Pesti Hírlap, 1913. március (35. évfolyam, 52-75. szám)

1913-03-18 / 66. szám

1913. március 18., kedd. ___________Pesti Hír­­­ latát a biscayai öbölből, Feszty Árpád holdas éjszakáját, Baditz Ottó „Édes teher“, c. genre­­képét­, Fáy Sándor liliomán stimmelt petrozsényi táját, Endrey Sándortól egy kitünően festett női képmást, Királyfalvy Károly szép genre-képét, Tamássy Miklós jelmezes férfiarcképét, Kemény Nándor bájos Boriska portraitját, Csaba Imre színes tarka virágait, Lükei Antal pastelljeit, Krutsay Ferenc üde tanulmányfejét, Strobl Zsófia buja nyári csendéletét. A tizennegyedik teremben Bednár János friss fiatalsága áraszt derűt. Ötletes a saját pier­­rot-portraitja s a fürdőkosztümös női képmása. Igen színes dolgokat festett Ferenczy József a mezőkövesdi matyókról. Különösen buja tarka a „Mise után”-i jelenet, tatár-török időket vissza­idéző jelmezeivel. Élénk színesek itt az Anda­­házi Kasnya Béla tájképei, a Pálfy József nagy veneziai halászbárkás vászna, Ujváry Ignác guarneroi tengerpartja, Csák Jenő répahordása, Pap Emil „Finale“-je és Nagy Vilmos „Fürdés után“-ja, melyek közül pikánsan válik ki Sár­kány Gyula feketében tartott „Párisi leány“-a. A tizenötödik grafikai teremben Komáromi Kacz Endréné gyönyörű aquarell virág-csend­­életképei közt is kiri Kölber Dezső mesteri szín­vázlata, melyet a Palais de Danse freskójához készített és Koszkol Jenő „Apátsági könyvtár Szt. Gotthardon“ című művészies pastellje. Ki­válik itt még Bakoss Tibor „Régi porcellánok“ c. szép aquerellje, Vámossyné Előd Karola női képmása, Berkes Antal „Újpesti piac“ című friss temperavázlata, Wagner Géza pastell-kollek­­ciója, Tichy Kálmán aquarellel festett művész­­ötletei, Garzó Berthold két artisztikus vízfest­­m­énye a budapesti nagy körútról. Igen hatáso­sak Olgyai Viktor temperával festett erdőrész­­letei és Szmrecsányi Pajtás Ödön színes karri­­katúrái a huszáréletből.­­ A fekete-fehérben elsőrangú dolgok Papp Lajos monumentálisan érzett rézkarcai, Barta Ernő művészi rajzváz­lata az eperjesi körmenetről, Angyal Géza kör­­möci rézkarcai, Krón Jenő és Béla rézkarcai, Mátrai Vilmos műlapjai. A tizenhatodik teremben feltűnik Kövér Gyula portraitja édesanyjáról, Gulácsy Lajos misztikus vászna, Juszkó Bélától a „Szent László megmenekülése“ c. történelmi vázlat, Lengyel-Reinfuss Ede „Kuruc vitéz“-e, Kallós Árpád „Magyar menyecské“-je, Miklósi Mutsen­­bacher Ödön „Zöldben“ című vászna, Czencz János „Műcsarnokba, Siligai Ferenc positíven meglátott „Téli hangulat“-a. A tizenhetedik termet ezúttal a magyar építőművészek szövetsége részére engedte át a műcsarnok. Változatos, gazdag kollekció mu­tatja be építészeink utóbbi szereplését, melyről nagyközönségünk eddigelé leginkább csak az ut­cákon jártában vett tudomást, mikor az új épít­kezéseket látta. A Mész közelebbi kapcsolatot keresett és építészeti kollekcióját iparkodott a laikusok számára is élvezhetővé tenni. Bemutatja a szövetség a modern magyar styl teremtőatyjá­­nak, Lechner Ödönnek kecskeméti víztorony­­vázlatait, melyet Rákóczi lovasszobrával kombi­nált össze. Követői közül igen ötletes dolgokkal szerepel Arkay Aladár, aki a kissvábhegyi bírói telep néhány