Pesti Hírlap, 1913. április (35. évfolyam, 77-102. szám)

1913-04-16 / 90. szám

36_________________ Rendezőbizottságot választottak, amelyekben a tár­sadalom minden rétege képviselve van. Payerle főkapitány ismertette ezután a két napra terjedő, felolvasással, hangversenynyel, nép­ünneppel és sporteseményekkel tarkított nagysza­bású programmot, amelynél fogva a repülőverseny országos érdeklődésre tart számot. A jelenlevő közönség örömmel hozzájárult az előterjesztésekhez és előreláthatóan olyan agitációt fog kifejteni, hogy a siker előre biztosítottnak lát­szik. » Képzőművészet. A Nemzeti Szalon tavaszi tárlata. A Nemzeti Szalon ez idei tavaszi tárlatának Horvai János szoborkollekciója ad különös jelen­tőséget. Horvai tudvalevőleg a budapesti Kossuth­­szobor alkotója s a vidéki Kossuth-szobrok közül is több kiváló szobormű növeli az ő dicsőségét. Most a Nemzeti Szalon nagytermében izleltetőt ad egész munkásságának legjavából. Gyönyörködhetünk a fővárosnak szánt Kossuth-szobor néhány mesteri csoportjában, a családjától búcsúzó honvéd és a haldokló honvéd remekül megkomponált és meg­mintázott csoportozatában. A Kossuth-szobor váz­latos főalakját is bemutatja a mester. Horvai mes­terművei közül ott láthatjuk a Genfben pályadíjat nyert Kálvin-szobor vázlatát, eredeti és újabb for­májában s a pécsi Zsolnay-szobor sikerült főalak­ját. Monumentális felfogásával s kitűnő modellh­­­ozásával tűnik fel a Rákosi-család síremlékére szánt térdeplő férfialak. Mesésen finom a körtefába faragott Éva s Székács Aladár csellózó alakja, meglepően szép a tölgyfából faragott portrait is, mely egyúttal út­­mutatás arra nézve is, hogy a tölgyfa anyagja is kitűnően beválik a szoborképmásoknál. Horvai kollekciójával együtt még ötszáz fest­mény és szobormű került bemutatásra a szalon újonan átalakított termeiben. Ez az új keret fo­kozza a tárlat friss hatását. Különösen szépek Ka­tona Nándor tátrai tájképei, melyek ragyogó pa­­stellszíneikkel szinte izzóan színesek. A tárlat nagy anyagából kiválik még Endrey Sándornak feleségé­ről festett kitűnő portraitja, Whistleresen finom szürkéivel és nagyszerű jellemzésével. Erőteljes férfiarcképet küldött Glatter Ármin is, Háry Gyu­la „Kigyó-tér“ című régebbi stúdiuma pedig a mes­ter legszebb vázlatai közül való. Bosznay István­tól „Németújvár“ és Sztrecsnó­vára két pompás vázlatát látjuk, Glatz Oszkárt a „Bonó palóc asz­­szony“ című képe, Pentelei Molnár Jánost a fe­hér porcellános­ csendélete, Zemplényi Tivadart két adriai vázlata szépen képviseli. Góth Móric brüg­­gei vázlata,Gergely Imre „Fiumeije, Demeczkyné Wolff Irma két remek virág-aquarellje, Egér Ber­ta Ede virágképei, Frecskay Endre friss pastelljei, Englerth Emil két csendéletkéne, Kiss D Dezső elő­kelően beállított női képmása, Feszty Árpádné szép , női aktja, Gulácsy Lajos bizarr kompozíciói, Ger­sten Károly afrikai tája, Garzó Bernhold nagykörúti részlete, Beődi Balogh Gábor „Forradalom“ című mozgalmas vázlata,Gserna Rezső portraitja, Treyer Arthur kutya-macska képe, Józsa Károly néhány poetikus feje, Komáromi-Racz Endréné mesteri aquarelljei, Andaházi Basnya Béla üde tájképei, Krón Béla rézbekarcolt fővárosi motívumai, Ke­mény Nándor művészies aktja, Koszkol Jenő szép csendélete és esztergomi látképe, Litkei Antal „Kézimunkázó nők“ című pasteilje, Márton Ferenc művészi Chambre-separée tanulmányai, Lovaghy Dénes sportalakjai, Balázs Vera finom leány­ alak­ja, Besnyő Béla „Téli zivatar“-a, Várady Gyula tájstádiumai, Undi Mariska gellérthegyi vázlatai, Bér Dezső fővárosi rajzai, Sándor Béla balatoni zi­vatara, Légrády Andor budapesti látképe, Senyei József ceruza vázlatai, Uferbach Jenő „Bürdőző“­­ja, Porter Paula és Bencze Margit „Csendéletbe, Berkes Antal városképei, Ferenczy József mezőkö­vesdi vázlatai még a feltűnőbb dolgok. A szobrá­szok közül Damkó József szép képmásai, Homonnai Jenő „Krisztusa“, Szamosi Soós Vilmos szobrai és plakettjei említendők. Magyaros párnákat állított ki Balog Irén, aki Lesznay Anna nevét fogja el­homályosítani ízléses munkáival. tk. k. L) * (A tavaszi tárlat díjainak nyertesei.) Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat mű­csarnoki tavaszi tárlatán résztvevő művészek szá­mára kitűzött Társulati-, Forster-féle Vaszary-, Wahrmann- és Harkányi-díj pályabírósága, báró Forster Gyula v. b. t. tanácsos elnöklésével kedden tartotta meg ítélkező ülését. Az elnökön kívül tag­jai voltak a pályabíróságnak a művészek közül: Benczúr Gyula, Endre­y Sándor, Olgyay Viktor, Révész Imre és Szinyei Merse Pál festők és Tóth István szobrász; a nemművészek közül: dr Szmre­­csányi Miklós miniszteri tanácsos, a művészeti ügyosztály volt főnöke és dr Zboray Miklós orsz. képviselő. A jegyzői tisztet dr Ambrozovics titkár töltötte be. A pályabiróság, amelynek tagjai külön­­külön már alaposan tanulmányozták a tárlaton szereplő műveket, legelsőbben együttesen nézte vé­gig a tárlatot s ezután visszavonult és a dijak ki­adása fölött titkos szavazással döntött. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társu­lat négyezer koronás nagy­díját egyhangúlag Szlá­­nyi Lajos nyerte el, 36 katalógus szám alatt kiállí­tott „Napnyugta a hegyek közt“ című művével. A kitüntetett művész, aki a szolnoki művésztelep egyik alapítója és azóta a legizmosabb magyar táj­képfestők egyike, Székely Bertalannak, majd Lotz Károlynál, volt a tanítványa a mesteriskolán s az­után hosszasan tanult a külföldi akadémiákon is. Egész fiatalon, huszonkilenc éves korában, 1898- ban a Műcsarnokban elnyerte egy szolnoki képé­vel az Esterházy-féle aquarell dijat és egy évre rá, 1899-ben ugyancsak egy szolnoki képét az állami művészeti kis aranyéremmel tüntették ki. Több kitüntetésben részesült a külföldi kiállításokon és három évig élvezte néhai gróf Andrássy Dénes négyezerkétszáz koronás ösztöndíját. A király és az állam több képét vette meg. Báró Forster Gyula valóságos belső titkos tanácsosnak a Vaszary Kolos bíboros, volt herceg­prímás nevére alapított háromezerkétszáz koronás díját a pályabíróság nem találta kiadhatónak, mert a tárlatra a pályázati feltételeknek minden tekin­tetben megfelelő művet nem talált. A hatszáz koronás Wahrmann-féle díjat Vi­­dovszky Béla, a szolnoki művésztelep fiatal, tehet­séges tagja, kapta meg, 352 katalógus szám alatt kiállított „Vacsora után“ című olajfestményére. A kitüntetett művész a budapesti képzőművészeti főiskolán végezte tanulmányait s ezután állami ösztöndíjjal Parisban képezte tovább magát művé­szetében. A műcsarnoki tárlatoknak évek óta szor­galmas kiállítója és komoly, qualitásos képeivel egyaránt felkeltette úgy a művészek, mint a közön­ség figyelmét. Harkányi Frigyes belső titkos tanácsosnak a Műcsarnokban először kiállító művészek számára alapított négyszázötven koronás díját a rengeteg pályázó közül Papp Lajos grafikusművész nyerte el, 