Pesti Hírlap, 1913. április (35. évfolyam, 77-102. szám)
1913-04-16 / 90. szám
36_________________ Rendezőbizottságot választottak, amelyekben a társadalom minden rétege képviselve van. Payerle főkapitány ismertette ezután a két napra terjedő, felolvasással, hangversenynyel, népünneppel és sporteseményekkel tarkított nagyszabású programmot, amelynél fogva a repülőverseny országos érdeklődésre tart számot. A jelenlevő közönség örömmel hozzájárult az előterjesztésekhez és előreláthatóan olyan agitációt fog kifejteni, hogy a siker előre biztosítottnak látszik. » Képzőművészet. A Nemzeti Szalon tavaszi tárlata. A Nemzeti Szalon ez idei tavaszi tárlatának Horvai János szoborkollekciója ad különös jelentőséget. Horvai tudvalevőleg a budapesti Kossuthszobor alkotója s a vidéki Kossuth-szobrok közül is több kiváló szobormű növeli az ő dicsőségét. Most a Nemzeti Szalon nagytermében izleltetőt ad egész munkásságának legjavából. Gyönyörködhetünk a fővárosnak szánt Kossuth-szobor néhány mesteri csoportjában, a családjától búcsúzó honvéd és a haldokló honvéd remekül megkomponált és megmintázott csoportozatában. A Kossuth-szobor vázlatos főalakját is bemutatja a mester. Horvai mesterművei közül ott láthatjuk a Genfben pályadíjat nyert Kálvin-szobor vázlatát, eredeti és újabb formájában s a pécsi Zsolnay-szobor sikerült főalakját. Monumentális felfogásával s kitűnő modellhozásával tűnik fel a Rákosi-család síremlékére szánt térdeplő férfialak. Mesésen finom a körtefába faragott Éva s Székács Aladár csellózó alakja, meglepően szép a tölgyfából faragott portrait is, mely egyúttal útmutatás arra nézve is, hogy a tölgyfa anyagja is kitűnően beválik a szoborképmásoknál. Horvai kollekciójával együtt még ötszáz festmény és szobormű került bemutatásra a szalon újonan átalakított termeiben. Ez az új keret fokozza a tárlat friss hatását. Különösen szépek Katona Nándor tátrai tájképei, melyek ragyogó pastellszíneikkel szinte izzóan színesek. A tárlat nagy anyagából kiválik még Endrey Sándornak feleségéről festett kitűnő portraitja, Whistleresen finom szürkéivel és nagyszerű jellemzésével. Erőteljes férfiarcképet küldött Glatter Ármin is, Háry Gyula „Kigyó-tér“ című régebbi stúdiuma pedig a mester legszebb vázlatai közül való. Bosznay Istvántól „Németújvár“ és Sztrecsnóvára két pompás vázlatát látjuk, Glatz Oszkárt a „Bonó palóc aszszony“ című képe, Pentelei Molnár Jánost a fehér porcellános csendélete, Zemplényi Tivadart két adriai vázlata szépen képviseli. Góth Móric brüggei vázlata,Gergely Imre „Fiumeije, Demeczkyné Wolff Irma két remek virág-aquarellje, Egér Berta Ede virágképei, Frecskay Endre friss pastelljei, Englerth Emil két csendéletkéne, Kiss D Dezső előkelően beállított női képmása, Feszty Árpádné szép , női aktja, Gulácsy Lajos bizarr kompozíciói, Gersten Károly afrikai tája, Garzó Bernhold nagykörúti részlete, Beődi Balogh Gábor „Forradalom“ című mozgalmas vázlata,Gserna Rezső portraitja, Treyer Arthur kutya-macska képe, Józsa Károly néhány poetikus feje, Komáromi-Racz Endréné mesteri aquarelljei, Andaházi Basnya Béla üde tájképei, Krón Béla rézbekarcolt fővárosi motívumai, Kemény Nándor művészies aktja, Koszkol Jenő szép csendélete és esztergomi látképe, Litkei Antal „Kézimunkázó nők“ című pasteilje, Márton Ferenc művészi Chambre-separée tanulmányai, Lovaghy Dénes sportalakjai, Balázs Vera finom leány