Pesti Hírlap, 1914. május 1-15. (36. évfolyam, 103-114. szám)
1914-05-10 / 110. szám
3. pesti Hírlap i914. május 1ll., vasárnap. vetkezve statisztikával, mintastenogramanókkal. A Stolze-—Schrey-rendszer egész könyvtárat állított ki, a német Gabelsberger síjjjótéma azonban nincsen hozzá méltó módon képviselve. Nem így a magyar, ahol csak igazán dicséret illetheti dr Fabró Henriket, dr Vikár Bélát, dr Verő Leót, Bálintot, dr Téglás Gézát, Radnai Bélát, Sós Dórát, akik fáradságot nem ismerve, odahatottak, hogy a magyar színek a kiállításban feltűnést keltsenek, mert amit kiállítottak, az a tudomány és a komoly munka gyümölcse. Sajnos, nem mondhatjuk ezt a könyvipart és a grafikát illetőleg. Amíg Ausztria, Franciaország, Anglia, Olaszország, Japán, Oroszország, külön-külön pavillonokkal dicsekedhetik, addig mi magyarok azt sem értük el ez igazán nemzetközi jellegű kiállításban, hogy az idegen államok csarnokaiban kaptunk volna egy kis szobát. Ki a hibás? — jelen esetben nem a kiállítás vezetősége. „Ausztria“ csarnokát öt hatalmas feketesárga zászló hirdeti. Finom ízlést, kultúrát dokumentálnak úgy a berendezése, mint kiállított művei. „Franciaország" csarnoka XV. Lajos palotájának bű mása. Szinte abba a finom korba ragadja az embert, érzi a szimpatikus francia nép ötleteit, szellemét s a hatalmak kollekciók Rousseau, Voltaire, Victor Hugó munkáiból egy nagy tehetségű nemzet irodalmába engednek betekintést. A kiállítás legszebb, legtartalmasabb pavillonja ez. "Anglia", „Oroszország", „Olaszország" pavillonokat még nem adták át a nyilvánosságnak. Négy nevezetes gyűjtemény van még: GyA háziasszony“ a nők irodalmi tevékenységét mutatja be, itt vannak a magyar írónők munkái és fényképei, gyermek és az iskola" megvilágítja a gyermek szellemi fejlődését, a kártékony tényezőket, amelyek reá befolyással lehetnek. Statisztikai táblák, grafikonok teszik érdekessé ez osztályt. „A mozi" csarnoka a kinematográfia összeségét foglalja magában. Ügyes összhangban a fotográfiával, a bölcsőtől egész jó beszélő filmig elvezet s minden mozzanatot gyakorlatilag is bemutat. A kiállítás egy hozzáértő nemzet impresszióját kelti a nézőben. S ha tavaly nem is voltunk megelégedve az épenséggel nem nemzetközi építészeti kiállítással, most meg kell vallani, hogy Lipcse ezúttal olyat produkált, amiben az egész világon egyedül áll. „ K. u tán újra neki bátorodtak. Egyik ment a másik után. A pénzéről kiki kapott egy-egy elismervényt, mely finom kis papiros már egy vékony záloga volt a szebb jövőnek, fundamentuma a honfoglalásnak. Kétszázötvenen iratkoztak be. Kétszázötvennel többen. Pedig csak ötszázan kaphattak földet. Többen nem. Tehát kétszázötven ember kiesik. Kik lesznek azok ? Az emberek zúgni kezdtek : — Itt, ebbe lesz az urak huncutsága ! Összejöttek a városháza előtt. Előbb csak úgy maguk között tanakodtak . Mi lesz most ? Majd követelni kezdték . Mondják meg, kik kapnak . . ? Persze a város gazdájának cselédje ... A jegyző napszámosa . . . Böröc András egészen kétségbeesett. — Érezöm, hogy én nem kapok belőle ... Előre érezöm . . . Nem jól érezte. Az ő neve bennmaradt a kalapban. úgy történt, hogy egy napon a hétszázötven nevet, melyet Csüllög Péter bizalmi ember a maga kezével vetegetett le a papiros cédulákra, beletették az egész népség szeme előtt egy kalapba s aztán egy kis fiú duzgálni kezdte azokat kifelé ... Biz az szomorú aktus volt. A kihuzottak visszakapták a pénzüket s lesújtva távoztak. Némileg enyhítette ugyan fájdalmukat az, hogy lám a város gazdájának cselédje is kiesett, meg a polgármester huszárjának a sógora... Igazságosan ment a lutrizás. Azok, akik bennmaradtak, elégedetten túljutottak összes . Ebben nem volt huncutság ) Hozzátették ugyanúgy magukban : No, majd az osztálykodásnál! Ott válik el, kinek jut a hátasa, kinek a laposa ... Kinek esik a város alatt, kinek a határ végén ? .. A kilécezett, megszámozott parcellákat is a bizalmi emberek becsülték fel. A jobbat, a város alatt levőt, magasabb összegre, a silányabbat, a távolesőt, alacsonyabbra . . . Napokig tartott, míg megdeputálták, igazságosan helybenhagyták . Ez ennyivel ér többet, ez ennyivel kevesebbet... Végül hetvenezer koronával több jött ki. Újra kezdték a becslést. Hiszen, ha előre lehetett volna tudni, hogy melyik kié lesz, akkor könnyű lett volna rámutatni: „Ebből üssünk le !