Pesti Hírlap, 1910. október (32. évfolyam, 235-247. szám)

1910-10-12 / 243. szám

1910. október 12., szerda. PESTI HÍRLAP 5 volna. Sőt ellenkezőleg az ország jövőjét csakis egy erős és céltudatos királyságban látja. Török-görög egyezkedés. Most, hogy a védő­­hatalmak erélyes közbelépése nemcsak élét vette a krétai kérdésnek, hanem elhárította a háború veszélyét Görögország és az Ottomán birodalom között, mind­két ország államférfiai arra töreked­nek, hogy közös megegyezéssel végleg rendezzék a krétai kérdést. A „Jeune­ Turc“ jelentése szerint a török hivatalos körök abban reménykednek, hogy Krétának adandó autonómia dolgában sike­rülni fog valamelyes megegyezést létesíteni. A bolognai katholikusok tiltakozása. Bolo­gnában a katholikusok vasárnap délután nagygyű­lést tartottak, amelyen Nathan római polgármes­ter ismeretes beszédével foglalkoztak. Az egyes felszólalók élesen elítélték Nathannak a pápaság eszméjét ócsárló kijelentéseit, végül a nagygyűlés Viktor Emánuel királyhoz tiltakozó táviratot in­­tézett, amelyben példás elégtételt kérnek. A táv­irat másolatát a nagygyűlés rendezői megküldték Luzzatti miniszterelnöknek is. A cár hálája. Pétervárról jelentik, hogy a hi­vatalos lapban cári kézirat jelent meg, amely Uruszov herceghez, a mostani felmentett bécsi orosz nagykövethez, van intézve és a többi közt ki­emeli, hogy a herceg mint bécsi nagykövet, min­den eszközzel az Ausztria-Magyarországhoz való szomszédias jó viszony fentartásán és megszilárdí­tásán dolgozott. A leirat a hercegnek Oroszország javára kifejtett sok évi működéséért Miklós cár köszönetét fejezi ki. Hálája jeléül a cár főudvar­mesterré nevezi ki. Hírek Törökországból, Szalonikiből jelentik. Az egység és haladás bizottságának kongresszusát, melynek programmját még nem ismerik, október 23-án nyitják meg. Malkovac és Brsenica közelé­­ben fegyveres montenegróiak ismét megtámadták a határőröket, kik közül kettő elesett, azonkívül a közeli török falvakból odasiető lakosság közül ki­lencen megsebesültek. A montenegróiakat vissza­verték. A határőrök parancsnoka engedélyt kért, hogy a mohamedán falvak lakosait ismét felfegyve­rezhesse és a keresztény helységeket ostromállapot alá vegye, hogy újabb támadásokat megakadá­lyozzon. Fővárosi ügyek. — Dr Bárczy István disztagsága. A Rózsa­domb és Vidéke Egyesület legutóbbi választmányi ülése Szekula Gyula alelnök javaslatára elhatároz­ta, hogy Bárcsy István polgármestert a Rózsadomb és vidékének fejlesztése körül szerzett érdemei el­ismeréséül az egyesület disztagjává választja. Az Oetl Ferenc miniszteri tanácsos elnöklése mellett kedden tartott közgyűlés a választmány ily ér­telmű javaslatát egyhangú lelkesedéssel elfogadta és dr Bárczy Istvánt a Rózsadomb és Vidéke Egye­sület dísztagjává választotta. A disztagsági okle­velet az egyesületnek nagy küldöttsége fogja a legközelebbi napokban átnyújtani a polgármes­ternek. — Közigazgatási bejárás. A fővárosi rend­őrség azt a kérelmet intézte a fővároshoz, illetve a közmunkák tanácsához, hogy a Határ­ utca és a szemétvasút keresztezésénél állíttasson fel sorom­pót, mert naponta azon az úton mintegy 50 vonat közlekedik és veszélyezteti a közbiztonságot. Ked­den tartották meg ennek a sorompónak közigazga­tási bejárását Liptay Ágost osztálytanácsos vezeté­sével. A főváros képviseletében Buzay Károly ta­­nácsjegyző és Mihályfi József műszaki tanácsos jelentek meg. A bizottság úgy határozott, hogy a sorompóra nincsen szükség, mert az élénk