Pesti Hírlap, 1914. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1914-06-03 / 128. szám

— (Lapunk mai száma) 56 oldal terjedelmű. A melléklet tartalma: Károlyi Mihály Zentán. (Fernbach­ Károly beszámolója.) — A tárcában: Boszu. Irta: Fortune Paillot. — A kisiparosok országos nagygyűlése. (Az önálló vámterület mellett.) — Tanügyi rovat: Tanárok kongresz­­szusa. — Léghajózás és repülés: Német katonák repülése Budapestre. — Fővárosi ügyek. — Egyletek és intézetek. Az Alföldi Magyar Köz­művelődési­ Egyesület évi közgyűlése. — Me­gyék és városok. — Sport. (Folytatás a főlapok­ról.) — Szerkesztői üzenetek. — Kivonat a hi­vatalos lapból. — Ingatlanok forgalma a fővá­rosban. — Regénycsarnok. — Időjárás. — Na­pirend. — Vízállás. — Az értéktőzsde hivatalos árjegyzései. — A hirdetések között: Vegyes. — Apró hirdetések. — (Egy­ király-szobor alapkőletétele.) Va­sárnap délután tették le az alapkövét Bécsben a helyőrségi lövöldében a király ott emelendő szobrának. Az ünnepségen Lipót Szalvátor és Rajner főhercegek, Blanka, Mária Dolores, Im­maculata, Margit, Assunta főhercegnők, továbbá Krobatin hadügyminiszter, valamint számos más miniszter és méltóság vett részt. A dísztéren a monarchia minden részéből mintegy háromezer fiatal lövész gyűlt össze. Lipót Szalvátor főher­ceg a rendező­bizottság vezetőségéhez beszédet intézett, amelyben örömmel emelte ki azt a kö­rülményt, hogy a monarchia minden részéből, Magyarországból és Horvátországból is, össze­gűztek itt a fiatal lövészek. Egyik jele ez a sze­retetnek és hódolatnak, amelyben a monarchia valamennyi népe viseltetik az uralkodó iránt.­­ (Három gyermek szerencsétlensége.) Heiler József kolozsvári gyujtógyáros házában sze­rencsétlenség történt. A gyáros két kis fia, Lacika és Ferike, kint játszottak ebéd után­ az udvaron a gépész kilencéves kis­fiával, Schwarcz Jenővel. A játszópajtások az udvaron jobbra-balra ugráló békák ellen intéztek hadjáratot. A kipécézett béka azonban ki­siklott a gyerekek kezéből s a szennyvízlevezető csatornát elválasztó rozoga kerítés hasadékán ke­reszt­ü­lcsúszott. A gépész kis­fia erre keresztüldugta lábát a kerítés egyik nagyobb résén s a béka felé rúgott. Ebben a pillanatban irtózatos detonáció reszkettette meg a levegőt. A szennylélevezető szé­léhez lerakodott foszfor-kénesanyag a heves lökés okozta súrlódástól felrobbant A gyerekek elvágód­tak a földön, a robbanástól ledőlt és lángba borult kerítés pedig rájuk esett. A tüzet aztán lokalizál­ták, a három gyereket pedig súlyos égési sebeikkel kórházba szállították. Közülük csak a kis Schwarcz Jenő állapota életveszélyes, de a Reiter-gyerekek is gondos orvosi ápolásra szorulnak.­­ (Dráma a mulatóhelyen.) Véres szerelmi dráma történt Temesvárott egy éjjeli mulatóhe­lyen. Berger Antal zongoramester kedden délelőtt behatolt Lederer Béla éjjeli mulatójába s ott re­volverét elővéve, négyszer rálőtt a tulajdonos fele­ségére, akit régóta szerelmi ajánlatokkal, üldözött. A szerencsétlen asszony életveszélyesen megsebe­sült. Ezután a zongoramester egy szobába futott s maga ellen fordította a fegyvert. Azonnal meg­halt. Lederernét a szanatóriumban vették ápo­lás alá.­­ (Nagy autókatasztrófa.) Torino közelében vasárnap három emberélet esett áldozatul az auto­mobil száguldozásának. Öttagú társaság, köztük Graser tenorista és Mondini orvos a feleségével, automobilkirándulásra indult. Még csak néhány kilométernyire voltak Torinótól, mikor a gépkocsi ki akart kerülni az országúton egy parasztleányt s a soffőr olyan hirtelen fékezett, hogy fölborult. Grassino és Mondino orvos szörnyethalt, a paraszt­leányon keresztülgázolt az automobil s az is meg­halt, három másik utas és a soffőr súlyosan megse­besül­t.