Pesti Hírlap, 1912. június (34. évfolyam, 130-154. szám)
1912-06-01 / 130. szám
_______________________ pesti Hírlap 1912. junius .„ Momnai. — A megegyezés megvan minden oldalon. Justh Gyulától azt kérdezték, hogy meddig tart a provizórium? Justh Gyula ezt felelte: — Nem tudom. Lehet egy, lehet kettő, de talán több éves is. Majd így folytatta: — Azt tudtam, hogy mi magunk között megállapodunk. Követeléseink minimálisak. Most tehát a kormányon a sor. — Hány évre szól a provizórium? — kérdezték a hírlapírók Polónyi Gézát. — Se egyre, se kettőre, se négyre . . . Alternatív megoldásban állapodtunk meg a véderőre nézve. Az értekezlet egész két óráig tartott s a pártok teljes megegyezésével végződött úgy azoknak a garanciáknak tekintetében, amelyeket a választójog dolgában a kormánytól kivánnak, mint a parlamenti taktika dolgában, amelyet a békesség meghiúsulása esetén a kormánynyal szemben követni fognak. A mai értekezlet a provizórium időtartama dolgában nem határozott. Vannak, akik a négyéves provizórium hívei, mint például Holló Lajos és Désy Zoltán, Kossuth Festenc, Justh Gyula és Polónyi Géza az egyéves provizórium mellett állanak.* A megállapodás részletei. A megállapodás részleteiről az értekezlet egyik résztvevője így nyilatkozott: " A végleges véderőjavaslatot az ellenzék csak akkor ereszti át, ha ellenértékül megkapja a nemzeti követeléseket. Ezeknek a nemzeti követeléseknek ismertetéséről ma nem esett szó. Ezeket a követeléseket tehát nem részletezték, azért sem, mert a konferencián a provizórium dolga került előtérbe. Az ellenzéki blokk kész arra, hogy egy véderőprovizórium elfogadásának a parlamentben nem gördít akadályt, ha a kormány magáévá teszi azt a választójogos tervezetet, amelyet az ellenzék egymás között megállapított. Ha a kormány belemegy a tárgyalásokba, akkor az ellenzéki pártok mindegyike két-két taggal képviselteti magát a tanácskozáson. A garanciák tekintetében is állít fel követelést az ellenzéki blokk. A provizóriumot még most tárgyalhatná a Ház, a választójog őszre maradna. A választójogos javaslatok addig tárgyalandók, amíg az országgyűlés teljesen végez velük. Ha a megegyezés a kormánynyal nem sikerül, akkor az ellenzéki pártok újra együttesen felveszik a harcot a véderőjavaslat ellen és a fegyverek megválogatásában a pártok vezetőiktől szabad kezet kapnak. * Az ellenzéki pártok péntek esti értekezletén felolvasásra került a megállapodás hiteles szövege. Szószerinti szövegében a képviselőház szombati ülésén jut először a nyilvánosság elé Kossuth Ferenc előadásában. Eddigi közléseinket a tervezet főbb pontjairól a következő részletekkel egészíthetjük ki: A választói jogosultság alapja a tervezet szerint az értelmi cenzus. Szavazati joggal bír mindenki, aki megszerezte azt az értelmi qualifikációt, amelyet érvényes magyar törvény mindenkire nézve kötelezően előír, t. i. a hat elemi osztályt , amely qualifikációt törvényeink szerint mindenki ingyenesen megszerezhet. Amíg ez az állapot bekövetkezik, addig átmeneti szabályok lépnek életbe, amelyeknek lényege abban áll, hogy a választók számát az eddiginek kétszeresére emeli föl. Itt következnek a javaslatban az átmeneti intézkedések, vagyis a reform alapelvei, amelyeket pénteki számunkban már részletesen ismertettünk. A véderőreformra vonatkozó szövege a javaslatnak körülbelül ekként hangzik. Az ellenzéki pártok elfogadják a képviselőházban most tárgyalás alatt levő végleges véderőreformot is, ha azokból a közjogi sérelmek kiküszöböltetnek. Amennyiben ez nem történik meg, folytatják a véderővel szemben a harcot, minden rendkívüli eszköz felhasználásával. Az ellenzék azonban A Kossuth-párt értekezlete. A Kossuth-párt pénteken este hat órakor Kossuth Ferenc elnöklésével értekezletet tartott, amelyen egyhangúlag magáévá tette az ellenzéki pártközi konferencia által a választójog és véderőreform kérdésében létesített megállapodásokat. Az értekezlet Kossuth Ferenc előterjesztésében részletesen tárgyalta az ellenzéki tervezet pontjait és különösen a választói reform kérdésénél volt beható vita, amelyben a párttagok főként a nemzeti