Pesti Hírlap, 1913. november (35. évfolyam, 259-270. szám)
1913-11-01 / 259. szám
4 A. helyzet. (Följelentés Jeszenszkyék ellen. — Vázsonyi hallgatói. — A liberális munkapárt. — A furcsa csizma. — Kik voltak Lukács barátai?) A munkapárton nagy lehangoltság vett erőt a csütörtöki vereség miatt, amihez hozzájárult az a hír is, hogy az ellenzék állítólag arra készül, hogy ötven-hatvan aláírással ellátott beadványban felhívja az ügyészség figyelmét a szigeti panama hivatalból üldözendő momentumaira, nevezetesen arra, hogy egy bank, saját beismerése szerint, egymillió négyszázezer koronát fizetett állami tisztviselők kezeihez, mégpedig Jeszenszky államtitkár és Kazár főigazgató kezeihez. E beadványt az ügyészség nem teheti félre semmikében. Mert ha nem találja alkalmasnak a dolgot további eljárásra, a beadvány aláíróit kénytelen hatóság előtti rágalmazás címén üldöztetni. Mindenképen a bíróság elé kerül tehát a dolog, ahol az eskü alatti vallomások nagyon felforgathatják a máris felfordult helyzetet. A munkapárt megrökönyödve tárgyalja ezt a hírt, melyről ellenzéki oldalon egyetlen szót sem hallani még, noha — amint említettük — munkapárti forrás szerint kedden már a királyi ügyészségnél lesz a beadvány. És miután a bűnvádi perrendtartás nemcsak jogává, de kötelességévé is teszi az ügyészségnek, hogy menten eljárjon, ha hivatalból üldözendő cselekményről értesül, a beadványból pedig értesülnie kell, a jövő hét minden esetre kellemetlenül fog kezdődni a munkapártra nézve. * Midőn csütörtökön Vázsonyi, szellemi ereje teljében, ötletet ötlete után dobott bele hatalmas beszédébe, lehetetlen volt észre nem venni, hogy a kormány néhány tagja valósággal élvezte Vázsonyi beszédét. Egyes ötletei, nagyobb hatást váltottak ki a munkapárt némely kegyelmesei közt, mint az ellenzéken. Tisza sötéten nézte, hogy híveinek mennyire jól esik Vázsonyi szellemes beszéde. Elmondták ezt később képviselőtársai Vázsonyinak is, ki nevetve mondta: — Tisza is azt fogja ezeknek monda**, amit negyvennyolcban mondott a kocsmáros a feleségének. A kocsma előtt huszárok táboroztak és egyik csinos huszárgyerek megcsókolgatta a kocsmárosnét. A kocsmáros később elkeseredve mondta az asszonynak, hogy az még megjárja, hogy egy huszár megcsókolta, de hogy az még az asszonynak is jól esett, az már igazán gyalázat. Tiszának is jobban fog fájni az, hogy kegyelmes társai szívesen hallgatták Vázsonyit. * Egy munkapárti képviselő igazán önzetlenül siet Tisza támogatására, midőn támadja a zsidó ügyvédeket és sietve kapaszkodik fel az antiszemitizmus paripájára. Tiszának egyik mesterfogása volt, hogy igyekezett neves zsidó témákat ültetni maga köré, hogy tüntessen liberális fölfogásával. Személyes gárdájának még ama tagjai sem igen osztoznak liberalizmusában, akik némileg az ízlés ellen is vétenek, amikor fölvetik a vallási kérdést. De hogy Tisza miért küldte hadba a zsidó ügyvédek ellen a pénteken fölszólaló urat, az egyelőre rejtély. Mert ha nem Tisza szájaize szerint való volna az a beszéd, akkor már csütörtökön elintézte volna ezt a pártban. De a legnagyobb valószínűség az, hogy Tisza akarta, hogy ez a kijelentés megtörténjék, mégpedig azért, mert törvényjavaslattárzainak épen az ügyvédek a leghevesebb ellenzői és azok között akad mindenféle vallású ember De miután azon a gyűlésen, vagy értekezleten ott volt Vadász Lipót is, csodálatos, hogy ennek az urnak nem jutott eszébe vissza- utasítani a kirohanást, hiszen ő neki joga is, oka is, kötelessége is lett volna, hiszen a minap még ő is ügyvéd volt. Nagyon dühöng a munkapártiak között a liberalizmus!