Pesti Hírlap, 1911. október (33. évfolyam, 233-245. szám)

1911-10-15 / 245. szám

1911. október 15., vasárnap. Pesti hírlap A modern műterem. Hol van már az idő, amikor patriarchálisan egyszerű „atelier“-ben dolgozott a fényképész , a felsővilágítás csupa lim-lomot, szemet, ízlést bán­tó rejtélyes rendeltetésű vászonhátteret meg egyéb illúziót rontó holmit tett láthatóvá! És micsoda haladást tett maga a fényképészet mestersége, nem, ne­m mestersége, hanem művészete, amely egyik, sok-sok jelentékeny remekkel dicsekedő ágává fej­lődött a képzőművészetnek. Haladtunk ezen a té­ren is, a műterem már nem a régi, valamint a fényképészet is mértföldes lépésekkel tökéletese­dik. Aki elmegy az új párisi házba, a Koronaher­ceg­ utca 2-ik szám alá és ott megtekinti Uher Ödön j?9. és kir. udvari és kamarafényképész új műter­meit, ugyancsak meglátja itt is az idők változását. Lenn az utcára nyílik a földszinti szalon, ahonnan külön lift vezet fel a műtermekbe, busz kisebb­­nagyobb terembe. A fogadószobából egyenesen a hatalmas méretű hölgyszalonba lépünk, amelynek egy bútordarabja sz árulja el, hogy tulajdonképen műteremben járunk. Olyan az egész, mintha valami nagyúri kastély szalonjában lennénk, a sarokban zongora, köröskörü, kis szekrények, bennük nipp­­szerű fényképek, jobbra-balra hasonlóan szalonok nyílnak, balra a Biedermeyer berendezésű férfiszo­­ba, jobbra a kis szalon, amelynek oldalvilágítása a felvételeket is lehetővé teszi, de azért a legfigyel­mesebb szemlélő se gondolná, hogy itt műteremben van. Aztán Uher ízléses dolgozószobája következik,­­ onnan tíz műtermi helyiség, amelyekben minden a "­legmodernebb szempontok szerint van berendezve. A közönség, főleg a hölgyek kényelmére apró öltö­zők szolgálnak, meg van azokban úgyszólván min­den szükségleti pipere és öltözködési alkalmatosság. A fel­vételek a nap minden részében megtörténhet­nek s ezt az évszakok váltakozó alkonyai se befolyá­solják, nincs módja a fényképezésnek, amelyet ez a műterem ne művelne s a fényképek elkészítése is a legmodernebb. Maga a műterem és tulajdonosa régi és jó is­merőse a budapesti közönségnek, főleg a belváro­siaknak. Uher Ödön maga is tagja a belváros exclusív társadalmának, szolgálaton kívüli főhad­nagy, akit a fényképezés szenvedélyes szeretete vitt új pályájára. Régi, Kossuth Lajos­ utcai műtermét topp tartotta elég­ modernnek s ezért húsz éves szer­ződéssel kibérelte az új párisi ház legnagyobb he­lyiségét. Áldozatkészsége, amelylyel az uj műter­met berendezte, igazán nem köznapi. Uj ott min­den egyes bútordarab és minden tárgy, amely a berendezéshez tartozik. Ilyen műterme meg nem volt­ a fővárosnak s az esti kirakat is látványosság­­számba megy: tessék egy este a Koronaherceg­ ut­cába elmenni, mindenkinek ez lesz a véleménye ... Közgazdaság. ^ ^ (Folytatás a főlapról.) Pénzügyi hírek. A Pénzintézetek Országos Egyesülése teljes ülése. A fővárosi és vidéki pénzvilág élénk érdeklő­dése mellett tartotta meg a pénzintézetek érdek­­képviselete tegnap gyűlését, amelyen Széll Kál­mán v. b. titkos tanácsos elnökölt. Az el­nök mindenekelőtt beszámolt arról az ünnepségről, amelyet az Egyesülés Lukács László pénzügymi­niszternek rendezett s amelyen utóbbi újólag kife­jezést adott annak a meleg rokonszenvnek és ör­öklődésnek, amelylyel a Pénzintézetek Országos Egyesülése iránt viseltetik. Dr Hantos Elemér orsz. képviselő mutatta be zután igazgatósági jelentését az Egyesülés műkö­déséről, amelyből kitűnt, hogy az ma már a hazai