kocsi­­közlekedés mellett a sorompó a forgalom lebonyo­lításában csak hátrányul szolgálna. A bizottság abban állapodott meg, hogy arra a helyre állandó őrnek alkalmazását hozza javaslatba. — A svábhegyi légvezeték. A főváros köz­gyűlése engedelmet adott a magyar villamossági részvénytársulatnak, hogy az I. ker. Svábhegy és Zugliget vidékén elektromos légvezetéket létesít­hessen. A légvezeték tartó oszlopainak helyét azon­ban csak utólag állapította meg a középítési bi­zottság és a főváros tanácsa a bizottság javasla­tára és a közmunkák tanácsának hozzájárulásával megállapította a vezeték végleges iránynyomát. Általában kikötötte a tanács, hogy az oszlopokat mindenütt, ahol csak lehet, a telekhatár mellé ál­lítsák, a fák lombozatát gondosan kíméljék és ha elkerülhetetlen gallyazásra van szükség, ezt a munkát a főváros erdőmesteri hivatala végezze. A vezeték földfeletti minimális magasságát, ahol nincs fa, hat méterben, ahol pedig fák vannak, nyolc-tííz méterben -állapította meg a tanácso­z ideiglenes fertőtlenítő telep. A kolerave­szedelem kapcsán a mérnöki hivatal a tanács köz­egészségügyi osztálya útján előterjesztést tett, hogy a fertőtlenítő intézet üzemének biztosítása céljából 1500 korona költség keretén belül három fertőtlenítő gépet szereztessen be. E gépek elhelye­zésére a tanács a fertőtlenítő intézettel kapcsola­tosan egy kisebb épület emelését is szükségesnek tartotta s az épület berendezési költségeit 15342 koronában állapította meg. Tekintettel arra, hogy a koleraveszedelem minden pillanatban felléphet, a tanács hozzájárult ahoz, hogy ezeket a berende­zéseket nyomban eszközöljék, a berendezéssel kap­csolatos építkezéseket és egyéb munkákat azonnal és pedig házilagosan hajtsák végre. — Új leánytanonciskolák. A leánytanoncnö­­vendékek számának emelkedése következtében a főváros tanácsa elhatározta, hogy az I. ker. Krisz­tinátén háztartási iskola mellett új leánytanonc­iskolát nyit. A II. ker. Medve­ utcai leánytanonc­iskolát a tanács megszüntette és ennek helyébe a II. ker. Iskola- és Lövőház-utcai háztartási iskola mellett egy-egy leánytanonciskolát nyitott. Ezzel kapcsolatban a Lövőház-utcába helyezte a berlini pamutmunka-tanfolyamot is, amely eddig a Medve­utcai iskolában volt. Az V. ker. Vadász-utcai leánytanonciskola helyett az V. ker. Szemere­ ut­­cában nyitott a tanács új leánytanonciskolát, a Sziget-utcában pedig új háztartási és leánytanonc­iskolát. A IX. ker. Mester-utcai leánytanoncisko­lát a Tóth Kálmán-utcába helyezte át, a VIII. ker. Örömvölgy-utcait pedig a Jázmin-utcai és a X. ker. Tisztviselő-telepi háztartási iskolák között osztotta meg, felhatalmazta egyúttal a közokta­tásügyi osztályt, hogy az újabb elhelyezések foly­tán szükségessé vált új körzetek megállapítására nézve tegyen javaslatot. Tekintettel továbbá arra, hogy a leánytanonciskolák munkabeosztása követ­keztében az elemi iskolai igazgatók kora reggeltől késő estig el lennének foglalva, a tanács a leány­tanonciskolák vezetőit, akitt délelőtt elemi iskolá­ban tanítanak, csak heti 12 óra adására kötelezte az elemi iskolában. Színház és zene. * (III. Richard király) előadása lesz novem­ber első felében a Nemzeti színház ez idei jelentős művészi eseménye. Shakespeare e remekműve kö­rül csoportosul most a színház minden tevékeny­sége. A dráma teljesen új betanulással, új sze­replőkkel, új jelenetezéssel, Radó Antal új fordí­tásában kerül színre, s a Nemzeti színház pontos történeti kutatások alapján készítteti