alakja, Besnyő Béla „Téli zivatar“-a, Várady Gyula tájstádiumai, Undi Mariska gellérthegyi vázlatai, Bér Dezső fővárosi rajzai, Sándor Béla balatoni zivatara, Légrády Andor budapesti látképe, Senyei József ceruza vázlatai, Uferbach Jenő „Bürdőző“ja, Porter Paula és Bencze Margit „Csendéletbe, Berkes Antal városképei, Ferenczy József mezőkövesdi vázlatai még a feltűnőbb dolgok. A szobrászok közül Damkó József szép képmásai, Homonnai Jenő „Krisztusa“, Szamosi Soós Vilmos szobrai és plakettjei említendők. Magyaros párnákat állított ki Balog Irén, aki Lesznay Anna nevét fogja elhomályosítani ízléses munkáival. tk. k. L) * (A tavaszi tárlat díjainak nyertesei.) Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat műcsarnoki tavaszi tárlatán résztvevő művészek számára kitűzött Társulati-, Forster-féle Vaszary-, Wahrmann- és Harkányi-díj pályabírósága, báró Forster Gyula v. b. t. tanácsos elnöklésével kedden tartotta meg ítélkező ülését. Az elnökön kívül tagjai voltak a pályabíróságnak a művészek közül: Benczúr Gyula, Endrey Sándor, Olgyay Viktor, Révész Imre és Szinyei Merse Pál festők és Tóth István szobrász; a nemművészek közül: dr Szmrecsányi Miklós miniszteri tanácsos, a művészeti ügyosztály volt főnöke és dr Zboray Miklós orsz. képviselő. A jegyzői tisztet dr Ambrozovics titkár töltötte be. A pályabiróság, amelynek tagjai különkülön már alaposan tanulmányozták a tárlaton szereplő műveket, legelsőbben együttesen nézte végig a tárlatot s ezután visszavonult és a dijak kiadása fölött titkos szavazással döntött. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat négyezer koronás nagydíját egyhangúlag Szlányi Lajos nyerte el, 36 katalógus szám alatt kiállított „Napnyugta a hegyek közt“ című művével. A kitüntetett művész, aki a szolnoki művésztelep egyik alapítója és azóta a legizmosabb magyar tájképfestők egyike, Székely Bertalannak, majd Lotz Károlynál, volt a tanítványa a mesteriskolán s azután hosszasan tanult a külföldi akadémiákon is. Egész fiatalon, huszonkilenc éves korában, 1898- ban a Műcsarnokban elnyerte egy szolnoki képével az Esterházy-féle aquarell dijat és egy évre rá, 1899-ben ugyancsak egy szolnoki képét az állami művészeti kis aranyéremmel tüntették ki. Több kitüntetésben részesült a külföldi kiállításokon és három évig élvezte néhai gróf Andrássy Dénes négyezerkétszáz koronás ösztöndíját. A király és az állam több képét vette meg. Báró Forster Gyula valóságos belső titkos tanácsosnak a Vaszary Kolos bíboros, volt hercegprímás nevére alapított háromezerkétszáz koronás díját a pályabíróság nem találta kiadhatónak, mert a tárlatra a pályázati feltételeknek minden tekintetben megfelelő művet nem talált. A hatszáz koronás Wahrmann-féle díjat Vidovszky Béla, a szolnoki művésztelep fiatal, tehetséges tagja, kapta meg, 352 katalógus szám alatt kiállított „Vacsora után“ című olajfestményére. A kitüntetett művész a budapesti képzőművészeti főiskolán végezte tanulmányait s ezután állami ösztöndíjjal Parisban képezte tovább magát művészetében. A műcsarnoki tárlatoknak évek óta szorgalmas kiállítója és komoly, qualitásos képeivel egyaránt felkeltette úgy a művészek, mint a közönség figyelmét. Harkányi Frigyes belső titkos tanácsosnak a Műcsarnokban először kiállító művészek számára alapított négyszázötven koronás díját a rengeteg pályázó közül Papp Lajos grafikusművész nyerte el, 