Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-25 / 205. szám
6 PESTI HÍRLAP 1914. augusztus 27., csütörtök: emberből áll. A legnagyobb gondot azonban a terméshiány okozza, annál is inkább, mert ebben a tekintetben Románia és Oroszország is hiányt szenvednek, Bulgária pedig az élelmiszerszállítást teljesen elzárta. Francia brutalitás Marokkóban. Berlin, aug. 24. A Wolff-ügynökség jelenti: A tangeri német ügyvivő Palermóból táviratozza, hogy a marokkói kormány e hó 19-én kézbesítette neki az útleveleket és őt a követség egész személyzetével együtt hirtelen és erőszakosan a Cassar francia cirkálóra vitte, amely Palermóba szállította őket. Ez a brutális erőszak Marokkó nemzetközi zónájának fővárosában, melyben az algezirászi akta szignatórius hatalmainak diplomáciai képviselői még ma is ellenőrzést gyakorolnak a kormány fölött Marokkó és Franciaország részéről, olyan hallatlan megsértése a nemzetközi jognak, aminő a történelemben még sohasem fordult elő. Tekintettel Gibraltár helyzetére, magától értetődik, hogy ez az erőszakos coup csak Anglia hozzájárulásával volt lehetséges, holott Anglia a hozzánk intézett hadüzenetet a nemzetközi jogok sérthetetlenségéért való síkraszállásával szépítgette. Bécs, aug. 24. A marokkói kormány Wagner, tangeri osztrák-magyar ügyvivőnek kiadta az útleveleket és arra kényszerítette, hogy a Canard francia cirkálóval azonnal utazzék el. A diplomáciai ügyvivő hajón Szicíliába ment. Nem kell megjegyezni, hogy e nyilvánvalófél francia rendelkezésre visszavezetendő eljárás flagráns megsértése a nemzetközi jognak, minthogy Tanger és a körülötte fekvő területek zónája nem tartozik a francia protektorátus alá, hanem a szignatórius nagyhatalmak algecirasi egyezménye alapján nemzetközi regimenek van alávetve. Zavargások Kairóban és Alexandriában. Róma, aug. 24. • A Messagero a Miro nevű olasz kereskedelmi hajó kapitányának elbeszélését közli, amely szerint e hó 13-án Alexandriába több gőzös érkezett Indiából az angol gyarmati csapatok 10.000 emberével, akiket partra szállítottak, hogy a kairói és alexandriai helyőrségeket megerősítsék, mert nyugtalanító zavargások törték ki meg területének gyarapítását. A szóbanforgó diplomata teljesen hibásnak jelentette ki azt a felfogást, hogy Románia az ebben a háborúban követendő politikáját oly érzésektől tenné függővé, amelyeknek ugyan vannak Romániában képviselői és amelyek határozottan Ausztria-Magyarország-ellenes tendenciát követnek. Ez teljesen kizártnak tekinthető, már csak azért is, mert az Erdélyben és Bukovinában lakó románok tudni sem akarnak a Romániához való csatolásról, mert hiszen nemzeti tradícióik és szokásaik teljes birtokában a fejlettebb osztrák és magyar állami életből és közigazgatásból oly előnyöket merítenek, amilyeneket nekik a román állam nem nyújthatna. A monarchiában lakó románok helyzetükkel annyira meg vannak elégedve, hogy e szituáció és a monarchia védelmére 180.000 katonát állítottak harcba. Teljesen elképzelhetetlen tehát, hogy a román hadsereg a monarchiában lakó rokon romániaj ellen lépjen fel támadólag, amint általában az is lehetetlen, hogy a román hadsereg ellenséges szándékkal közeledjen a monarchia felé, mert ez azt jelentené, hogy Románia a germán civilizáció ellen tör, melynek előnyeit eddig Románia is élvezte. Oroszország pedig még a civilizáció oly fokán sem áll, mint Románia. Románia kitart a hármasszövetség mellett, mert egy orosz hegemónia Románia létét és a román nemzeti életet veszélyeztetné, amire legjobb példa Besszarábia, ahol az oroszok a román nyelvet kiirtani igyekeznek. A megintervievált diplomata a legerélyesebben