hozzá a dísz­leteket és jelmezeket. Egy XV. századbeli londoni utca, amelynek komoly architektúrájából meglepő ellentéttel rajzolódnak ki itt-ott az egyszerű fa­vázas házak, a Westminster­ Hall (az angol kirá­lyok koronázó helye), a Tower udvara, a bosworthi csatatér képe, mindmegannyi művészi látványos­ság lesz, melyekhez Újvári Ignác festőművész ké­szítette a vázlatokat. Az előadás belső kidolgozá­sában a legfőbb gond az volt, hogy III. Richárd — a történeti megérthetőség szempontjából — kap­csolatba állíttassák a Henrik-drámákkal, de úgy, hogy azért semmi erőszakosság ne történjék Sha­kespeare szövegén és a darab mégis teljes, Richard tragikuma világos, a cselekmény folyamata egy­séges legyen. A darab öt felvonása 6 képben ját­szódik le egy bevezető előjátékkal. Ez az előjáték a Henrik-drámák harmadik részének végső jele­nete, amelyben Gloster herceg (Richárd) megöli az utolsó Lancaster-királyt, VI. Henriket. A cím­szerepet Ivánfi Jenő, Annát P. Márkus Emilia, M­argitot Jászai Mari játs­sza. Kivülök részt vesz az előadásban a Nemzeti színház egész művész­gárdája. A rendezés munkáját Tóth Imre igaz­gató végzi. * (Sziklay Kornél a Várszínházban.) Pénte­ken este Offenbach víg operettje, Az Orpheus a pokolban, kerül színre a Várszínházban. Nádasy igazgató maga rendezi az előadást, amelyet szép díszletekkel állít ki. Különös érdekességet kölcsö­nöz az előadásnak, hogy Jupiter szerepét Sziklay Kornél, a népszerű komikus játs­sza, kinek ez egyik legkiválóbb szerepe. Az operett többi szere­peit Peterdi Etelka, Honti Elma, Teleki Ilonka, Halász Ilonka, Nádasyné, Székelyné, Szarvasi, Bé­kési és Szigeti játszszák. * (Hírek az Urániából.) Strausz Adolfnak hétfőn 200-adszor színre került nagysikerű darab­ját, Az orosz-japán háborút, szerdán egy japán misszió fogja végig nézni Palotay Ödön japán konzul kíséretében. Az Uránia legközelebbi újdon­sága e hó 13-án, csütörtökön, kerül színre, a darab címe: Mohamedán világ, szerzője Atlasz Márton. * (A kamarajáték darabjai.) A Feld Irén ve­zetése alatt, a Zeneakadémiában (Gyár­ utca) no­vember 1-én kezdődő kamarajáték a következő da­­ rabok bemutatását tervezi: Ibsen: Rosmertholm, Strindberg: Julia kisasszony és Mit dem Féuer spielen, Schnitzler: Anatol, Zwischenspiel, Björn­­son: Mikor a halottak feltámadnak, Wedekint: Erdgeist (Lulu), Stucken: Die Gesellschaft des Abbe Chateneuf, Wied: Az öreg méltósága, Diedsing: A nagy tét, Tristan Bernard Daisy, Alb. Gähnet és Gaston Sorbets: Le roi s’emmie. — Magyar szerzőink közül egyelőre Drégely Gá­bor: Farsangi tréfa című egyfelvonásosával sze­repel. * (A Masamód Aradon.) Heltai Jenő pom­pás vígjátékát szerdán mutatja be az aradi Nem­zeti színház. Az aradi közönség nagy érdeklődés­sel várja a szellemes, mulatságos vígjátékot.­­ Itt említjük meg, hogy ugyanitt a múlt héten ke­rült színre először Vajda Ernőnek Rozmarin néni c. vígjátéka, még­pedig szép sikerrel. A címsze­repben igen jó volt Follinuszné, poétikus alakítást nyújtott Vendrey Vilma és minden elismerésre rászolgált Beregi. Fölötte tetszett Várnay alakí­tása is. * (Színházi élet Szolnok megyében.) Szolnok­­megyében jelenleg három társulat tartja előadá­sait. Szolnokon dr Farkas Ferenc, Mezőtúron Könyves Jenő, Törökszentmiklóson pedig Halász Alfréd társulata és mindhárom városban a közön­ség közmegelégedésére. Különösen Farkas társula­tának van igen jó dolga. A publikum napról-napra telt házat csinál; nemcsak, de néha napján kinn is szorul a közönség