Pesti Hírlap, 1913. március (35. évfolyam, 52-75. szám)
1913-03-18 / 66. szám
1913. március 18., kedd. ___________Pesti Hír latát a biscayai öbölből, Feszty Árpád holdas éjszakáját, Baditz Ottó „Édes teher“, c. genreképét, Fáy Sándor liliomán stimmelt petrozsényi táját, Endrey Sándortól egy kitünően festett női képmást, Királyfalvy Károly szép genre-képét, Tamássy Miklós jelmezes férfiarcképét, Kemény Nándor bájos Boriska portraitját, Csaba Imre színes tarka virágait, Lükei Antal pastelljeit, Krutsay Ferenc üde tanulmányfejét, Strobl Zsófia buja nyári csendéletét. A tizennegyedik teremben Bednár János friss fiatalsága áraszt derűt. Ötletes a saját pierrot-portraitja s a fürdőkosztümös női képmása. Igen színes dolgokat festett Ferenczy József a mezőkövesdi matyókról. Különösen buja tarka a „Mise után”-i jelenet, tatár-török időket visszaidéző jelmezeivel. Élénk színesek itt az Andaházi Kasnya Béla tájképei, a Pálfy József nagy veneziai halászbárkás vászna, Ujváry Ignác guarneroi tengerpartja, Csák Jenő répahordása, Pap Emil „Finale“-je és Nagy Vilmos „Fürdés után“-ja, melyek közül pikánsan válik ki Sárkány Gyula feketében tartott „Párisi leány“-a. A tizenötödik grafikai teremben Komáromi Kacz Endréné gyönyörű aquarell virág-csendéletképei közt is kiri Kölber Dezső mesteri színvázlata, melyet a Palais de Danse freskójához készített és Koszkol Jenő „Apátsági könyvtár Szt. Gotthardon“ című művészies pastellje. Kiválik itt még Bakoss Tibor „Régi porcellánok“ c. szép aquerellje, Vámossyné Előd Karola női képmása, Berkes Antal „Újpesti piac“ című friss temperavázlata, Wagner Géza pastell-kollekciója, Tichy Kálmán aquarellel festett művészötletei, Garzó Berthold két artisztikus vízfestménye a budapesti nagy körútról. Igen hatásosak Olgyai Viktor temperával festett erdőrészletei és Szmrecsányi Pajtás Ödön színes karrikatúrái a huszáréletből. A fekete-fehérben elsőrangú dolgok Papp Lajos monumentálisan érzett rézkarcai, Barta Ernő művészi rajzvázlata az eperjesi körmenetről, Angyal Géza körmöci rézkarcai, Krón Jenő és Béla rézkarcai, Mátrai Vilmos műlapjai. A tizenhatodik teremben feltűnik Kövér Gyula portraitja édesanyjáról, Gulácsy Lajos misztikus vászna, Juszkó Bélától a „Szent László megmenekülése“ c. történelmi vázlat, Lengyel-Reinfuss Ede „Kuruc vitéz“-e, Kallós Árpád „Magyar menyecské“-je, Miklósi Mutsenbacher Ödön „Zöldben“ című vászna, Czencz János „Műcsarnokba, Siligai Ferenc positíven meglátott „Téli hangulat“-a. A tizenhetedik termet ezúttal a magyar építőművészek szövetsége részére engedte át a műcsarnok. Változatos, gazdag kollekció mutatja be építészeink utóbbi szereplését, melyről nagyközönségünk eddigelé leginkább csak az utcákon jártában vett tudomást, mikor az új építkezéseket látta. A Mész közelebbi kapcsolatot keresett és építészeti kollekcióját iparkodott a laikusok számára is élvezhetővé tenni. Bemutatja a szövetség a modern magyar styl teremtőatyjának, Lechner Ödönnek kecskeméti víztoronyvázlatait, melyet Rákóczi lovasszobrával kombinált össze. Követői közül igen ötletes dolgokkal szerepel Arkay Aladár, aki a kissvábhegyi bírói telep néhány magyaros építkezését, a fasori református templom tervrajzát, az új nemzeti színház pályatervét és egy mozgófényképszínház belső kiképzésének tervét állította ki, hogy sokoldalúságát demonstrálja. — Lajta Béla, aki ugyancsak hivatással kultiválja a magyaros stílust, a szeretetház és a Vas-utcai felső kereskedelmi iskola magyar díszítéséből ad izleltetőt. Síremlékeivel monumentális érzését hirdeti. — Hikisch Rezső síremlék-tervei is igen szépek, az Erzsébet-emlék elhelyezésének terve pedig nagyszabású. —Tőry és Pogány a turini magyar ház fényképeivel idézi vissza emlékünkbe e gyönyörű tervük világsikerét, az új Nemzeti színház terveinek bemutatásával is figyelmet kelt. — Sebestyén Arthur trónnal rajzolt templomvázlataival bizonyítja, milyen rendkívül finom érzésű tervező-művész. — Janszky és Szivessy a kecskeméti művésztelep villáival és a Szt.