Pesti Hírlap, 1910. december (32. évfolyam, 286-298. szám)
1910-12-10 / 294. szám
10 két és főszolgabírókat, hogy a gyermekeknek a nyilvános mulatóhelyekről való távoltartása iránt kiadott vármegyei szabályrendelet végrehajtása iránt hatékonyan intézkedjenek és amennyiben ezek az intézkedések szigorítandók vagy kiterjesztendők lennének, eziránt a bizottsághoz kimerítő jelentést tegyenek. Törvényhatósági élet. Krassó-Szörény vármegye törvényhatósága pénteken Medve főispán elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen megalakították a jövő évi megyei bizottságot, továbbá nyugdíjazták Delle Valls resicai főszolgabírót. A közgyűlés végül jóváhagyta a karánsebesi vagyonközösségnek a borsovai erdőkeselésre vonatkozó határozatát, amelylyel a sokat hánytorgatott u. n. Burdia-ügy végleges elintézést nyert. Színház és zene. A becstelen. (Garvay Andor három felvonásos színműve. Először adták a Nemzeti színházban december 9-én. Magyar szerző darabját adták pénteken a Nemzeti színházban. Garvay Andor nevét a közönség a Vígszínházban adott darabja, „A pénz“, után ismeri. Második darabja, „A becstelen“, határozott haladást mutat az elsővel szemben. Garvay komoly írói tehetség, gondolkozó ember. Tehetségének e jellemző vonása hozza magával, hogy a zajos sikerhez lassabban és nehezebben jut el, mint a könnyed és vidám talentumok. Garvay gondolkozásra kényszerii a közönséget is, mely pedig mindig szívesebben kacag. Ezért a komoly írói tehetségek magukkal szemben is komolyabb kritikát provokálnak a közönség részéről. „A becstelen“ szerzője azonban állja a kritikát és ha minden kifogásunkkal kirukkolunk is, marad elég elismerés, amelylyel értékes qualitásai iránt tartozunk. „A becstelen, modern magyar társadalmi színmű, melyről a szerző azt mondja, hogy karikatúrákban dolgozik. Mi a karikatúrákat inkább csak az epizód-jelenetekben láttuk. Az egész inkább egy iránydarab s a szerző, hogy bebizonyítsa előre kimondott tendenciáját, hogy nincs becsület, mesterségesen olyan piszkos embereket gyűjt össze darabjában, hogy ez a társaság nem nyújtja hű képét a társadalomnak. Megtörténik tehát Garvayval is az, ami az összes írókkal, akik mindenáron reálisak akarnak lenni, meg szokott történni, hogy tudniillik, mikor mindenáron az igazságra törekszik, és akkor kerüli azt el, mert mesterkélt és erőltetett lesz. A mai kor irodalmában s különösen a színpadon nem állhat meg az a régi divatú munka, mely az életet s az embereket folyton idealizálja és szépíti. De abba a túlságba sem kell esni, hogy az életet és az embereket általában piszkosnak rajzoljuk. Márpedig „A becstelen“-ben Garvay a becsteleneknek és léháknak igazán szemenszedett társaságát mutatja be. Sőt a darab hőséből csinál egy vezérszónokot, aki három felvonáson át ékes dikciókban fejtegeti a becstelenség teóriáját. Egy Osváth Sándor nevű milliomos üzleti barátságot köt Kápolnay László országgyűlési képviselővel. Sőt nála is lakik és udvarol feleségének, a szép és erényes Klárának. A milliomos fiatal korában sikkasztott s emiatt ki is kellett vándorolnia. Midőn azonban milliókkal tér haza, vagyona elfedi múltját s beválasztják a kaszinóba is. A képviselő úr nagyon rendezetlen anyagi viszonyok között él s üzletek szerzésével foglalkozik. Ügyvédi irodát tart, bár még csak ügyvédjelölt s ügyiratait egy Elekes nevű zugprókátorral jegyezteti. Osváth a maga módja szerint ostromolja Klárát. Meg akarja győzni arról, hogy fölösleges túlságos becsületesnek lennie és felvonásról-felvonásra fokozatosan bebizonyítja az asszonynak, hogy férje, a képviselő úr, becsületérzése milyen gyenge lábon áll. Ékszerrel is megkínálja az asszonyt s midőn ez megbotránkozik ezen, cinikusan szemébe mondja ezt a férjnek. A képviselő úr csak mosolyog a dolgon. Egy Braun nevű nagyvállalkozó húszezer koronát ad a képviselőnek magas állású tisztviselők megvesztegetésére, hogy egy vállalatot megkaphasson. A pénzt azonban saját váltójának kifizetésére fordítja. Midőn Braun nem kapja meg a vállalatot, botránynyal fenyegetődzik, ha egy óra leforgása alatt vissza nem kapja a húszezer koronát. Klára megtudja férje helyzetét s könyörög a milliomosnak, hogy segítsen barátján. Osváth cinikusan szemébe vágja az asszonynak: megadja a pénzt, ha szeretőjévé lesz. Osváth át is adja a húszezer koronát. Klára utána küldi urának s ez minden lelkiismeretfurdalás nélkül fogadja el a gyanús pénzt. Az asszony szemei előtt fokról-fokra sülyed férje s midőn ez kimegy az irodába, Klára keblére borul Osváthnak. A szerző, hogy még kínosabbá tegye a cinikus helyzetet, a férjét visszahozza a mellékszobából épen abban a pillanatban, amikor feleségét karjaiban tartja a milliomos. A férjből kitör egy percre a sablonos fölháborodás, rákiált a millomosra: „Becstelen!