Pesti Hírlap, 1911. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1911-05-03 / 103. szám

1911. május 3. szerda.______________ Pesti hírlap hatósabb védelmi eszközünk. Részletesen foglalko­zik a hitbizományok hátrányaival és azok ellen fel­hozott kifogásokkal, úgyszintén azokkal a reform­­tervekkel, melyek e téren felmerültek. Ismerteti a francia, angol és német örökösödési­ jogot. A hitbi­zományi jog helyes szabályozása a nemzetiségi kér­dés megoldása érdekében is szükséges. Határozati javaslatot terjeszt be, hogy küldjön ki a képviselő­ház egy 21 tagú bizottságot, amely az 1827. VIII. törvénycikk alapján kiküldött magyar országos bi­zottság munkálatai alapján és az újabb jogfejlődés és az ország jelenlegi gazdasági, szociális és nemzeti­ségi viszonyainak figyelembe vételével készítse elő a magyar hitbizományi jog szükséges reformját. A költségvetést nem fogadja el. Az elnök a vitát félbeszakítja s az ülést két ÚTE-sör berekeszti. A helyzet. A megegyezés. Bienerth és Schönaich. A véderőjavaslatok beterjesztése. Justhék és a nemzetiségiek. nerth meglehetősen el van kedvetlenedve, amiért minden huza­vonája kárba veszett. És azért komolyan számolnak azzal az eshetőség­gel, hogy Bienerth a választások után lemond. Ugyancsak komoly híre kél, hogy Schönaich hadügyminiszter is hamarosan le fog mon­dani. Mindez persze ma még kombináció, ami azonban hamarosan valóra válhat. A véderő­javaslatok sorsát nem­ féltik osztrák beavatot­tak körében. El vannak ugyan készülve rá, hogy annak idején az osztrák kormánynak sok nehézsége lesz miatta parlamentjében, de na­gyobb bajtól nem tartanak. Május 15-én jár le a bankszabadalom­nak ideiglenes meghosszabbítása. A magyar képviselőház tudvalévően már elintézte a bankjavaslatot, sőt elintézte a főrendiház bi­zottsága is, úgy, hogy csupán a főrendiház plénumában való tárgyalás van hátra. Viszont az osztrák parlament szétoszlott anélkül, hogy a bankjavaslatról intézkedett volna. A két pénzügyminiszter még nem állapodott meg ar­ra nézve, vajon a bankszabadalom ideiglenes meghosszabbítását újra ideiglenesen meghosz­­szabbítják-e, míg az ügyet az újonan megvá­lasztandó osztrák reichsrath is elintézheti, de úgy halljuk, hogy odaát mégis valószínűleg a 14. §-t fogják alkalmazni a banktörvény élet­­beléptetésére. A hazai politika három napi eseményei között bizonyára nagyobb figyelemre tarthat számot az aradi választójogi gyűlés, melyről külön tudósításban számolunk be. Az előzetes tagadásokkal szemben bebizonyult, hogy Justhéknak meg a szocialistáknak szövetkezése Aradon kifejezetten is kiszél­es­ült a nemzeti­ségiek „kooperáció“-jával. Magát Justh Gyulát is elkedvetlenítette ez a tény, pártjának több tagja pedig ezek után még kevésbbé lelkesedik azért a­ harcért, melyben együtt állanak a nemzetiségiekkel, akikkel pedig inkább, szeret­nének szemben állani. Jelentéseink az alábbiakban következnek:­­• - - v­e­z­ti . Kész a megegyezés. Bécs, máj. 2. Gróf Khuen-Héderváry Károly minisz­terelnök és Székely Ferenc igazságügyminisz­t Dehogy fogja! A papa sokkal jobban ismeri az ö. makacs leányát, semhogy ne tudná, hogy azt nem lehet rávenni semmire, amit ma­ga is nem helyesel. Meg fogom neki írni, hogy a „Hotel Garibaldi“negyedik emeletének egy ki­csiny, három lírás szobácskájában fejeztem be nászutamat ... de arról szó sem, lehet, hogy a Róka-utcába menjek lakni, két szobába, mint bármely szegény koldus asszony, akinek férje dijnok odahaza nálunk a vármegyénél. Meg fogom neki írni, hogy csúnyán bánt velem, midőn pénz nélkül eresztett el és téged rákény­­szeritett az adósságcsinálásra, különben még el sem tudtunk volna menni. Igen, meg fogom neki irni, hogy szamár voltam . . . — Angyal voltál, Mariska! — Szamár voltam, fiacskám és nem an­gyal­— ezt most már tudom, mert megtanul­tam. Meg fogom tehát neki irni, hogy szamár voltam, de már megokosodtam és mivel meg­okosodtam, rájöttem, hogy pénz nélkül nem le­het megélni. Ennélfogva tehát kérni . . . nem! . . . követelni fogom, hogy adja ki a hozomá­nyomat és addig is, míg ezt átvehetem, küld­jön sürgősen ide a „Hotel Garibaldidba né­hány ezer lírát, hogy úgy élhessek, amint ked­vem tartja. Punktum! És most uracskám, édes, szemérmes, csacsi Szent Salvátorom . . . gyerünk le vacsorázni. A legjobb ételeket fogod megrendelni, fácánt, salátával, tengeri rákot, pezsgőt is akarok inni . . . mindent, amit csak megkívánok. Majd megmutatom én a papának, hogy mi illet meg egy Maklári leányt, aki es­küvője előtt „romantikus“ szamárságokat fe­csegett össze-vissza, de azóta megjött az esze. A legdrágább pezsgőből akarok inni, fiú­­tér vasárnap reggel a közös hadügyminisztér­­iumba hajtattak, ahol az osztrák miniszterel­nökkel és igazságügyminiszterrel újabb tanács­kozást kezdtek, amelyen báró Schönaich közös hadügyminiszter,­ Töry igazságügyi államtit­kár és Faik főhadbíró is részt vett. A konferen­cia alig tartott két óra hosszáig. Ez a tanácskozás, amely a magyar és az osztrák kormány képviselői között a tegnap­­napelőtt megkezdett munkálatok folytatása vé­gett indult meg, meghozta a katonai büntető perrendtartás kérdésében a végleges megegye­zést. Az összes függő kérdéseket megoldották és befejezték a szövegezési munkálatokat. Most már csak a javaslatnak végleges formában való összeállítása van hátra, hogy ő felségé­nek előzetes hozzájárulás végett előterjeszthető legyen s azután haladéktalanul be fog terjesz­tetni a képviselőházban. A tárgyalások­­befeje­zéséről hivatalosan a következőket közüik: A vasárnapi tanácskozáson a katonai büntető perrendtartás ügyében folytatott tárgyalások a két kormány kölcsönös meg­egyezésével bevégződtek és az egyes hatá­­rozmányok eddigelé befejezetlen szövege­zése végleg megállapittatott. Gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök és Székely Ferenc igazságügyminiszter az első délutáni gyorsvonattal visszautaztak Buda­pestre, ahová este hat órakor érkeztek meg. Végárnap délelőtt végre formálisan is nyélbe ütődött Bécsben a megegyezés Khuen és Bienerrth között a véderőjavaslatok dolgá­ban. A javaslatokat most már május 10-ike táján a parlament elé terjesztheti a miniszter­elnök. úgy vagyunk informálva, hogy Bienerth mesterkedései ellenére is a magyar kormány álláspontja hatott keresztül és a katonai bűn­vádi eljárás nyelvi intézkedései tekintetében teljesen érvényesült a területi elv, vagyis az, hogy magyar jogterületen a tárgyalás nyelve a magyar és csakis a pusztán németül tudó katonatiszteket hallgatják ki majd a hadsereg­­szolgálati nyelvén. Ha a magyar kormány ebből a kétségte­lenül eredménynek nevezhető eredményből még­­sem kovácsol magának lapjai útján si­kert,­ ez annak tulajdonítan­dó, hogy Khuen miniszterelnök az osztrák választásokra való tekintettel kímélettel igyekszik lenni Bienerth iránt és holmi magyar siker kiszínezésével nem akarja osztrák kollégája chance-ait ron­tani. Bécsi körökben úgy tudják, hogy Bie­n De igen, mint egy koldust. Most már­­ belátom, hogy én is hibáztam, midőn arról a­­ bizonyos, „hozomány“ szóról szigorúbban nyi­latkoztam, semmint talán szabad lett volna, de hát­­akkor még nem tudtam, amit azóta meg­tanultam . . . Ilyen szegényes nászút, mint a mienk! Lakás a harmadik, vagy a negyedik­­emeleten, ebéd a kisebb vendégfogadókban . . . szép dolog! Mindezek tetejébe pedig két szoba a harmadik emeleten a Róka­ utcában. Nem, ked­ves barátom, ez sok lenne a gyönyörűségből. — Mit csináljak, drágám? Tudod, hogy mennyi a fizetésem. — abból különb lakásra szem telik, mert élni is kell. — Kérni fogsz a papától. — Én? — Igen, te.