Pesti Hírlap, 1913. szeptember (35. évfolyam, 219-231. szám)
1913-09-16 / 219. szám
ISIS. szeptember 16., kedd. ______Pesti Hírlap______ szemünk előtt ne szikrázna, ő volt ama nevezetes humorista, aki a Gerő-féle megdöbbentő véres botrány után menten szóhoz jutott és kijelentette, hogy minden Héderváry rosszul jár, ha rebellis. Az ő őse is rosszul járt. A maró szatíra kitűnő volt, ámbár úgy őse a nagy humoristának Héderváry Kont, mint a Ház bármely tagjának. A legutolsó szellemi sziporka Andrássy ellen szól, mondván, hogy a korrupció elleni harcot csak kis kaliberű politikus hirdetheti. Hát bizony, ha nincs valahol korrupció, még a kis kaliberű politikus sem hirdet ilyesmit. Hogy pedig van-e nálunk, azt már eldöntötte a Lukács-per. Ha pedig van korrupció, akkor az ellen pártot alakítani épen annyira komoly és fontos dolog, mint amilyen bizonyos az, hogy a korrupció ellen harcolókról vicceket mondani komolytalan, még akkor is, ha valaki szabadalmazott humoristája a magyar államnak. * Az első pártértekezlet. Az országos alkotmánypárt hétfőn délelőtt tartotta első pártértekezletét, amelyen a párt képviselő és főrendi tagjai vettek részt. A párt tagjai az elnöklésre Darányi Ignác v. k. t. t. orsz. képviselőt kérték fel, aki mindenekelőtt szeretettel és bizalommal üdvözölte gróf Andrássy Gyulát, a párt vezérét. — Szálljon minden új csatában újabb dicsőség reája, — e szavakkal fejezte be üdvözlését. Ezután indítványára a párt tagjai a párt elnökévé gróf Andrássy Gyulát választották meg, alelnökökké pedig gróf Hadik Jánost és Gál Sándort. Jegyzők lettek Nehrebeczky György és Kállay Abul. A párt elhatározta, hogy a további országos szervezés munkájával egy szervezőbizottságot bíz meg. A vasárnapi alakuló értekezlet határozata értelmében a párt az egyesült függetlenségi és negyvennyolcas pártot, valamint az országgyűlési néppártot a következő táviratban üdvözölte. Az országos alkotmánypárt vasárnapi alakuló gyűlésén elhatározta, hogy az ellenzéki pártokat üdvözli. E határozat végrehajtásaként van szerencsénk a következőket közölni. Az országos alkotmánypárt megalakulása alkalmával testvéri üdvözletét küldi a küzdő ellenzéki pártoknak, amelyeknek hazafias munkájában a párt tagjai egyénenként eddig is teljes erővel részt vettek. A párt továbbra is szoros fegyverbarátságban s megértő összeműködéssel kiván veletek együtt dolgozni az alkotmány és a nemzeti szabadság visszaállításán és megerősítésén. Hazafias üdvözlettel gróf Andrássy Gyula elnök, gróf Hadik János, Gál Sándor alelnökök. * Csatlakozás az Andrássy-párthoz. Barcsay Andor, az egyesült függetlenségi párt képviselő tagja, gróf Károlyi Mihályhoz intézett levelében bejelentette, hogy kilép a pártból, mert a gróf Andrássy Gyula vezérlete alatt megalakuló alkotmánypárthoz csatlakozik. A kilépő levélben ezeket mondja: — Kétségtelen, hogy az ellenzék minden egyes tagja elsősorban a jelenlegi tarthatatlan állapotok megváltoztatására kell hogy törekedjék s keresse a kibontakozás módjait. Én is erre törekszem, de a célt mielőbb el akarom érni, nehogy elkéssünk. Erdélyi ember létemre módomban volt közelről megfigyelni az éppen lezajlott balkáni események hatását szűkebb hazámban. Ott közvetlen nagy veszedelmet látok, mely talán területi integritását is fenyegeti. Minthogy a jelenlegi kormány teljesen érzéketlen ezekkel a legújabb veszedelmes szimptómákkal szemben, sőt képes elődei munkáját is feláldozni futólagos kortescélokért, s nincs időnk a tétovázásra. Mindent el kell követni, hogy mielőbb más, megbízható királyi tanácsadók szolgálják az országot. Ezt az égetően sürgős célt vélem szolgálni mostani elhatározásommal, midőn Andrássy pártalakítását közvetlenül támogatom. S ha majd elmúltak a fenyegető felhők hazánk egéről, a most fel nem adott függetlenségi és negyvennyolcas eszmék szolgálatában újult erővel fogok harcolni veletek együtt, egy sorban. A Károlyi Mihály áss Andrássy-pártról. Gróf Károlyi Mihály gróf Andrássy Gyula programrósáról nyilatkozott s többek között ezeket mondta: — Gróf Andrássy Gyula