magyaros építkezését, a fasori re­formátus templom tervrajzát, az új nemzeti szín­ház pályatervét és egy mozgófényképszínház belső kiképzésének tervét állította ki, hogy sok­oldalúságát demonstrálja. — Lajta Béla, aki ugyancsak hivatással kultiválja a magyaros stí­lust, a szeretetház és a Vas-utcai felső kereske­delmi iskola magyar díszítéséből ad izleltetőt. Síremlékeivel monumentális érzését hirdeti. — Hikisch Rezső síremlék­-tervei is igen szépek, az Erzsébet-emlék elhelyezésének terve pedig nagy­szabású. —Tőry és Pogány a turini magyar ház fényképeivel idézi vissza emlékünkbe e gyö­nyörű tervük világsikerét, az új Nemzeti színház terveinek bemutatásával is figyelmet kelt. — Se­bestyén Arthur trónnal rajzolt templomvázlatai­val bizonyítja, milyen rendkívül finom érzésű tervező-művész. — Janszky és Szivessy a kecs­keméti művésztelep villáival és a Szt.-lőrinci templom vázlatával szerepelnek. — Vidor Emil különösen a hallok művészi kiképzésében fejt ki magasabbrendű mű­szlést. — Haasz és Málnai kerti feljárójával, — Fóliák Manó harminc év előtt festett gyönyörű építészeti stúdiumaival és a lipótvárosi kaszinó pályatervével, — ifj. Gye­­nes és Vajda a nagybecskereki uj városháza ter­vével, — Bauer és Guttmann finom intérieurjei­­vel kelt feltűnést. Vágó József magyaros törek­véseit és ötleteit az orsz. csendőrségi iskola és laktanya tervvázlatain élvezhetjük. Igen artisztikusak Derre Endre krakói építészeti stúdiumai, melyek az ősi lengyel ko­ronázó város művészi szépségeit tárják elénk. A tavaszi tárlat katalógusa majdnem 800 műtárgyat sorol fel. Ilyen statisztikai gazdaságot talán az ös­­­szes városligeti fák rügyein sem lehet meg­állapítani. Kézdi-Kovács László. * * * Az Országos Magyar Képzőművészeti Tár­sulat tavaszi tárlatát kedden délelőtt tekintik meg az állam, a székesfőváros művészeti bizottságai és más hivatalos művészeti bizottságok. Ünnepé­lyesen a tárlatot kedden délután 5 órakor Jan- Icovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitja meg. A vernissageon a meghívott vendégek meghívóikkal, a Társulat tagjai nevükre szóló tagsági jegyeikkel és a nagyközönség kétkoronás belépődíjjal vehet részt. A tárlat március 19-étől, szerdától kezdve bezárólag május elsejéig na­ponta 9—5-ig van nyitva és arra a belépődíj egy korona. Vasárnap és ünnepnapokon délután 1—5 óráig harminc fillér, amikor a ruhatári díj ösz­­szesen tíz fillér. Az első hangverseny húsvét után, március 27-én lesz. * (Gróf Pálffy János művészi adománya.) Az orsz. magyar szépművészeti múzeum hétfőn mu­tatta be azt a milliókat érő képgyűjteményt, me­lyet gróf Pálffy János, az 1907-ben elhunyt nemes lelkű magyar főúr, hagyományozott nemzetének. E fejedelmi adomány a gróf budapesti, pozsonyi és bécsi palotáiból és bazini várkastélyából gyűlt ösz­­sze s a szépművészeti muzeum hat termét tölti meg. Dr Térey Gábor, a muzeum kitűnő ízlésű igazgatója, rendezte el ezt a gyönyörű adományt, azzal a szeretetteljes gondossággal, mely a művész­­lelkű főúr emlékét méltán megilleti. Ahol szüksé­ges volt, művészies és stílszerű kereteket is készí­tettek a Beer József által kitűnően restaurált ké­pekhez. A múzeumba besorozott