Pesti Hírlap, 1910. október (32. évfolyam, 235-247. szám)
1910-10-12 / 243. szám
1910. október 12., szerda. PESTI HÍRLAP 5 volna. Sőt ellenkezőleg az ország jövőjét csakis egy erős és céltudatos királyságban látja. Török-görög egyezkedés. Most, hogy a védőhatalmak erélyes közbelépése nemcsak élét vette a krétai kérdésnek, hanem elhárította a háború veszélyét Görögország és az Ottomán birodalom között, mindkét ország államférfiai arra törekednek, hogy közös megegyezéssel végleg rendezzék a krétai kérdést. A „Jeune Turc“ jelentése szerint a török hivatalos körök abban reménykednek, hogy Krétának adandó autonómia dolgában sikerülni fog valamelyes megegyezést létesíteni. A bolognai katholikusok tiltakozása. Bolognában a katholikusok vasárnap délután nagygyűlést tartottak, amelyen Nathan római polgármester ismeretes beszédével foglalkoztak. Az egyes felszólalók élesen elítélték Nathannak a pápaság eszméjét ócsárló kijelentéseit, végül a nagygyűlés Viktor Emánuel királyhoz tiltakozó táviratot intézett, amelyben példás elégtételt kérnek. A távirat másolatát a nagygyűlés rendezői megküldték Luzzatti miniszterelnöknek is. A cár hálája. Pétervárról jelentik, hogy a hivatalos lapban cári kézirat jelent meg, amely Uruszov herceghez, a mostani felmentett bécsi orosz nagykövethez, van intézve és a többi közt kiemeli, hogy a herceg mint bécsi nagykövet, minden eszközzel az Ausztria-Magyarországhoz való szomszédias jó viszony fentartásán és megszilárdításán dolgozott. A leirat a hercegnek Oroszország javára kifejtett sok évi működéséért Miklós cár köszönetét fejezi ki. Hálája jeléül a cár főudvarmesterré nevezi ki. Hírek Törökországból, Szalonikiből jelentik. Az egység és haladás bizottságának kongresszusát, melynek programmját még nem ismerik, október 23-án nyitják meg. Malkovac és Brsenica közelében fegyveres montenegróiak ismét megtámadták a határőröket, kik közül kettő elesett, azonkívül a közeli török falvakból odasiető lakosság közül kilencen megsebesültek. A montenegróiakat visszaverték. A határőrök parancsnoka engedélyt kért, hogy a mohamedán falvak lakosait ismét felfegyverezhesse és a keresztény helységeket ostromállapot alá vegye, hogy újabb támadásokat megakadályozzon. Fővárosi ügyek. — Dr Bárczy István disztagsága. A Rózsadomb és Vidéke Egyesület legutóbbi választmányi ülése Szekula Gyula alelnök javaslatára elhatározta, hogy Bárcsy István polgármestert a Rózsadomb és vidékének fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül az egyesület disztagjává választja. Az Oetl Ferenc miniszteri tanácsos elnöklése mellett kedden tartott közgyűlés a választmány ily értelmű javaslatát egyhangú lelkesedéssel elfogadta és dr Bárczy Istvánt a Rózsadomb és Vidéke Egyesület dísztagjává választotta. A disztagsági oklevelet az egyesületnek nagy küldöttsége fogja a legközelebbi napokban átnyújtani a polgármesternek. — Közigazgatási bejárás. A fővárosi rendőrség azt a kérelmet intézte a fővároshoz, illetve a közmunkák tanácsához, hogy a Határ utca és a szemétvasút keresztezésénél állíttasson fel sorompót, mert naponta azon az úton mintegy 50 vonat közlekedik és veszélyezteti a közbiztonságot. Kedden tartották meg ennek a sorompónak közigazgatási bejárását Liptay Ágost osztálytanácsos vezetésével. A főváros képviseletében Buzay Károly tanácsjegyző és Mihályfi József műszaki tanácsos jelentek meg. A bizottság úgy határozott, hogy a sorompóra nincsen szükség, mert az