pénzintézeteknek elvitazhatatlan tekintélyű erköl­­c­si központja. Az Egyesülés akciói közül sikerrel járt az a mozgalom, mely a pénzintézetek jogos igé­nyeit célozta megvédeni az egyoldalú privilé­giumokkal felruházott u. n. altruista bankkal szem­ben. Az akció eredménye volt, hogy az Egyesülés igazgatójának indítványára a többi pénzintézetek érdekeit is szolgáló 19. §. vezetett be a törvénybe. Az elmúlt időszakban, sajnos, az eddiginél nagyobb számban válságba jutott pénzintézetek az első se­gélyt, kivétel nélkül az Egyesülésnél keresték s azt meg is találták úgy, hogy a bajba került intézetek valamennyiénél a betevőket a károsodástól meg le­hetett óvni. A jövőre az Egyesülés igyekezete arra fog irányulni, hogy a pénzintézetek közbenjárását ne akkor vegyék igénybe, amikor baj van, hanem igyekezzenek szakembereket a visszaélések megelő­zése céljából igénybe venni. A pénzintézetek kon­gresszusa határozatából Deák Gyula előadása alapján elkészült az egységes pénzintézeti mérleg­­a­ m­a, amely a zárószámadásokat áttekinthetőbbé és világosabbá fogja tenni. A pénzintézeti tisztvise­lők szakképzettségének fokozására az E­ztesülés időszakában három szaktanfolyamot tartott fenn a budapesti Kereskedelmi Akadémián.­­ A Pénzin­tézetek Országos Nyugdíjegyesülete körül is ered­ményes működést fejtett ki. Több igazságügyi, bel­ügyi és pénzügyi miniszteri rendelet ellen sikerrel írt fel s mindezen fáradozásai jóleső elismerését látja abban a körülményben, hogy néhány hónap alatt újra több mint 90 pénzintézet kérte az Egye­sülés tagjai sorába való felvételét. Az igazgató jelentésének tudomásul vétele után 91 pénzintézetet vettek fel a tagok sorába. Az Országos Jogászgyűlés program­jába vette a részvénytársaságok ellenőrzési kérdését, amely első­sorban a pénzintézeteket érinti, hiszen a harmadfélezer működő részvénytársaság közül több mint másfélezer pénzintézet. Dr Hantos Ele­mér ismertette a kérdés egész anyagát s arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az autonóm alapon álló külső ellenőrzés a hazai hitel­szervezet, az ország közgazdaságának nagy kára nélkül sokáig nem nélkülözhető. A kérdéshez dr­éber Antal alelnök, Almássy László, Hegedűs Kál­mán orsz. képviselők, Keller Béla, Leopold Kornél, Lovász Nándor és Feuer Béla vezérigazgatók szó­lottak hozzá, mire Széll Kálmán a fővárosi intéze­teknek ezen akció számára való megnyerését he­lyezte kilátásba. Az ingó jelzálog törvényhozási meghonosítá­sát tárgyalta ezután a teljes ülés, tekintettel az Or­szágos Jogászgyűlés program­jára. Dr Fösch Gyula ismertette behatóan a kérdés egész anya­gát, majd indítványozta, hogy az Egyesülés e tárgyban az Országos Jogászgyűlés elé a követke­ző határozati javaslattal­­ lépjen: Határozati javas­lat. A letarolt termésre, a marhaállományra és a holt fundus instructusra átadás nélkül legyen zá­logjog szerezhető és a szerzett zálogjog harmadik személyekkel szemben az e célból felállítandó laj­stromokba való bevezetés útján váljék hatályossá. A függőtermés elzálogosítása szintén tétessék lehe­tővé, kellő figyelemmel az ingatlan jelzálogos hi­telezőinek és a haszonbérbeadónak érdekeire. Ingó­­jelzáloghitelező csak részvénytársaság vagy szövet­kezet lehessen. Az elzálogosítás legalább fakulta­tive forgalomképes zálogjegy (warrans) mellett történjék.