Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)
1914-11-01 / 273. szám
Budapest, 1914. XXXV. évfolyam, 273. (12,513.) szám. Vasárnap, november . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész ésre 32 h — f Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „ —„ Egy hóra 2 „ 80 „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 32-ik oldalon olvasható. SZERKESZTŐSÉG : Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26-45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL : Budapest, Erzsébet körút 1. Telefon József S2—96. fők BZ ... Tárjul!,' Az első golyó, mely török ágyúból orosz hadihajóra kiröppent, újperspektívát vágott a világháború horizontján. Az első lövés fénye mellett szinte bepillanthatunk a jövendőbe, mely ránk nézve nem kétes többé. Három őszinte, határozott és becsületes cselekedetet fog följegyezni a história e nagy napokból: ezek voltak először a magyar-osztrák ultimátum, azután Vilmos császár férfias mozdulata, a melylyel kardját minden habozás nélkül kihúzta s végül most a török ágyuzengés, mely megreszkettette a Fekete-tenger egész vidékét s amelynek visszhangja több világrészben fogja megrémíteni Oroszország és Anglia urait. E tény hatásának méreteit e percben nem futhatja be a fantázia sem; legfölebb az angolok ijedelme lehetne fokmérője az izlám tűznek, mely Sztambulban föllobbant s át fog terjedni mindenüvé, hol orosz és angol járom alatt nyög mohamedán nép. Egyszerre két irányban mutatkozik az új világesemény konzekvenciája a mi javunkra: stratégiai és politikai tekintetben. A hadi szempont már az első pillanatban is elárulja, hogy új fegyveres szövetségesünknek, a töröknek, támadása megosztja ellenségeink haderejét s i ig veli a mi középeurópai szövetségünk száz-teli túlsúlyát. Politikai tekntetben pedig a'rövidebb idő alatt tisztázza a semleges iuwine' : n'tenciáját s a Balkán-félszigeten i.kiáriát és Romániát, az elé a kényt'... f'líitja, hogy nyiltan is mellénk n:it erre utalja őket saját érdekük. (fij.!cmacía hosszu ideje tartotta már fi' m'írrészben az álarcos bált. Elkövetkezett János demaszkirozás órája. Le az al ti. • ..il! Szemébe akarunk nézni" minden cU i«p ünknek s nem diplomáciai suttogásból. 1 • ••· ¡'!i. nyílt ágyuszóból akarjuk megtudni, ki K ti.l.uk? S adtunkkal nem kötötte Törökországot i .un féle irott szerződés mihozzánk. S annál és nemesebb ez a fegyveres támogatás.... a spontán megnyilatkozás, mely Törökorzág budapesti képviselőjének, Ahmed Stikmet beynek és berlini ügyvivőjének, Jussuv Ivio beynek ajkán egyszerre fakadt s amelyben mindketten a magyarokkal, osztrákokkal és németekkel közösen vivandó harcra lelkesítettek, a nemzetek szövetségének olyan uj formáját tárja a világ elé, mely erősebb az írott szerződéseknél, mert a népek összeolvadó szimpáthiájából s az államok közös érdekéből táplálkozik. Ez uj szövetség keretében hirdeti már Berlinben a padisah képviselője a szent háborút a közös ellenségek ellen s a próféta zöld zászlajának kibontása egyforma veszedelmet jelent mindegyikre. A Zeppelinek és 42-es mozsarak korszakában tán anachronizmusnak tűnik föl, hogy a mohamedánok vallási háborút hirdetnek az oroszok és angolok ellen. De hiszen az oroszok és szerbek ellenünk is vallási irtó háborút hirdettek. Az izlám híveinek e mozgalma pedig tulajdonképen szabadságharc az orosz és angol elnyomók ellen. Enver pasa, az egykori berlini katonai attasé, a mai modern Törökország műveit vezére, már harcolt Afrikában is a mohamedánok függetlenségéért s míg Törökország, Perzsia és Afganisztán katonái az oroszokat hátban támadják, kétségkívül föl tudja gyújtani ez a lelkes agitátor Egyiptomot is, melyet és akkor akarnak az angolok bekebelezni, amikor el fogják veszíteni. Ebben a pánszlám szabadságharcban a minden vallás Istenének büntetését fogják megkapni az angolok és oroszok. Mert ők hirdették, hogy minden faj és nyelv önálló, független államot alkosson a maga földjén s azt hazudták, hogy fegyveres üzleti vállalkozásuk célja is ez. Nos, most az ő jelszavuk megvalósítására bontja ki Törökország a próféta zászlaját s a muszka rubelek ás angol sterlingek alól akarja fölszabadítani Egyiptomot s Afrika és Ázsia több tartományát. A pánszlám háború Anglia világuralmának megdőlésére vezethet s az a szellem fogja őt leverni, amelyet gonoszul s bután ellenünk idézett föl. Idegen világrészekből hozott ellenünk katonát s ép e világrészekből verik majd ki. A törökök nemes és bátor színvallásának közvetlen politikai következménye lesz a balkáni államok nyílt