élénk kocsiközlekedés mellett a sorompó a forgalom lebonyolításában csak hátrányul szolgálna. A bizottság abban állapodott meg, hogy arra a helyre állandó őrnek alkalmazását hozza javaslatba. — A svábhegyi légvezeték. A főváros közgyűlése engedelmet adott a magyar villamossági részvénytársulatnak, hogy az I. ker. Svábhegy és Zugliget vidékén elektromos légvezetéket létesíthessen. A légvezeték tartó oszlopainak helyét azonban csak utólag állapította meg a középítési bizottság és a főváros tanácsa a bizottság javaslatára és a közmunkák tanácsának hozzájárulásával megállapította a vezeték végleges iránynyomát. Általában kikötötte a tanács, hogy az oszlopokat mindenütt, ahol csak lehet, a telekhatár mellé állítsák, a fák lombozatát gondosan kíméljék és ha elkerülhetetlen gallyazásra van szükség, ezt a munkát a főváros erdőmesteri hivatala végezze. A vezeték földfeletti minimális magasságát, ahol nincs fa, hat méterben, ahol pedig fák vannak, nyolc-tííz méterben -állapította meg a tanácsoz ideiglenes fertőtlenítő telep. A koleraveszedelem kapcsán a mérnöki hivatal a tanács közegészségügyi osztálya útján előterjesztést tett, hogy a fertőtlenítő intézet üzemének biztosítása céljából 1500 korona költség keretén belül három fertőtlenítő gépet szereztessen be. E gépek elhelyezésére a tanács a fertőtlenítő intézettel kapcsolatosan egy kisebb épület emelését is szükségesnek tartotta s az épület berendezési költségeit 15342 koronában állapította meg. Tekintettel arra, hogy a koleraveszedelem minden pillanatban felléphet, a tanács hozzájárult ahoz, hogy ezeket a berendezéseket nyomban eszközöljék, a berendezéssel kapcsolatos építkezéseket és egyéb munkákat azonnal és pedig házilagosan hajtsák végre. — Új leánytanonciskolák. A leánytanoncnövendékek számának emelkedése következtében a főváros tanácsa elhatározta, hogy az I. ker. Krisztinátén háztartási iskola mellett új leánytanonciskolát nyit. A II. ker. Medve utcai leánytanonciskolát a tanács megszüntette és ennek helyébe a II. ker. Iskola- és Lövőház-utcai háztartási iskola mellett egy-egy leánytanonciskolát nyitott. Ezzel kapcsolatban a Lövőház-utcába helyezte a berlini pamutmunka-tanfolyamot is, amely eddig a Medveutcai iskolában volt. Az V. ker. Vadász-utcai leánytanonciskola helyett az V. ker. Szemere utcában nyitott a tanács új leánytanonciskolát, a Sziget-utcában pedig új háztartási és leánytanonciskolát. A IX. ker. Mester-utcai leánytanonciskolát a Tóth Kálmán-utcába helyezte át, a VIII. ker. Örömvölgy-utcait pedig a Jázmin-utcai és a X. ker. Tisztviselő-telepi háztartási iskolák között osztotta meg, felhatalmazta egyúttal a közoktatásügyi osztályt, hogy az újabb elhelyezések folytán szükségessé vált új körzetek megállapítására nézve tegyen javaslatot. Tekintettel továbbá arra, hogy a leánytanonciskolák munkabeosztása következtében az elemi iskolai igazgatók kora reggeltől késő estig el lennének foglalva, a tanács a leánytanonciskolák vezetőit, akitt délelőtt elemi iskolában tanítanak, csak heti 12 óra adására kötelezte az elemi iskolában. Színház és zene. * (III. Richard király) előadása lesz november első felében a Nemzeti színház ez idei jelentős művészi eseménye. Shakespeare e remekműve körül csoportosul most a színház minden tevékenysége. A dráma teljesen új betanulással, új szereplőkkel, új jelenetezéssel, Radó Antal új fordításában kerül színre, s a Nemzeti színház pontos történeti kutatások alapján