­­ — Ebben az egy dologban nem engedel­meskedem. Ha azt parancsolod, hogy innen a szálloda negyedik emeletéről levessem magam a kövezetre, azt inkább megteszem, mint azt,­­hogy pénzt kérjek az apádtól és felfogása sze­­rint besoroztassam magam az „arcátlan“ hozo­mányvadászok közé. Apád kemény ember — de ebben az egy dologban én is az vagyok. Minden másban jobbágyod, kutyád, inasod . .. aiflit akarsz ... az apád gúnyos mosolyát, ép­pen azért, mert gazdag ember, az én családom pedig elszegényedett, nem volnék képes elvisel­ni. El sem hinné, hogy a te beleegyezéseddel fordulok hozzá, mert elégszer hallotta, hogy a pénz dolgában ugyanazon a nézeten vagy te is,’ amelyen ő. •_ - — A leány sok helytelen dolgot fecseg, •amit az asszony később — ha lehet — kijaví­tani és helyrehozni iparkodik. Majd írok én! — Arról meg azt fogja hinni, hogy én vettelek rá. - - Abonyi Árpád. __________________________________ * A véderő javaslatok beterjesztése. Illetékes helyről közült, hogy gróf Khuen- Héderváry miniszterelnök, amint a véderő­­javaslat elkészül, azt ő felségének még ma­gyarországi tartózkodása alatt előzetes szén-é fesités végett elő fogja terjeszteni és a képvise­lőházzal még május hónapban tárgyalás alá véteti. A miniszterelnök a P. Ll. munkatársa előtt kijelentette, hogy a véderőjavaslatokat előreláthatólag május 10-ike körül a magyar képviselőház elé terjeszti. * A megegyezés részletei. Bécs, máj. 2. A Neue Freie Presse közli: Vasárnap dél­előtt sikerült létrehozni a végleges megegyezést a katonai perrendtartásnak még vitás pontját ille­tőleg. Pénteken megakadtak a tárgyalások e körül a bizonyos pont körül, szombaton báró Schönaich közvetítő javaslattal állott elő, amelyet megismer­tetett a magyar miniszterelnökkel, aztán az ural­kodó elé terjesztette és megnyerte hozzá a felség helyeslését, egyben azzal is megbízta a korona, hogy közölje a közvetítő indítványt a két minisz­terelnökkel. Kitűnően beavatott politikusok sze­rint a közvetítő indítvány lényege egy mondat át­alakításában áll, ami által a német szolgálati nyelv érvényesülése élesebben, kifejezettebben van han­goztatva. Ezt a javaslatot gróf Khuen is, báró Bie­nerth is elfogadta. A közös hadügyminiszter be­avatkozása tehát fölötte becsesnek bizonyult. Ami jogászoknak és politikusoknak nem jutott eszébe, azt a hadügyminiszter szerencsés kézzel megtalál­ta. Ezek után a végső tollvonás, az utolsó konfe­rencia már simán ment. Tőry államtitkár elvégez­te a közös hadügyminiszter indítványán a szö­vegezésbeli simításokat. Báró Bienerth miniszter­­elnök, aki vasárnap délben kihallgatáson volt a felségénél és a folyó ügyekről tett jelentést, már re­ferálhatott az uralkodónak a végleges megegyezés­ről, amelyet a hadügyminiszter közvetítő indítvá­nya hozott létre . . . Tehát megvan az új per­­rendtartás. De a tárgyalások egész során ebben a vitás kérdésben csak a vádlott anyanyelvéről volt szó. Magyarul folyik a tárgyalás az eseteknek eb­ben a csoportjában és magyarul, ha a vádlott ka­tona sem magyarul, sem németül nem tud. De mi lesz a tanúkkal, a szakértőkkel, a magánfelekkel, akiknek az új perrend értelmében nyilvánosság mellett, szóbelileg és közvetlenül kell kihallgattat­­niok? Mi történik, ha ezek csak németül tudnak, magyarul nem. Végig akarják játszani azt a ko­médiát, hogy tolmácsot alkalmaznak, holott a ka­tonai törvényszék minden tagja megértheti a tanuk, szakértők és magánfelek vallomását a német szol­­­­gálati nyelven, tolmács nélkül. Ezt az egészséges

Next