* Balogh tanár úr sajtójavaslata a legeredetibb sorsra jut. Az egész országban nem akad jogászember, aki ne a legnagyobb lenézéssel nyilatkozna felőle. Mi már egynéhány részletét bemutattuk a közönségnek, hogy lássa képtelenségeit, de a nem jogász közönség talán nem is tud annyira megbotránkozni fölötte, mint a szakemberek, akik nemcsak a retrográd céljait látják, hanem a szaktévedéseit is, a jogi csodabogarait is, amelyek páratlanná teszik ezt a javaslatot Még kormányhoz legközelebb álló lapok sem bírnak egyetlen védő körülményt fölemlíteni a javaslat mellett, aminthogy olyan szakcsizmadia aligha akadna, ki dicsérni tudna egy olyan csizmát, amelyiknek orra a talpán van, a sarka meg a szárán. Ez a javaslat pedig ilyen.• Csütörtökön a parlamentben egy úriember elmondta, hogy Kristóffy József járt közbe a szigeti panama ügyében és ezért ellene összeférhetetlenségi bejelentést is tett. Elég furcsa dolgocska az, hogy most a parlament eljárhat a közbenjáró ellen, de egyetlen lépés nem történik magának Lukácsnak a dolgában. De nem ez a fontos itt, hanem az, hogy amennyiben az a képviselő úr egy közbenjáró nevét már elárulta, miért hallgatja el a többiét, hiszen csak elég közérdekű dolog, hogy kik lehetnek Tisza „tisztelt barátjának“ a „tisztelt barátai“, miután a közmondás azt tartja, hogy „barátaim barátai az én barátaim is“. Közös miniszteri értekezlet. Bécsből jelentik, hogy a jövő héten szerdán ismét közös miniszteri értekezlet lesz Bécsben, amely a november 18-án összeülő delegációk ügyeit előkészíti. * Pesti Hírlap 1913. november i„ szurnbat * A munkapárt liberalizmusa. A munkapárt az este értekezletet tartott, amelyen az egységes birói és ügyvédi vizsgáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Az értekezleten éleshangú felekezeti támadás hangzott el, élénk jellemzéséül a munkapárt sokat emlegetett liberalizmusának. Cserny Károly heves hangon tette szóvá a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely az ügyvédi vizsgálóbizottság tagjaivá a vidéki ügyvédi kamarák mellőzésével kizáróan a budapesti ügyvédi kamara tagjait teszi, akik gyűlölséggel viseltetnek az ügyvédi kamarának Magyarország történelmi osztályához tartozó tagjai ellen, amely érzésükből kifolyóan azután a vizsgálóbizottságok a keresztény jelölteket mindenképen vexálják és ha csak tehetik, el is buktatják. Balogh Jenő igazságügyminiszter megállapítani kívánja, hogy a budapesti ügyvédi kamara tagjait pártatlanság és objektivitás vezeti a szóbanforgó kérdésben is. Kéri a pártértekezletet, hogy Cserny gyanúsításának visszautasítása mellett ragaszkodjék a törvény eredeti szövegéhez. A miniszter kijelentéseit fagyosan fogadta a munkapárt. Csak Darvai Fülöp és Nemes Zsigmond tiltakozott. Úgy tetszett, hogy Cserny Károly tényleg a párt lelkületét tolmácsolta. Darvai jelentkezett szólásra. Köszönetet mond az igazságügyminiszternek, amiért a budapesti ügyvédi kamarát az itt elhangzott rágalmakkal szemben védelmébe vette. Ajánlja Csernynek különben, hogy jobban olvassa el a törvényjavaslatot, mert akkor rá fog jönni, hogy abba azt az intézkedést is felvették, hogy az igazságügyminiszter lehetőleg a vidéki ügyvédi kamarák tagjait is behívja az ügyvédi vizsgálóbizottságba. Cserny Károly izgatottan tiltakozik az ellen, hogy vele szemben a tájékozatlanság vádját emeljék. Ismételten kijelenti, hogy a miniszter felvilágosításai nem nyugtatják meg. « A függetlenségi párt értekezlete. l _ Az egyesült függetlenségi és negyvennyolcas párt november 3 án, hétfőn este a párt Rákóczi-úti közhelyiségében értekezletet tart. A párt elnöksége ez után kéri a párt tagjait, hogy az értekezleten lehetőleg teljes számban jelenejenek meg.