574. katalógus szám alatt kiállított „Pilótázás‘‘ című rézkarcával. Papp Lajos a képzőművészeti fő­iskolán szerzett magának rajztanári oklevelet, a jelenleg a stuttgarti művészeti főiskolán tanul. A tárlaton hat rézkarca van kiállítva, amelyek na­gyon emlékeztetnek a világhírű angol mesternek, Brangwynnek a rézkarcaira, oly erőteljes és bril­­iiáns technikával vannak megcsinálva. * (Iparművészek lakomája.) A Magyar Ipar­művészeti Társulat választmánya legutóbbi ülésén elhatározta, hogy Zsolnay Miklós választmányi tag­nak főrendiházi taggá történt kinevezése alkalmá­ból lakomát rendez. A lakoma április 16-án, szer­dán este nyolc órakor lesz az Országos Kaszinó különtermében. Az Iparművészeti Társulat vezető­sége az ünnepségre meghívta a fővárosi művé­szeti és iparművészeti egyesületeket. * (Nagy hangverseny a Műcsarnok tavaszi tárlatán.) A városligeti Műcsarnokban, a nagy ta­vaszi tárlaton csütörtökön, 17-én, nagyszabású hangverseny lesz, amelyen Backó István vezetésé­vel a honvédzenekar az alábbi gazdag, változatos műsort adja elő: 1. Moszkovszky: Beaddil-előjá­ték. 2. Grieg: Két melódia. 3. Szmetapa: Az el­adott menyasszony című opera nyitánya. 4. Bruch: G-moll hegedűverseny zenekarkisérettel 5. Verdi: Fantasia az Aida operából. 6. Kacsóh Pongrác: A Rákóczi dalmű közzenéje. 7. Hubay: a Cremonai hegedűs nyitánya. 8. Sorton: Ching-ring japán intermezzo. 9. Massenet Scene Pittoresques: 1. Marche. 2. Air de balett. 3. Angelus. 4. Fête Bo­heme. 10. Strass Egyiptomi induló. A kiállítás este 7 órakor nyilik meg, a hangverseny fél nyolc­tól tizenegyig tart s arra az egy koro­nás pénztári jegyeken kívül az 1913. évi tag- és családtag­jegyek is érvényesek. * (Pályázat plakátra.) Az „Adria“ Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság plakátok és egyéb nyomtatványok útján akarja személy- és áruszállító hajóival fentartott ama hajójárataira felhívni a hazai közönség és a külföld figyelmét, melyek különösen a Földközi-tenger nyugati me­dencéjének európai és afrikai, nemkülönben Ma­rokkó atlanti partjait a Kanári- és Madeira-szige­teket érintik és az Országos Magyar Iparművészeti Társulatot kérte fel, hogy alkalmas tervezetekre általános, nyilvános pályázatot hirdessen. A pályázat feltételeinek és a jogos művészi igényeknek mindenben megfelelő legkiválóbb pálya­művek díjazására az Adria R.-T. három díjat tűz ki és pedig: I. dij 800 korona; II. dij 500 korona; III. dij 200 korona. E mellett föntartja magának a jogot, hogy a dijak kiadása esetén a pályázó mű­vek bármelyikét 150—150 koronáért megvásárol­hassa. Bővebb felvilágosítással az Iparművészeti Társulat (Üllői­ út 33) szolgál. * (A palesztinai iparművészet.) Hírt adtunk róla, hogy a Múlt és Jövő szerkesztősége e hó vé­gén palesztinai iparművészeti kiállítást rendez, a­melyen bemutatásra kerülnek a „Bee ál el“ nevű, híres jeruzsálemi iparművészeti iskola érdekes ke­leti motívumú termékei Ezek a produktumok az utóbbi időben bejárták Európa és Amerika legna­gyobb városait és mindenütt méltó feltűnést kel­tettek. Legutóbb Londonban volt ilyen „Beeales“­­kiállítás amely az angol sajtó és iparművészi szak­körök legnagyobb elismerésével találkozott. A „Becalel“ iparművészeti iskolát Borris Schatz, Ferdinand bolgár királynak udvari szobrásza ala­pította és rövid idő alatt sikerült neki a kérege­téshez szokott jeruzsálemi zsidók között több száz talentumot az új stílusú iparművészeti