Pesti Hírlap, 1912. november (34. évfolyam, 259-271. szám)

1912-11-06 / 263. szám

it 36 PESTI HÍRLAP . 1912c november ‘8.,; sieraa. ennek hírét azóta nem erősítették meg­ a csillagá­szok, de hogy ilyen égitestnek léteznie kell, állítja maga Pickering, a hírneves amerikai csillagász, aki az Uranus és a Neptunus pályájának zavaraiból kiszámította ennek az új égitestnek valószínű he­lyét az űrben , amelyet 0 betűvel jelzett. Azóta Pickering tovább folytatta megfigyeléseit és nem­rég nem egy, de ezenkívül még három ilyen égitest lehetséges létezését jelezte, még pedig olyan távol­ságban, amely 13,875 illetve 6250-szerte nagyobb a Földnek a Nsíptól való távolságánál, s amelyek a Nap körül való mozgásukat 1400, 26.000 illeti 500.000 esztendő alatt teszik meg. Erre vonatkozó számításait Pickering „A statistical investigation of cometary orbits“ című nagy munkájában írta meg, amelyet a harvardi csillagvizsgáló hivatalos p.r.walesei most tesznek közzé. Ezt a három új boly­gót Pickering P. Q. és R. 'betűkkel jelezte; töme­gük körülbelül 1000, 20.000 illetve HKOOO-szerte, na­gyobb a Föld tömegénél. IRODALOM. * (Kézikönyv.) Szász Ágost honvédszáza-­dos szerkesztésében ügyesen összeállított kézi­könyv jelent meg a­ tartalékos tisztek, az egyéves önkéntesek és az altiszti iskolák számára. A 170 ábrával és 283 egyezményes jelzéssel ellátott ke­­ménykötésű kötetben mindaz bennfoglaltatik, amit a tiszteknek és az önkénteseknek szükséges meg­tanulnak. A tisztán szakszerű kézikönyvnek két korona hatvan fillér az ára. * (A Modern Könyvtár) kiadásában hat új füzet került ki a könyvpiacra. Az* egyik Bér­de Mária verseit foglalja magában. A másodikban L­őri­n­cz­y Györgytől kapunk néhány novellát Dejanira és más novellák címmel. A harmadik Szederkényi Annának A csudálatos sziget cím alatt tartalmazza néhány elbeszélését. Schnitzler Arthurt­ól kis regényt nyújt­ a ne­gyedik. Ennek A pásztorfurulya a címe s ezt T­e­l­e­k­e­s Béla fordította. Az ötödik füzet Ibsennek a Kis Egolf című drámáját adja Coullemont Edith fordításában. Az utolsó füzetnek A mester a címe s ebben F­ehér Sándor­tól kapunk novellákat. A vállalat egy-egy számá­nak hí®" fillér az ára. CSip "5® T US U * (Az Olcsó Könyvtár) füzetei közül két újabbnak megjelenéséről adhatunk hirt. i­z egyik­ben, amelynél: Paris kövei a m*, K­a’r­­ Lajos,, szól a francia főváros nevezetesebb épületeiről. A másikban W­­assies Gyulának ama beszédeit kapjuk, amelyeket a múzeumok és könyvtárak or­szágos szövetségének különböző gyűlésein mondott el. Az elsőnek hatvan, a másodiknak nyolcvan fil­lér az ára. * (Primerone kisasszony.) Caillavet és Flers Primerose kisasszony című színműve, amely a Vígszínház műsordarabja, most jelent meg G­ó­t­h Sándor fordításában. A kis füzet ára hatvan fillér. * (Magyar közjog osztrák világításban.) Dr gróf Apponyi Albert ebben az évben a nép­szerű főiskolai tanfolyamon négy előadást tartott, azokkal az osztrák közjogi elméletekkel foglalkoz­va, amelyek közjogunkat elhomályosítani igyekez­nek. Ezt a négy érdekes és nagyobb figyelmet ér­demlő előadást most kötetbe gyűjtötték és Magyar közjog osztrák világításban címmel adták át a nyilvánosságnak. A munka két koronáért kapható. * (A főnök és alkalmazott jogviszonya.) I)r Kádár Gyula ügyvéd füzetben adja a főnökök és az