Pesti Hírlap, 1913. április (35. évfolyam, 77-102. szám)
1913-04-01 / 77. szám
4 PESTI HÍRLAP_______________ 1913. április 1., kedd ........ - ■ - —-- ■ - ■■■----— -_, valami túlságos erős biztatásra, ha visszavonulásunk ideje elkövetkezik. A legkisebb jel is elég lesz, hogy megértessék velünk ezt a lépést, amely reám nézve különösen a megszabadulás aktusa lenne. — Andrássy nekünk szemünkre veti, hogy az ellenzék távollétében alkottunk meg fontos törvényeket. Andrássy tagja volt a koalíciós kormánynak, mely éveken át, minden rendű ellenzék nélkül működtette a törvényhozást. Igaz, hogy nem zárta ki az ellenzéket az ülésekből, kordonnal sem tartotta távol, hanem ennél sokkal nyersebb dolgot művelt. Mindenkit, aki nem volt velük egy véleményen, egyszerűen hazaárulónak bélyegezték és az utca csőcselékét uszították a más véleményűek terrorizálására,ők a maguk kordonját mindjárt a választási urnánál állították fel és azokat, akik velük szemben ellenzéket alkothattak volna, be sem eresztették a parlamentbe. Az ellenzék távollétében végzett a koalíció olyan törvényhozási munkát, amelynek jelentősége a mienkkel vetekedik. Ellenzék nélkül csinálta meg Ausztriával a kiegyezést, ellenzék nélkül emelte fel a quótát. Bosznia annexiója alkalmával a milliók százait adta ki ellenzék nélkül és a delegáció megkerülésével. És végül amikor a saját soraiban mutatkozott némi önállóságra való hajlam, ugyancsak ellenzék nélkül csinálta meg a házszabályrevíziót. — Volt valaha a világon kíméletlenebb pártabszolutizmus, mint a koalícióé? Koalíciós miniszterek összedugták a fejüket és a koalíció pártjai között felosztották az országot. A pártvezérek átvették a kiosztott kontingenst és ezen az alapon egyszerűen kinevelték a képviselőket. Azt a jelöltet, aki a pártvezető levelével érkezett a kerületbe, muszáj volt megválasztani. Ha egy ellenjelölt mert mutatkozni, ráuszították a csőcseléket és a hazaárulónak el kellett tűnni a kerületből. Ezek az urak most azzal hencegnek, hogy nem volt pártkasszájuk. Ám ha a képviselőket kinevezik, ahelyett, hogy megválaszszák, akkor igazán nincs szükség pártkasszára. Csakhogy ez sokkal rosszabb formája a korrupciónak, mint amilyet most a mi rovásunkra írnak. — Gróf Andrássy ismét nagyon kiterjeszkedett a Désy-perre. Ő nem elégszik meg azzal, hogy én a rágalmak szerzőit a bíróság elé idéztem. De mondja meg minden igazságosan gondolkodó ember, tehet-e valaki, akit ilyen rágalmakkal illetnek, becsületének védelmében többet, mint hogy aláveti magát a független bírói ítéletnek? Andrássy nekitámad az ítéletnek, mert a bizonyítási eljárás nem az ő kedve szerint történt Ám ha a törvényszék, amelynek elhatározásaira törvény szerint senki sem gyakorolhat befolyást, úgy találta, hogy a bizonyítást csak bizonyos korlátok között lehet megengedni, lehet ezért engem felelőssé tenni? Honnan tudja azt gróf Andrássy, hogy a felebbviteli bíróságok nem fogják szélesebb körben elrendelni a bizonyítást? Amíg ez a per függőben van, csak a bírákat illeti a szó.* mondható. Konkrét békepontokat a kérdés jelen stádiumában teljesen céltalan dolog volna megállapítani. Meggyőződése, hogy a béke iránti komoly kísérletnek sikerülnie kell, onnan ered, hogy minden pártban vannak komoly, elfogulatlan és vezetéshez hivatott egyének és faktorok, akik a békét komolyan akarják. Küldjön ki a többség tíz-tizenkét és az ellenzék tíz-tizenkét mandatáriust, ha lehet, nem épen a legexponáltabbakat és a kölcsönös megértés sikerülni fog. Kossuth válasza Lukácsnak. Kossuth Ferenc nyilakozatban válaszol Lukács László kijelentéseire. — Az az állítás, — mondja — hogy a koalíció ép úgy ellenzék nélkül alkotott törvényeket és végezte törvényhozói feladatát, mint a mostani munkapárt, beleütközik abba a ténybe, hogy akkor alig volt ellenzék, most pedig van, s az akkori igen törpe ellenzéket tűrte az óriási többség, most pedig az igen nagy ellenzéket fegyveres karhatalommal