szempont kidomborodásának szükségét hangoztatták. Az aggodalmakra Kossuth Ferenc adta meg a fölvilágosításokat s ahol szükséges volt, statisztikai adatokkal demonstrálta a megállapodások helyes és okszerű voltát. Az ellenzéki tervezet a maga teljes szövegében fölolvasásra került, Hammersberg jegyző olvasta fel pontról-pontra s minden szakaszt külön-külön megvitattak. Részletes tudósításunk a pártértekezletről itt következik. Kossuth Ferenc ismertette az ellenzéki pártok tárgyalásait és konstatálta, hogy úgy a véderőreform, mint a választói jog reformja kérdésében az összes ellenzéki pártok között teljes megegyezés jött létre. Ezután Hammersberg László felolvasta a választói jog reformjára vonatkozó megállapodást. Förster Aurél helyeselte a választói jog reformjára nézve létrejött megállapodást, de tekintettel arra, hogy a választói jognak széleskörű kiterjesztése a politikai jogokat megadja a szocialistáknak és a nemzetiségeknek is, garanciákat kér arra nézve, hogy a választói kerületek beosztásánál szem előtt tartsák a magyarság érdekét. Fontosnak tartja ennek hangoztatását, mert a helyes beosztásnak nemcsak a magyarság ellenségei fogják útját állani, hanem sok tekintetben a lokálpatriotizmus is. Désy Zoltán: A választójogi elaborátumnak alapgondolata az értelmiségi cenzus és ez a magyarságra nézve sokkal kedvezőbb, mint az érvényben levő törvény vonatkozó intézkedései. A szocialisták magyar nemzeti szempontból nem tekinthetők veszedelemnek. Veszedelemmé csak akkor válhatnának, ha mi ara szorítanék őket, hogy a nemzetiségekkel szövetkezzenek. Meggyőződése, hogy a magyar nemzeti államot a szocialista képviselők a parlamentben csak erősíteni fogják. Az is jobb lesz, ha a nemzetiségek nem az egész világ előtt kiáltanak ki bennünket barbároknak, hanem elmondják sérelmeiket a parlamentben, amikor is jogos sérelmeik orvosoltatnak, a többiről pedig megállapítja a közvélemény, hogy semmi alapjuk sincs. Gál Sándor: Az ipari munkásokról nem lehet föltételezni, hogy a magyar nemzeti álláspont ellen volnának, ha pedig ezt nem cselekszik, akkor senkinek sem lehet kifogása az ellen, hogy a politikai jogokban részesíttessenek. Jármy Béla aggodalmakat táplál az iránt, hogy a mezőgazdasági cselédek a választói jogosultsággal felruháztassanak. Kossuth Ferenc és Désy Zoltán kijelentik, hogy a mezőgazdasági cseléd tulajdonképen szerződési viszonyban álló munkás, akit a politikai jogokból ezért kizárni jogfosztás lenne egy dolgozó magyar osztálylyal szemben. Bottlik István nem találná helyesnek, hogy a választói jog reformjára nézve részletes vita induljon meg, mivel úgy fogja fel a mai tanácskozást, hogy itt tulajdonképen ezen reformra vonatkozó irányelveket állapítja meg az értekezlet. Ezeket az irányelveket tárgyalási alapul elfogadja. Az értekezlet ezután egyhangúlag és minden módosítás nélkül elfogadta a választójogi szöveget. Hammersberg László ezután felolvassa a véderőre vonatkozó megállapodás szövegét, amelyet a párt vita nélkül, egyhangúlag elfogadott. Désy Zoltán kéri, hogy az esetleg szükséges tárgyalásokra a párt küldjön id képviselőket. Indítványozza, hogy Kossuth Ferencet és gróf Apponyi Albertet küldjék ki. Kossuth Ferenc kijelenti, hogy amíg Budapesten van, természetesen kiveszi részét a munkából. De orvosai határozott kívánságára nem halaszthatja el továbbra utazását. Ötödikén elutazik, amit kötelességének tart bejelenteni. Sághy Gyula indítványozza, hogy amennyiben a párt vezére elutazik, Désy Zoltán biztasék meg a tárgyalások folytatásával. . Az értekezlet ezekhez egyhangúlag hozzájárul. Kossuth Ferenc bejelenti, hogy az egyesült ellenzéki pártok nevében a képviselőház szombati ülésén előterjeszti úgy a választói jog, mint a véderő reformja tekintetében létrejött megállapodásokat. Megemlíti, hogy sajnálattal hallotta azokat a híreket, melyek szerint a kormány körében nem tartják elfogadhatónak az ellenzék által igazán mérsékelt mértékkel megszabott követeléseket. Désy Zoltán: Amikor az ellenzéki pártok ezen megállapodást létesítették, tették ezt abban a meggyőződésben, hogy ezzel a békére megteremtették az