demontálta azokat az ostoba híreket, hogy Károly király önként vagy kényszerítve — le akarna mondani. Ebbe az elintézésbe a románok egyetlen komoly politikusa sem menne bele, jól tudva, hogy ez az ország mai pozícióját elsősorban királyának köszönheti és hogy ez a király Ausztria-Magyarország ellen semmit sem tenne, az minden beavatott előtt ismeretes. A német követ a francia hazugságokról. Bukarest, aug. 24. Báró Waldhausen német követ a bukaresti lapokban nyilatkozatot tesz közzé, melyben a francia hadvezetőség fantasztikus hazugságait megcáfolja és a tényekre utalva, csodálkozásának ad kifejezést, hogy a hiszékenységre alapított üzelmeket még mindig folytatják. Az ellenséges flották. Angol és francia hadihajók megszállják Valonát. Bécsből táviratozzák a Budapesti Tudósítónak. Római távirat szerint olasz lapok kifejezik azt az aggodalmukat, hogy angol és francia hadihajók megszállják Valonát és tengeri akciójuk bázisává teszik az Adriában. Feltartóztatott olasz gőzös, Berlin, aug. 24. A Wolff-ügynökség jelenti: A Newyorkból Nápolyba indult Ancona nevű olasz gőzöst Gibraltárnál feltartóztatták és a rajta levő 70 német katonaköteles egyént foglyul ejtették és Gibraltárba vitték. A foglyok közt van Hermann, a német bank igazgatójának fia. A Balkán-államok, a mricarcisia mellett. Ismeretes, hogy a hármas entente részéről minden eszközt felhasználnak, a legkicsinyesebb fenyegetéstől sem riadva vissza, hogy az eddig semleges államokat, mint Romániát, Bulgáriát, Törökországot és Görögországot a saját táborukba csalogassák. Hogy mily kevés eredményt értek eddig el, azt ezen államok legtöbbjének eddigi magatartása mutatja. A román felfogást érdekesen jellemzi egy nagyon elterjedt török lapban megjelent következő interview: A Tasviry Elkiar egy beavatott külföldi diplomatával folytatott beszélgetést közöl, melynek tárgya az volt, hogy mi célszerűbb Romániára nézve, ha Besszarábiára aspirál, vagy, ha Ausztria-Magyarország ellen lép fel támadón és ezúton kibérli rá Törökország. Törökország készülődései a tengeren. Bécs, aug. 24. Konstantinápolyból jelentik a „Polit. Korrespondenz"-nek, hogy a török kormány hajórajt szándékozik a Fekete-tengerre küldeni, hogy azt végigcirkálja. A hajórajt a „Javuz szultán" (a volt Goeben") és a „Midhili" (a volt ,,Breslau") csatahajókból, a Khaireddin Barbarossza" és a „Torgut reisz" páncélosokból, továbbá a „Hamidie" és „Medsidie" cirkálókból, a „Berk-i-szavet" és „Pek-i-sevket" torpedócirkálókból, végül négy torpedóauzóból és tizenkét más torpedónaszádból állították össze. Oroszország, Anglia és Franciaország konstantinápolyi nagykövetei egyébként felvilágosítást kértek a török kormánytól a Goeben és a Breslau megszerzését illetőleg. A porta kijelentette, hogy az ottomán hajórajnak a két német hajóval történt erősítése épen úgy nem rejt magában támadó szándékot, amint nem rejt a török szárazföldi hadsereg mozgósítása sem. A portának ez a válasza nem nyugtatta meg az előbb említett államok diplomatáit, sőt inkább fokozta azt a bizalmatlanságot, amellyel az illető államok Törökország mostani magatartását megfigyelik. Ezt a gyanakodó bizalmatlanságot tanúsítja az is, hogy Szebasztopol környékén az összes világítótornyokat kioltották és ezzel kapcsolatban figyelmeztetést bocsátottak ki, amely szerint a jelzett vizeken hajózó török hajók feltétlenül engedelmeskedni tartoznak a velük találkozó orosz hajók első felszólításának, mert különben az utóbbiak minden további tekintet nélkül tüzelni fognak reájuk. Rendületlenül Oroszország és Anglia ellen. Berlin, aug. 24. A Wolff-ügynökség jelenti: Törökország rendületlenül áll