alkalmazottak szolgálati szerződésére, egymás­­közötti viszonyára vonatkozó joganyagot, tisztán arra törekedve, hogy annak segítségével a gyakor­lati életet szolgálja. A munkát, leginkább a keres­kedők használhatják, valamint azok alkalmazottai. Ára egy s­orona. * (Bevezető a büntetőjog és eljárás tanaiba) címmel dr Kálmán Elemér a rendőrségi, a csendőrségi, és a községi­ közigazgatási tanfolyam hallgatói­­számára használható könyvecskét irt, amelynek egyik előnye abból áll, hogy gyakorlati példákkal tárgyalja a büntetőtörvény általános tanait. A jó kis tankönyv ára egy korona. * (Az új adótörvények általános rövid is­­mertetése.) Ez a címe Roslaw Lajos füzetének, amelyben az új adókról emlékezik meg, különös tekintettel a háztulajdonosokra, a bérlőkre, a ke­reskedőkre, az iparosokra, a ma­gntisztviselőkre és a mezőgazdákra. A népszerűen és könnyen meg­­érthetően irt füzet harminc fillérért kapható. * (Adókivetési táblázatok.) Az új adókat is­mertető különféle művek számát szaporítja Vidor Ede, akinek „Adókivetési táblázatot­“ cí­mű könyve most jelent meg. Ebből a táblázatból mindenki könnyűszerrel megállapíthatja, hogy, mennyi adót tartozik fizetni földadó, általános hite­­béradó, kereseti adó, tőkekamat- és járadékadó, valamint a többi adó fejében. A nagyon is használ­ható táblázat három korona ötven fillérért szerez­hető meg. * (Kordon naptár.) Ez a címe, annak a vidám és sok karrikatúrával tarkított naptárnak, amely Molnár Jenő és Bér Dezső szerkesztésében most jelent meg. Ara két korona. * (Egy élet.) Ez a címe az Athenaeum-könyv­ tér legújabb kötetének, amely Guy de Maupassant- nak egyik szebb regényét, az „Egy élet“-et foglal­ja magában A­d­o­r­j­á­n Andor fordításában. A kemény kötésű könyv egy korona kilencven fillér­ért kapható. " (A szerelem fizikája.) A Világkönyvtár című gyűjteményes vállalatnak legújabb kötetét Remy de Gourmont híres munkája, „A serelem fizikája“, tölti be, amely a szexuális ösztönről szóló tanulmányt foglal magában. A fordítást Vajda Ernő végezte. A kötetnek egy korona kilencven fillér az ára. * (Vadásznaptár.) Az ilyen című évkönyv­nek immár kilencedik kötete kerül a közönség ke­zébe, ezúttal is Remetei Kőváry János szerkesztésében. Ami a vadászokat érdekelheti, azt mind meg lehet találni ebben a jó kis naptárban, amelynek három korona az ára.­­ (A magyar gazdák zsebnaptára) a ránk következő 1913. évre is megjelent a megszokott és sok mindenre kiterjeszkedő tartalommal. A szer­kesztést M­e­r­z­­a Márton végezte, aki az évkönyv emelésére törekedett. A szaknaptár három koro­náért kapható, észép ékszerek, esküvői ajándéktárgyak, jegygyűrűk stb. SCHONWALD IMRE tímajyobb óra-, ékszer-, arany-, ezüst- és társzerészeti árak telepe- 16087 Országos központi üzlet: Törzstelep: Budapest, Deák Ferenc Etik­a 21. PÉCS.­­felifon 157—73. Egyletek és intézetek. — Könyvtári közgyűlés, A X. kerületi nép- és iskolai könyvtár-egyesület, most tartotta évi rendes közgyűlését dr Beretzky Endre elnöklete mellett. Az elnöki megnyitóbeszéd után Tóth Lajos, az egyesület pénz-, könyvtárosa, olvasta fel évi jelentését, mely a könyvtár örvendetes fej­lődéséről számol be. A könyvtár körzettoin^pyfte az utóbbi h­úsz év alatt megharomszorozódott., A " könyvtár műtartalma 1690 kötet szépirodalmi, 1012 kötet ifjúsági és 588 