-lőrinci templom vázlatával szerepelnek. — Vidor Emil különösen a hallok művészi kiképzésében fejt ki magasabbrendű műszlést. — Haasz és Málnai kerti feljárójával, — Fóliák Manó harminc év előtt festett gyönyörű építészeti stúdiumaival és a lipótvárosi kaszinó pályatervével, — ifj. Gyenes és Vajda a nagybecskereki uj városháza tervével, — Bauer és Guttmann finom intérieurjeivel kelt feltűnést. Vágó József magyaros törekvéseit és ötleteit az orsz. csendőrségi iskola és laktanya tervvázlatain élvezhetjük. Igen artisztikusak Derre Endre krakói építészeti stúdiumai, melyek az ősi lengyel koronázó város művészi szépségeit tárják elénk. A tavaszi tárlat katalógusa majdnem 800 műtárgyat sorol fel. Ilyen statisztikai gazdaságot talán az összes városligeti fák rügyein sem lehet megállapítani. Kézdi-Kovács László. * * * Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tavaszi tárlatát kedden délelőtt tekintik meg az állam, a székesfőváros művészeti bizottságai és más hivatalos művészeti bizottságok. Ünnepélyesen a tárlatot kedden délután 5 órakor Jan- Icovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitja meg. A vernissageon a meghívott vendégek meghívóikkal, a Társulat tagjai nevükre szóló tagsági jegyeikkel és a nagyközönség kétkoronás belépődíjjal vehet részt. A tárlat március 19-étől, szerdától kezdve bezárólag május elsejéig naponta 9—5-ig van nyitva és arra a belépődíj egy korona. Vasárnap és ünnepnapokon délután 1—5 óráig harminc fillér, amikor a ruhatári díj öszszesen tíz fillér. Az első hangverseny húsvét után, március 27-én lesz. * (Gróf Pálffy János művészi adománya.) Az orsz. magyar szépművészeti múzeum hétfőn mutatta be azt a milliókat érő képgyűjteményt, melyet gróf Pálffy János, az 1907-ben elhunyt nemes lelkű magyar főúr, hagyományozott nemzetének. E fejedelmi adomány a gróf budapesti, pozsonyi és bécsi palotáiból és bazini várkastélyából gyűlt öszsze s a szépművészeti muzeum hat termét tölti meg. Dr Térey Gábor, a muzeum kitűnő ízlésű igazgatója, rendezte el ezt a gyönyörű adományt, azzal a szeretetteljes gondossággal, mely a művészlelkű főúr emlékét méltán megilleti. Ahol szükséges volt, művészies és stílszerű kereteket is készítettek a Beer József által kitűnően restaurált képekhez. A múzeumba besorozott adomány 179 műtárgyból áll, melyek a XIV-ik századbeli firenzei iskolától a múlt századig terjedő időt ölelik föl. Gyönyörű régi olasz és flamand képek váltakoznak a francia barbizoni mesterek és újabb német művésznagyságok műveivel. Remek darabja a kollekciónak Boltraffio, a lombard iskola nagymesterének egy leghíresebb műve, a „Lodi-i Madonna", mely a hagyaték gyöngye. Az olaszok közül kiválik még Francesco Francia néhány szép Madonna képe, különösen a „Szent család", — Antonio Vivarini trónoló Madonnája, — Crivelli „Mária a gyermekkel“ című remeke. — Petrus Christus pompás Mária-képe, Boccacio Boccacino „Jézus imádása“, Bergognone Szent Rókusa, Tiziano, Veronese, Tintoretto remek képmásai. A régi hollandusok és németek közül Lucas Cranach gyönyörű alkotása: „Mária a gyermeket szoptatja“, — Beke (Van Cleve) remeke: „Mária vörösbort ad a gyermeknek“, — Van Dyck kettős portraitja, Eeckhout ó-testamentumi jelenete, Van der Heist de Wildt képmása, Keyser „Sétalovaglás“-a, Van Mieris „Hölgy tengencével“ című alkotása, Jan Ochtervelt hollandi családja, Van Ostade néhány pompás parasztképe, Jan Steen Cocotte-je, a két Ruysdael, Van Goijen és Koninck tájképe, Pieter Claess csendélete, — a legszebbek. A modern iskolát Daubigny három remek tájképe, küönösen a „Holdkelte“, — Troyon gyönyörű „Tehénpásztor-a, Israeli egyik 1866-ból való genreképe, Z,ügel régi modorú „Borjúetetés“-e, Lenbach, a híres portrétfestőnek 1860-ban festett, „A Titus diadalkapu Rómában“ című mesteri vászna, — Mauve remek tehenes képe, az amerikai Dana csodaszép tengervize, — Couture gyönyörű „Madárfogás“-a, Stevens, Blaas, Mathias Schmid több szép genreképe és Piloty hatalmas történelmi vászna (Nero fölégeti Rómát) — képviseli. Ott látjuk a nemeslelkü adományozónak, gróf Pálay Jánosnak, diszmagyaros portraitját is, melyet Brozik mester eredetijéről Balló másolt le, — s amelyről a gróf finom lelkülete árad le. * (összeszurkált képek.) A Műcsarnok tavaszi tárlatának anyagát hétfőn mutattál be a sajtónak. Ugyanekkor megjelent odakünn Berkes Antal tájképfestő is, aki afelett való