Pesti Hírlap, 1914. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1914-06-03 / 128. szám
— (Lapunk mai száma) 56 oldal terjedelmű. A melléklet tartalma: Károlyi Mihály Zentán. (Fernbach Károly beszámolója.) — A tárcában: Boszu. Irta: Fortune Paillot. — A kisiparosok országos nagygyűlése. (Az önálló vámterület mellett.) — Tanügyi rovat: Tanárok kongreszszusa. — Léghajózás és repülés: Német katonák repülése Budapestre. — Fővárosi ügyek. — Egyletek és intézetek. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület évi közgyűlése. — Megyék és városok. — Sport. (Folytatás a főlapokról.) — Szerkesztői üzenetek. — Kivonat a hivatalos lapból. — Ingatlanok forgalma a fővárosban. — Regénycsarnok. — Időjárás. — Napirend. — Vízállás. — Az értéktőzsde hivatalos árjegyzései. — A hirdetések között: Vegyes. — Apró hirdetések. — (Egy király-szobor alapkőletétele.) Vasárnap délután tették le az alapkövét Bécsben a helyőrségi lövöldében a király ott emelendő szobrának. Az ünnepségen Lipót Szalvátor és Rajner főhercegek, Blanka, Mária Dolores, Immaculata, Margit, Assunta főhercegnők, továbbá Krobatin hadügyminiszter, valamint számos más miniszter és méltóság vett részt. A dísztéren a monarchia minden részéből mintegy háromezer fiatal lövész gyűlt össze. Lipót Szalvátor főherceg a rendezőbizottság vezetőségéhez beszédet intézett, amelyben örömmel emelte ki azt a körülményt, hogy a monarchia minden részéből, Magyarországból és Horvátországból is, összegűztek itt a fiatal lövészek. Egyik jele ez a szeretetnek és hódolatnak, amelyben a monarchia valamennyi népe viseltetik az uralkodó iránt. (Három gyermek szerencsétlensége.) Heiler József kolozsvári gyujtógyáros házában szerencsétlenség történt. A gyáros két kis fia, Lacika és Ferike, kint játszottak ebéd után az udvaron a gépész kilencéves kisfiával, Schwarcz Jenővel. A játszópajtások az udvaron jobbra-balra ugráló békák ellen intéztek hadjáratot. A kipécézett béka azonban kisiklott a gyerekek kezéből s a szennyvízlevezető csatornát elválasztó rozoga kerítés hasadékán keresztülcsúszott. A gépész kisfia erre keresztüldugta lábát a kerítés egyik nagyobb résén s a béka felé rúgott. Ebben a pillanatban irtózatos detonáció reszkettette meg a levegőt. A szennylélevezető széléhez lerakodott foszfor-kénesanyag a heves lökés okozta súrlódástól felrobbant A gyerekek elvágódtak a földön, a robbanástól ledőlt és lángba borult kerítés pedig rájuk esett. A tüzet aztán lokalizálták, a három gyereket pedig súlyos égési sebeikkel kórházba szállították. Közülük csak a kis Schwarcz Jenő állapota életveszélyes, de a Reiter-gyerekek is gondos orvosi ápolásra szorulnak. (Dráma a mulatóhelyen.) Véres szerelmi dráma történt Temesvárott egy éjjeli mulatóhelyen. Berger Antal zongoramester kedden délelőtt behatolt Lederer Béla éjjeli mulatójába s ott revolverét elővéve, négyszer rálőtt a tulajdonos feleségére, akit régóta szerelmi ajánlatokkal, üldözött. A szerencsétlen asszony életveszélyesen megsebesült. Ezután a zongoramester egy szobába futott s maga ellen fordította a fegyvert. Azonnal meghalt. Lederernét a szanatóriumban vették ápolás alá. (Nagy autókatasztrófa.) Torino közelében vasárnap három emberélet esett áldozatul az automobil száguldozásának. Öttagú társaság, köztük Graser tenorista és Mondini orvos a feleségével, automobilkirándulásra indult. Még csak néhány kilométernyire voltak Torinótól, mikor