“ Osváth azonban kihívóan eléje áll s a férj szégyenkezve egy székre roskad s ez alatt a milliomos kezét nyújtja az asszonynak és kivezeti a szobából. Ezzel végződik a darab, amelynek végén a darab egyetlen rokonszenves és tisztességes alakja, a feleség is „becstelenné“ lesz. Nem annyira karrikatúra, mint inkább szatíra ez a darab. Az bizonyos, hogy nem igazi, hanem stilizált élet van benne. És valami keserű életfilozófia, a nyomornak és bűnnek összevegyült penész-illata árad felénk. Ezt a komor hangulatot csak a második fölvonás derültebb jeleneteivel enyhítette a szerző. De viszont itt a darab cselekménye megáll és nagy pauzát tart. Sok drámai erő, jellemzőképesség és szellemes megjegyzés van a darabban, melyet a közönség is rokonszenvesen fogadott. De egy pár helyen olyan erős cinizmussal élezi ki a helyzetet a főalakkal, hogy hajszálon függ a siker. A szerző erejét bizonyítja, hogy a kényes helyzeteken is átsiklott a közönség és számos kihívással ismerte el, hogy méltányolja Garvayban a komoly írói tehetséget. Előadás és rendezés szeretettelsegített a szerzőnek. Odri Árpád játszotta a milliomost, még pedig nem mindennapi művészettel. Az ő egyéni rokonszenvessége átragadt a szerepre és a szerző dikciói szintés erőt kaptak az ő ajkán. Rendkívül nehéz és kellemetlen szerepe volt Dezső Józsefnek a képviselőben, de tehetsége és ízlése sikeresen küzdött meg a nehézségekkel. Igen jól játzottak kis szerepeket Bartos Gyula és Rajnai Gábor. Klárát Alsseghy Irma az ő ismert nagy művészetével játszotta. Az érzés meleg hangján szólott s a tisztesség varázsa ömlött el alakján. Csillag Teréz egy epizód-alakból csinált kabinetalakítást és igen ügyesen segédkezett neki Vizváry Mariska. (p. k.) * (Hangverseny.) Pénteken ismét beköszöntött hozzánk Löwe mester derék művészcsapatjával, a bécsi Concert verein tagjaival. És ismét eljött zeneértő társaságunk szine-java, az a bizonyos eliteközönség, mely minden magasabb művészi élvezetre testületileg, teljes számmal egybegyűl. A Löwe dirigálása és a bécsi Concertverein művészeinek játéka pedig bizonyára a legmagasabb művészi élvezetekhez sorolható. Sokszor méltattuk már a kiváló dirigenst, új szavakat és új jelzőket kellene keresnünk, ha ujjat akarnánk róla mondani. Hatalmas temperamentuma, költői lelkülete, kongeniális felfogása, de mindenek előtt az a sajátszerű szuggeráló hatalma, amelylyel intencióit átviszi zenészeire, sőt még a hallgatóságára is: a legelső, a legkiválóbb karmesterek közé sorolja. Talán azért is oly bámulatos a zenekar összjátéka, mert valósággal congruál minden egyes hangszer a vezénylő akaratával. Mintha ez az egész százfejű zenekar egyetlen egy hangszer volna, melyen csudás virtuozitással játszik a dirigens! — Ma ist, úgy mint tavaly és harmadéve, Beethovennel kezdte, a Hetediket adta elő. És egyszerre csak azt vettük észre, hogy nem is olyan rossz a Vigadó nagytermének akusztikája, mint azt eddig hittük; legalább akkor nem, ha ez a mintazenekar játszik. Igaz, hogy más is a Löwe-ék elhelyezkedése; az arcfúvók leghátul, egy sorban, az üvegajtókkal párhuzamosan működnek,a nem pedig oldalt egy csoportban, mint a mi filharmóniánkban. Lehet, hogy mie, oka is van annak, hogy a Löwe zenészeinél a legfinomabb árnyalatot is halljuk, hogy számtalan fokozatot találhatunk az ő crescendálásukban és hogy hihetetlen szubtilisak a pianói, — de az elhelyezésük célszerűségének is van mindenesetre része e művészi kiválóságukban. — Beethoven mellett még egy másik szimfonikusban is gyönyörködhettünk: Csajkovszkyban, aki valóban megérdemelné, hogy a szimfónia