Pesti Hírlap, 1910. október (32. évfolyam, 235-247. szám)

1910-10-12 / 243. szám

2 PESTI HÍRLAP 1910. október 12., szerda. 8 viszont az éhségből elkövetett apró lopásért vagy jogos felháborodásból elkövetett kisebb sértésért becsukják az embereket, akkor a feje tetejére áll az egész igazságszolgáltatás. Ezért is szükség volt tehát arra, h­ogy a budapesti esküdtek bűnösnek mondják ki Haverdáékat. Az az ingadozás, ami az ország külön­böző városaiban hozott esküdtszéki határoza­tok között észlelhető, azt mutatja, hogy Ma­gyarországnak nem minden városában és vi­dékén van egyforma színvonalon a műveltség s nem mindenütt egyforma a társadalom er­kölcsi felfogása. Ez pedig azt bizonyítja, hogy Magyarország nem érett meg teljes egészében még az esküdtszékre. A jogegységhez, a verdiktek egységes s épen ezért egyformán igazságos szelleméhez szükséges a társadalom egységes erkölcsi fel­fogása s az általános műveltség nivelláló ha­tása. Magyarországon ezt még nem lehet meg­találni, mert amíg például Németországban a birodalom fővárosával műveltség és erkölcs tekintetében egy színvonalon állanak az ösz­­szes nagy városok, melyekben bíróságok van­nak, addig nálunk a fővárossal szemben a vidék sok része alantabb áll s ezért a társa­dalom ítélkezése, az esküdtszéki verdikt is bizonytalanabb. Ez tette szükségessé, hogy a Haverda­­perben a szabadkai és szegedi esküdtszékek után a budapesti ítélkezzék a a budapesti es­küdtek reparálták az igazságszolgáltatás eddi­gi tévelygését a gyilkosokkal szemben. E héten csak a csütörtöki nap van a delegáció munkájának szánva, csütörtökön délelőtt lesz a delegációs királyi beszéd, délután pedig a külügyi expozéra kerül a sor. Az érdemleges ülések már a jövő hétre maradnak. Az ülésszak alatt a kormány illetékes tagjai folytatni fogják tanácskozásaikat a függő kérdések dolgában. A véderőreform, a bankügy, a katonai büntető eljárás reformja alaposan súlyosbítják a mostani delegáció feladatain felül is a politikai helyzetet, úgy, hogy a kormány szükségesnek találta, hogy mindeme aktuális ügyek megbeszélésére dél­után újabb minisztertanácsra üljön egybe. Jelentéseink az alábbiakban következ­nek- A helyzet. A delegációk. A delegátus urak szerdán reggel Bécsbe gyorsvonatoznak s délután hivatalosan meg­alakul a magyar delegáció. Már kedden dél­előtt megtartották Budapesten a jelölő érte­kezletet, melyről tudósításunk alább számol b­e. A politikai események természetesen most a bécsi tanácskozások köré koncentrálódnak. dalmünk konzulokat keres, főkonzulokat, ge­nerális konzulokat, tábornoki ranggal a had­seregemben. Ezt a generális konzuli rangot pénzért adod, évjáradékért, a mely évente nekem jár s amelyből neked is húsz százalék provízió jár. — Oh, bölcs király! — kiáltotta hirtelen lelkesedéssel az összminiszter. — Csúti! — Most halljad tovább. Mind­egyik főkonzult én, XXVIII. Jupiterovics, a Zeus-Jupiter dinastia büszke sarja, Olympia királya, avatom fel konzul-generálissá, gene­rális-konzullá avagy főkonzullá. A legfőbb pedig az, hogy avatás legyen, pazar és bősé­ges királyi eszem-iszommal. Minden új kon­zult persze ünnepélyesen fogadunk, olyan díszszel, mint ahogy a drága vendégeinket fo­gadni illik. — Vendégeinket? — kérdezte az összmi­niszter némi meglepetéssel. — Vendégeinket! — felelte ő felsége nyo­­matékkal. — És hogy ők minél drágább ven­dégeink legyenek, két nagy szállodát építünk, 12—12 szobával. — Miért kettőt? — Mert neked hosszú a szakállad, de rövid az eszed. Azért kettőt, hogy ha az egyi­ket drágálja