♦ A vasutasok fizetésének „rendezése.“ A horvát válság megoldásával kapcsolatban a kereskedelmi minisztériumban serényen foglalkoznak a vasúti pragmatika megváltoztatásával és ezzel kapcsolatban a vasúti tisztviselők fizetésének „rendezésével.“ A kereskedelmi minisztériumban szaktanácskozmányok voltak ebben a kérdésben, több tervezet is készült, míg most báró Harkányi János miniszter utasítása alapján elkészült egy újabb, amelyet véleményezés végett megküldöttek az államvasutak igazgatóságának. Az új szolgálati pragmatika nagy feltűnést fog kelteni az államvasúti tisztviselők körében, mert amíg néhány helyen javít a tisztviselők anyagi helyzetén, a legtöbb esetben leszállítja a mai fizetéseket és jelentékeny mértékben ront az előléptetési viszonyokon. A tervezet, igen jó helyről vett értesülésünk szerint, a következő új fizetési illetménytáblázatot állapítja meg I. osztály. Fizetés 16.000 korona, lakbér 4000 korona. (Ide tartozik az igazgató.) II. osztály. Fizetés 12.000 korona, lakbér 3000 korona. (Ide tartoznak a vasúti igazgatók.) III. osztály. A) csoport. Fizetés 10.000 korona. B) csoport. Fizetés 9000 korona. Lakbér mind a kettőben 2500 korona. (Igazgató-helyettesek.) IV. osztály. A) csoport. Fizetés 8000 korona. B) csoport. 7200 korona. Lakbér 2000 korona. (Főfelügyelők.) V. osztály. A) Fizetés 6400 korona. B) 5600 korona. Lakbér 1600 korona. (Felügyelők.) VI. osztály. A) Fizetés 4800 korona. B) 4200 korona. Lakbér 1400 korona. (Főellenőrök.) VII. osztály. A) Fizetés 3600 korona. B) 3200 korona. Lakbér 1200 korona (Főtisztek.) VIli. osztály. A) Fizetés 2800 korona. B) 2400 korona. Lakbér 1000 korona. (Tisztek.) IX. osztály. A) Fizetés 2000 korona. B) 1800 korona. Lakbér 900 korona. (Tisztek.) Az előléptetés az új tervezet szerint egyik rangfokozatból a másikba háromévenként történik. Azok a tisztviselők, akik nem rendelkeznek mérnöki, jog- és államtudori vagy más főiskolai képesítéssel, csupán a Vl-ik rangfokozatig léphetnek elő. A háromévenként való előléptetéssel elérik a tisztviselők fizetésük legmagasabb fokozatát, a 4800 koronát, itt megakadnak és csak a nyugdíjigényük fokozása céljából számít a további szolgálatuk. Az előbbi fizetési beosztással összehasonlítva, az új tervezet csak néhány magasabb állásban javítja a fizetéseket, a többiekben azonban leszállítja. A lakbérek viszont általában emelkednek néhány százalékkal. Sérelmes a tisztviselőkre az, hogy ezentúl csak a hatodik fizetési osztályig emelkedhetnek, holott a régi beosztás szerint 5000 koronás törzsfizetést is elérhettek. * A Forgalmi Részvénytársaság válasza Tiszának. Az Általános Forgalmi Részvénytársaság Tisza István grófnak képviselőházi beszédével kapcsolatosan a következő nyilatkozat közlését kéri: — Ügyünkkel kapcsolatosan gróf Tisza István miniszterelnöki úr minapi képviselőházi beszédében is több ténybeli tévedés található. Mi ez alkalommal sem kívánunk ezekre a nyilvánosság előtt részletesen rámutatni, mert ügyünket a bíróság előtt kívánjuk megvitatni. Két dolgot azonban kénytelenek vagyunk kiemelni. Elsőben is mi soha nem fenyegetőztünk és lehetetlen követelésekkel soha elő nem állottunk, aki a miniszterelnök urat így informálta, tudva valótlant állított. Egy valaki után, aki a miniszterelnök úr bizalmát is ép úgy bírta, mint a mienket, tudomására hozattuk a miniszterelnök úrnak, hogy mi semmi egyebet sem kérünk, mint pusztán olyan kiadásaink megtérítését, amelyeket elismervényekkel tudunk igazolni. Más kérelmünk sohasem volt. A „pártkassza“ vagy „pártcélok“ kitétel tárgyalásaink során soha eső