Oroszország és Anglia kísérteseivel szemben. Az a fenyegetés, hogy a Dardanellákat szorongatják, hatás nélkül marad, mert újabban megerősítették azokat. Az Oroszország és Anglia elleni mohamedán promganda Perzsiában és Indiában nagyon erős. A muzulmánok örömteli szíve. Konstantinápoly, aug. 24. A Tasviri Efkiar című lap a ma kezdődött Bejram-ünnep alkalmából a következőket írja: Míg a múlt években annyi Bejram-ünnepet gyászos hangulatban ültünk meg, addig ma szivünkben erőt érzünk arra, hogy az öröm érzésének adjuk oda magunkat és kedélyhangulatunkat valósággal boldognak mondhatjuk. Hosszú idő óta nem volt annyi örömmel teli a muzulmánok szive a Bajram szent ünnepén. Az angol perfidia ellen. Konstantinápoly, aug. 26. A „Szultán Ozmán" és a „Resadie" Dreadnoughtok esetleges visszaszármaztatására vonatkozólag az itteni angol nagykövet által tett nyilatkozat Törökország közvéleményét egyáltalában nem elégíti ki. A török sajtó egyhangúlag kijelenti, hogy Anglia, ha a jogellenes hajólefoglalás szégyenét le akarja mosni, és a muzulmán világban előidézett rossz benyomást el akarja oszlatni, akkor a Dreadnough tokát azonnal, nem pedig a háború után kell visszaadnia Törökországnak. Egy tiszt, aki tegnap a Resid basa gőzös fedélzetén ideérkezett, egy újságírónak kijelentette, hogy Anglia a két Dreadnoughtot lefoglalta volt, amikor a háború Németiországnak még nem volt megszenve. A hajó lefoglalása tehát semmiképen nem igazolt, különösen mert Anglia semmiféle más épülőfélben levő hajót le nem foglalt. A tiszt azt mondotta továbbá, hogy a Szultán Ozmán próbaútjai több mint 24 csomónyi sebességet eredményeztek. A Resadie Dreadnought most már valószínűleg teljesen szintén elkészült. A Resid basa szállítógőzöst útjában háromszor az angol, háromszor pedig a francia flotta tartóztatta fel, de azonnal ismét tovább engedte. A Resid basa gőzössel több ottomán alattvaló és diák is érkezett, akiknek Angliát el kellett hagnyniok. Érdekes ezeknek elbeszélése Anglia belállapotairól, amelyeket igen kedvezőtleneknek mondanak, mert a közvélemény ellenzi a háborút, az ellenzés napról-napra nagyobb hullámokat ver és a munkászavargások veszélye közvetlenül fenyeget. Gyűjtés a Goeben és Breslau vételárára. Bécs, aug. 24. — Saját tudósítónktól. — Konstantinápolyból táviratozzák. Egész Törökországban megindultak az aláírások, hogy a két új német hadihajó, a „Goeben" és a „Breslau" vételárát a török nemzet áldozatkészségéből összegyűjtsék. Bulgária. Bolgár hangok Oroszország eura. Szófia, aug. 24. (Magyar Távirati Iroda.) A bolgár lapok, amidőn hangsúlyozzák Talant bég látogatásának és a török-bolgár barátságnak jelentőségét, mind hevesebben fordulnak Oroszország ellen és felháborodva utasítják vissza több orosz lapnak azt a kijelentését, hogy Bulgáriának a szlávság védelmére kelni volna kötelessége. A Mir utal arra, hogy akkor, amidőn Szerbia annak idején Görögországgal és Romániával, két nem szláv állammal szövetkezett, hogy macedóniai területeket ragadjon el Bulgáriától, képtelenség a szlávság nevében Bulgáriát felhívni arra, hogy segítse Szerbiát. Élénk világot vet arra a hangulatra, amely Bulgáriában Oroszországgal szemben uralkodik, a lap cikkének az a része, melyben rámutat arra, hogy Oroszországnak a szlávság szolidaritását hirdető politikája az őszinteség mily nagyfokú hiányában szenved. Azt kérdi a Mir, hogyan lehetséges, hogy Oroszország, a szlávság fővédnöke, megengedte Romániának, hogy a bolgárok területének egy részét elragadja. Hogyan lehetséges továbbá, hogy Oroszország nem sietett Bulgária segítségére , mikor Törökország visszafoglalta Drinápolyt. Lehet-e Orosz-