felháborodásában, hogy három képe az oszlopcsarnokban függ, képeit a___________ ______________________7 összeszurkálta. Megjegyezzük, hogy az itt kiakasztott képek előbb a Műcsarnok tizenhatodik termébe voltak besorozva, de azután hivatalos óhajra függesztettek ki a szobrok csarnokába. Berkes képeit túlnyomó részben refuzálta a jurys azzal, hogy az összeszurkált, rendkívül gyönge képeit mégis kiakasztotta, csak módot akart nyújtani arra, hogy e műveit is eladhassa. A jury jószándékát azonban a felháborodott művész félremagyarázta. Színház és zene. * (Népopera.) Slezák visszatért a dollárok hazájából, hol ezidén is Carusoval rivalizált, hazatért Európába, egyenesen mihozzánk jött Budapestre és hétfőn a Népoperában kezdte meg tavaszi európai vendégszereplését. Ezúttal Mauricot énekelte a Trubadúrban; egyike ez azoknak a szerepeknek, amelyeket Slezák Röszkénél tanult, illetőleg áttanult az olasz staggione számára s amelyet ő nemcsak olasz szöveggel, de olasz modorban is énekel. Épen azért ma is a strettával aratta a legzajosabb sikert, percekig tomboló tapsviharral késztették a művészt az ismétlésre és az újrázás talán még viharosabb tetszést keltett. De a többi jelenés után is sokszor szólították függöny elé Slezákot, aki ma ismét beigazolta, hogy a legjelesebb hőstenorok egyike. De bőven kijutott a tapsból a hazai szereplőknek is, főleg Jávor Mária édeshangú, művészi ízlésű Leonórájának és Gábor erőteljes Lunájának. — Kevésbbé tetszett az Azucena szerepében vendégszereplő Langendorf Frida nevű berlini énekesnő, kissé korán született és kissé későn jött hozzánk, mélyebb benyomást nem tudott kelteni. * (Műsorváltozás az operaházban.) A m. kir. operaházban holnap, kedden, a Prometheus ballet nagy technikai előkészületei miatt nem lesz előadás. A keddre hirdetett Bolygó hollandit tehát elhalasztották. * (Bródy, Molnár, Biró.) A Magyar színház két húsvéti ünnepnapjának szűk kerete hozza egymás mellé ezt a három előkelő nevet. Bródy Sándor három egyfelvonásosa, a Bethlen Gáborról, Nagy Lajosról és Rembrandtról szóló három kis remekmű, az ünnep első napján, vasárnap este kerül színre. Az ünnep és az újdonságok friss vonzóereje kétszeres érdeklődést kelt a kétségkívül táblás este iránt. Húsvét hétfőjén este Molnár Ferenc külföldjáró Farkasa jut egygyel közelebb az első százas jubileumhoz, amely még ebben a szezonban meglesz. A délutáni előadások nemkülönben érdekesek. Vasárnap délután először játsszák, mérsékelt helyárakkal Bíró Lajos legutóbbi sikerét, a Tavaszi ünnepet. Hétfőn délután pedig a gyermekvilágnak szerez nagy örömet a Magyar Színház A kis lorddal, amelynek címszerepét most is Fényes Annuska játssza. * (Hírek a magyar királyi operaházból.) Klasszikus előadások az operaházban. Az operaház szerdán, e hó 19-én, fejezi be klasszikus előadásait Glucknak pásztorjátékával, „Május királynőjé“-vel és Beethoven nagyszabású hallétjével, a „Prometheus“-sal, amelynek előadásán Gregor, a wieni operaház igazgatója is jelen lesz. A ciklus rendkívüli sikere folytán az operaház már húsvét hétfőjén megkezdi az egész sorozat ismétlését s már a második ciklusra is páratlan érdeklődés nyilvánul meg a közönség körében. Húsvét hétfőjén „Május királynőjé“-t és „Prometheus“-t adják, kedden, március 25-én, a „Varázsfuvolá“-t ismétlik meg, csütörtökön, március 27-én, pedig a „Szöktetés a szerályból“ című vígoperát, ugyanazokkal a szereplőkkel, akik Mozart e remekét a bemutató előadáson oly ritka diadalra vitték. A három előadásra együttesen váltott jegyek után elővételi díj nincsen. * (Müncheniek vendégjátéka.) Szerdán lép fel másodszor a Faust címszerepében Slezák Leó, míg csütörtökön a Figaro lakodalmával kezdi meg vendégjátékát a müncheni udvari opera együttese. Szombaton a Don Juant adja elő a müncheni opera együttese. Mindkét előadás 7 órakor kezdődik s a zenekart Walter Bruno vezényli. * (A Királyszínház húsvétja.) Hétfőtől hétfőig, a nagyhéten, kilencszer kerül szinre a Királyszínház idei ünneplő darabja, a Cigányprímás. Minden este a példátlan sikerű Kálmánoperettet játsszák ugyanis, de ezenfelül a két húsvéti ünnepen, vasárnap és hétfőn, az esti előadásokon kívül délutánra is a Cigányprímást