kidobáltatta a többség. A házszabálymódosítás példája is rettenetesen sántít: a koalíciós időhöz kötött módosításból ki voltak véve a közös ügyekre vonatkozó törvényhozási intézkedések, a nemzet védekezésének lehetősége tehát a legteljesebb mérvben fenn volt tartva. — Lukács nagyon rosszul tudja, hogy miképen történtek a választások abban a korszakban, az akkori utca nem volt a koalíció mellett, sőt ellene volt. Nem felel meg a tényállásnak az sem, hogy a vezérek úgyszólván kinevezték a képviselőket, mert mindössze az történt, hogykoalícióról lévén szó), közösen kellett megállapítani a közös értesülés alapján, hogy melyik kerületben melyik párt van többségben s az illető kerületben a többségben levő párthoz tartozó jelöltet ajánlotta a koalíció vezetősége az ottani választóknak.• Návay a parlamenti békéről Návay Lajos titkos tanácsos cikket írt a parlamenti békéről; azt fejtegeti, hogy az az éles ellentét, amely a politikusokat egymástól elválasztja, nem talál visszhangra a társadalom szélesebb rétegeiben, hanem igenis az az óhaj, hogy a normális állapotok mielőbb visszatérjenek, napról-napra erősbödik és általánosnak * Az ujoncjutalók fölemelése. A bécsi Zeit jól értesült helyről közli, hogy az ujonclétszám jelentős fölemelése már minden részletben meg van állapítva. A hadügyminisztériumban a létszámfelemelést még a nyári szünet előtt akarják elintéztetni a parlamentek által. Lukács miniszterelnök kihallgatása is e kérdéssel áll összefüggésben. Az újonclétszámot valószínűleg évi 25 ezer fővel emelik, mert a békelétszámot 25 ezer emberrel akarják emelni. A kérdéssel, amelyet a katonai körök már letárgyaltak, most foglalkozik a közös pénzügyminisztérium, hogy a megfelelő fedezetről gondos kodjék. A magyar ágyúgyárat Győrött állítják fel. Győrből jelentik: Teleszky János pénzügyminiszter arról értesítette a várost, hogy a magyar ágyúgyárat Győrött szándékozik felállítani és hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot a legközelebb összeülő képviselőház napirendjére fogja kitűzni. A polgármester sürgősen közgyűlésre hívta össze a törvényhatóságot és örömmel jelentette a kormány elhatározását. A köztörvényhatóság elismerte a kormánynak a város iránt tanúsított jóindulatát s elhatározta, hogy az ágyúgyár céljaira 20 katasztrális hold ingyenterületet bocsát a kincstár rendelkezésére és további 30 katasztrális hold területre opciót biztosít. A gyár telepéhez szükséges vízvezetéki és világítási célokra, valamint a gyárhoz vezető utak felszerelésére 120.000 koronát irányzott elő. Az ágyúgyár mintegy 5000 munkást fog foglalkoztatni. A köztörvényhatóság ezután elhatározta, hogy Győr város küldöttséget meneszt úgy Lukács László miniszterelnökhöz, mint Teleszky János pénzügyminiszterhez, hogy a jóindulatot megköszönje. « A Désy—Lukács-per a táblán. A Désy—Lukács-per tudvalévően felebbezés folytán a királyi Ítélőtábla elé kerül, amelynek második büntető tanácsa még ezen a héten tárgyalni fogja az ügyet. Április harmadikára, csütörtökre, tűzték ki a tárgyalás napját, amit az ítélőtábla következő hihetménye ad tudtul: Jegyzéke: Balanyi Imre kir. ítélőtáblás bíró által a budapesti királyi Ítélőtábla második büntető tanácsa előtt 1913. április 3-ára előkészített ügyeknek: folyószám 1. Iktatókönyvi szám és keret: 2391/1913. B. Tárgy: Hivatalból üldözendő nyilvános rágalmazás vétségével vádolt Désy Zoltán elleni bűnügy. A második büntető tanács elnöke dr Ráth Zsigmond, előadó birája Balanyi Imre. A tanács harmadik szavazó biráját a tárgyalás előtt fogja kijelölni az elnök. A tárgyaláson nincs felszólalási joga sem a vádnak, sem a védelemnek. Désy Zoltán védőjét, Vázsonyi Vilmost, aki ezidőszerint külföldön tartózkodik, táviratilag hazahívták; dr Gonda Henrik, a másik védő, a főtárgyalás után letette tisztét. * Borsod megye jegyzői az államosítás ellen. A borsodvármegyei jegyzőegyesület szombaton délelőtt tartotta éves közgyűlését Miskolcon