az érkező drága vendég, a má­sikban még drágábban számítsunk föl neki mindent. — Akkor még drágább vendégeink lesz­nek? — úgy van. De ez még nem minden. Az avatás előtt különféle kitüntetések várnak a konzulra. Az ünnep reggelén küldöttség kísé­retében adjuk át az új generális-konzuli dísz­ruhát, ezt a pompás díszöltönyt, melyet a ma­gam királyi ízlése szerint eszeltem ki. A frakk narancssárga lesz, dúsan ragyogó aranyhím­­zéssel, a mellény zöld selyem, hozzá lila térd­nadrág, fehér harisnya és aranycsattos cipő. A fejen vérpiros fez, a három kecskefejes olympusi címerrel s hosszan lelóggó arany­bojttal ... Nos, mit szólsz hozzá? — Óh, bölcs király, csak azt, hogy miért viszi küldöttség ezt a ruhát? — Mert neked hosszú a szakállad, de rövid az eszed. Azért viszi küldöttség, mert az egyik viszi a ruhát, a másik a szaldírozott számlát, hogy a kérdés becsületbeli részét mindjárt elintézze. Különben is ezért te fe­lelsz, mert a pénzügyminiszterséged körébe tartozik. A te neveden lesz az új szabóüzlet is, mely az egyenruhákat készíti s most mindjárt kinevezlek udvari szállítómnak. — Óh, bölcs király! — Csak semmi hála. Ez azt jelenti, hogy te az egész jövedelmet hozzám szállítod az ud­varba. S azt is jelenti, hogy ezzel a címmel há­romszorta drágábban készítjük a ruhát . . . De még ez se minden. Az új főkonzult kitün­tetjük „az Olympus-hegy alistene“ címmel és a Jupiter-rend gyémántos nagy csillagával. — S ezt is küldöttség adja át? — Természetesen. Az egyik adja át a címet, a másik a nagy­ csillagot, a harmadik a kettős költségjegyzéket. Ez a jegyzék persze nem említi, hogy a gyémántokat a cseh­ földről bányászszuk. — Óh, bölcs király! — Ráadás fejében végül egy nemzeti se­­lyemzászlót adunk át: a bíboros lobogót a hármas kék kecskefejjel. — Ráadásul? Igen. Ez azt jelenti, hogy minden új konzul ötszáz frankot ad reá. — Kezdem érteni a számadásaidat, óh, bölcs király! — Kezded? No lám. S ha a végére is jársz és lehetőleg minden nap réévan fezekbe egy-egy konzult ültetsz, akkor látod csaló, hogy kedvelt székvárosunk milyen idegenfor­galomhoz jut, mennyi drága vendéghez, meny­nyi ünnepélyhez. Akkor veszed csak észre, hogy Olympiának milyen hadserege lesz, ge­nerálisokból! S ezek révén milyen tekintélye lesz Európában. Akkor veszed csak észre, hogy a konzulátusi intézmény megalapításával ál­lampénztárunkat dús jövedelemhez juttatjuk és Olympia boldogabb ország lesz, mint valaha. — Óh, bölcs király! — felelte újra és újra az össz-miniszter. Azután elindult a távol idegenbe. S megkezdte diplomáciai akcióját. * Egy év múlva az össz-m­iniszter követke­zőket jelentette a bölcs királynak: — Óh felséges XXVII--ik Jupiterovics! Alázattal tudatom, hogy Olympia a jelen év­forduló napján a nagyhatalmi állapot felé ör­vendetesen közeledik. Népességünk számát a bevándorlás, és­pedig: 5 pincér és 3 szabóle­­gény örvendetesen gyarapította. Hadseregünk állománya, a szokásos egy fővezér, egy alve­­zér, négy királyi testőr és közrendőr s 34 főnyi havasi pásztorezredbeli katonán kívül, a jelen évben 8395 generálissal szaporodott. Miután pedig az előirányzat szerint tízezer generális­konzuli állás volna betöltendő, a még ürese­désben levő 1605 generális­ konzulság betöl­tésre vár. Engedd meg tehát, felség, hogy az európai lapokban közhírré tegyem alábbiakat: „Aki az olympusi főkonzulátust elnyerni óhajtja, adja be pályázati kérvényét az ottani udvari kancelláriához,­­ és személyesen je­lentkezzék a továbbiak megbeszélése végett“. Kézdi-Kovács László Minisztertanács.