Pesti Hírlap, 1914. május 1-15. (36. évfolyam, 103-114. szám)
1914-05-01 / 103. szám
dapest, 1914. XXXVI. évfolyam, 103. (12.341.) szám. Pé .«?*, május 1. ELŐFIZETÉS! ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG : 'ész évre . .hévre............... 14»-« ■gyedóvre .»••••• 7 m — •* jy hóra ... Egyes számára 10 Hirdetések díjszabás szerint s apróhirdetésekre vonatkozó mndon tudnivaló a 32-ik oldalon olvasható. Budapest, Váci-körút 73. Limalet. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest, Váci-körút 78. Telefon 26—40. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. A Pesti Hírlap következő számajus 3-án, vasárnap, a rendes időbenlenik meg. Krobatin számlája. A trónörökös tegnap a trón előtt magyart azt mondta, hogy a szárazföldi hadsereg *14/ 15-ik évi szükséglete „a rendes keretek kzött mozog“. Németül pedig ezt a mondatot olvasta fel: „Das Erforderniss der Heeres■rwaltung bewegt sich in normalen Grenzen“, ám ez magyarul is, németül is elég magyarán, ég világosan hangzik. Rendes keretekről, morális keretekről beszélt a trónörökös. S errea Krobatin hadügyminiszter expozéjából megtudtuk, hogy e normálisnak mondott kerek tartalma 575 millió 939 ezer 415 korona, még szép tartalom, egy-e bár, pláne, ha ez a hitalom pusztán a szárazföldi hadsereg szűkületeire vonatkozik. „Tagadhatatlanul igen n nagy összeg“, mondta ma maga Krobatin haagyminiszter is . 55 millió 132 ezer 211 koalával haladja meg a tavalyi költségvetési eztendő szükségleteit! Megint 55 millió koronával emelkedett a zárazföldi hadsereg szükséglete! Ha a keretetehát normálisnak is mondta a trónörökös kezéde, bizonyos, hogy a tartalom már cseppet em normális. S annál kevésbbé mondható annak, mert aga a költségvetés is kiemeli, hogy a rendes ükséglet 483 millió 514 ezer 415 koronát sz ki s ehhez az összeghez csatlakozik azután 2 millió 930 ezer koronát kitevő rendkívüli szükséglet. E rendkívüli szükségletből pedig magának a költségvetésnek megállapítása szerint „normálisnak“ csupán 1 millió (370 ezer korona tekinthető, a többi 81 millió és 310 ezer korona az új létszámemelésre, tüzérségre, hadianyag beszerzésére és erődítésekre szükséges. S mindezt normálisnak mondatott a trónörökös beszédében. íme, a trónörökös beszédéhez és Berelotold expozéjához most megadta Krobatin a kisérő zenét. Bemutatta azt a számlát, amibe a kettős monarchiának Berchtold külpolitikája kerül. Tagadhatatlanul igen nagy összeg — mondja Krobatin expozéja. De ez az összeg Krobatin szerint még mindig nem olyan súlyos, mint aminől más államok: vállaira rá a hadsereg! . . . Hát ez a futam nagyszerű vigasz nekünk. / / Mielőtt azonban ezt a vigaszt midképpen értékelnők, ragyájuk ki a Hadügyi költségvetésnek/egy szerény kás tételét, a „rendkívüli hadsányzág beszerzésére és erődítési intézkedések" végrehajtására egyszeri szükségletként“ beállított 41 millió 700 ezer koronát.„Erődítési intézkedések végrehajtása!“.A delegáció albizottsági ülései nem nyilváosak. A közvélemény rendszerint csak a kormány félhivatalosai útján szerezhet tudomást arról, hogy az albizottsági üléseken mi történik. S ehhez még a hadügyminiszter kívánságára az albizottsági üléseket a többség egyszerűen titkosaknak is nyilváníthatja, úgy, hogy a közvélemény egyáltalán semmi tájékozót sem kap arról, ami egy ilyen titkos ülésen végbemegy. Szinte bizonyos, hogy a föntért rendkívüli szükséglet tárgyalásánál Krobatin kérni fogja, hogy a hadügyi albizottság ülését titkosnak nyilvánítsák. S így ami Magyarországot ebből a 41 millió 700 ezres tételből és talán az egész hadügyi költségvetésből a régióként érdekli, az erődítések ügyét titokban fogja tárgyalni a delegáció. Vajon mi jut ebből az összegből Magyarország határainak megerősítésére? Vajon mi jut ebből az összegből elsősorban Magyarország keleti, Romániával szomszédos határának megerősítésére? Erdély közvéleménye aggódva lesi, hogy a hadügyi költségvetésben méltánylásra lel-e végre az a régi kívánság, mely azonban Berchtold és Gremin diplomáciája s Tisza román palizálásai óta mind égetőbbé vált: megerősíti-e végre a hadsereg Erdélyt Románia felé? S erről az igazán magyar kérdésről minden valószinüség szerint csak titokban fog tárgyalni a delegáció s Az erdélyi magyarok tovább se hajthatják ki álomra nyugton a fejüket, mert a pénzüket a véres verejtékkel kiizzadott adójukat itt fogadja, sőt követeli a hadsereg, de azt, Isotly cserébe érte legalább biztos védelmet kapjanak Románia felé az erdélyiek — még álmodniok se lehet. Nem fogjuk tehát megtudni, hogy a 41 millió 700 ezer koronás erődítési