“ Dr Éber Antal és dr Apáts­y Árpád és Gál Antal nem látják szükségét annak, hogy a mező­gazda hitelt újabb eszközökkel elősegíttessék, mert ez az eladósodást és­ a hiteltúltengést növelni fog­ja. Széll Kálmán indítványára a határozati javas­lat elfogadtatott. A váltó utólagos telepítése körül mutatkozó bajok elhárítására dr Hantos Elemér többféle meg­oldási módot terjeszt elő, amelyek Nánássy Andor, Bodó Béla és Radakovich Gyula hozzászólása után az Országos Jogászgyűlés elé terjesztendőknek mondattak ki. Ugyancsak elhatároztatott, hogy a községi takarékpénztárak létesítése ellen az Egyesülés eré­lyes akciót fejt ki, úgyszintén a pénzintézeti illeté­kek mielőbbi reformja tárgyában. Almássy László orsz. képviselő végül meleg szavakban emlékezett meg arról a nagyérdemű te­vékenységről, amelyet Széll Kálmán elnöksége rö­vid ideje óta az Egyesülésben kifejtett. Széll Kál­mán erre részletezte azokat az indokokat, amelyek az Egyesülés elnöki tisztségének elfogadására kész­tették és kifejezést adott azon reményének, hogy sikerül az ország összes irányadó intézeteit az Egyesülésnek megnyernie. Meleg szavakban mon­dott azután köszönetet dr Hantos Elemér ügyve­zető igazgatónak, azért a nagy és önzetlen munkás­ságért, amelyet az Egyesülés érdekében kifejt. * A Magyar telepítő és parcellázó bank rész­vénytársaság dr Nagy Ferenc elnöklete alatt rend­kívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés egyhangú­lag elhatározta az 1897. évi XXXII. t.-e.-ben sza­bályozott telepítési és parcellázási kötvények kibo­csátását és az e célra a törvény által előírt 3.000.000 koronás külön biztosítási alap alkotását, továbbá ennek megfelelőleg az intézet alapszabályainak mó­­dosítását. Elhatározta továbbá a közgyűlés az alap­tőkének 5.000.000 koronára való fölemelését, amely alaptőkefölemelési tranzakció olyként bonyolíttatik le, hogy a jelenlegi 5.000.000 korona alaptőkére még hátralékos 50 százalék, vagyis részvényenként 200 korona befizetése elengedtetik, viszont 12.500 darab új 200 korona n. é. részvény bocsáttatik ki. Az új részvényekre, amelyek 1912-től kezdve része­sednek az intézet jövedelmeiben, a régi részvénye­seket elővételi jog illeti meg és pedig abban az arányban, hogy minden egyes régi részvény után egy új részvényre gyakorolható az elővételi jog 351 korona 26 filléres árfolyamon. A közgyűlés fel­hatalmazta az igazgatóságot arra, hogy az alaptő­ke leszállítására vonatkozó engedély elnyerése után hirdetményileg hívja fel a részvényeseket az elő­vételi jog gyakorlására. A közgyűlés tudomásul vet­te, hogy az igazgatóság a Magyar jelzáloghitelbank vezetése alatt álló és kívüle a Magyar leszámítoló és pénzváltóbankból, a Magyar agrár- és járadék­­bank részvénytársaságból és a Magyar általános takarékpénztár részvénytársaságból alakult szindi­kátussal megállapodást létesített oly irányban, amely szerint ezen szindikátus azon új részvénye­ket, amelyekre az elővételi jog esetleg nem gya­­koroltatik, ugyancsak 351 korona 26 filléres áron át fogja venni. Elhatározta végül a közgyűlés, hogy a részvényenként befolyó 151 korona 26 fil­léres, összesen tehát 1.890.750 koronát kitevő fel­pénzből 15.750 koronát a részvénybélyeg kiegyenlí­tésére, 100.000 koronát az intézet tisztviselőinek és szolgáinak nyugdíjalapja dotálására fordítja, az ez után fenmaradó összeget pedig a rendes tarta­lékalaphoz csatolja. * Osztrák törvényjavaslat az építési hitel biztosításáról. Az osztrák igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a Reichsrat elé, az építési hitel biztosítása (épitési jelzálog) tárgyá­ban. A javaslat lényege az, hogy az építési enge­dély a telekkönyvben előjegyeztetik s ez alapon az illető