Morvay János elnöklete alatt. Az egyesület tagjai a gyűlés megnyitása előtt testületileg keresték fel Bónis Bertalant, a megye új alispánját, akit Morvay János elnök üdvözölt. A jegyzők közgyűlése foglalkozott a kormánynak a jegyzők államosítását célzó törekvésével, melyet valamennyi felszólaló a legerélyesebben elítélt. A jegyzőegyesület tiltakozott a kormány államosítási terve ellen és tiltakozását megfelelő formában a kormány elé juttatja. A szabolcs megyei bizalmatlanság utóhangjai. Szabolcs vármegye szombati közgyűlése, mint jelentettük, bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. Egyes kormánypárti újságok azt írták, hogy a bizalmatlansági indítványt csak azért fogadták el, mert az ellenzéki bizottsági tagok, élükön Mezőssy Béla orsz. képviselővel, pucscsot rendeztek és megállapodás ellenére váratlanul terjesztették elő az állandó választmány javaslatának pótlásául azt az indítványt, hogy kívánják a kormány mielőbb való távozását. Ezzel szemben illetékes helyről kijelentik, hogy az állandó választmány ülésén az ellenzéki és munkapárti tagok közt semmi paktum nem jött létre. Mezőssy Béla indítványához, amely egyáltalán nem volt váratlan, a munkapártiak is egyhangúlag hozzájárultak s a közgyűlés után a munkapárt egyik vezető tagja a helyi pártlapban beismerte, hogy a közgyűlésen nem puccs történt, hanem formális vereséget szenvedtek, ami a munkapárt számbeli gyengeségének, valamint szervezetlenségének az eredménye. Mezőssy Béla a következő sorok közlésére kérte fel lapunkat: — A kormánynak, úgy látszik, mégsem esnek jól a vármegyék bizalmatlansági szavazatai. És ahelyett, hogy őszintén bevallaná a közhangulat reá nézve kedvezőtlen alakulását, bűnbakot keres, Zemplénben az alispán volt a hibás, Szabolcsban én csináltam a pucscsot. De hiszen mi már másodszor szavazunk bizalmatlanságot a Lukácskormánynak? Szégyelném magamat, ha ez Szabolcsban máskép lenne. Határozottan vissza kell utasítanom azonban egyes kormánypárti lapok azon állítását, mintha én a törvényhatóság határozatát bármiféle munkapárti egyénnel előre megbeszéltem volna és valamely szövegben megállapodtunk volna. Ebből a meséből egy szó sem igaz. Az állandó választmány erős hangú javaslatát az én pótlásom még élesebbé tett. Ez igaz. De hogy szólási és indítványozási jogommal mikor és hogyan éljek, ez az én magánügyem, amelyhez senkinek semmi köze. * Távozó főispánok. A közeli napokban több változás lesz a főispáni karban. Meczner Gyula, Zemplén vármegye főispánja, a legutóbbi vármegyei közgyűlés bizalmatlansági határozatából levonja a konzequenciákat és beadja a lemondását. Ugyancsak otthagyja a főispáni széket gróf Vay Tibor, Szabolcsvármegye főispánja, az ellenzéki Vay Gábor testvére, aki Szabolcs vármegye szombati közgyűlésén már nem is vett részt. Gróf Wilczek Frigyes hontmegyei főispán szintén a távozásra készülő főispánok között van. Hir szerint az utódja is ki van szemelve báró Nyáry Alfonz országgyűlési képviselő személyében. A kormány a zempléni és szabolcsi főispáni székeket egyelőre nem tölti be.* * A kassai ügyvédi kamara a kormány ellen. A kassai ügyvédi kamara vasárnap tartotta dr Stekker Károly elnöklésével évi közgyűlését, amelyen a kassai ügyvédség egyhangú határozattal állást foglalt a mai kormány és kormányzati rendszer ellen. Dr Klein Fülöp kamarai titkár terjesztette elő az évi jelentést, amely erős kritikát gyakorol a parlament működése fölött. Határozati javaslatot terjesztett elő, hogy felírnak az igazságügyi miniszterhez és a feliratban rámutatnak arra, hogy bár az igazságügyi miniszter elődje jogosulatlannak minősítette előbbi ilyen lépésüket, nem hallgathatják el azt, hogy az a mód, amelylyel a parlamentben törvényeket hoztak, nem alkalmas arra, hogy az annyira szükséges törvénytiszteletet a népben ébren tartsa. A határozatot egyhangúlag fogadta el a kamara; a munkapártiak olyan kevesen voltak, hogy nem is provokáltak szavazást.