kötet tu^jttjjjpyoe művet­” foglal magában. A múlt tanévben­ 900 olvasó 160 órán át 27.170 művet vett­ ki olvasás végett. A könyvtár rendes , tagjai évi­­ két­ korona negyven fillér tagdíjat fizetnek. A szegény tanulók ingyen részesülnek a könyvtár használatában. Végül­, a tisztújításra került a sor. Elnök lett Beretsiky Endre, alelnök Krammer Gusztáv, titkár Dausz Gyula pénz- és könyvtáros Tóth Lajos. — Újságírók közgyűlése. A Budapesti Újság­írók Egyesülete e hó 10-én, vasárnap, délelőtt ti­zenegy órakor saját helyiségében (Na­gymező­ utca 36. szám) rendkívüli közgyűlést tart a következő n­apirendde­ 1: 1. A választmány indítványa dr Br­ódy Lajosnak, az egyesület tiszteletbeli tagjává való megválasztása iránt. 2. A lemondás folytán meg­üresedett elnöki és főtitkári tisztségeknek válasz­tás útján való betöltése. — Az EMKE november hó 17-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor tartja Kolozsvárt, a városhá­zán évi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó és bizottságok kiküldése. 2. Múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Igazgató-választmány jelentése. 4. József főherceg nevére tett 10.000 koronás népta­nítói jutalmak kiosztása. 5. Számvizsgáló bizottság előterjesztése. 6. Választások megejtése. .7­. Netán! indítványok, melyek azonban legalább 8 nappal a közgyűlés előtt az igazgató-választmányhoz­ beje­­lentendők. 8. Elnöki zárószó. — Felolvasás. A Magántisztviselők Orsz. Szövetsége tagjai részére november hó 7-én, csü­törtökön, este fél 9 órakor, az Országos Iparegye­­sület nagytermében (VI., Gr. Zichy­ utca 4., I.) dr Hahn Dezső, az Orsz. Munkásbiztosító Pénztár fő­orvosa, „a magántisztviselők hivatásos betegségei“ cím alatt ,előadást fog tartani. — A Magyar Elektrotechnikai Egyesület­­ helyiségében csütörtökön, f. hó 7-én, este 7 órakor dr Liska József gépészmérnök tart előadást „Gya­korlati adatok az egyenáramú gépek kommutáció­­járól” címmel. Dr Liska ezen előadásában elmé­leti és tapasztalati adatokkal fog szolgálni a fent jelzett körből és saját kutatásainak idevágó ered­ményeit fogja bemutatni. " — A Magyar biztosító a Vörös kereszt egy­letnek. Az Első magyar általános biztosító társa­ság igazgatósága ormódi Ormody Vilmos vezér­­igazgató javaslatára elhatározta, hogy a Magyar szent­­korona országai Vörös kereszt­ egyletének, s a balkáni háború színterén működő különitm­ények költségeinek fedezhetése végett 10.000 koronát adományoz. . — A központi­ demokrata­ kör helyiségeit VI., Teréz-körút 7. szám alá helyezte át. — A Kőtiszt­viselők Országos Egyesületének helyisé­­pe november 15-étől kezdve Vígadó­ tér 3. alatt lesz. — Előadás a Mérnök Egyesületben. A Magyar Mér­nök- és Építész-Egyletben e hó 8-án, este hét órakor egyetemes szakülés lesz, amelyen Papp Antal pénzügy­miniszteri titkár mint vendég „Az adóreform a mérnökség szempontjából“ címen előadást tart. — Egészségügyi előadás magántisztviselők részére. A Magántisztviselők Országos Szövetsége csütörtökön, e­ső 7-én, este fél kilenc órakor, az Országos­ Iparegyesü­let helyiségében egészségügyi előadást tart tagjai részére. Előadó dr Hahn Dezső, az orsz. munkásbiztosító pénztár főorvosa és a Magántisztviselők Országos Szövetségének egészségügyi tanácsadója. Előadásának tárgya: A magán­tisztviselők hivatásos