“ De így előfordulhatott az az eset, hogy az ember épp a magáét taksálja föl ... Tehát borzasztó igazságosan kellett menni a dolognak. Aminthogy úgy is ment. — No, itt sem történt huncutság, —• állapították meg az emberek. Végre felviradt a nagy nap. Egy szép október végi szombati nap. Az emberek ünneplőbe öltözötten sereglettek össze a városháza nagytermében. Aki csak a lábát birta, ott volt. Ember, asszony, de még a gyermekek is. Egy-egy kalapot letettek a hosszú asztal két végére. Mellé állítottak egy fiút, meg egy leányt, hogy egyik húzza a neveket, a másik meg a parcellák számát, amit egyébként mindenki maga eszközölhetett. Aminthogy úgy is történt. Ünnep volt ez, nagy ünnep , vuktaradetsi dótksexáccsarai a még egyszer elmondták a parcellázás körülményei! ... Mi történt eddig s mi következik most ? A sorshúzás.. A szemek odaszegeződtek az asztalvégre. A fiú húzta a nevet. — Nagy Mihály ! Nagy Mihály átvette a cédulát s átvádolt vele a másik urnához. Ott belenyúlt a kalapba s vigyázva kotorászgatott, keresgélt a numerust rejtegető papirosok között, majd némi tétova után kivett egy számot: — 236! — Ez a kendő ... A 236-os parcella ! — Kis Péter, Kovács Pál... és igy tovább . . . Akik megkapták a numerusukat, azok — ember, asszony, gyerekek, — egymás hegyen-hátán törekedtek kifelé a földekhez, a parcellákhoz... — Melyik hát az én világom . . ? S az az elesett ember, aki soha még csak nem is álmodhatta, hogy neki valaha lehessen egy talpalatnyi földje azon a hat lábnyin kívül, mely mindenkinek kijut... a parcellájához érve lerogyott s megölelte, megcsókolta a földjét... Tehették volna, hisz meg volt engedve, hogy egymás közt kicseréljék a földeket, de senki sem tette. Isten ujjmutatásának vették a maguk által húzott numerusokat. Mindenki mint a saját gyermekét ölelte át azt a földet, melyet neki a sors juttatott... Azt pedig dehogy cserélné el valaki, hisz az a legszebb, az a legjobb ...! Böröc Andrásék is ott térdepeltek napestig a numerusukat mutató léc mellett s áraikká szeretettől simogatták a tarló tarka barka Közgazdaság. (Folytatás a főlapról.) Üzleti hetiszemle. Hüvelyesek és magvak. A lefolyt héten is lanyha irányzat volt tapasztalható a hüvelyes üzletben, a fogyasztás napról-napra csökken, külföld érdeklődése is teljesen hiányzik. Csekély forgalom mellett névleg jegyeztetnek az előző heti árak és pedig: fehér bab 19.50—20.50 K, tarka bab 20— 20.50 koronáért. Borsó változatlan, jegyeztetik hámozott 42—52 K, hámozatlan 81—36 K.-ért. Lencse elsőrendű áru különösen szilárd, jegyeztetik minőség szerint 80—78 koronáért. Mák irányzata megszilárdult, jegyeztetik 60—62 koronáért. Köles ésköleskása csekély forgalom mellett, jegyeztetik köleskása 81—36 koronáért. Hollandi kömény nyugodt, jegyeztetik 78—81 koronáért. Mind 100 kg.kint. Széna, szalona, takarmány. (Fuchs József jelentése.) A hetivásáron széna és szalmában csekély behozatal és jó kereslet volt. Eladaptott, középminőségű, jobb és elsőrendű széna 3.50—4.50 K, muhar 4.50 K-ig, alom szalma 1.60—2.00 K, zsupszalma 2.40—3.00 K, szecska 3.00 K-ig, per 50 kiló fuvaronként házhoz szállítva. Préselt szalma 3.50 —4.25 K, préselt szalma 1.60—2.00 K, 50 kg,kint a józsefvárosi pályaudvaron. Szesz. E héten a szeszüzletben a kínálat ismét élénk volt és a szeszárak változatlanul, kartellen kívüli és mezőgazdasági finomítóktól, olcsóbb árban zárulnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 203 koronán, adózatlanul 64 koronán egyezményben levő finomítóktól és olcsóbb árban egyezményen kívüli finomítóktól. Adózott finomított szesz kisebb tételekben 205 koronáig kelt el. Denaturált szeszben a kínálat élénk és hordóval együtt 50 koronáig kelt el. Tartányáru 43—46 koronáig. Vidéki telepek 1—1 szg olcsóbb árban ajánlottak. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz gyérebben volt ajánlva és kampányszállitásra főleg jegyzésen alól történtek üzletek. Exkontingens finomított szesz mezőgazdasági finomítóktól 40—42 K volt ajánlva tartányban. Budapesten a kontingens nyers szess ára 57.-——58.— korona. Budapesti zartatárak nagyban : Finomított szesz adózva 203.--------203.50 K „ „ adózatlan 64.---- 64 50 „ Nyers-szesz adózva 201.----201.50 „ Denaturált szesz 50.---- 50.50 „ Petróleum. A Kőolajfinomítógyár részvénytársaság gyártmányainak árjegyzése nagybani eladásoknál a következő: Fiumei kristályolaj 42.— K. fiumei White-Star kőolaj (három csillagos) 87. - K. fiumei Standard-White kőolaj (két csillagos) 35. - K.Árak 100 kg. tiszta súlyért tényleges göngysúlylyal, hordóstul. Budapestre bérmentve szállítva értendők. Egyes hordók 1.— K-val drágábbak. Ásványkenőolajok. A kőolajfínomítógyárrészv. társ. kenőolaj gyártmányainak árjegyzése nagybani eladásoknál a következők: Fiumei 0. számú tiszti tóolaj 32.— K. Fiumei 1. számú orsóolaj 47.— K. Fiumei 2. számú könnyű gépolaj 48.— K. Fiumei 3. számú nehéz gépolaj 54.— K. Fiumei 4. sz. vulkán (henger) olaj 36.— K. Fiumei 5. sz. fénytelen olaj 35.- K. Fiumei 6. sz. kiváló nehéz gépolaj 68.— K. Hengerolaj sötét 81.— K. 00 jegyű hengerolaj világos 86.— K. 100 kgr. tisztasulyért, hordóstul, valódi göngysulylyal Budapestre szállítva.) Repceolaj: A hét végén beállott fagy a repcevetéseket sem kímélte meg. A repceolaj ennek folytán szilárd irányzatot követett és különösen az új évadra igen tekintélyes mennyiségek köttettek 92—93 K per 100 kgkint ad Budapest. Készáruért 95—90 K-t fizettek. Olajpogácsa. (Perlesz és Sági budapesti gabonabizományosok jelentése.) Olajpogácsában e héten a múlt hetinél nagyobb forgalom volt, viszont az árak, dacára ennek, emelkedtek, amennyiben a kínálat úgy paraszt-, mint egyéb gyári áruban igen csekély. A kereslet az egyéb takarmánycikkek drágulása következtében az olajpogácsára is kihatással volt és igy annak ára, — mivel a készletek a legminimálisabbak, aránytalanul emelkedtek. — A hét végén köttetett: Magyar parasztáru napraforgópogácsa 17.20—30, ausztriai gyári áru 15.30 —40, lenmag-pogácsa, román áru. 16.50—60, vadrepce-pogácsa 13.70—80, szelíd repcepogácsa 15.20 —30, tökmag-pogácsa 19.50—60 per 100 kg. Budapestre, vagy dunántulra, prompt vagy későbbi szállításra, duplikát ellen fizetve. Gyarmatáruk. (Wertheimer és Frankl jelentése.) Cukor: A nyerscukorpiacokról az utóbbi héten csak jelentéktelen árhullámzások híre érkezett, mert a megszilárdult árfolyamokat ismét erősebb kínálat követte. A már néhány hét óta szárazsággal és fagygyal váltakozó időjárás, mely helyenként valószínűleg a répa utánvetést fogja igényelni, inkább adhatott volna okot az ár emelésére és így a közeljövő időjárásnak lefolyása lesz az árak alakulására mérvadó. Belföldi finomítványoknak kielégítő forgalma volt, változatlan árak mellett és jegyeznek Budapesten: 6üveg 81.25 K, 80.75 K, kocka dobozokban 83.25—82.75 K, kocka ládákban 84.75—84.25 K.— Kávé. Az üzlet e héten is csendes lefolyású volt, mert nem érkeztek oly hírek, amelyek élénkebb mozgalom előidézésére alkalmasak lettek volna. A jelentések a még meglévő készletek nagyságáról, valamint a jövő termés kilátásairól sokkal ellentmondóbbak, semhogy azokból az árak jövőbeni alakulására következtetni lehetne. Brazíliai fajok a múlt heti jegyzések színvonalán tartották magukat, míg finom kávék legmagasabb áraikat ezúttal is megtartották. A Fűszerek mérsékelt kereslet mellett a múlt heti árakban zárultak. — Rizs :Indiai fajokban élénk kereslet volt, mert ezen cikk a drága élelmiszer árakkal szemben még a legolcsóbbnak és legszaporábbnak nevezhető. Moulmain fajokban a malmok már erősen kifogytak és áraikat az utóbbi napokban kétszer fél koronával emelték. Hasonló