sorakozása is. Bulgáriát Oroszország egy orcátlan ultimátummal kényszeríti erre. Pedig Ferdinánd cár országát nem kell erre kényszeríteni. A mi szimpátiánk már az ő harcuk idején kiváltotta az ő szeretetüket. Be mellénk állítja őket a saját érdekük is. S ugyanezt mondhatjuk Romániáról is. Ha egyáltalán nyerni akar valamit a világháborúban, akkor a maga érdekében be kell vonulnia Beszarábiába ugyanakkor, amikor a törökök a Fekete-tenger partvidékét bombázzák. A törökökkel gazdagodott magyar-osztrák-német szövetségnek megnövekedett túlsúlya automatikusan sodorja mellénk ^azokat az államokat, amelyeket józan elme vezet. viszony megszakítása. οaszt©p©it. — Török Odesszában. — Győzelmeink Galíciában. — Német eről felé. — A németek $©§ss©nsn᧠visszaverték a franciákat az Irisne folyó felső partjára. Törökország és Oroszország között a diplomáciai viszony megszakadt: Iliers, az orosz nagykövet, kikérte útleveleit, a Törökországban élő oroszok védelmét pedig az olasz nagykövet vette át. E pillanatban, úgy lehet, az angol és a francia nagykövetek is követték már orosz társukat; arról már van jelentés, hogy az angol nagykövet átvitette irattárát az amerikai nagykövetségre, mely előreláthatólag a törökországi angolok védelmét fogja ellátni Az entente diplomáciájának munkájából egyelőre ennyi a látható eredmény; a láthatatlan, a titkos, az utolsó erőfeszítések pedig most folynak a Balkánon, Szófiában, Bukarestben és Athénben. A török-orosz háborút bevezető Feketetengeri csatáról szóló mai jelentések egyébként a török flotta újabb sikereit konstatálják. Sebastopol bombázása tovább folyik, a törökök a Donec nevű orosz ágyúnaszád Kubanec nevű testvérhajóját is elsülyesztették, a Reuter-ügynökség jelentése szerint pedig a török hajók behatoltak az odesszai kikötőbe s az ott horgonyzó orosz gőzösöket zsákmányul ejtették. Ez a haditény a mi szempontunkból is örvendetes. Odessza volt a bázisa mindazoknak a hadműveleteknek, amelyeket az oroszok szerb szövetségesük érdekében az utóbbi időben állandóan folytattak. Odesszából indultak el mindazok az uszályok és gőzösök, melyek Szerbiának a Dunán nagymennyiségű lőszert, hadiszert és katonaságot szállítottak. A török flottának ez a mostani és a jövőben követendő akciója véget veti Oroszország e nemzetközi jogellenes akciójának is. A galíciai harctérről szóló mai vezérkari jelentésből helyzetünket az egész vonalon kedvezőnek mondhatjuk. A San alsó folyásától Bukovina határáig csapataink mindenütt tartják elfoglalt hadállásaikat. Az alsó San mellett fekvő Niskónál, továbbá Stary-Sambornál és a Stryj felé vivő úton Skolánál újra százszámra ejtettük foglyul az oroszokat, Kutytól északra pedig, Galícia és Bukovina határán, egy erőt orosz hadoszlopot, melyben minden fegyvernem képviselve volt, megvertünk. A többi orosz harctérnek újabb eseménye egyelőre nincs. Lengyelországi hadműveleteink a vezérkari jelentés szerint harc nélkül folynak le s a Varsótól nyugatra újonan csoportosuló szövetséges seregeket az oroszok— a német hivatalos jelentés szerint — csak lassan követik. Új csoportosulásunk véghezvitelét tehát a Visztulától nyugatra az oroszok nem voltak képesek megzavarni, galíciai csapataink ellen intézett ujabb támadásaik pedig mindenütt megtörtek s igy a lengyelországi centrum új terepszakaszon való gyülekezését közvetve a déli szárny kemény ellenállása is fedezi. • A francia harctér eseményeiről szóló német hivatalos jelentés azt a szenzációs eseményt tudatja, hogy Soissonstól keletre a németek megtámadták a franciákat és Vaillytől északra több megerősített hadállásból kiverték az ellenséget, majd a Soissons fölött fekvő Vaillyt rohammal bevették és a franciákat visszaűzték az Aisne-folyón. Az ütközet folyamán a franciák súlyos veszteségeket szenvedtek; a németek ezer foglyot ejtettek. A jelentésnek ez a része annál fölemelőbb, mert Soissons Páristól alig száz kilométernyire fekszik és mert ezen a terepen támadtak a németek, ahol hetekig hallgattak a fegyverek. A német jobbszárnyat erről a környékről szorították vissza a franciák, úgy hogy Kluck hadserege, megtartva Soissons körüli hadállásait, kénytelen volt a fenyegető átkarolás elől egészen Belgium határáig fölhúzódni. Most azonban, hogy a német jobbszárny teljesen biztosította a pozícióját és miután már Észak-Franciaországban magához ragadta az iniciatívát, Lille és Arras körül visszavonulásra kényszerítve a A Pesti Frlap mai száma 44 oldal. A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, november 2-án a rendes időben jelenik meg.