készítteti hozzá a díszleteket és jelmezeket. Egy XV. századbeli londoni utca, amelynek komoly architektúrájából meglepő ellentéttel rajzolódnak ki itt-ott az egyszerű favázas házak, a Westminster Hall (az angol királyok koronázó helye), a Tower udvara, a bosworthi csatatér képe, mindmegannyi művészi látványosság lesz, melyekhez Újvári Ignác festőművész készítette a vázlatokat. Az előadás belső kidolgozásában a legfőbb gond az volt, hogy III. Richárd — a történeti megérthetőség szempontjából — kapcsolatba állíttassák a Henrik-drámákkal, de úgy, hogy azért semmi erőszakosság ne történjék Shakespeare szövegén és a darab mégis teljes, Richard tragikuma világos, a cselekmény folyamata egységes legyen. A darab öt felvonása 6 képben játszódik le egy bevezető előjátékkal. Ez az előjáték a Henrik-drámák harmadik részének végső jelenete, amelyben Gloster herceg (Richárd) megöli az utolsó Lancaster-királyt, VI. Henriket. A címszerepet Ivánfi Jenő, Annát P. Márkus Emilia, Margitot Jászai Mari játssza. Kivülök részt vesz az előadásban a Nemzeti színház egész művészgárdája. A rendezés munkáját Tóth Imre igazgató végzi. * (Sziklay Kornél a Várszínházban.) Pénteken este Offenbach víg operettje, Az Orpheus a pokolban, kerül színre a Várszínházban. Nádasy igazgató maga rendezi az előadást, amelyet szép díszletekkel állít ki. Különös érdekességet kölcsönöz az előadásnak, hogy Jupiter szerepét Sziklay Kornél, a népszerű komikus játssza, kinek ez egyik legkiválóbb szerepe. Az operett többi szerepeit Peterdi Etelka, Honti Elma, Teleki Ilonka, Halász Ilonka, Nádasyné, Székelyné, Szarvasi, Békési és Szigeti játszszák. * (Hírek az Urániából.) Strausz Adolfnak hétfőn 200-adszor színre került nagysikerű darabját, Az orosz-japán háborút, szerdán egy japán misszió fogja végig nézni Palotay Ödön japán konzul kíséretében. Az Uránia legközelebbi újdonsága e hó 13-án, csütörtökön, kerül színre, a darab címe: Mohamedán világ, szerzője Atlasz Márton. * (A kamarajáték darabjai.) A Feld Irén vezetése alatt, a Zeneakadémiában (Gyár utca) november 1-én kezdődő kamarajáték a következő da rabok bemutatását tervezi: Ibsen: Rosmertholm, Strindberg: Julia kisasszony és Mit dem Féuer spielen, Schnitzler: Anatol, Zwischenspiel, Björnson: Mikor a halottak feltámadnak, Wedekint: Erdgeist (Lulu), Stucken: Die Gesellschaft des Abbe Chateneuf, Wied: Az öreg méltósága, Diedsing: A nagy tét, Tristan Bernard Daisy, Alb. Gähnet és Gaston Sorbets: Le roi s’emmie. — Magyar szerzőink közül egyelőre Drégely Gábor: Farsangi tréfa című egyfelvonásosával szerepel. * (A Masamód Aradon.) Heltai Jenő pompás vígjátékát szerdán mutatja be az aradi Nemzeti színház. Az aradi közönség nagy érdeklődéssel várja a szellemes, mulatságos vígjátékot. Itt említjük meg, hogy ugyanitt a múlt héten került színre először Vajda Ernőnek Rozmarin néni c. vígjátéka, mégpedig szép sikerrel. A címszerepben igen jó volt Follinuszné, poétikus alakítást nyújtott Vendrey Vilma és minden elismerésre rászolgált Beregi. Fölötte tetszett Várnay alakítása is. * (Színházi élet Szolnok megyében.) Szolnokmegyében jelenleg három társulat tartja előadásait. Szolnokon dr Farkas Ferenc, Mezőtúron Könyves Jenő, Törökszentmiklóson pedig Halász Alfréd társulata és mindhárom városban a közönség közmegelégedésére. Különösen Farkas társulatának van igen jó dolga. A publikum napról-napra telt házat csinál; nemcsak, de néha napján kinn is szorul a közönség