574. katalógus szám alatt kiállított „Pilótázás‘‘ című rézkarcával. Papp Lajos a képzőművészeti főiskolán szerzett magának rajztanári oklevelet, a jelenleg a stuttgarti művészeti főiskolán tanul. A tárlaton hat rézkarca van kiállítva, amelyek nagyon emlékeztetnek a világhírű angol mesternek, Brangwynnek a rézkarcaira, oly erőteljes és briliiáns technikával vannak megcsinálva. * (Iparművészek lakomája.) A Magyar Iparművészeti Társulat választmánya legutóbbi ülésén elhatározta, hogy Zsolnay Miklós választmányi tagnak főrendiházi taggá történt kinevezése alkalmából lakomát rendez. A lakoma április 16-án, szerdán este nyolc órakor lesz az Országos Kaszinó különtermében. Az Iparművészeti Társulat vezetősége az ünnepségre meghívta a fővárosi művészeti és iparművészeti egyesületeket. * (Nagy hangverseny a Műcsarnok tavaszi tárlatán.) A városligeti Műcsarnokban, a nagy tavaszi tárlaton csütörtökön, 17-én, nagyszabású hangverseny lesz, amelyen Backó István vezetésével a honvédzenekar az alábbi gazdag, változatos műsort adja elő: 1. Moszkovszky: Beaddil-előjáték. 2. Grieg: Két melódia. 3. Szmetapa: Az eladott menyasszony című opera nyitánya. 4. Bruch: G-moll hegedűverseny zenekarkisérettel 5. Verdi: Fantasia az Aida operából. 6. Kacsóh Pongrác: A Rákóczi dalmű közzenéje. 7. Hubay: a Cremonai hegedűs nyitánya. 8. Sorton: Ching-ring japán intermezzo. 9. Massenet Scene Pittoresques: 1. Marche. 2. Air de balett. 3. Angelus. 4. Fête Boheme. 10. Strass Egyiptomi induló. A kiállítás este 7 órakor nyilik meg, a hangverseny fél nyolctól tizenegyig tart s arra az egy koronás pénztári jegyeken kívül az 1913. évi tag- és családtagjegyek is érvényesek. * (Pályázat plakátra.) Az „Adria“ Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság plakátok és egyéb nyomtatványok útján akarja személy- és áruszállító hajóival fentartott ama hajójárataira felhívni a hazai közönség és a külföld figyelmét, melyek különösen a Földközi-tenger nyugati medencéjének európai és afrikai, nemkülönben Marokkó atlanti partjait a Kanári- és Madeira-szigeteket érintik és az Országos Magyar Iparművészeti Társulatot kérte fel, hogy alkalmas tervezetekre általános, nyilvános pályázatot hirdessen. A pályázat feltételeinek és a jogos művészi igényeknek mindenben megfelelő legkiválóbb pályaművek díjazására az Adria R.-T. három díjat tűz ki és pedig: I. dij 800 korona; II. dij 500 korona; III. dij 200 korona. E mellett föntartja magának a jogot, hogy a dijak kiadása esetén a pályázó művek bármelyikét 150—150 koronáért megvásárolhassa. Bővebb felvilágosítással az Iparművészeti Társulat (Üllői út 33) szolgál. * (A palesztinai iparművészet.) Hírt adtunk róla, hogy a Múlt és Jövő szerkesztősége e hó végén palesztinai iparművészeti kiállítást rendez, amelyen bemutatásra kerülnek a „Bee ál el“ nevű, híres jeruzsálemi iparművészeti iskola érdekes keleti motívumú termékei Ezek a produktumok az utóbbi időben bejárták Európa és Amerika legnagyobb városait és mindenütt méltó feltűnést keltettek. Legutóbb Londonban volt ilyen „Beeales“kiállítás amely az angol sajtó és iparművészi szakkörök legnagyobb elismerésével találkozott. A „Becalel“ iparművészeti iskolát Borris Schatz, Ferdinand bolgár királynak udvari szobrásza alapította és rövid idő alatt sikerült neki a kéregetéshez szokott jeruzsálemi zsidók között több száz talentumot az új stílusú iparművészeti