­­ (Belehajtott a Dunába.) Salyt Lipót fu­varos kétfogatú teherkocsija, amelyet Besei István hajtott, kedden reggel a Gellért-rakparton, a ko­csis vigyázatlansága következtében, a Ferenc Jó­­zsef-h­ídnál belefordult a Dunába. A kocsis kime­nekült, de a kocsi a lovakkal együtt elmerült a vízben. , . (A házbéradó-lajstrom­ok) június 2-tól június 9-ig vannak a kér, adószámviteli osztá­lyoknál közszemlére kitéve. A háztulajdonosok ezen az uton szerezhetnek a rájuk kirótt adó­ról tudomást. Az esetleges felebbezések beadása körüli teendőket a házadóra vonatkozó törvé­nyes intézkedéseket, valamint az adószámítási táblázatokat legcélszerűbben­­ismerteti a Klug— Vihar-féle „Házadó“ című füzet, melyet 1 korona 20 fillér beküldése ellenében brémentesen küld Vihar Károly székesfővárosi számtanácsos­­ (I, Bors­ utca 18.) . (A takonykór irtása.) A földmi­velés­­ü­gyi miniszter rendeletet szándékozik kibocsá­tani, amelynek az a célja, hogy a lovak takony­kórját lehetőleg csökkentse és végül ezt a kár­tékony és az emberi életre is veszedelmessé vál­ható betegséget végleg kiirtsa. A miniszter a rendelet tervezetét az országos közegészségügyi tanácsnak is megküldötte s attól véleményt kért, amit meg is kapott. A tanács körülbelül azt fe­leli a miniszternek, hogy a tervezett rendelet kibocsátásával aligha ér el eredményt, mert hri­szen ebben is honfoglaltatik az a helytelen in­tézkedés, amely azt mondja, hogy a hatósági parancsra kiirtott beteg lovakért az állam sem­miféle kárpótlást sem nyújt, a gyanúsaknak ta­lált és leölt lovakért pedig azok értékének csak­is felét téríti meg. Ily körülmények között, han­gozhatja az egészségügyi tanács, tovább is a régi rossz helyzet marad fönn, amennyiben a beteg lovakat tulajdonosaik nem jelentik be a hatóságnak, nehogy állataik elpusztításával kárt szenvedjenek. Följegyzi a tanács, hogy az ország megyéinek több mint kétszáz községé­ben állapítják meg évenként a lovak takony­kórját, amivel kapcsolatban az emberek is na­gyobb számmal pusztulnak el ebben a fertőző betegségben. A szakértő vélemény arra is rá­mutat, hogy Ausztriában már majdnem egészen, Poroszországban pedig teljesen kiirtották ezt a betegséget a lóállományból, ami Magyarország állategészségügyi rendészetére igen kedvezőt­len világot vet, mert hiszen ami az említett álla­mokban megtörtént, nálunk is végbemehetett volna. Bármilyen rendeleteket is adnak tehát ki a takonykor ellen, a bajon aligha segíthetnek, mert­ a lótulajdonosok állataik ilyetén betegsé­gét ezentúl is­ eltitkolják s a járványt, nagyobbá, veszedelmesebbé teszik. A tanács az esetben, ha a miniszter célt akar elérni, föltétlenül szük­ségesnek tartja a kártalanítást, ami nélkül a mai keserves állapot ebben az országban talán örök­­időkig megmarad. Amint a közegészségi tanács véleményéből és javaslatából kitűnik, a magyar, kincstár a­ rendkívül sok kárral járó és az em­beri életet is­ veszélyeztető betegség ellen to­vábbra is az állam polgárainak költségén kí­vánja a küzdelmet folytatni, semmi kedve sem lévén ahhoz, hogy a maga garasait reszkirozza és az állategészségügyre annyit is költsön, amennyibe a kormánypárti képviselők legol­csóbb tagjának megválasztása kerül. Így tehát majdnem bizonyos, hogy a tervbe vett új ren­delet mit­ sem fog érni, aminthogy minden ké­sőbb kiadásra kerülő rendelet sem hozza meg a kivánt eredményt mindaddig, amíg a leölt álla­tokért a tulajdonosoknak kártérítést­ nem nyújt. Ezt pedig a földmivelésügyi miniszter aligha fogja megtenni, mert ebben a kis országban a pénz másra kell.