alapot. Komolyan, becsületesen törekszünk a békére. Arra a nem várt esetre azonban, ha az ellenzék merev visszautasításra találna, kijelenti, hogy ezt az alapot a legerősebb harcra kívánják felhasználni, s ebben a harcban nem harminchét emberrel, hanem egy százhúsz tagú ellenzékkel fogja magát szembe találni a kormány. Azokon a tárgyalásokon — mondotta Désy — amelyeket Lukács Lászlóval folytattam, okos embernek ismertem meg őt s nem tudom feltételezni, hogy mért nem hoznak neki olyan véderőreformot és választóreformot, melyet a nemzet szempontjából és a dinasztia szempontjából egyaránt elfogadhat, hogy azt visszautasítsa csak azért, mert Tiszának nem tetszik. Én tartom Lukács Lászlót olyan okos embernek, hogy Tisza Istvánért nem fogja lángba borítani az országot, hanem iparkodni fog a békés megegyezésre. Indítványozom, hogy Kossuth Ferencnek, aki ezen napokon át tartó tárgyalásokon gyengélkedése ellenére állandóan részt vett, a párt fejezze ki köszönetét. (Hosszas, lelkes éljenzés.) Végül Kossuth Ferenc indítványozta, hogy a vitarendező bizottság egészíttessék ki egy taggal és indítványozza, hogy a bizottság új tagjává Ivánka Imre választassák meg. Egyhangúlag elfogadták s az elnök az ülést berekesztette,* nem áll útjában olyan időleges megoldásnak, amely a javaslatban foglalt szociális előnyöket és a két éves katonai szolgálatot tartalmazza. Kívánják ezenkívül a haderővel kapcsolatos közgazdasági érdekek megvédését. A Justh-párt értekezlete, A Justh-párt pénteken este hét óra fiúm értekezletet tartott, amelyen a párt tagjai igen nagy számmal vettek részt. Justh Gyula elnök megnyitva az értekezletet, bejelentette, hogy az ország különböző részeiből üdvözlő táviratok érkeztek a párthoz. Ezután röviden említést téve az utóbbi napokban a többi ellenzéki pártokkal folytatott tárgyalásokról, előterjesztette azok eredményét és mindez kommentár nélkül felolvasta a választójog érdekében, majd a véderőreformra nézve történt megállapodás szövegét s tájékoztatja a párt tagjait azon többi kérdésekről is, amelyek az ellenzéki pártokkal való közös tárgyalás anyagát képezték.. Az értekezlet Justh Gyula bejelentését és megállapodásokat egyhangú helyesléssel, zajos éljenzéssel és tetszéssel fogadta s egyhangúlag meghozott határozattal szakcionálta. Az egymással való további érintkezés közvetítésére delegálta az értekezletJusth Gyulát és Holló Lajost. A pártonkivüliek. A függetlenségi képviselőknek pártonklöré álló csoportja a szövetkezett ellenzéki pártok között létrejött megegyezést, mint erre irányzott törekvéseinek sikerét örömmel üdvözli és ahoz egyhangúlag hozzájárul. Kossuth Ferencnek és Justh Gyulának hazafias és bölcs mérsékletről tanuskodó maguktartásáért köszönetet mond és ennek jegyzőkönyvi kivonaton velük leendő közlésével elnöke, megbízza. A szövetkezeti pártok között létrejött egyezményben foglalt elvekért és megállapodásokér az ország javára létesíthető munkálkodásnak röményében, lelkesedéssel kész tovább harcolni. A döntő küzdelemnek kitartással való folytatására tagjai felhívja. A szövetkezeti pártokkal és esetleges más illetékes tényezőkkel való további érintkezésre és s megállapodások előkészítésére jóváhagyásának fentartásával elnökét, Egry Bélát és Polónyi Gézát küldi ki. A néppárt. Az országgyűlési néppártnak, pentyecen este gróf Zichy Aladár elnöklésével tartott értekezletén Szmrecsányi György előterjesztette a szövetkezett ellenzéki pártok megbízottai által a választói reform, a véderőreform, az ellenzék által követelt garanciák és a követendő taktika kérdéseiben kötött megállapodásokat. A pártértekezlet ezeket teljes egészükben ratifikálta és az ellenzék további lépéseinek irányítására alakuló bizottságba a párt részéről gróf Zichy Aladár elnököt és Molnár János alelnököt delegálta. A pártkörben az esti órákban fentjárt Csernoch János kalocsai érsek is titkára dr Révay Tibor, kíséretében. A kormány és a véderőjavaslatok. A Neue Freie Presse szerint a magyar kormány a végleges véderőtörvény megszavazását kívánja és legfölebb arra hajlandó, hogy a parlament egy évre terjedő átmeneti törvényt fogad.