adomány 179 mű­tárgyból áll, melyek a XIV-ik századbeli firenzei iskolától a múlt századig terjedő időt ölelik föl. Gyönyörű régi olasz és flamand képek váltakoznak a francia barbizoni mesterek és újabb német mű­vésznagyságok műveivel. Remek darabja a kollek­ciónak Boltraffio, a lombard iskola nagymesteré­nek egy­­ leghíresebb műve, a „Lodi-i Madonna", mely a hagyaték gyöngye. Az olaszok közül kiválik még Francesco Francia néhány szép Madonna ké­pe, különösen a „Szent család", — Antonio Viva­­rini trónoló Madonnája, — Crivelli „Mária a gyer­mekkel“ című remeke. — Petrus Christus pompás Mária-képe, Boccacio Boccacino „Jézus imádása“, Bergognone Szent Rókus­a, Tiziano, Veronese, Tintoretto remek képmásai. A régi hollandusok és németek közül Lucas Cranach gyönyörű alkotása: „Mária a gyermeket szoptatja“, — Beke (Van Cleve) remeke: „Mária vörösbort ad a gyermek­nek“, — Van Dyck kettős portraitja, Eeckhout ó-testamentumi jelenete, Van der Heist de Wildt képmása, Keyser „Sétalovaglás“-a, Van Mieris „Hölgy tengen­cével“ című alkotása, Jan Ochter­­velt hollandi családja, Van Ostade néhány pom­pás parasztképe, Jan Steen Cocotte-je, a két Ruys­­dael, Van Goijen és Koninck tájképe­, Pieter Claess csendélete, — a legszebbek. A modern iskolát Dau­bigny három remek tájképe, kü­­önösen a „Hold­kelte“, —­ Troyon gyönyörű „Tehénpásztor-a, Is­raeli egyik 1866-ból való genreképe, Z,ügel régi mo­dorú „Borjúetetés“-e, Lenbach, a híres portré­t­­festőnek 1860-ban festett, „A Titus diadalkapu Rómában“ című mesteri vászna, — Mauve remek tehenes képe, az amerikai Dana csodaszép tenger­vize, — Couture gyönyörű „Madárfogás“-a, Ste­vens, Blaas, Mathias Schmid több szép genreképe és Piloty hatalmas történelmi vászna (Nero föl­égeti Rómát) — képviseli. Ott látjuk a nemeslelkü adományozónak, gróf Pálay Jánosnak, diszmagya­­ros portraitját is, melyet Brozik mester eredetijéről Balló másolt le, — s amelyről a gróf finom lelkü­­lete árad le. * (összeszurkált képek.) A Műcsarnok tava­szi tárlatának anyagát hétfőn mutattál­ be a sajtó­nak. Ugyanekkor megjelent odakünn Berkes Antal tájképfestő is, aki afelett való felháborodásában, hogy három képe az oszlopcsarnokban függ, képeit a___________ ______________________7 összeszurkálta. Megjegyezzük, hogy az itt kiakasz­tott képek előbb a Műcsarnok tizenhatodik termébe voltak besorozva, de azután hivatalos óhajra füg­gesztettek ki a szobrok csarnokába. Berkes képeit túlnyomó részben refu­zálta a jury­s azzal, hogy az összeszurkált, rendkívül gyönge képeit mégis ki­­akasztotta, csak módot akart nyújtani arra, hogy e műveit is eladhassa. A jury jószándékát azonban a felháborodott művész félremagyarázta. Színház és zene. * (Népopera.) Slezák visszatért a dollárok hazájából, hol ezidén is Carusoval rivalizált, hazatért Európába, egyenesen mihozzánk jött­ Budapestre és hétfőn a Népoperában kezdte meg tavaszi európai vendégszereplését. Ezúttal Mau­­ricot énekelte a Trubadúrban; egyike ez azok­nak a szerepeknek, amelyeket Slezák Röszkénél tanult, illetőleg áttanult az olasz staggione szá­mára s amelyet ő nemcsak olasz szöveggel, de olasz modorban is énekel. Épen azért ma is a strettával aratta a