jórésze. Aminek az a magyarázata, hogy Szolnoknak, a megyei székhelynek, máig sincs még nyári színköre sem, így a társulattal az egyik vendéglő tánctermében tartják előadásaikat. * (Színházi élet a vidéken.) A nagybecskereki színházban jó előadásban került színre A muzsikusleány c. operette. A főbb szerepekben Mezei Margit, Remete Géza, Kassai Rózsi tetszett leginkább. Szepsiszentgyörgyön jól megy a dolga Fehér Károly színtársulatának. A társulat egyik kedvence, Szécsi Emma, aki a Drótostót c. operette Zsuzska szerepében egy csapásra meghódította a közönséget. A múlt héten mutatta be a szolnoki színtársulat a Muzsikuslányt, melyben a zsúfolt ház különösen Komáromi Gizinek és mellette Füzes Lenke, Aranyosi Anna, Csáki, Nagy Imre és Faragó jeles alakításainak tapsolt. Az újdonságot Farkas igazgató tanította be és derekas munkájával bebizonyította, hogy mint karmester is a legelsők sorában áll. A drámai személyzet legutóbb a Theodor és társa újdonságot mutatta be, melyben Wirth Sári, Baróthi, Révész és Nagy Imre tetszettek; elsősorban pedig Nagy Sándor, a társulat művezető igazgatója,, akinek jó ízlését és tudását dicsérik az összes drámai előadások. * (Pályázat a délvidéki szinikerületre.) A délvidéki szinikerületre újabban Horváth Kálmán, a debreceni szinház művésze, is pályázik. Horváth elsőrendű erőkkel szervezi társulatát. * (Szerződtetés.) Fodor Ellát, a szegedi szinház tagját, társulatához szerződtette Krecsányi Ignác, a temesvári budai színtársulat igazgatója. Fodor Ella, aki eddig a szegediek kedvence volt, Haraszthy Mici szerepkörét fogja betölteni jövő szeptembertől kezdve, mikor is az utóbbi művésznő a Magyar színház kötelékébe lép. * (Szabadkai színészet.) Krémer Sándor október hó 19-én kezdi meg szezonját a szabadkai színházban. Az első előadáson a Bilincsek c. dráma kerül színre. * („A doktor úr“ Bécsben.) Molnár Ferenc „A doktor úr“ Alfréd Halm német átdolgozásában a múlt színházi évben nagysikerű műsordarabja volt a berlini és a müncheni színpadoknak. Mint Bécsből jelentik, most a „Neue Wiener Bühne“ készül a bohózat bemutatójára. A darab a színház legközelebbi premiereje lesz. * (Louis Arthus, a Veréb szerzője) új négyfelvonásos vígjátékot irt, mely vasárnap került a párizsi Athénée-színházban bemutatásra. A darab a közönség rossz kedvén hajótörést szenvedett. A közönségnek ilyenkor rendesen igaza szokott lenni s nem lehet kifogásolni az ő viselkedését, kivéve azt a néhány igen ritkán előforduló esetet, mikor a közönség egy igazán vakmerően új darabnál nem rendelkezik a szellemnek oly fokú rugékonyságával, hogy a helyzet magaslatára emelkedhessék. Ez esetben nincs ilyen kivételes esetről szó s alig remélhető, hogy a közönség még valaha megváltoztassa arról a darabról alkotott véleményét. Louis Arthus kedves drámaírói és költői tulajdonokkal megáldott egyéniség, de A kis isten cimü darabjának megírásánál végzetes tévedésbe esett, mikor minden tehetségét és fogását ebben az egy darabban akarta érvényre juttatni s annyira megtömte különféle össze nem tartozó dolgokkal, annyira nem vont határt jellemeinek megrajzolásánál s oly kevéssé állapította meg a bonyodalom kifejlődésének tervét, mintha nem is vígjátékot, hanem vaudevillet akart volna irni. Ha a szellemes szerző ebből a vígjátékból ötöt csinált volna, úgy bizonyára mind az öt kitűnően sikerül. * (Az időjárás.) Ilyenkor őszszel döntő tényezőként szerepel az időjárás, még az előadások