jórésze. Aminek az a magyará­zata, hogy Szolnoknak, a megyei székhelynek, máig sincs még nyári színköre sem, így a társulattal az egyik vendéglő tánctermében tartják előadásaikat. * (Színházi élet a vidéken.) A nagybecske­­reki színházban jó előadásban került színre A muzsikusleány c. operette. A főbb szerepekben Mezei Margit, Remete Géza, Kassai Rózsi tetszett leginkább. Szepsiszentgyörgyön jól megy a dolga Fehér Károly színtársulatának. A társulat egyik ked­vence, Szécsi Emma, aki a Drótostót c. operette Zsuzska szerepében egy csapásra meghódította a közönséget. A múlt héten mutatta be a szolnoki színtár­sulat a M­uzsikuslányt, melyben a zsúfolt ház kü­lönösen Komáromi Gizinek és mellette Füzes Len­ke, Aranyosi Anna, Csáki, Nagy Imre és Faragó jeles alakításainak tapsolt. Az újdonságot Farkas igazgató tanította be és derekas munkájával bebi­zonyította, hogy mint karmester is a legelsők so­rában áll. A drámai személyzet legutóbb a Theodor és­ társa újdonságot mutatta be, melyben Wirth Sári, Baróthi, Révész és Nagy Imre tetszettek; elsősorban pedig Nagy Sándor, a társulat művezető igazgatója,, akinek jó ízlését és tudását dicsérik az összes drámai előadások. * (Pályázat a délvidéki szinikerü­letre.) A délvidéki szinikerü­letre újabban Horváth Kálmán, a debreceni szinház művésze, is pályázik. Horváth elsőrendű erőkkel szervezi társulatát. * (Szerződtetés.) Fodor Ellát, a szegedi szinház tagját, társulatához szerződtette Krecsá­­nyi Ignác, a temesvári budai színtársulat igaz­gatója. Fodor Ella, aki eddig a szegediek kedven­ce volt, Haraszthy Mici szerepkörét fogja betöl­teni jövő szeptembertől kezdve, mikor is az utóbbi művésznő a Magyar színház kötelékébe lép. * (Szabadkai színészet.) Krémer Sándor ok­tóber hó 19-én kezdi meg szezonját a szabadkai színházban. Az első előadáson a Bilincsek c. drá­ma kerül színre. * („A doktor úr“ Bécsben.) Molnár Ferenc „A doktor úr“ Alfréd Halm német átdolgozásában a múlt színházi évben nagysikerű műsordarabja volt a berlini és a müncheni színpadoknak. Mint Bécsből jelentik, most a „Neue Wiener Bühne“ készül a bohózat bemutatójára. A darab a színház legközelebbi premiereje lesz. * (Louis Arthus, a Veréb szerzője) új négy­­felvonásos vígjátékot irt, mely vasárnap került a párizsi Ath­énée-színházban bemutatásra. A da­rab a közönség rossz kedvén hajótörést szenvedett. A közönségnek ilyenkor rendesen igaza szokott lenni s nem lehet kifogásolni az ő viselkedését, kivéve azt a néhány igen ritkán előforduló esetet, mikor a közönség egy igazán vakmerően új darab­nál nem rendelkezik a szellemnek oly fokú rugé­­konyságával, hogy a helyzet magaslatára emel­­kedhessék. Ez esetben nincs ilyen kivételes esetről szó s alig remélhető, hogy a közönség még valaha megváltoztassa arról a darabról alkotott vélemé­nyét. Louis Arthus kedves drámaírói és költői tu­lajdonokkal megáldott egyéniség, de A kis isten cimü darabjának megírásánál végzetes tévedésbe esett, mikor minden tehetségét és fogását ebben az egy darabban akarta érvényre juttatni s annyi­ra megtömte különféle össze nem tartozó dolgok­kal, annyira nem vont határt jellemeinek meg­rajzolásánál s oly kevéssé állapította meg a bo­nyodalom kifejlődésének tervét, mintha nem is vígjátékot, hanem vaudevillet akart volna irni. Ha a szellemes szerző ebből a vígjátékból ötöt csi­nált volna, úgy bizonyára mind az öt kitűnően sikerül. * (Az időjárás.) Ilyenkor őszszel döntő té­nyezőként szerepel az időjárás, még az előadások

Next