Pesti Hírlap, 1910. október (32. évfolyam, 235-247. szám)
1910-10-12 / 243. szám
1918. október 12., szerda. PESTI HÍRLAP S igaz az a Mi, hogy egyes horvát delegátusok letették mandátumukat, úgy a fennálló törvények és az alkotmányos gyakorlat értelmében kétségtelen, hogy helyükre féldelegátusokat hívnak be. Ez egyedül oly módon akadályozható meg, hogy az illetők a törvény szerint indokolatlan lemondást visszavonják, és pedig mielőtt még a magyar delegáció megalakul. A horvát ellenzéki sajtó állást foglal a lemondott delegátusoknak magyar pótdelegátusokkal való helyettesítése ellen és a leghevesebb módon támadja a bánt, mert kijelentette, hogy a lemondás indokolatlan és hogy most magyar pótdelegátusok behívására kerül a sor. E köröket főleg az bántja, hogy nem választottak meg oly horvát delegátusokat, akik hajlandók a monarchia külpolitikája ellen állást foglalni. Zakó Milán és Sipeky Sándor a delegáció rendes tagjai közé való behívásukról távirati értesítést kaptak a képviselőház elnöki tanácsosától. A két képviselő bevárja a delegáció rendes tagjai sorába való formális behívását, ami a delegáció elnöke útján fog megtörténni. A delegátusok körében helyeslésre talált a képviselőház elnökének ama intézkedése, amelylyel a lemondott delegátusok helyébe a legtöbb szavazatot nyert két póttagot hivta be, mivel a delegáció még nem alakulván meg, elnöke még nincs és igy nem is intézkedhetett a póttagok behivása dolgában, amig tehát a delegáció meg nem alakul, a képviselőház elnökének van joga intézkedni a képviselőház egy bizottsága ügyében. Egy hírlapíró kérdést intézett gróf Pejacsevich Tivadar volt horvát bánhoz, aki a delegáció tagja és maga is részt vett a delegáció előértekezletén. Pejacsevich annak előrebocsátása után, hogy Grahovácssickó, Mjacsevics Vazul és Popovics Sándor a horvát koalíció pártértekezletén ugyan bejelentették, hogy a delegációba való megválasztásukat nem fogadják el, de hogy ezt a szándékukat meg is valósították-e, arról még nincs tudomása, a következőket mondotta: — Semmiféle klubhatározat nem hozatott, amely azt mondotta volna ki, hogy a koalíció tagja a delegációba való megválasztásukat nem fogadhatják el. Lehet, hogy a klubstatutumban van valamilyen rendelkezés, amiből ezt a kötelezettséget lehet levezetni, de én nem tudok róla, mert én az autonóm pártnak vagyok tagja, amelynek, tagjait nem köti statútum s azt teszik, amit a haza javára jónak tartanak és a választóik előtt igazolhatnak. A kiegyezési törvény tudvalévően meghatározza, hogy a delegációban négy horvát képviselőnek és egy horvát főrendnek kell helyet foglalnia. Ha valamelyikük el nem fogadná a megválasztást, akkor a törvény szerint a delegáció dönt, amelynek tehát joga van a megválasztásról való lemondást el nem fogadni. A lemondást csak abban az esetben köteles a delegáció tudomásul venni, ha az illetők egyúttal képviselői mandátumukról is lemondanak. Ha a delegáció nem veszi tudomásul a lemondást, akkor az illetők továbbra is a delegáció tagjaiul tekintetnek és nem lépnek helyükbe magyar póttagok. Ugyanezen a nézeten van gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnök úr is, tőlük telhető erővel a magyar államiság követelményeinek és a párt felfogásának igyekezni fognak érvényt szerezni. A katonai büntető perrendtartás tervezete. A katonai bűnvádi perrendtartásról szóló tervezet, egy jelentés szerint, huszonnyolc fejezetre oszlik. Az első fejezet az