­ ­ A kormány tagjai kedden délután négy óra­kor a miniszterelnökségi palotában gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnök elnöklésével mi­nisztertanácsot tartottak, amelyen gróf Zichy Já­nos vallás- és közoktatásügyi miniszter és gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszter kivételé­vel a kabinet valmennyi tagja jelen volt; a jegyző­könyvet báró Skerlecz Iván miniszteri tanácsos írta. A tanácskozás, amelyen folyó ügyek kerültek elintézésre, hat órakor ért véget. « .tfLUü. A delegátusok értekezlete. •IT-r" — A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság tagjai kedden délelőtt tizenegy órakor az országház delegációs termében előértekezletet tar­tottak. Az előértekezletre a főrendi, valamint a képviselőtagok nagy számban jelentek meg: a Justh­­párt teljes számmal volt képviselve, a Kossuth-párt részéről gróf Apponyi Albert és Mezőssy Béla nem jelentek meg. A kormány tagjai közül ott voltak gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök, Lukács László pénzügyminiszter és Hazai Samu honvédel­mi miniszter. Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterel­nök üdvözölte a megjelenteket és felkérte az érte­kezletet, hogy a delegáció elnökségére és az albizott­­sági tagságokra a jelöléseket ejtse meg. Az előértekezlet a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság elnöki állására Láng Lajos orsz. képviselőt, alelnöki állására gróf Zichy Ágost főrendiházi tagot, jegyzőivé Nyegre László és Werner Gyula orsz. képviselőket és Molnár Vik­tor főrendiházi tagot jelölte. Ezután az albizott­ságokat alakították meg. Holló Lajos azt a kívánságát fejezte ki, hogy a tagok a delegációs irományokat még a megalaku­lás előtt kézhez kapják­, hogy a tanulmányozásra kellő idő álljon rendelkezésre. Gróf Khuen-Héder­váry Károly miniszterelnök azt válaszolta, hogy a delegációk megalakulása előtt e kérésnek eleget nem tehet, azonban intézkedni fog, hogy a megalakulás­a­ után a király személye körüli minisztériumban az irományok azonnal rendelkezésre álljanak. Rakovszky István azt kívánta, hogy a külügyi expozét és az üléseket halaszszák el egy pár nappal hogy az iratokat előbb tanulmányozhassák­ a mi­niszterek. A miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy a külügyi expozét nem lehet elhalasztani, mert ez az osztrák delegációval szemben figyelmetlenség volna; ahoz azonban hozzájárul a kormány, hogy az expozé előterjesztése után egy-két napig ne tart­son üléseket a magyar delegáció: ez alatt a delegá­tusok tanulmányozhatják a hivatalos iratokat. Közölte a miniszterelnök azt is, hogy a ma­gyar delegáció első ülése szerdán délután három óra­kor lesz Bécsben a király személye körüli miniszté­rium nagytermében. Ezen az ülésen báró Bohus Zsigmond lesz a korelnök és Szüllő Géza a kör­jegyző. A bizalmas értekezlet déli tizenkét órakor vé­get ért. * A horvát delegátusok lemondása Grab­ovac Mirkó és Popovics Sándor horvát­­ képviselők a delegációbeli tagságukról lemondottak, mert nem a horvát koalíció, hanem a horvát bán ki­jelölése alapján választották meg őket delegátusok­nak. A delegációban a póttagok közül Grab­ovác és Popovics helyére Sipeky Sándor és Zákó Milán pót­tagokat hívták be. Gróf Pejacsevich Tivadar és Siposs Miklós, a delegáció másik két rendes horvát tagja, mivel a horvát-szerb koalíció a lemondásra n­ézve nem hozott kötelező határozatot, nem mond le a delegátus­ tagságáról. Zágrábból jelentik: A Narodne Novine a kö­vetkező félhivatalos kommünikét teszi közzé: Ha

Next