nagyon jelentős lépéssel közeledett a mi programmunkhoz, sőt a közjogi különállástól eltekintve majdnem egészen magáévá tette a mi programmunkat. Örömmel konstatálhatom, hogy az önálló bank és az önálló vámterület kérdésében szükségesnek tartotta az elvi álláspont kiemelését, de legnagyobb örömömre az szolgál, hogy a választójog kérdésében is magáévá tette azt, amit a szövetkezeti ellenzék annak idején memorandumában mint minimumot megállapított. Andrássynak ez az állásfoglalása kétségkívül nagy érdeme Justh Gyulának. Természetesen most még jobban sajnálom, hogy már korábban nem helyezkedett gróf Andrássy Gyula a választói jogban erre az álláspontra, mert akkor már egy fél esztendővel ezelőtt létre, lehetett volna hozni a választójogi blokkot. A választójogi blokk, amely az összes ellenzéki pártokat és a disszidenseket is egy szervezetbe kívánta tömöríteni, akkor épp gróf Andrássy Gyula miatt nem tudott dűlőre jutni, mert gróf Andrássy Gyula akkor nem akarta az ellenzék választójogi álláspontját magáévá tenni. A külpolitikát illetőleg és a katonai kérdésekben a teljes abdikáció tekintetében nem vagyok Andrássy Gyulával egy véleményen. Gróf Andrássy Gyula a hármasszövetséget feltétlen fenn kívánja tartani. E tekintetben nekem más nézetem van és itt külön ki akarom emelni, hogy ez az én egyéni álláspontom: gróf Andrássy Gyula és közöttem a hármas szövetséget illetőleg inkább a szövetség fentartásának feltétlenüs feltételezett formája tekintetében van nézeteltérés. Én a hármas szövetségnek csak feltételesen vagyok híve, t. i. csak addig, amíg ebben a szövetségben a nemzet politikai és gazdasági előnyeit megtalálom. Ami a katonai kérdéseket illeti, őszintén sajnálom, hogy gróf Andrássy Gyula a véderő emelésénél kilátásba helyezett áldozatkészség hangoztatásánál, pure et simple, abdikált minden nemzeti kívánságról. Azt hiszem, hogy a munkapártot kellemetlenül fogja érinteni gróf Andrássy Gyula programmja, mert ez a programra egy percig sem hagyja őket kétségben abban a tekintetben, hogy az Andrássy-párt és az egyesült függetlenségi párt között ennek a programmnak az alapján a kooperáció föltétlenül meglesz a jelenben is, a munkapárti rendszer megbuktatása érdekében, sőt azontúl is .. . - te a hadvezetőségben azt az elhatározást, hogy a parlamenti őrséget mai szervezetében tovább fentartani nem lehet. Amikor az őrség szervezése Bécsben szóba került, nem gondoltak arra, hogy a hadsereg tisztikarának aktív tagjai olyan feladatokat lesznek kénytelenek véghez vinni, mint Gerő Vilmos százados, sőt illetékes magyar részről azzal biztatták a katonai köröket, hogy az őrség tulajdonképeni alkalmazására a parlamentben nem is fog sor kerülni. A Gerő-eset után egymásután hallatszottak tiltakozások katonai részről a tisztek hasonló parlamenti szereplése ellen. Trestyánszky Károly budapesti hadtestparancsnoknál a helyőrség tisztikarának tekintélyes küldöttsége jelent meg és arra kérte, juttassa el illetékes helyre azt a kérésüket, hogy vegyék eleget a tisztikar tekintélyét mélyen aláásó szereplésnek és szüntessék meg a parlamenti őrség katonai szervezetét. Trestyánszky hadtestparancsnok tudomásunk szerint a tisztikar kérését bécsi illetékes helyen kifejezésre juttatta, külön kihallgatáson jelent meg Ferenc Ferdinánd trónörökösnél, akitől ígéretet is kapott arra, hogy a tisztikar kérése teljesülni fog. Az őrség küszöbön álló reformjáról egyébként tudomással bírnak már a munkapárt vezető köreiben is, maga Beödy Pál képviselőházi elnök is értesült arról, hogy az őrség tisztjei nem fognak többé olyan sűrűn mutatkozni a képviselőházi folyosón és az ülésterem ajtajaiban. Sőt szó van róla, hogy még a reform keresztülvitele előtt lényegesen csökkenteni fogják bent a képviselőház épületében az őrség szolgálatát is. A reform nem fog soká késni és értesülésünk szerint őszszel minden esetre keresztülviszik. * Tisza István a palotaőrség mellett. Gróf Tisza István miniszterelnök egy politikai szemlében a palotaőrség fentartása mellett cikket írt. A miniszterelnök legújabb