a gépkocsi ki akart kerülni az országúton egy parasztleányt s a soffőr olyan hirtelen fékezett, hogy fölborult. Grassino és Mondino orvos szörnyethalt, a parasztleányon keresztülgázolt az automobil s az is meghalt, három másik utas és a soffőr súlyosan megsebesült. (Belehajtott a Dunába.) Salyt Lipót fuvaros kétfogatú teherkocsija, amelyet Besei István hajtott, kedden reggel a Gellért-rakparton, a kocsis vigyázatlansága következtében, a Ferenc József-hídnál belefordult a Dunába. A kocsis kimenekült, de a kocsi a lovakkal együtt elmerült a vízben. , . (A házbéradó-lajstromok) június 2-tól június 9-ig vannak a kér, adószámviteli osztályoknál közszemlére kitéve. A háztulajdonosok ezen az uton szerezhetnek a rájuk kirótt adóról tudomást. Az esetleges felebbezések beadása körüli teendőket a házadóra vonatkozó törvényes intézkedéseket, valamint az adószámítási táblázatokat legcélszerűbbenismerteti a Klug— Vihar-féle „Házadó“ című füzet, melyet 1 korona 20 fillér beküldése ellenében brémentesen küld Vihar Károly székesfővárosi számtanácsos (I, Bors utca 18.) . (A takonykór irtása.) A földmivelésügyi miniszter rendeletet szándékozik kibocsátani, amelynek az a célja, hogy a lovak takonykórját lehetőleg csökkentse és végül ezt a kártékony és az emberi életre is veszedelmessé válható betegséget végleg kiirtsa. A miniszter a rendelet tervezetét az országos közegészségügyi tanácsnak is megküldötte s attól véleményt kért, amit meg is kapott. A tanács körülbelül azt feleli a miniszternek, hogy a tervezett rendelet kibocsátásával aligha ér el eredményt, mert hriszen ebben is honfoglaltatik az a helytelen intézkedés, amely azt mondja, hogy a hatósági parancsra kiirtott beteg lovakért az állam semmiféle kárpótlást sem nyújt, a gyanúsaknak talált és leölt lovakért pedig azok értékének csakis felét téríti meg. Ily körülmények között, hangozhatja az egészségügyi tanács, tovább is a régi rossz helyzet marad fönn, amennyiben a beteg lovakat tulajdonosaik nem jelentik be a hatóságnak, nehogy állataik elpusztításával kárt szenvedjenek. Följegyzi a tanács, hogy az ország megyéinek több mint kétszáz községében állapítják meg évenként a lovak takonykórját, amivel kapcsolatban az emberek is nagyobb számmal pusztulnak el ebben a fertőző betegségben. A szakértő vélemény arra is rámutat, hogy Ausztriában már majdnem egészen, Poroszországban pedig teljesen kiirtották ezt a betegséget a lóállományból, ami Magyarország állategészségügyi rendészetére igen kedvezőtlen világot vet, mert hiszen ami az említett államokban megtörtént, nálunk is végbemehetett volna. Bármilyen rendeleteket is adnak tehát ki a takonykor ellen, a bajon aligha segíthetnek, mert a lótulajdonosok állataik ilyetén betegségét ezentúl is eltitkolják s a járványt, nagyobbá, veszedelmesebbé teszik. A tanács az esetben, ha a miniszter célt akar elérni, föltétlenül szükségesnek tartja a kártalanítást, ami nélkül a mai keserves állapot ebben az országban talán örökidőkig megmarad. Amint a közegészségi tanács véleményéből és javaslatából kitűnik, a magyar, kincstár a rendkívül sok kárral járó és az emberi életet is veszélyeztető betegség ellen továbbra is az állam polgárainak költségén kívánja a küzdelmet folytatni, semmi kedve sem lévén ahhoz, hogy a maga garasait reszkirozza és az állategészségügyre annyit is költsön, amennyibe a kormánypárti képviselők legolcsóbb tagjának megválasztása kerül. Így