munkával foglalkoztatni. Különösen a Délarábiából, Jemen­ből kiüldözött fekete zsidók tódulnak az iskolába, akik otthon is a jemeni iparművészet egyedüli képviselői voltak és így a Becsijeiben csak az ízlé­süket kell fejleszteniük. A budapesti kiállítást, a­mint értesülünk, a Könyves Kálmán társaság sza­lonjaiban rendezi a Múlt és Jövő, tehát ugyanott, ahol a Lilien-kiállítást rendezte. * (A székesfőváros népszerűsítése.) Budapest székesfőváros tanácsa a főváros és környékének festői fekvésű részeiről, köztereiről, utcáiról, ne­vezetesebb épületeiről és műemlékeiről képes leve­­lező-lapokat készíttetett, amelyekből most tízezer darabot bocsátott a nemzetközi kereskedelmi ok­tatásügyi kongresszus vezetőségének rendelkezésé­re, hogy a külföldi résztvevőkkel való érintkezés­ben azokat használják és ezzel a főváros népszerű­­sítését a külföldön előmozdítsák. * (A „Steindl Céh“ tisztújító közgyűlése.) A „Steindl Céh“ hazai művészetet pártoló egyesü­let vasárnap tartotta tisztújító közgyűlését Alpár Ignác elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után Hauswirth Ödön titkár előterjesztette a múlt évi jelentést, amely kiemeli, hogy az egyesület a múlt évben 2300 koronát fordított ösztöndíj és jutalom alakjában fiatal művészek támogatására. A jelen­tést, nemkülönben a Steiner Ferenc pé­nztáros ál­tal előterjesztett zárszámadást és költségvetést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. A napi­rend letárgyalása után Alpár Ignác elnök meleg szavakban ünnepelte az egyesület alelnökét, Zsol­­nay Miklóst, főrendiházi taggá történt kinevezése alkalmából. Ez a királyi kitüntetés Zsolnay szemé­lyében a magyar iparos- és művészvilágra is dicső­séget jelent. Zsolnay Miklós m­­­ghatottan köszönte meg az ovációt és maga is konstatálta, hogy e ki­rályi kitüntetéssel Magyarországon az ipar etikai értéke gazdagodott. Az ünnepi aktus után megej­tették a választásokat és a tisztikar a következőleg alakult meg: elnök: Alpár Ignác; alelnökök: Vaj­da Zsigmond, Thék Endre és Zsolnay Miklós; ügyész: dr Koch Lajos; titkár: Hauswirth Ödön; pénztáros: Steiner Ferenc; ellenőr: Seenger Béla; háznagy: Gyömrői M. Manó­ előadók: Gelléri Mór, dr Kovács Dénes, Kunfalvy Nándor, Maróti Géza és Roth Miksa; művészeti és leltári bizott­ság: Doktor Gyula, Faragó Ödön, Herpka Károly, Korb Flóris, Kotál Henrik, Nádler Róbert és Teles Ede; számvizsgálók: Ábel Ignác, Burger Frigyes és Forgó Miklós. Ezenkívül huszonnégy tagú választmány. * (Az Iparművészeti Társulat közgyűlése.) Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat ápri­lis hó 20-án, vasárnap, délelőtt 11 órakor tartja az Iparművészeti Múzeum első emeleti termében huszonnyolcadik évi rendes közgyűlését. Az igaz­gatósági jelentés megemlíti, hogy közállapotaink válsága az egész gazdasági életünk alapjait támadó általános pangás természetesen az iparművészeti termelésen is érezhető nyomokat hagyott. A szük­ségleteknek megszorítása jóval kevesebb munkaal­kalmat juttatott tervezőművészeinknek és műiparo­sainknak, mint más években. A társulat számos pályázatot írt ki a legkülönfélébb iparművészeti feladatok megoldására s ezek a pályázatok mind nagyon szép eredménynyel jártak. A társulat sor­solásán 2500 korona értékű műtárgy került kisor­solásra a tagok között. A tagsági díjnak a múlt évi rendkívüli közgyűlés határozatából keresztül­ _____Pesti Hírlap______ 1913., április 16., szerda.

Next