három nagy B-je közé sorolják. Löweék az orosz nagymester ötödik szimfóniáját, az e-molt játszották, káprázatos színpompával, sugárzó hévvel és temperamentummal. Ez a szimfónia mintha a cár életét szimbolizálná; végig vonul rajta egy komor, halálsejtelmes motívum vigasztalhatatlan hangulata; van azonban vidám keringője is, amely mintegy a vulkánon táncoló udvar mulatságát illusztrálja és van benne katonai induló és himnusz, melylyel a csapatjait szemlélő atyjukát üdvözlik ... És ha nem is felel meg ez a magyarázat a szerző intencióinak, ha mást is találhat élénkebb fantáziával bíró hallgató — elvégre a szimfónia nem programmzene és ez a fenti példálódzás is csak arra való, hogy némi fogalmat adjon olvasónknak a szimfónia változatos tartalmáról. — A két szimfónia, Scylla és Charibdisze közt egy újdonság lebegett: Dukas Pálnak Polyende-nyitánya. Igazán elég volt a múltkori Debussy-csapásból; egy időre torkig vagyunk az ifjú-franciákkal. A Bűvészinas szerzőjének ez a nyitánya, bevezető fogatojával és ismétlődő Walkür-reminiscenciáival, hidegen hagyja a hallgatót, aki legfölebb az ügyes hangszerelést csodálja a műben. De hangszerelni már minden végzett konzervatorista tud, ha nem is olyan virtuozitással, mint az Ariadne et Barbe bleu szerzője. — Hogy a közönség egész este határtalan szeretettel ünnepelte Löwét és társait, szinte fölösleges külön fölemlíteni. * (A Vígszínházban) holnap, szombaton, a Testőrt, Molnár Ferenc szenzációs sikerű vígjátékát ismétlik Csortos Gyulával a címszerepben, amelyet oly nagy hatással kreált. Partnere ezúttal Mészáros Géza lesz, aki Varsányi Irén gyengélkedése miatt vette át a színésznő szerepét. Ez lesz egyúttal Mészáros Giza első fellépése a Vígszínházban. A többi szereplő a régi. Vasárnap esteis a Testőr kerül színre, délután pedig a Rubikon. * (Az Ördög szerepváltozással.) Molnár Ferencnek századik előadásához közeledő vígjátéka, az „Ördög“, pénteken este szerepváltozással került színre. Jolán személyesítője, Varsányi Irén, ugyanis gyengélkedik és helyette Szohner Olga, a miskolci színház volt művésznője, játszott, aki jelenleg a győri színház állandó vendége szeptemberig, mikor is a szegedi színház kötelékébe lép. Szohner Olga a legjobb hírű vidéki színésznők közül való és jóhírét mai, mindvégig kedves és közvetlen játéka megokolttá is tette. A megtelt nézőtér egyébként ma is, immáron kilencvennyolcadszor, teljes mértékben élvezte Hegedűs Gyulának brilliáns Ördögét. * (A Várszínházban) holnap, szombaton, mutatja be a Nemzeti színház művészszemélyzete Giuseppe Giacosa Mint a falevelek című négyfelvonásos színművét, amelynek nyilvános főpróbája a sajtó meghívott képviselői előtt pénteken délelőtt volt. Az újdonságban, amelyet Zigány Árpád fordított magyarra, Váradi Aranka, Lenkey Hedvig, K. Demjén Mari, S. Demjén Rózsa, Horváth Jenő, Mihályfi Károly, Náday Béla és Kürthy György szerepelnek. Az újdonság előadását vasárnap este megismétlik a Várszínházban, a jövő hét keddjén pedig a Nemzeti színházban kerül színre. * (A halhatatlan lump.) Délelőtt és délután folynak a próbák Dörmann és Eysler operettejéből, A halhatatlan lump-ból, mely a Városligeti színház téli slágerdarabjának ígérkezik. Az operett előadási jogát eddig 150 külföldi színpad szerezte meg. A Városligeti színház a legnagyobb gonddal készül Hervay Frigyes fordításában a „Der Unsterbliche Lump“ bemutatójára és benne 130 személyt léptet föl. A női főszerepet, Freytag Lujzát , Küry Klára játszsza. A színház primadonnája oly szerephez jutott, melyben ismét alkalma lesz kiváló művészetét bemutatni. A teljesen új, fényes kiállítás, melyet Moser Ferdinand udvari főfestő készített, már Budapestre érkezett. * (Kamarajáték.) A Kamarajáték szombati és vasárnapi estéjén is a Julia kisasszony, Strindberg darabja, szerepel, a „Király unatkozik“ c. francia egyfelvonásos társaságában. Ibsen „Roswersholmjának“ próbái már annyira előrehaladtak, hogy a bemutatót a jövő héten megtartják. * (A Nemzeti Zenede közgyűlése.) A Nemzeti Zenede ez évi rendes közgyűlését e hó 19-én este hat órakor tartja az intézet helyiségében (IV. Semmelweis utca 12.). _____Pesti hírlap______ 1910. december 10., szombat.