tehát majdnem bizonyos, hogy a tervbe vett új rendelet mit sem fog érni, aminthogy minden később kiadásra kerülő rendelet sem hozza meg a kivánt eredményt mindaddig, amíg a leölt állatokért a tulajdonosoknak kártérítést nem nyújt. Ezt pedig a földmivelésügyi miniszter aligha fogja megtenni, mert ebben a kis országban a pénz másra kell. (Orvosi körökből.) Dr Brenner József, Előpatakfürdő hivatalos fürdőorvosa, Előpatakra érkezett és rendelését a fürdőn megkezdte. (Az olcsó szabónő.) Egy amerikai pénzkirályné, Lutherford-Sinyvesant asszony nemrég Newyorkból Párisba utazott. A szép és elegáns nő bejáratos lett a legjobb házakhoz és hamar észrevette, hogy az ő amerikai eleganciája meg sem közelíti a párisi társasághoz tartozó asszonyok öltözködését. Megkérte tehát egyik előkelő ismerősét, Murat hercegnőt, hogy ajánljon neki valami jó, de olcsó szabónőt. — Onil — mondotta a hercegnő és ajánlotta a krézus-asszony a maga szabónőjét, aki valóban megelégedésre dolgozott mindig a főúri dámáknak. A hercegnő szabónője ezután április elsejétől június elsejéig dolgozott az amerikai hölgynek, majd pedig a következő számlát prezentálta: 1 darab ametiszt Rasamine ruha ára 700 frank, 1 blúz 325 frank, 1 szoknya és kabátka a la Minerva 700 frank, 1 Cleopatra ruha 550 frank, 1 violette ruha 900 frank, 1 ruha á la Salome 1000 frank, 1 Versailles-i öltözet 400 frank, 1 felöltő szövetből 800 frank, 1 moire ruha a la Xanthe 650 frank, 1 köpeny 1000 frank, 1 baehansnő öltöny 600 frank, 1 coboly gallér 24.000 frank. Ez volt az „olcsó“ szabónő számlája és az amerikai hölgy majd hanyattvágódott. Szaladt a hercegnőhöz, hogy nem találja-e túl magasaknak ,az árakat, mire az a legnagyobb nyugalommal jelentette ki: — Nem, édesem, nekünk nem drága! Rutherfordnét azonban nem nyugtatta meg ez a kijelentés és nem fizetett, úgy hogy most majd a bíróság fogja megállapítani, hogy a hercegnő szabónője megérdemli-e az „olcsó“ jelzőt. (A rendőrség kék könyve.) Szombaton hozta nyilvánosságra a főkapitány a budapesti rendőrség múlt évi működéséről szóló kék könyvét. A jelentésnek csaknem minden sora panaszkodik. Kevés a rendőr Pesten, sokkal kevesebb, mint amennyire a világvárossá fejlődött, milliós lakosságú fővárosnak szüksége volna. Területi nagyság dolgában London után rögtön Budapest következik, s amint a jelentés mondja, fokozza a bajt, hogy a magyar főváros lakosságából hiányzik az önfegyelem és rendszeretet. Budapest a kihágások városa. És a múlt évben csaknem hatvan százalékkal emelkedett a bűncselekmények száma! Ezeket mondja egyébként a statisztika: Budapesten, amint ez pontosan megállapítható, egy rendőrre tíz hektár jut őrző területül, Bécsben hat, Berlinben és Párisban négy. Egy detektívre Budapesten 118 hektár jut, Berlinben 8, Párisban 7. Ezer lakosra Budapesten két rendőr jut, Berlinben, Párisban 4. Az őrszemélyzet létszáma az 1913. év végével 2581 volt, 233-al kevesebb a rendszeresített létszámnál. A budapesti rendőrség teljes létszáma (tisztviselők, rendőrök, detektívek, dijnokok, alkalmazottak bevonásával) 1913-ban 3410 főből állott. 