betegségei. Vendégeket a szövetség szívesen lát. Napi hírek. (­Folytatás a főlapról.) „A hazák kikerekitése. Ezt a furcsán hangzó kifejezést a francia és angol lapokból veszem, ahová azonban ez csak a dél­szláv lapokból vándorolt, melyeket nem olvashatok­. Nem kevesebb ez a két szó, mint vezércsillaga a balkánnépek mostani háborújának s a suba alól im­már dacosan kiemelt ellen-jelszó, melyet a nagy­hatalmak status-quo-fentartó végzése ellen lobog­tatnak. Jelenteni pedig azt jelenti ez az egészen új veretű kifejezés, hogy a harcban álló szláv ál­lamok nem idegen, eddig jogosan más népek és ha-­­­talmak birtokában levő területeket akarnak meg­­hódítani, hanem tökéletlen, csonka, számukra csak részben kiutalt földjüket a jogosan nekik kijáró Szerb-, Bolgár- vagy Görögországgá kiszéles­íteni. Az orosz-török háborút követő berlini kon­gresszuson a nagyhatalmak, főleg kettőnek képvi­selői: Bismarck­ és Andrássy, oly fölénynyel osz­tották föl a Balkánt, ahogy egy anya gyermekeinek kenyeret­ szel. Románia, amely pedig tudvalevőleg a 77-iki háborúban a sikert az oroszok javára bil­lentő pótsúly volt, épen az oroszoktól­­nyerte a leg­nagyobb­ bántódá­st: a gazdag,' term­ékeny, román­­iaiakta B­eszarábiát elvették ítélé­­s' cserébe a mocsa­ras, értéktelen, Dobrudzsát adták neki. Bulgária, amely legmélyebben benne feküdt­-a török hatalmi szférában, nem is kapott állami ön­állóságot, hanem csak szultáni fenh­atóság alatt va­lami u. n. szu­­zerenitást. Szerbia számára is na­gyon fukaron mértek. Tulajdonképen csak a Mo­rava völgye jutott ki a királyságnak, ez a Belgrád­tól délkeletre terjedő termékeny vidék, mert a töb­bi rész nem sokat ér. Ó-Szerbia, ahol most a szerb fegyverek diadalmaskodnak, megmiaradt Törökor­szágnak, nemkülönben a■ novibazári-szandzsák s vé­gül, ami leginkább fájt Szerbiafiák­: Bosznia és Hercegovina osztrák-magyar okkupációs terület lett. Mindezek az államok, főleg azonban Bulgária, érezték, hogy tulajdonképen,csonkák. .Bulgária ké­sőbb magába is kebelezte Kelet-Aungéliát, úgy, hogy területileg eléggé tekintélyes állam lett. Szerbia el­lenben még mindig ott szorongott a Duna és Drina völgyében, mint egy szomorú kis délszláv Piemont, melynek határai lakóinak álmodozása szerint azon­ban arra hivatottak, hogy leszéles­üljenek­ az Ad­riáig, Üszkükig, fel Szabadkáig. Nos, mint valami isteni kéz intézte sorsfordu­lat, reászakadt a délszláv népekre az a boldogság, hogy csonka hazáikat kikerekíthetik. Bulgária, ha­­­csak közbe nem jön valami nagy sorsfordulat, le­jut az Aegei-tengerig s jó darab Macedóniát, sőt talán Tráciát is fog kapni. Szerbia pedig megkapja Ó-Szerbiát, melynek fővárosa, Üszküb, egykor, a szerb dicsőség fénykorában, már volt szerb fővá­ros s talán rég óhajtott „folyosóját“ a tengerhez,­ egy vékony kis földcsíkot, mely összeköti a Morava­­völgyi tömböt az Adriai-tengerrel. Eddig azonban még hagyján. A hazák­ kike­­rekítése eddig még csak a török medve bőréből tör­ténik. Ott settenkedik azonban e fogalom mögött az a föltevés is, hogy más birodalmak, elsősorban az osztrák-magyar monarchia s ennek a keretében Magyarország lesz majd áldozata ilyen kikerekítési törekvéseknek. Mit szegezhet már most ezekkel a törekvésekkel­ szembe Magyarország? Mi szerelheti le a mindenféle faji­ elszakadási törekvéseket? Csak

Next