­­ (Orvosi körökből.) Dr Brenner József, Előpatakfürdő hivatalos fürdőorvosa, Előpatakra érke­zett és rendelését a fürdőn megkezdte.­­ (Az olcsó szabónő.) Egy amerikai pénz­királyné, Luther­ford-Sinyvesant asszony nemrég Newyorkból Párisba utazott. A szép és elegáns nő bejáratos lett a legjobb házakhoz és hamar ész­revette, hogy az ő amerikai eleganciája meg sem közelíti a párisi társasághoz tartozó asszonyok öl­tözködését. Megkérte tehát egyik előkelő ismerő­sét, Murat hercegnőt, hogy ajánljon neki valami jó, de olcsó szabónőt. — Onil — mondotta a hercegnő és ajánlotta a krézus-asszony a maga szabónőjét, aki valóban megelégedésre dolgozott mindig a főúri dámák­nak. A hercegnő szabónője ezután április elsejétől június elsejéig dolgozott az amerikai hölgynek, majd pedig a következő számlát prezentálta: 1 da­rab ametiszt Rasamine ruha ára 700 frank, 1 blúz 325 frank, 1 szoknya és kabátka a la Minerva 700 frank, 1 Cleopatra ruha 550 frank, 1 violette ruha 900 frank, 1 ruha á la Salome 1000 frank, 1 Ver­sailles-i öltözet 400 frank, 1 felöltő szövetből 800 frank, 1 moire ruha a la Xanthe 650 frank, 1 kö­peny 1000 frank, 1 baehansnő öltöny 600 frank, 1 coboly gallér 24.000 frank. Ez volt az „olcsó“ szabónő számlája és az amerikai hölgy majd hanyattvágódott. Szaladt a hercegnőhöz, hogy nem találja-e túl magasaknak ,az árakat, mire az a legnagyobb nyugalommal jelen­tette ki: — Nem, édesem, nekünk nem drága! Rutherfordnét azonban nem nyugtatta­ meg ez a kijelentés és nem fizetett, úgy hogy most majd a bíróság fogja megállapítani, hogy a­ her­­cegnő szabónője megérdemli-e az „olcsó“ jelzőt.­­ (A rendőrség kék könyve.) Szombaton hozta nyilvánosságra a főkapitány a budapesti rendőrség múlt évi működéséről szóló kék könyv­é­t. A jelentésnek csaknem minden sora panaszkodik. Kevés a rendőr Pesten, sokkal kevesebb, mint amennyire a világvárossá fejlődött, milliós lakos­ságú fővárosnak szüksége volna. Területi nagyság dolgában London után rögtön Budapest következik, s amint a jelentés mondja, fokozza a bajt, hogy a magyar főváros lakosságából hiányzik az önfegye­lem és rendszeretet. Budapest a kihágások városa. És a múlt évben csaknem hatvan százalékkal emel­kedett a bűncselekmények száma! Ezeket mondj­a egyébként a statisztika: Budapesten, amint ez pontosan megállapít­ható, egy rendőrre tíz hektár jut őrző területül, Bécsben hat, Berlinben és Párisban négy. Egy de­­tektívre Budapesten 118 hektár jut, Berlinben 8, Párisban 7. Ezer lakosra Budapesten két rendőr jut, Berlinben, Párisban 4. Az őrszemélyzet lét­száma az 1913. év végével 2581 volt, 233-al keve­sebb a rendszeresített létszámnál. A budapesti rendőrség teljes létszáma (tisztviselők, rendőrök, detektívek, dijnokok, alkalmazottak bevonásával) 1913-ban 3410 főből állott. 