjával, neje a szopránszólamot látja el, Schneemann kisasszony az altot és Vischer ur a tenort. Egyszerű és keresetlen az énekmodoruk; eleinte a templom rideg akusztikájában hűvösnek, üvegesnek tetszik a hangjuk, de csakhamar megkap bennünket előadásuk bensősége, vallásos áhítata, egy-egy szélesivű portamento, vagy egy leheletszerűen elhaló decreecendojuk azonfelül művészi benyomást is kelt a hallgatóban. Az előadásokat hangulatosan vezette be Schneemann kisasszony orgonajátéka: Guilmant egy szerzeményét adta elő igen hatásosan. Azután a német protestáns egyházi népdal fejlődését feltüntető tizenkét történeti dalt énekelt a négy-egy művész. Egy 12-ik századbeli dicséneket, melyet egy keresztes vitéz hozott keletről német hazájába; Laufenberg Henrik egy dalát 1421-ből és egy dalt a 15-ik századból, — ezzel az ó-német dalt ismertették. Majd áttértek a reformáció dalkincsére és itt főleg az „erős várunk nékünk az isten“ kezdetű Luther-dallal keltettek mély hátást; a cseh-morva dalok közül ismertették a táboritok harci énekét és a harmincéves háború idejéből származó két éneket; végül pedig az új német protestáns dalok közül előadták Ebeling egy, dalát (1666-ból) és Kopp egy melódiáját (1717-ből) és mindegyik előadásukkal mély hatást keltettek. Csak az Úr háza iránti tisztelet tartotta vissza a hallgatóságot attól, hogy tetszésének külsőleg is kifejezést adjon. Az érdekes előadásokat szombaton folytatják, ugyancsak jótékony célra: a diákonista-alap javára fordítván a belépti díjakból eredő jövedelmet. A soproni színtársulat műsora.) Csütörtökön, október hó 6-án kezdi meg hat hétre tervezett vendégjátékát Nádasy József soproni színtársulata. A „Táncos huszárok“-on kívül színre kerülnek a következő operettek: Tatárjárás, A koldusdiák, A boszorkányvár, Orfeusz a pokolban, Gasparone, továbbá az Obsitos, Gül baba és Hajdúk hadnagya daljátékok, valamint A nagymama és A masamód énekes vígjátékok. Nádasi néhány eredeti bemutatóra is készül. Előadja Géczi István Kazár földön c. új népszínművét, Eisler operettejét a Vera Violetta-t új átdolgozásban, ugyanezen szerző új operettejét, a Bub oder Mädel-t, amely Fiú vagy lány címen kerül színre a Várszínházban. Bemutatni készül továbbá Nádasy A boldogságért és a Tavaszi álmok című új énekes darabokat. Felújítja Bérczik Árpádnak Parasztkisasszony címü régi színművét, valamint Géczi Istvánnak Gyimesi vadvirág és Az ördög mátkája címü népszínműveit. Ezeken kívül egy klasszikus előadás is lesz, amennyiben színre kerül Schiller klasszikus drámája a Haramiák. * (Műszaki személyzet jutalomjátéka.) A Király-színház és Magyar színház műszaki személyzetének jutalomjátéka holnap, október 1-én, délután 3 órakor lesz a Király-színházban. Színre kerül ez alkalommal mérsékelt helyárakkal Fali Leó gyönyörű zenéjű operetteje, Az elvált asszony. Gondot: Medgyasszay Vilma, Janat: Harmath Hana, Karéit: Király, az elnököt: Szirmai, az apóst: Boross, a bírót: Németh, a hálókocsi kalauzt: Papír, a halászt: Tóth, Adélt: Fábián Célia, Martret: Cs. Keleti Anna játszsza. * (Fedák Sári titka.) A Királyszínházban a „Cigányszerelem“ új Lehár-operette premierejéig nincs szükség Fedák Sárira. Addig tehát a „nagy visszatért“ vidéken söpri be az ezreseket. Mert söpri, ahogy akarja. A Zsazsa-láz a vidéken erősebb, mint valaha; az aradi négy zsúfolt nézőtér után most csütörtökön este már a szegedi színházba vonzott zsúfolt házat. És Zsazsa boldog, a vidéki hírlapokkal szemben közlékeny. Aradon például elcsevegte, mi a hiteles története politikai pályafutása azon korszakának, amikor gróf Andrássy Gyulától elpártolt, ellenben rajongó híve lett Tisza Istvánnal, Szegeden pedig már elárulta egyik féltve őrzött titkát. Hogy miért épen Szegeden és miért nem már Aradon, ezt méltán fogják tőle számon kérni az aradi hírlapírók. Hogy mi Fedák Sári titka, amit Szegeden elárult? Az egyik szegedi lap közlése szerint ez: — Csak egy dolog hiányzik még az igazi boldogsághoz, — mondotta Fedák Sári, — az, hogy egy — repülőgépem legyen. Mindig nagyon szerettem a sportot és most is bolondja vagyok az automobilnak. De mi az autó az aeroplánhoz képesti . . . Csodálatos dolog az , és nem is tudom megállni, hogy ne vegyek magamnak. Egyelőre átok gyanánt árulom el, hogy egy éven belül lesz egy gyönyörű repülőgépem ! Hogy milyen lesz, monoplán vagy biplán, azt még nem tudom. De hogy veszek, az bizonyos. A pesti versenyeken a Paulhan gépe tetszett nekem a legjobban, föl is akartam vele szállni, de hatezer koronát kért érte a francia. Hatezer koronát pedig mégse akartam adni ötperces repülésért, igaz, hogy gróf Károlyi Imre felajánlotta nekem, hogy kifizeti helyettem, legyek az Aero-klub tagja, de én nem fogadtam el. Eddig Fedák Sári. Csakhogy a szegedi rossz nyelvek szerint ez a titka Fedák Sárinak egészen új keletű, ott fogant meg Szegeden. Megtudta ugyanis, hogy a szegedi színház primadonnája, Felhő Rózsi, épen úgy autón jár, mint ő maga, Fedák Sári. Épen ezért őt már évek óta „szegedi Zsazsá“-nak hívják a szegediek. Hogy tehát Fedák Sári a „pesti Zsazsa“ felsőbbségét kimutassa, sietve kipattantotta a titkot, hogy té, neki már az autó sifli, hogy neki egy éven belül egy gyönyörű repülőgépe lesz. Vederemo! Az ígéret, szülte bár legyen a pillanatnyi primadonna-szeszély, ezennel közhírré és kötelezővé tétetik. Egy éven belül látni akarjuk őt a saját repülőgépén. * (Réjane asszony és a Beulemans kisasszony.) Párizsból jelentik: Beulemans kisasszony, akit csak néhány napi vendégszereplésre vittek el Brüsszelből Párizsba, az itteni Renaissance-színház színpadára, úgy látszik Párizsban fog megöregedni, amit úgy kell érteni, hogy oly nagy lett a sikere ennek az ily című belga darabnak, hogy már öt hónap óta folyton játszszák. Holnap, október 1-én, lett volna a darab utolsó előadása Párizsban, amennyiben a Renaissance-színház egy szerződés értelmében a „Mon ami Teddy“ c. vígjátékot hozza színre. Közben azonban Réjane aszszony szerezte meg a belga darabot, úgy hogy most már az ő színházában tovább adják a darabot. Sőt játszani fogják Franciaország valamennyi nagyobb városában is. Poisier, a Renaissanceszínház dramaturgja, külön társulatot szervez erre a célra. * (Szerződtetései.) Kelemen Pál bonvivant színészt Zilahy Gyula színigazgató a debreceni színtársulathoz szerződtette. — Szalkay Lajos, a székesfehérvári színház igazgatója, szerződtette Szántó Dezső komikust. * (Színházi élet a vidéken.) Nyíregyházán jövő hét keddjén kezdi meg előadásait Hidvéghy Ernő staggioneja. Hidvéghy két hétig játszott Gyulán, mégpedig teljes sikerrel. A legnagyobb tetszést Abonyi Árpádnak Laczkovics kapitány című darabjával aratta. Újabban a staggione megszerezte előadásra Radó Imrének Sira modell című egyfelvonásos drámáját, továbbá Szudi Károly Végrehajtás című darabját. E két eredeti darabon kívül szinte hozza Schnitzler Artur drámáját, Az utolsó álarcot. * (Egyházi zene.) A budapest-tabáni rk. plébánia templom énekkara október 2-án d. e. 10 órakor Kehrer Béla egyházi karnagy vezetése alatt Beliczay F-dor miséjét adja elő. Graduale: Marche di Ave Maria, offertorium: Mozart Ave Verum. A magánszólamokat Kahelyi Anna, Felk Margit, dr Székány Béla éneklik, az orgonát dr Bolza Alfonz gróf játszsza. A Szent István bazilikában október 2-án, vasárnap, a nagymise alatt: Rheinberger c-dúr miséje. A magánrészeket Pallady Leontinné, Wenser Margit, Jancsó Jenő és Szendrői Lajos éneklik. * (Csak felnőtteknek.) Vidéken a pikáns darabokra az eddigi gyakorlat szerint piros szinlappal köteles a szinigazgató figyelmeztetni a családapákat, nehogy leányaikat elvigyék. Mariházy Miklós, a kecskeméti szinigazgató, nagy zavarban volt a minap, szinre akarta ugyanis hozni a Vígszínház tavalyi évadjának egyik legnagyobb sikerét, a Vigyázz a nőre c. bohózatot, csakhogy a nyomdásznak nem volt piros színű papírja, sem, miféle árnyalatban, és nem lehetett piros papírt kapni hamarjában sehol. Két napig törték nyomdász és színigazgató a fejüket, míg végre mellőzték a piros szint, ellenéen ezt a két szót nyomatták a színlapra: Csak felnőtteknek.! * (Magyar operaénekes külföldön.) A pécsi születésű Pogány György már bemutatkozott a stockholmi színházban, a hőstenor szerepkörében, mégpedig nagy sikerrel. Szeptember 2-án a Lohengrinben