8.341.447 korona 87 fillérbe került a múlt évben a rendőrség fentartása. A múlt évi összes ügyforgalom 1.580.282 ügydarabot tett ki. Legérdekesebb fejezete a jelentésnek a bűnügyi rendészetre vonatkozó rész. Az 1913. évben a rendőrség bűnügyi osztálya 17.937-el több bűncselekményben járt el, mint az 1912. évben. Az emelkedés mintegy hatvan %-nak felel meg, úgy, hogy az 1913. év a bűnözés tömegtermelésében szomorú rekorddal záródott le. A bűnözésnek olyan rohamos gyarapodása jut e számokban kifejezésre, hogy e felett egyszerűen átsuhanni nem lehet. A jelentés azzal magyarázza e megdöbbentő jelenséget, hogy a balkán háborúk nyomán mind nyomasztóbbá nőtt a gazdasági válság. A pénztelenség ijesztő mértéket öltött és csírájába fojtott minden vállalkozást. A munkanélküliek száma rohamosan nőtt s a vagyon elleni bűncselekmények száma egy év alatt hetven százalékkal emelkedett. Az elmúlt évben a rendőrség 47.443 bűncselekményt nyomoztak Ebből eredményesen 30.967 fejeződött be. A sikerszázalék tehát 65 százalék. A bejelentett kár 11.940.875 korona, ebből megtérült 4,514.855 korona, tehát 39 százalék. Alig volt súlyosabb beszámítás alá kerülő bűncselekmény, melyben a felderítés munkája egyenesen frappánsan ható eredményekre ne tekinthetne vissza. Ez igazolja, hogy bűnügyi rendőrségünk kitűnően van szervezve. Látszat ez csak, mert a bűnügyi szervezet kénytelen konstatálni, hogy a rendelkezésére álló munkaerő még a minimális szükségletnek is alig felel meg. A nagy és súlyos bűnesetekben csak úgy tudunk sikert elérni, hogy az intézmény minden tagját fizikumroskadásig állítjuk munkába. A bűncselekmények részletezése, az ember élete és testi épsége ellen irányuló bűncselekmények száma 3544, rablógyilkosság 3, vagyon elleni bűncselekmény 40.670. Mind nagyobb számban szerepelnek a rovott múltúak, a visszaesők. Ennek oka egyrészt a munkanélküliség, a fogház és toloncügyosztályban 22.268-an voltak letartóztatva. Ebből 12.271 toloncútra került, 774-et kitiltottak. — A közigazgatási rendészet fejezetéből kiemelendő a közlekedésügy. A mai utca nem mutatja ugyan annak a szédületes forgalomnak képét, mely a külföldi világvárosokban szemünk elé tárul, de egyes nagyforgalmú gócpontokon nálunk is a járművek oly tömege bonyolítja le a forgalmat, hogy a rend fentartására az egyes őrszemek már nem elegendők. A közúti vasutak forgalma évről-évre meglepő arányokban növekszik. Maga a közúti vaspálya társaság 1913-ban 16 és félmillióval több utast szállított, mint 1912-ben, a városi pedig 7 és negyedmillióval többet. A két társaság utasainak száma 1913-ban megközelítette a 210 milliót. A rendőrség a most rendelkezésére álló erővel alig tudja biztosítani a mostani közlekedés rendjét, s az előrelátható fejlődés esetén nem fog megfelelni tudni feladatának. Ezért szükséges az őrszemélyzet létszámszaporítása, a közlekedési rendőrség fejlesztése és a közlekedési kihágások feletti bíráskodás központosítása. A társadalmi rendészet fejezetéből: a rendőri gyermekbíróság ismertetése és az 1913. évben életbelépett csavargótörvény érvényesítését tárgyalja. A rendőrség kék könyve nagy vonásokban mutatja be a rendőrség működését. Alapos szakértéssel megírt munka, amelynek szerkesztésében dr Boda Dezső főkapitány mellett Székely Vladimir kerületi kapitánynak, a rendőri sajtóiroda vezetőjének, is jelentős érdeme van. — (Félmilliós lopás.) Brüsszelből jelentik, hogy az ottani északi pályaudvaron négyszázezer márkát érő ékszert loptak el egy frankfurti ékszerésztől. A tettest még nem találták meg. — (Három borjú.) A sárosmegyei Lénártó községben Lorber Samu földbirtokos egyik tehene három borjut ette“ Mindegyik ép és nor- malis nagyságú. ~ “ Pesti Hírlap______ 1914. junius 3. szerda.