általános határozmányokat tartalmazza és egyik passzusa eképen magyarázza, hogy a katonai büntető törvények alatt mit kell érteni. A katonai büntető törvények alatt a katonaságra érvényes büntető törvények és büntető előírások, katonai büntető törvénykönyv alatt további intézkedésig a legmagasabb elhatározással 1855. évi január 15-ikén katonai büntetőtörvénykönyv bűntényekről és vétségekről cime alatt kibocsátott büntető eljárás értendő. A második fejezet a katonai büntető eljárás terjedelméről szól, a harmadikpedig magáról az institúcióról e képen intézkedik . A katonai büntető bíráskodást a katonai bíróságok gyakorolják. A katonai bíróságok sorhadi- (tengerészeti) és honvédségi bíróságokra tagozódnak. A sorhad (tengerészet) bíróságai ezek: 1. dandárbíróságok és a tengerészeti hadbíróságok, 2. hadosztálybíróságok és az admiralitási bíróság, 3. a legfőbb katonai törvényszék. A honvéd hadbíróságok ezek: a honvéd dandárbíróságok, 2. a honvédkerületi hadbíróságok, 3. a honvéd főtörvényszék. A jövőben a dandár hadbíróságok alatt épen úgy a sorhad és honvédség dandárbíróságai, valamint tengerészeti hadbíróságok, hadosztálybíróságok alatt épen úgy a hadosztálybíróságok és a honvédkerületi bíróságok, valamint az admiralitási bíróságok is értetnek. A jövőben továbbá a legfelső törvényszék alatt épen úgy értetik a legfelső katonai törvényszék, valamint a honvéd főtörvényszék is. A negyedik szakasz az ügyvitelről, az ötödik vádlottról és védelméről szól, majd pedig következnek. VI. fejezet: A sértett és a magánpanaszos. VII. Bírósági személyek kizárása és viszszautasítása. VII. Határozat és intézkedés a büntetőeljárásban, közlése és az aktákba való betekintés. IX. Határidő és az elmulasztott határidők igazolása. X. A nyomozat előkészítése és keresztülvitele. XI. A vádlott kihallgatása. XII. A szolgálattól való felmentés, a letartóztatás. 5111. A tanuk kihallgatása. XIV. Birói látlelet és szakértők. XV. Lefoglalás, ház- és személyi megmotozás. XVI. Az előnyomozat berekesztése és a panasz megtétele. XVII. A főtárgyalás előkészítése. XVIII. A főtárgyalás. XIX. A rendezés és a helyesbítés. XX. Az ítélet jogereje. A végrehajtási rend. XXI. Az eljárás újrafelvétele. XXII. Intézkedések magánjogi igényekről. XXII. Az eljárás költségei. XXIV. Az ítéletek végrehajtása. XXV. Távollevők és szökevények ellen való eljárás. XXVI. A statáriális eljárás. XXVII. Eljárás szárazon és vizen. 55VIII. Átmeneti és vegyes intézkedések. — Egyelőre szünet lesz, amelynek ideje alatt a delegációk fognak tanácskozni. A delegáció, ülésszak lefolyása után a képviselőházban min első tárgyat a polgári perrendtartást fogják tárgyalni. Lukács pénzügyminiszter elő fogja terjeszteni a pénzügyi expozét és a költségvetést, amelylyel a költségvetési bizottság fog foglalkozni, majd a képviselőház fogja tárgyalni a költségeidőirányzatot. A képviselőház legutóbbi ülései nyugodt lefolyásúak voltak. Az egyetlen kiemelkedő momentum Polónyi képviselő interpellációja volt, a kölcsön dolgában. Erre valószínűleg a pénzügyi expozé folyamán fog Lukács pénzügyminiszter válaszolni. A munkapártból. A nemzeti munkapárt klubjában a kormány tagjai közül megjelent kedden este gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, Lukács László, Székely Ferenc és Hazai Samu miniszterek. A párttagok közt élénk megbeszélés tárgya volt a delegációba választott horvát képviselők egynémelyikének magatartása. A megbeszélés