épitőiparosok és építési hitelt nyújtók köve­teléseikre nézve törvényes zálogjogot nyernek, mely — amennyiben a vételár a telekkönyvileg biz­tosított követelések teljes összegét nem fedezi — más, korábban keletkezett követelésekkel szemben nekik a követelések sorozásával elsőbbséget bizto­sít. Az építőmunka befejezte után az építőiparosok követelései bírói felszámolás útján állapíttatnak meg, miáltal a hosszas és költséges perek elmel­lőz­tetnek. Az egész eljárás a telekkönyvi hatóság, végrehajtás esetén a végrehajtó bíróság mint épí­tési bíróság előtt folyik le, mi mellett az eljáró egyes bírót négy szakértő ülnök támogatja. A kö­vetelések telekkönyvi előjegyzése elmarad, ha az ingatlan tulajdonosa az előre látható építési költ­ségek negyedrészét biztosítékul letéteményezi, a­mely biztosítékot a bíróság az építkezés befejezte után az illető építőiparosok közt még fennálló kö­vetelések arányában szétoszt. A törvény hatálya csak azon helyekre terjed ki, melyek rendeleti utón megjelöltetnek, vagyis, ahol az építkezések terén egészségtelen viszonyok uralkodnak, melyek­­ megszűnte után a törvény szintén rendeleti uton hatályon kívül helyezhető. A törvény továbbá csak oly új építkezésekre terjed ki, melyek lakásokra és üzleti célokra szolgálnak s az épitőiparosok köve­telésein kívül csak azon épitési hiteleket védi, me­lyek az épitési pénztárnál előzetesen bejelentettek s az építkezés céljára fordittat­tak. Az épitési pénz­tárt az illető község állítja fel, ebbe folynak be a fentebb említett biztosítékok is. A Magyar Bank községi kölcsön­ üzlete. Zsolnáról táviratoztak, hogy a városi tanács szom­baton rendkívüli gyűlést tartott, amelyen elhatá­rozta, hogy különböző városi létesít­mén­yek céljaira egy millió korona tör­lesztéses kölcsönt vesz fel. A közgyűlés egyszersmind elfogadta a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság ajánlatát, amely e kölcsönt hatvanöt éves törlesztésre, 5,05 törlesztési­­ nótával, 96% árfolyam mellett bizto­sítja. A zsolnai kölcsön az első községi törlesztéses kölcsön, amelyet a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság nyújt. • * Az Unio Kereskedelmi Részvénytársaság, melyet a folyó év elején a Központi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság a Stiassny Testvérek céggel együtt alapított, f. hó 30-án rendkívüli köz­gyűlést fog tartani az ez idő szerint 600.000 koro­nát kitevő alaptőkének egy millió koronára való felemelése céljából. Az új részvények — a társa­ság eddigi kitűnő üzlet eredményeire való tekintet­tel — 20 százalékos fejpénzzel fognak kibocsáttat­­ni és azokat egy tőkeerős nyugatmagyarországi csoport veszi át. A fejpénzt a társaság az érték­­csökkenési tartalékalap javadalmazására fogja for­dítani. A társaság igazgatósága egyidejűleg elha­tározta, hogy jelentékeny felsőmagyarországi üzle­teinek lebonyolítása céljából Galgaeon telepet állít fel, melynek vezetését a társaság megválasz­tandó új igazgatósági tagjai: Fuchs Miksa és Schlesinger Richard urak fogják ellátni. A fiók­telep jövő hó folyamán kezdi meg működését. * Személyszaporítás a postatakarékpénztár­nál. A postatakarékpénztár forgalmának emelke­dése szükségessé teszi a személyzet szaporitását. A kereskedelmi miniszter a személyzet szaporításának 6? Szigorlatra,alap-,áll­am es , _. . , szakszerűen’ lelki­ügyvédi vasiéra 12275 ^ 9 idő alatt és igen fis* U h . U 4P LM vjogi szermnánum —­ , , a Kolozsvár, Bólyai­ utca 3.­­— n­ ­ Ojmenhsm küliti s „J'g vüsgtk c. kS yvit

Next