legzajosabb sikert, percekig tomboló tapsviharral késztették a művészt az ismétlésre és az újrázás talán még viharosabb tetszést keltett. De a többi jelenés után is sok­szor szólították függöny elé Slezákot, aki ma ismét beigazolta, hogy a legjelesebb hőstenorok egyike. De bőven kijutott a tapsból a hazai sze­replőknek is, főleg Jávor Mária édeshangú, mű­vészi ízlésű Leonórájának és Gábor erőteljes Lunájának. — Kevésbbé tetszett az Azucena szerepében vendégszereplő Langendorf Frida nevű berlini énekesnő, kissé korán született és kissé későn jött hozzánk, mélyebb benyomást nem tudott kelteni. * (Műsorváltozás az operaházban.) A m. kir. operaházban holnap, kedden, a Prometheus bal­let nagy technikai előkészületei miatt nem lesz előadás. A keddre hirdetett Bolygó hollandit tehát elhalasztották. * (Bródy, Molnár, Biró.) A Magyar színház két húsvéti ünnepnapjának szűk kerete hozza egymás mellé ezt a három előkelő nevet. Bródy Sándor három egyfelvonásosa, a Bethlen Gá­borról, Nagy Lajosról és Rembrandtról szóló há­rom kis remekmű, az ünnep első napján, vasárnap este kerül színre. Az ünnep és az újdonságok friss vonzóereje kétszeres érdeklődést kelt a két­ségkívül táblás este iránt. Húsvét hétfőjén este Molnár Ferenc külföldjáró Farkasa jut egygyel közelebb az első százas jubileumhoz, amely még ebben a szezonban meglesz. A délutáni előadá­sok nemkülönben érdekesek. Vasárnap délután először játsszák, mérsékelt helyárakkal Bíró Lajos legutóbbi sikerét, a Tavaszi ünnepet. Hét­főn délután pedig a gyermekvilágnak szerez nagy örömet a Magyar Színház A kis lorddal, amelynek címszerepét most is Fényes Annuska játssza. * (Hírek a magyar királyi operaházból.) Klasszikus előadások az operaházban. Az ope­raház szerdán, e hó 19-én, fejezi be klasszikus előadásait Glucknak pásztorjátékával, „Május királynőjé“-vel és Beethoven nagyszabású hal­létjével, a „Prometheus“-sal, amelynek előadá­sán Gregor, a wieni operaház igazgatója is je­len lesz. A ciklus rendkívüli sikere folytán az operaház már húsvét hétfőjén megkezdi az egész sorozat ismétlését s már a második ciklusra is páratlan érdeklődés nyilvánul meg a közönség körében. Húsvét hétfőjén „Május királynőjé“-t és „Prometheus“-t adják, kedden, március 25-én, a „Varázsfuvolá“-t ismétlik meg, csütörtökön, március 27-én, pedig a „Szöktetés a szerályból“ című vígoperát, ugyanazokkal a szereplőkkel, akik Mozart e remekét a bemutató előadáson oly ritka diadalra vitték. A három előadásra együt­tesen váltott jegyek után elővételi díj nincsen. * (Müncheniek vendégjátéka.) Szerdán lép fel másodszor a Faust címszerepében Slezák Leó, míg csütörtökön a Figaro lakodalmával kezdi meg vendégjátékát a müncheni udvari opera együttese. Szombaton a Don Juant adja elő a müncheni opera együttese. Mindkét elő­adás 7 órakor kezdődik s a zenekart Walter Bru­no vezényli. * (A Király­színház húsvétja.) Hétfőtől hét­főig, a nagyhéten, kilencszer kerül szinre a Ki­­rályszínház idei ünneplő darabja, a Cigány­prímás. Minden este a példátlan sikerű Kálmán­­operettet­ játsszák ugyanis, de ezenfelül a két húsvéti ünnepen, vasárnap és hétfőn, az esti elő­adásokon kívül délutánra is a Cigányprímást

Next