Pesti Hírlap, 1910. október (32. évfolyam, 235-247. szám)

1910-10-12 / 243. szám

1918. október 12., szerda. PESTI HÍRLAP S igaz az a Mi, h­ogy egyes h­orvát delegátusok le­tették mandátumukat, úgy a fennálló törvények és­ az alkotmányos gyakorlat értelmében kétségte­len, h­ogy helyükre féldelegátusokat hívnak be. Ez egyedül oly módon akadályozható meg, hogy az illetők a törvény szerint indokolatlan lemon­dást visszavonják, és pedig mielőtt még a magyar delegáció megalakul. A h­orvát ellenzéki sajtó állást foglal a lemon­dott delegátusoknak magyar pótdelegátusokkal va­ló helyettesítése ellen és a leghevesebb módon tá­madja a bánt, mert kijelentette, hogy a lemondás indokolatlan és hogy most magyar pótdelegátusok behívására kerül a sor. E köröket főleg az bántja, hogy nem választottak meg oly horvát delegátuso­kat, akik hajlandók a monarchia külpolitikája el­len állást foglalni. Zakó Milán és Sipeky Sándor a delegáció rendes tagjai közé való behívásukról távirati érte­sítést kaptak a képviselőház elnöki tanácsosától. A két képviselő bevárja a delegáció rendes tagjai so­rába való formális behívását, ami a delegáció el­nöke útján fog megtörténni. A delegátusok körében helyeslésre talált a képviselőház elnökének ama intézkedése, amelylyel a lemondott de­legátusok helyébe a legtöbb szavazatot nyert két póttagot hivta be, mivel a delegáció még nem ala­kulván meg, elnöke még nincs és igy nem is in­tézkedhetett a póttagok behivása dolgában, amig tehát a delegáció meg nem alakul, a képviselőház elnökének van joga intézkedni a képviselőház egy bizottsága ügyében. Egy hírlapíró kérdést intézett gróf Pejacse­­vich Tivadar volt horvát bánhoz, aki a delegáció tagja és maga is részt vett a delegáció előértekez­­letén. Pejacsevich annak előrebocsátása után, hogy Grahovác­ssickó, Mjacsevics Vazul és Popovics Sándor a horvát koalíció pártértekezletén ugyan bejelentették, hogy a delegációba való megválasz­tásukat nem fogadják el, de hogy ezt a szándéku­kat meg is valósították-e, arról még nincs tudo­mása, a következőket mondotta: — Semmiféle klubhatározat nem hozatott, amely azt mondotta volna ki, hogy a koalíció tag­ja a delegációba való megválasztásukat nem fogad­hatják el. Lehet, hogy a klubstatutumban van va­lamilyen rendelkezés, amiből ezt a kötelezettséget lehet levezetni, de én nem tudok róla, mert én az autonóm pártnak vagyok tagja, amelynek­, tagjait nem köti statútum s azt teszik, amit a haza javára jónak tartanak és a választóik előtt igazolhatnak. A kiegyezési törvény tudvalévően meghatározza, hogy a delegációban négy horvát képviselőnek és egy horvát főrendnek kell helyet foglalnia. Ha va­lamelyikük el nem fogadná a megválasztást, akkor a törvény szerint a delegáció dönt, amelynek tehát joga van a megválasztásról való lemondást el nem fogadni. A lemondást csak abban az esetben köte­les a delegáció tudomásul venni, ha az illetők egy­úttal képviselői mandátumukról is lemondanak. Ha a delegáció nem veszi tudomásul a lemondást, akkor az illetők továbbra is a delegáció tagjaiul tekintetnek és nem lépnek helyükbe magyar pót­tagok. Ugyanezen a nézeten van gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnök úr is, tőlük telhető erővel a magyar államiság követel­ményeinek és a párt felfogásának igyekezni fog­nak érvényt szerezni.