8.341.447 korona 87 fil­lérbe került a múlt évben a rendőrség fentartása. A múlt évi összes ügyforgalom 1.580.282 ügydarabot tett ki. Legérdekesebb fejezete a jelentésnek a bűn­ügyi rendészetre vonatkozó rész. Az 1913. évben a rendőrség bűnügyi osztálya 17.937-el több bűncse­lekményben járt el, mint az 1912. évben. Az emel­kedés mintegy hatvan %-nak felel meg, úgy, hogy az 1913. év a bűnözés tömegtermelésében szomorú rekorddal záródott le. A bűnözésnek olyan rohamos gyarapodása jut e számokban kifejezésre, hogy e felett egyszerűen átsuhanni nem lehet. A jelentés azzal magyarázza e megdöbbentő jelenséget, hogy a balkán háborúk nyomán mind nyomasztóbbá nőtt a gazdasági válság. A pénztelenség ijesztő mérté­ket öltött és csírájába fojtott minden vállalkozást. A munkanélküliek száma rohamosan nőtt s a va­gyon elleni bűncselekmények száma egy év alatt hetven százalékkal emelkedett. Az elmúlt évben a rendőrség 47.443 bűncselekményt nyomoztak Ebből eredményesen 30.967 fejeződött be. A sikerszázalék tehát 65 százalék. A bejelentett kár 11.940.875 ko­rona, ebből megtérült 4,514.855 korona, tehát 39 százalék. Alig volt súlyosabb beszámítás alá kerülő bűncselekmény, melyben a felderítés munkája egyenesen frappánsan ható eredményekre ne te­kinthetne vissza. Ez igazolja, hogy bűnügyi rend­őrségünk kitűnően van szervezve. Látszat ez csak, mert a bűnügyi szervezet kénytelen konstatálni, hogy a rendelkezésére álló munkaerő még a mini­mális szükségletnek is alig felel meg. A nagy és súlyos bűnesetekben csak úgy tudunk sikert elérni, hogy az intézmény minden tagját fizikumroskadá­­sig állítjuk munkába. A bűncselekmények részlete­zése, az ember élete és testi épsége ellen irányuló bűncselekmények száma 3544, rablógyilkosság 3, vagyon elleni bűncselekmény 40.670. Mind nagyobb számban szerepelnek a rovott múltúak, a visszaesők. Ennek oka egyrészt a munkanélküliség, a fogház és toloncügyosztályban 22.268-an voltak letartóz­tatva. Ebből 12.271 toloncútra került, 774-et kitil­tottak. — A közigazgatási rendészet fejezetéből ki­emelendő a közlekedésügy. A mai utca nem mu­tatja ugyan annak a szédületes forgalomnak ké­pét, mely a külföldi világvárosokban szemünk elé tárul, de egyes nagyforgalmú gócpontokon nálunk is a járművek oly tömege bonyolítja le a forgal­mat, hogy a rend fentartására az egyes őrszemek már nem elegendők. A közúti vasutak forgalma évről-évre meglepő arányokban növekszik. Maga a közúti vaspálya társaság 1913-ban 16 és félmillió­val több utast szállított, mint 1912-ben, a városi pedig 7 és negyedmillióval többet. A két társaság utasainak száma 1913-ban megközelítette a 210 milliót. A rendőrség a most rendelkezésére álló erővel alig tudja biztosítani a mostani közlekedés rendjét, s az előrelátható fejlődés esetén nem fog megfelelni tudni feladatának. Ezért szükséges az őrszemélyzet létszámszaporítása, a közlekedési rend­őrség fejlesztése és a közlekedési kihágások feletti bíráskodás központosítása. A társadalmi rendészet fejezetéből: a rendőri gyermekbíróság ismertetése és az 1913. évben életbelépett csavargótörvény ér­vényesítését tárgyalja. A rendőrség kék könyve nagy vonásokban mutatja be a rendőrség működé­sét. Alapos szakértéssel megírt munka, amelynek szerkesztésében dr Boda Dezső főkapitány mellett Székely Vladimir kerületi kapitánynak, a rendőri sajtóiroda vezetőjének, is jelentős érdeme van. — (Félmilliós lopás.) Brüsszelből jelen­tik, hogy az ottani északi pályaudvaron négy­­százezer márkát érő ékszert loptak el egy frank­furti ékszerésztől. A tettest még nem találták meg. — (Három borjú.) A sárosmegyei Lénártó községben Lorber Samu földbirtokos egyik te­hene három borjut ette“ Mindegyik ép és nor-­ malis nagyságú. ~ “ Pesti Hírlap______ 1914. junius 3. szerda.

Next