munkával foglalkoztatni. Különösen a Délarábiából, Jemenből kiüldözött fekete zsidók tódulnak az iskolába, akik otthon is a jemeni iparművészet egyedüli képviselői voltak és így a Becsijeiben csak az ízlésüket kell fejleszteniük. A budapesti kiállítást, amint értesülünk, a Könyves Kálmán társaság szalonjaiban rendezi a Múlt és Jövő, tehát ugyanott, ahol a Lilien-kiállítást rendezte. * (A székesfőváros népszerűsítése.) Budapest székesfőváros tanácsa a főváros és környékének festői fekvésű részeiről, köztereiről, utcáiról, nevezetesebb épületeiről és műemlékeiről képes levelező-lapokat készíttetett, amelyekből most tízezer darabot bocsátott a nemzetközi kereskedelmi oktatásügyi kongresszus vezetőségének rendelkezésére, hogy a külföldi résztvevőkkel való érintkezésben azokat használják és ezzel a főváros népszerűsítését a külföldön előmozdítsák. * (A „Steindl Céh“ tisztújító közgyűlése.) A „Steindl Céh“ hazai művészetet pártoló egyesület vasárnap tartotta tisztújító közgyűlését Alpár Ignác elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után Hauswirth Ödön titkár előterjesztette a múlt évi jelentést, amely kiemeli, hogy az egyesület a múlt évben 2300 koronát fordított ösztöndíj és jutalom alakjában fiatal művészek támogatására. A jelentést, nemkülönben a Steiner Ferenc pénztáros által előterjesztett zárszámadást és költségvetést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. A napirend letárgyalása után Alpár Ignác elnök meleg szavakban ünnepelte az egyesület alelnökét, Zsolnay Miklóst, főrendiházi taggá történt kinevezése alkalmából. Ez a királyi kitüntetés Zsolnay személyében a magyar iparos- és művészvilágra is dicsőséget jelent. Zsolnay Miklós mghatottan köszönte meg az ovációt és maga is konstatálta, hogy e királyi kitüntetéssel Magyarországon az ipar etikai értéke gazdagodott. Az ünnepi aktus után megejtették a választásokat és a tisztikar a következőleg alakult meg: elnök: Alpár Ignác; alelnökök: Vajda Zsigmond, Thék Endre és Zsolnay Miklós; ügyész: dr Koch Lajos; titkár: Hauswirth Ödön; pénztáros: Steiner Ferenc; ellenőr: Seenger Béla; háznagy: Gyömrői M. Manó előadók: Gelléri Mór, dr Kovács Dénes, Kunfalvy Nándor, Maróti Géza és Roth Miksa; művészeti és leltári bizottság: Doktor Gyula, Faragó Ödön, Herpka Károly, Korb Flóris, Kotál Henrik, Nádler Róbert és Teles Ede; számvizsgálók: Ábel Ignác, Burger Frigyes és Forgó Miklós. Ezenkívül huszonnégy tagú választmány. * (Az Iparművészeti Társulat közgyűlése.) Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat április hó 20-án, vasárnap, délelőtt 11 órakor tartja az Iparművészeti Múzeum első emeleti termében huszonnyolcadik évi rendes közgyűlését. Az igazgatósági jelentés megemlíti, hogy közállapotaink válsága az egész gazdasági életünk alapjait támadó általános pangás természetesen az iparművészeti termelésen is érezhető nyomokat hagyott. A szükségleteknek megszorítása jóval kevesebb munkaalkalmat juttatott tervezőművészeinknek és műiparosainknak, mint más években. A társulat számos pályázatot írt ki a legkülönfélébb iparművészeti feladatok megoldására s ezek a pályázatok mind nagyon szép eredménynyel jártak. A társulat sorsolásán 2500 korona értékű műtárgy került kisorsolásra a tagok között. A tagsági díjnak a múlt évi rendkívüli közgyűlés határozatából keresztül _____Pesti Hírlap______ 1913., április 16., szerda.