során, amelyben gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök és gróf Tisza István is részt vettek, egyértelműen az az álláspont jutott kifejezésre, hogy egyedül a delegáció testülete illetékes a delegációba választott horvát képviselők lemondásának elintézésére. Gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök szerdán reggel, Lukács László pénzügyminiszter pedig délután utazik Bécsbe a delegációk tárgyalásaira. Hazai Samu honvédelmi miniszter már az éjjel elutazott Bécsbe. Gróf Tisza István csak csütörtökön megy Bécsbe, hogy a delegációs tárgyalásokon részt vegyen. A polgári perrendtartás. A képviselőház igazságügyi bizottsága kedden délután Székely Ferenc igazságügyminiszter és Rohonyi Gyula államtitkár részvételével, id. Erdély Sándor elnöklésével tartott ülésén folytatta a polgári perrendtartás javaslatának tárgyalását. A budapesti ügyvédi kamara által a bizottsághoz beadott észrevételek között van a kamara ama óhajtása, hogy a köteles ügyvédi képviselet minden váltóperben, a sommás perekben pedig 1000 korona értékhatárig mondassák ki. Plósz Sándor előadó előterjesztvén a kamara indokait, ama nézetének ad kifejezést, hogy az ügyvédi kamara követelése messzebb megy, mint a mai jog. A váltóperek nagy átlaga igen egyszerű. A kamara indoka, hogy a váltóval dolgozó felek elbírják az ügyvédi képviselet költségét, csak akként állja meg helyét, hogy a váltóval dolgozó felperes elbírja, de nem bírja el az alperes, ahol pedig bonyolultabb a tényállás és ennélfogva kívánatos az ügyvédi képviselet, ott azt úgyis igénybe veszik. Ajánlja elfogadásra a javaslat eredeti szövegét azon módosítással, hogy úgy váltak, mint sommás perekben, ha a per tárgyának értéke az 1000 komát meghaladja, a félnek ügyvéddel kell magát képviseltetnie. Várady Zsigmond az előadó javaslatával szemben sommás perekben elfogadja az ügyvédi kényszernek 1000 korona értékhatárhoz kötését, de váltóperekben, tekintet nélkül a per tárgyának értékére, kívánatosnak véli az ügyvédi kényszer megállapításit. Jakabffy Elemér és Blanár Béla csatlakoznak Várady indítványához. Bogdán Zsifkó megengedné a felek személyes perlekedését ezer korona értékhatárig és ama járásbírósági ügyekben, ahol a követelésről okirat van. Slezárc Lajos az összes járásbírósági perekben mellőzni kívánja az ügyvédi kényszert. Heincz Hugó a javaslat eredeti szövegét fogadja el az előadó módosításával. Székely Ferenc igazságügyminiszter szintén a javaslat és az előadói módosítás mellett szól. A bizottság szótöbbséggel elfogadta Várady Zsigmond indítványát. A tanácskozást ezután a szerda délután öt órakor tartandó ülésre halasztották. H —— Miniszterek útja. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter kedden este nagylángi birtokáról visszaérkezett Budapestre. — Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter leánya meglátogatására Máramarosszigetre utazott. A kereskedelmi miniszter Pozsonyban. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter értesítette a pozsonyi munkapárt elnökségét, hogy a jövő hét elején Pozsonyba érkezik. A karlócai patriarchátus kettéválasztása. Az újvidéki Zasztava Rómából nyert információ alapján azt jelenti, hogy gróf Aerenthalnak legutóbb az olasz külügyminiszterrel való találkozása alkalmával szóba került a karlócai patriarchátus kettéválasztásának kérdése is. A külügyi kormány ezt azért tervezi, hogy a Szaloniki felé való előnyomulásnak útját egyengesse. Evégből szó van a karlócai patriarchátus kettéválasztásáról oly formán, hogy a magyarországi szerbek patriarchátusát Budára helyeznék át, a társországok szerbjeinek patriarchátusa pedig megmaradna továbbra is Karlócán. A bosnyák tartománygyülés elnöksége Bécsben. A Boszniai Hírek jelenti: A bosnyák tartománygyülés két alelnöke, Sola Vojiszlav és dr Mandics Nikola, kik jelenleg Bécsben időznek, ők- A Justh-párt értekezlete. * Az orsz. Justh-párt kedden este az intéző bizottság ülése után gróf Batthyány Tivadar elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen az elnök bejelentette, hogy az általános drágaság kérdésében a Ház egyik legközelebbi ülésén interpellációt fog előterjeszteni. A parlamenti munkarenddel kapcsolatban megütközéssel tárgyalta a párt, hogy az 1911. évi költségvetést a kormány mindeddig nem terjesztette elő, holott az országgyűlésnek az év hátralevő részében még sok, igen fontos és terminushoz kötött ügygyel — aminől a bankkérdés, amelyet maga a kormány már a trónbeszédben a készfizetések kérdésével összekapcsolt — kell foglalkoznia. Az ebből származó visszásságokért a párt a felelősséget a kormányra hárítja. Örömmel vették tudomásul az általános, egyenlő és titkos választói jog mellett való agitációról szóló bejelentést. Az e tárgyban folyó hó 16-án Gyulán tartandó gyűlésen a párt képviseletében Kun Béla és Bihádi Antal jelennek meg. Az ifj. Szemző Gyula bajai főispán által elkövetett erőszakoskodás iránti interpelláció előterjesztésével Benedek Jánost bízták meg. A kültag-felvevő bizottság jelentését több új kültag belépéséről az értekezlet tudomásul vette. Abból az alkalomból, hogy a delegáció ülései szerdán veszik kezdetüket, gróf Batthyány Tivadar, a párt által kijelöt delegátus társai nevében is, kijelentette, hogy a párt programmjainak megfelelően úgy a külügyi, mint a hadügyi költségvetésnél, valamint a bosnyák ügyekben is, minden Belpolitikai hírek. A főrendiház új tagjai. Jelentettük már, hogy a kormány legközelebb öt új főrendiházi tag kinevezését terjeszti az uralkodó elé. Egy bécsi újság értesülése szerint az öt új főrend, b. Hengelmüller László washingtoni osztrák-magyar nagykövet, dr Heinrich Gusztáv egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Ullmann Adolf, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója, gróf Lónyay Gábor nyugalmazott főispán és báró Hatvany-Deutsch József nagyiparos. A főrendiházi tagság adományozásáról szóló királyi kéziratokat a hivatalos lap is nemsokára közölni fogja, Berzeviczy a Ház munkarendjéről. Berzeviczy Albert, a képviselőház elnöke, Bécsben újabban a következő nyilatkozatot tette egy hírlapíró előtt audienciájáról és a képviselőház legközelebbi munkaprogrammjáról. — Ő felsége igen kegyes volt s megelégedését és örömét fejezte ki a magyarországi alakuláson. Majd annak a reményének adott kifejezést, hogy továbbra is sikerülni fog a magyar országgyűlés eredményes tárgyalásait biztosítani, ő felsége érdeklődött a képviselőház eddig elvégzett és küszöbön álló munkálatai iránt is és az alelnökökkel politikai múltjukról beszélgetett. A magyarországi aratási viszonyok is szóba kerültek és ő felsége sajnálatát, fejezte ki, hogy az oly kedvező kilátások nem valósultak meg, így természetszerűleg a gazdasági viszonyok többi ágazata is szenved. Arra a kérdésre, vajon Berzeviczy házelnök hogyan képzeli a képviselőház jövendő munkálatait, a házelnök így válaszolt: . ...