­­ A katonai bü­ntető perrendtartás tervezete. A katonai bűnvádi perrendtartásról szóló tervezet, egy jelentés szerint, huszonnyolc fejezet­re oszlik. A­z első fejezet az általános határozmá­­nyokat tartalmazza és egyik passzusa eképen ma­gyarázza, hogy a katonai büntető törvények alatt mit kell érteni. A katonai büntető törvények alatt a katona­ságra érvényes büntető törvények és büntető elő­írások, katonai büntető törvénykönyv alatt továb­bi intézkedésig a legmagasabb elhatározással 1855. évi január 15-ikén katonai büntetőtörvénykönyv bűntényekről és vétségekről cime alatt kibocsátott büntető eljárás értendő.­­ A második fejezet a katonai büntető eljárás terjedelméről szól, a har­madik­­pedig magáról az institúcióról e képen intéz­kedik . A katonai büntető bíráskodást a katonai bíróságok gyakorolják. A katonai bíróságok sorha­di- (tengerészeti) és honvédségi bíróságokra tago­zódnak. A sorhad (tengerészet) bíróságai ezek: 1. dandárbíróságok és a tengerészeti hadbíróságok, 2. hadosztálybíróságok és az admiralitási bíróság, 3. a legfőbb katonai törvényszék. A honvéd hadbíróságok ezek:­­ a honvéd dandárbíróságok, 2. a honvédkerületi hadbíróságok, 3. a honvéd főtörvényszék. A jövőben a dandár hadbíróságok alatt épen úgy a sorhad és honvédség dandárbíróságai, vala­mint tengerészeti hadbíróságok, hadosztálybírósá­­gok alatt épen úgy a hadosztálybíróságok és a hon­védkerületi bíróságok, valamint az admiralitási bí­róságok is értetnek. A jövőben továbbá a legfelső törvényszék alatt épen úgy értetik a legfelső ka­tonai törvényszék, valamint a honvéd főtörvény­szék­ is. A negyedik szakasz az ügyvitelről, az ötö­dik vádlottról és védelméről szól, majd pedig kö­vetkeznek. VI. fejezet: A sértett és a magánpa­­naszos. VII. Bírósági személyek kizárása és visz­­szautasítása. VII. Határozat és intézkedés a bün­tetőeljárásban, közlése és az aktákba való betekin­tés. IX. Határidő és az elmulasztott határidők iga­zolása. X. A nyomozat előkészítése és keresztül­vitele. XI. A vádlott kihallgatása. XII. A szolgá­lattól való felmentés, a letartóztatás. 5111. A ta­nuk kihallgatása. XIV. Birói látlelet és szakértők. XV. Lefoglalás, ház- és személyi megmotozás. XVI. Az előnyomozat berekesztése és a panasz megtétele. XVII. A főtárgyalás előkészítése. XVIII. A főtárgyalás. XIX. A rendezés és a he­lyesbítés. XX. Az ítélet jogereje. A végrehajtási rend. XXI. Az eljárás újrafelvétele. XXII. Intéz­kedések magánjogi igényekről. XXII. Az eljárás költségei. XXIV. Az ítéletek végrehajtása. XXV. Távollevők és szökevények ellen való eljárás. XXVI. A statáriális eljárás. XXVII. Eljárás szá­razon és vizen. 55VIII. Átmeneti és vegyes in­tézkedések. — Egyelőre szünet lesz, amelynek ideje alatt a delegációk fognak tanácskozni. A delegáció, ülésszak lefolyása után a képviselőházban min első tárgyat a polgári perrendtartást fogják tár­gyalni. Lukács pénzügyminiszter elő fogja ter­jeszteni a pénzügyi expozét és a költségvetést, amelylyel a költségvetési bizottság fog foglalkozni, majd a képviselőház fogja tárgyalni a költségeidő­irányzatot. A képviselőház legutóbbi ülései nyu­godt lefolyásúak voltak. Az egyetlen kiemelkedő momentum Polónyi képviselő interpellációja volt, a kölcsön dolgában. Erre valószínűleg a pénzügyi expozé folyamán fog Lukács pénzügyminiszter vá­laszolni. A munkapártból. A nemzeti munkapárt klub­jában a kormány tagjai közül megjelent kedden este gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterel­nök, Lukács László, Székely Ferenc és Hazai Samu miniszterek. A párttagok közt élénk megbeszélés tárgya volt a delegációba választott horvát kép­viselők egynémelyikének