összegből mi szolgál majd kizárólag Magyarország s különösen Erdély védelmére. Csak azt szabad megtudnunk, hogy ebből az összegből is 36,4 százalék terheli Magyarországot, tehát 15 millió 178.800 korona. Mennyire meg lehetne ebből az összegből erősítenünk Magyarország keleti határát! — ha Krobatin és Conrad is ugy akarnák, ha a külpolitikát nem Berchtold és Czernin csinálnák és ha a belpolitikát nem Tisza intézné az ő parancsaik minden föltétel nélkül való engedelmes végrehajtásával! / Húsz év múlva. Irta: A130NYI ÁRPÁD. III. Az asszony nem adott mindjárt választ. Könnyedén előrehajolt a mohával borított lapos tövön, amelyen ült és napernyőjével ismét Hieroglifeket rajzolt a homokba, — a megmozgatott homokot a most már hevesen nekierősödő szél azonnal elragadta a napernyő hegyedól és kiröpítette a tenger felé, amely nagyszerűsége egész hatalmas pompájában hullámzott keletről nyugat felé egész a láthatár pereméig . . . A felvonuló felhők még nem érték el a lapot, s az ellentét ez okán csak annál festőibb tündöklőbb volt. Az asszony egy ideig szórakozottan jártatvégig szemeit a keletkezőben levő zivatar gyönyörű előjátékán, amelyet a tenger és az ómásra torlódó viharos felhőzet nyújtott — tán mosolyogva fordult az osztályfőnök úr felé igy szólt: — Először is nyomja kérem jobban fejébe kalapját, mert rögtön elviszi a szél . . . — Köszönöm, igaza van — kapott karja után Domokos György dr s ezzel a gyors izdulattal csakugyan sikerült megmentenie dunakalapját, amely félig már után volt a ígér felé, — nem adok neki tiz percet és itt vihar . . . Menekülünk? — Aki fél — felette vállat vonva a hölgy elszaladhat. — Ha így van — folytatta udvariasan osztályfőnök úr — akkor legyen szabad másszor is szíves figyelmébe ajánlanom, amit az imént mondtam . . . Roppant nagy bűn volna a természet és önmaga ellen, ha minél hamarabb nem menne férjhez. — A maga részén még sokkal nagyobb ez az úgynevezett bűn — válaszolta hirtelen az asszony — mert ön most van abban a bizonyos legszebb korban, amely a világ összes előrelátó mamáinak a legkedvesebb, ha drága gyermekeik férjhezadásáról van szó. Domokos György úr hangosan elnevette magát. — Brilliáns feleletet tudnék adni, édes Giza . . . szavamra, ragyogót! . . . Ha teljes őszinteséggel szabadna önnel beszélnem, mint ahogy például a testvéremmel beszélnék, ha lenne . . . — Beszéljen teljes őszinteséggel — biztatta derülten az asszony. — Nem fog megneheztelni? — Miért? Nem vagyok fiatal leány, akinek kötelessége elájulni, ha a nyílt színpadon bizonyos igazságokat hall . . . amelyekkel titokban rég tisztában van. Bátran beszélhet! Jobban is szeretem, ha nyíltan diskurálunk, így legalább biztosak vagyunk benne, hogy kölcsönösen nem kicsinyeljük le az egymás eszét. — Tökéletesen igaza van ! Tehát biztos lehetek benne, hogy nem fog megharagudni? — Nem lesz én ! Mondhat, amit csak akar. És megbocsát, ugye, ha nem tartom olyan eredeti lángésznek, hogy olyat mondhatna nekem, amit már ne tudnék . . . Az osztályfőnök úr vidáman intett, hogy ilyesmiről szó sem lehet. — Csak arra a bizonyos „legszebb kor“-ra akarok egy pillanatig visszatérni — mondta derült gúnynyal — amelyre az imént célozni méltóztatott és . . . meg szeretném öntől kérdezni, édes barátném, tudja-e, hogy miért tartják az én koromat a világ összes gondos mamái a legszebb kornak ? — Tudom. — Miért? Mert hátha nem egészen jól tudja . . . — De egészen jól tudom. Azért, mert az ön korában a férj egészen bizonyosan el tudja tartani a feleségét és körül tudja venni a drága gyermeket mindenféle kényelemmel. A mamák szerint a házasságban ez a fődolog és a döntő szempont. Domokos György dr. ráhagyta, hogy ez igaz. — De ez csak az egyik szempont, ame’ a gondos mamákat vezérelni szokta, ha másít a bölcs előrelátás, asszonyom ... A löjó előrelátás drága gyermekük esetleges „ védései -vel szemben, amelyek néha be szól átkövetkezni egy „legszebb korban levő írj házasságában. E tévedések látható jelét — eredelmével — szarvaknak hívják . . . Már ner mondjon akárki akármit, én a magam kevélyen deresedő fején nem tűröm a fiatal hitves tévedéseinek e látható jelét. Szives engedelmével tehát ezért nem élhetek jóságos tanácsával és nem fogok semmiféle leányos házhoz kopogtatni. Az asszony ajkain ismét megjelent iménti száraz mosoly. Lassan visszafordított fejét a férfi felé és ezt választotta neki : — Gondoltam, hogy ez a régi banalit lesz az az előre bejelentett ragyogó felelet . , Nagyon téved, kedves Gyurka, ha azt képze hogy maga most ezzel a kopottaska felelet A Pesti Hírlap mai száma 48 oldal