lépett fel, mikor is a svéd király is jelen volt és lelkesen tapsolt a magyar művésznek. Képzőművészet. Tölgyessy kiállítás. A renaissance egyik nagymesteréről mondják, hogy a festékbe mártott spongyát a falhoz vágta s arra a színes foltra, mely így a falon támadt, gúnyos kicsinyléssel jegyezte meg : — íme, a tájkép. A régi világban bizony nem sok vizet zavart a tájfestészet. Claude Lorrain idejében még a természetet „klasszikus“ szemmel nézték és angyalokat festettek a levegőbe, varjak helyett. Csak jóval később, mikor a modern természettudományok új természetrajongókat neveltek, születtek az angol és francia művészek, akik a természetért való rajongásuk közben fölfedezték a természet poétikus szépségeit. S még sokkal későbben születtek meg a jelenek ama tájképfestői, akik a természet fény- és színhatásait szürcsölik föl művészlelkükbe, hogy egyszerűen színfoltokban fejezzék ki azt, amit lelkük a természetből kiválasztott. Ez a két nagy iskola uralja még ma is a tájképfestészetet: a tájpoéták, akik a vonalak finomságával, a rajz rithmusával s a hangulat lágyságával tolmácsolják művészi áradozásaikat, s a dekorativtájfestők, akiket a természet szinakkordjai részegítenek meg, akiket a természet szinakkordjai részegítenek meg, akiket csak a színek szépsége izgat s a természetben jelentkező formákat a maguk ízlése szerint stilizálják át. Hogy mind a két iskolának meg van a teljes jogosultsága, abban nincs kétség, sőt meg van köztük a szoros összefüggés is, s csak egyéniség dolga : ki mit vesz át a természetből s impresszióit a lelkóját hogyan szűri le. Tölgyessy Arthur, aki most kollektív kiállítás keretében mutatkozik be a Műcsarnokban, a tájpoéták közé tartozik. Amióta csak a nevét ismerjük műveivel mindig az alföldi és a Balaton-menti rétek virágos illúzióit ébresztette lelkünkben. A hímes magyar rétek dalnoka ő. Ezeknek a sejtelmes lágyságát senki nála hivebben nem tolmácsolja. Majdnem 300 műtárgygyal demonstrálja Tölgyessy harminckét évi művészi munkásságát s kiállításának javarésze az a válogatott kollekció, mely a nagy teremben főműveit együttesen mutatja be. Itt látjuk az „Aranysugarak"-t, a művész legpoétikusabb vásznát, melyen a búcsúzó nap aranysugarai fürösztik a rét virágait. Ez a festmény a szépművészeti múzeum tulajdona s már három kitüntetést nyert el. Itt függ a pompás „Kerteses rét", egy újabb virágos mező, mely Kecskemét városáé. Régebbi szép hangulata a „Holdkelte“ (Klotild főhercegnőé), zamatosan magyar vászon az „Ortszéli csárda“ (gróf Andrássy Gyuláé), Mészölyösen finom „A halász“ (gróf Zichy Nép, Jánosé) s ugyancsak Mészöly hatása érzik legrégebbi apró művein, melyek Királyffy Ármin tulajdonában vannak. A művész régebbi nagyobb vásznait (különösen a 80-as években) szívesen népesítette be figurális csoportokkal, sőt több olyan tanulmányfejet is kiállított, mely ebből az időből való. Tehén tanulmányai is igen figyelemre méltóak, (legszebb ezek között a „Cifra“). A többi termet egész sereg kisebb-nagyobb vászon tölti meg. Csupa apró költemény. Hangulatok Dallamok. Művészies vázlatok. Szeretettől festett terrain-tanulmányok. Szép alföldi felhőzetek. Köztük egy-egy felkiáltó jel: a „Halasi szélmalom", a „Csöndes Balaton", „Az akarattyai partok", a „Homok hánya", a „Pipacsos rét" s mások. Aki a természetben a poézist keresi, az Tölgyessy művészetét igazán élvezni fogja. Ő maga is azt vallja, hogy az igazi művész a szivével találja meg a szivekhez vezető utat. Hogy Tölgyessy a „szivével festett“ és híveit máris megtalálta, azt igazolja az ő nagy népszerűsége. (Kézdi * (A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye.) A Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának új katalógusát most készítette el az osztály eddigi vezetője, dr Térey Gábor. Térey tizennégy éven át foglalkozott a gyűjtemény óriási anyagának szakszerű rendezésével. A megjelent katalógus pontos tájékozást nyújt arról, hogy a gyűjteményben mily mesterek, hány lappal vannak képviselve és hogy a művek hol vannak elhelyezve. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye jelenleg 88.680 metszetből és rajzból áll. A régi met-