magatartása. A megbe­szélés során, amelyben gróf Khuen-Héderváry Ká­roly miniszterelnök és gróf Tisza István is részt vettek, egyértelműen az az álláspont jutott kifeje­zésre, hogy egyedül a delegáció testülete illetékes a delegációba választott horvát képviselők lemon­dásának elintézésére. Gróf Khuen-Héderváry mi­niszterelnök szerdán reggel, Lukács László pénz­ügyminiszter pedig délután utazik Bécsbe a dele­gációk tárgyalásaira. Hazai Samu honvédelmi mi­niszter már az éjjel elutazott Bécsbe. Gróf Tisza István csak csütörtökön megy Bécsbe, hogy a de­­legációs tárgyalásokon részt vegyen. A polgári perrendtartás. A képviselőház igazságügyi bizottsága kedden délután Székely Ferenc igazságügyminiszter és Rohonyi Gyula államtitkár részvételével, id. Erdély Sándor elnök­lésével tartott ülésén folytatta a polgári perrend­tartás javaslatának tárgyalását. A budapesti ügy­védi kamara által a bizottsághoz beadott észrevéte­lek között van a kamara ama óhajtása, hogy a kö­teles ügyvédi képviselet minden váltóperben, a sommás perekben pedig 1000 korona értékhatárig mondassák ki. Plósz Sándor előadó előterjesztvén a kamara indokait, ama nézetének ad kifejezést, hogy az ügyvédi kamara követelése messzebb megy, mint a mai jog. A váltóperek nagy átlaga igen egyszerű. A kamara indoka, hogy a váltóval dol­­­gozó felek elbírják az ügyvédi képviselet költségét, csak akként állja meg helyét, hogy a váltóval dol­gozó felperes elbírja, de nem bírja el az alperes, ahol pedig bonyolultabb a tényállás és ennélfogva kívánatos az ügyvédi képviselet, ott azt úgyis igénybe veszik. Ajánlja elfogadásra a javaslat ere­deti szövegét azon módosítással, hogy úgy váltak­, mint sommás perekben, ha a per tárgyának értéke az 1000 komát meghaladja, a félnek ügyvéddel kell magát képviseltetnie. Várady Zsigmond az előadó javaslatával szemben sommás perekben elfogadja az ügyvédi kényszernek 1000 korona értékhatárhoz kötését, de váltóperekben, tekintet nélkül a per tárgyának értékére, kívánatosnak véli az ügyvédi kényszer megállapításit. Jakabffy Elemér és Bla­nár Béla csatlakoznak Várady indítványához. Bogdán Zsifkó megengedné a felek személyes per­lekedését ezer korona értékhatárig és ama járásbíró­­sági ügyekben, ahol a követelésről okirat van. Slezárc Lajos az összes járásbírósági perekben mel­lőzni kívánja az ügyvédi kényszert. Heincz Hugó a javaslat eredeti szövegét fogadja el az előadó módosításával. Székely Ferenc igazságügyminisz­­ter szintén a javaslat és az előadói módosítás mel­lett szól. A bizottság szótöbbséggel elfogadta Vá­rady Zsigmond indítványát. A tanácskozást ezután a szerda délután öt órakor tartandó ülésre halasz­tották. H —— Miniszterek útja. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter kedden este nagylángi birtokáról visszaérkezett Budapestre. — Hierony­­m­i Károly kereskedelemügyi miniszter leánya meg­látogatására Máramarosszigetre utazott. A kereskedelmi miniszter Pozsonyban. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter értesí­tette a pozsonyi munkapárt elnökségét, hogy a jö­vő hét elején Pozsonyba érkezik. A karlócai patriarchátus kettéválasztása. Az újvidéki Zasztava Rómából nyert információ alap­ján azt jelenti, hogy gróf Aerenthalnak legutóbb az olasz külügyminiszterrel való találkozása alkal­mával szóba került a karlócai patriarchátus ketté­választásának kérdése is. A külügyi kormány ezt azért tervezi, hogy a Szaloniki felé való előnyomu­lásnak útját egyengesse. Evégből szó van