írásművéből adjuk a következőket: A Gerő-Héderváry incidens már az év tavaszán a parlamenti őrségre terelte a ügyeimet. Akkor egy időre előkelő szerephez jutott a napirenden levő „alkotmánysérelmek“ között; a katonai bíróságnak Gerő századost felmentő ítélete ismét ez ügyre terelte a lankadni kezdő közfigyelmet s valószínű, hogy újra előtérbe lép a képviselőházösszeülése után. Abban talán egyetért minden komoly ember, hogy mentelmi joga voltaképen a képviselőháznak van. Az egyes képviselőt mentelmi jog címén különleges jog csak annyiban illetheti meg, amennyiben ez a Ház mentelmi jogának érvényesítésére szükséges. A mentelmi jog lényege az, hogy senki a képviselőházat törvényes funkcióinak szabad gyakorlatában ne akadályozhassa. Az egyes képviselőt tehát azért nem tartóztathatja le, — a tettenérés esetét kivéve — a Ház engedélye nélkül senki, hogy a Ház működése biztosíttassék; képviselői működését pedig korlátok közé nem szoríthatja s megtorlás tárgyává nem teheti senki más, csak a képviselőház maga. A képviselőház mentelmi joga és szuverenitása egyenesen megköveteli, hogy szükség esetén fizikai kényszerrel is eljárjon a Ház rendjét és szabad cselekvését veszélyeztető tagjaival szemben. Nevetséges beszéd, hogy fegyveres kezerő beszennyezi a parlamentet vagy sérti annak alkotmányos szabadságait. A dolog lényege nem a közerő igénybevételén, hanem azon fordul meg, hogy a közerőt a parlament vagy a parlamentnek rendjéért felelős közeg, az elnök vegye igénybe, hogy az ő felszólítására, az ő parancsának végrehajtása végett s az ő utasításai szerint járjon el, hogy tehát annak cselekvése ne idegen akaratot, idegen hatalmat tegyen úrrá a parlamentben, hanem a parlament akaratát, a parlament hatalmát juttassa érvényre. Ebből a szempontból irreleváns az is, hogy az elnöki parancsot teljesítő közerő minő jellegű és minő szabályok szerint lép akcióba. Parlamenti őrségnek csak egy rendeltetése lehet, egy célja képzelhető: minden akadály legyőzésével idegenekkel s a Ház tagjaival szemben érvényt kell szereznie a Ház akaratának, az elnöki parancsnak. A kérdés csak az: melyik esetben óvjuk meg jobban, méltóságteljesekben Julcsa meggyújtotta a petroleum lámpát és előkereste a könyvet egy nyütt bársonyskatulya fenekéről, amelyben szalagok, csigaskatulyák, szentképek, fotográfiák, öreg gombok és csinált virágok alatt pihent eddig. A vőlegény átlapozna, meggyőződött róla, hogy megvan a hozomány, azután egész természetesen zsebre tette a Julcsa vagyonát: — Jobb helyen lesz most már nálam. A leányban felvillant a zsugori emberek ösztönszerű ijedtsége, amint fáradságos élete minden kincsét más kezében látta, de eszébe sem jutott, hogy ellenkezzék. Ő az ember, ő parancsol. Mikor lent döngve csapódott be a nagy kapu a vőlegény mögött és a cselédleány lecsavarta a füstös petróleumlámpát, már nem is gondolt a takarékkönyvre, csak a kis villanyszerelő selymes bajuszára, forró csókjára, meg az életnek arra a szebbik felére, amely ma virradt fel a számára . . . A vőlegény már újra meg is érkezett Újpestre, mire Julcsa el tudott aludni az izgalomtól és a boldogságtól. Megérkezett, de nem ment haza, hanem bezörgetett egy alacsony ablakon, egy rosszképű kis utcában. Az ablakon kihajolt egy festett arcú leány és mohón kérdezte : — No, mi újság? Ideadta? — Ide, a vén salabakter. Elég könnyen. Holnap reggel bemegyek a bankba és estére . .. füttyentett, mint a lokomotív és jelentősen intett a távolba : — De csak veled együtt, babám . . . A leány az ablakon át odanyujtotta a legénynek a festett, piros száját. Julcsa csöndesen aludt ezalatt: azt álmodta, hogy a népligeti vendéglőben ül a férjével — hétköznap ! — sört isznak mind a ketten és az ura a szék háta mögött átkarolja a vállát . . . A hadvezetőség a parlamenti őrség ellen. Bécsi előkelő katonai forrásból azt a hírt kapjuk, hogy a hadvezetőség körében változatlanul ragaszkodnak a parlamenti őrség mai hatalai szervezetének megszüntetéséhez. A legutóbbi képviselőházi vagdalkozás megérlel _________________________________________