a karló­cai patriarchátus kettéválasztásáról oly formán, hogy a magyarországi szerbek patriarchátusát Bu­dára helyeznék át, a társországok szerbjeinek pa­triarchátusa pedig megmaradna továbbra is Kar­lócán. A bosnyák tartománygyülés elnöksége Bécs­­ben. A Boszniai Hírek jelenti: A bosnyák tarto­mánygyülés két alelnöke, Sola Vojiszlav és dr Mandics Nikola, kik jelenleg Bécsben időznek, ők- A Justh-párt értekezlete. * Az orsz. Justh-párt kedden este az intéző bi­zottság ülése után gróf Batthyány Tivadar elnök­lete alatt értekezletet tartott, amelyen az elnök be­jelentette, hogy az általános drágaság kérdésében a Ház egyik legközelebbi ülésén interpellációt fog előterjeszteni. A parlamenti munkarenddel kapcsolatban megütközéssel tárgyalta a párt, hogy az 1911. évi költségvetést a kormány mindeddig nem terjesz­tette elő, holott az országgyűlésnek az év hátralevő részében még sok, igen fontos és terminushoz kö­tött ügygyel — aminő­­l a bankkérdés, amelyet maga a kormány már a trónbeszédben a készfizeté­sek kérdésével összekapcsolt — kell foglalkoznia. Az ebből származó visszásságokért a párt a felelős­séget a kormányra hárítja. Örömmel vették tudomásul az általános, egyenlő és titkos választói jog mellett való agitá­­cióról szóló bejelentést. Az e tárgyban folyó hó 16-án Gyulán tartandó gyűlésen a párt képviseleté­ben Kun Béla és Bih­ádi Antal jelennek meg. Az ifj. Szemző Gyula bajai főispán által el­követett erőszakoskodás iránti interpelláció elő­terjesztésével Benedek Jánost bízták meg. A kültag-felvevő bizottság jelentését több új kültag belépéséről az értekezlet tudomásul vette. Abból az alkalomból, hogy a delegáció ülései szerdán veszik kezdetüket, gróf Batthyány Tiva­dar, a párt által kijelöt delegátus társai nevében is, kijelentette, hogy a párt programmjainak meg­felelően úgy a külügyi, mint a hadügyi költségve­tésnél, valamint a bosnyák ügyekben is, minden Belpolitikai hírek. A főrendiház új tagjai. Jelentettük már, hogy a kormány legközelebb öt új főrendiházi tag kine­vezését terjeszti az uralkodó elé. Egy bécsi újság értesülése szerint az öt új főrend, b. Hengelmüller László washingtoni osztrák-magyar nagykövet, dr Heinrich Gusztáv egyetemi tanár, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára, Ullmann Adolf, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója, gróf Lónyay Gábor nyugalmazott főispán és báró Hatvany-Deutsch József nagyiparos. A főrendiházi tagság adományozásáról szóló királyi kéziratokat a hivatalos lap is nemsokára közölni fogja, Berzeviczy a Ház munkarendjéről. Berze­viczy Albert, a képviselőház elnöke, Bécsben újab­ban a következő nyilatkozatot tette egy hírlapíró előtt audienciájáról és a képviselőház legközeleb­bi munkaprogrammjáról. — Ő felsége igen kegyes volt s megelégedé­sét és örömét fejezte ki a magyarországi alakulá­son. Majd annak a reményének adott kifejezést, hogy továbbra is sikerülni fog a magyar ország­gyűlés eredményes tárgyalásait biztosítani, ő fel­sége érdeklődött a képviselőház eddig elvégzett és küszöbön álló munkálatai iránt is és az alelnökök­­kel politikai múltjukról beszélgetett. A magyaror­szági aratási viszonyok is szóba kerültek és ő fel­sége sajnálatát, fejezte ki, hogy az oly kedvező ki­látások nem valósu­ltak meg, így természetszerű­leg a gazdasági viszonyok többi ágazata is szenved. Arra a kérdésre, vajon Berzeviczy házelnök hogyan képzeli a képviselőház jövendő munkála­tait, a házelnök így válaszolt: . ...

Next