Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-01 / 273. szám

B­udapest, 1914. XXXV­. évfolyam, 273. (12,513.) szám. Vasárnap, november . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész és­re 32 h — f Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „ —„ Egy hóra 2 „ 80 „ Egyes szám ára h­elyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 32-ik oldalon olvasható. SZERKESZTŐSÉG : Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26-45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL : Budapest, Erzsébet­ körút 1. Telefon József S2—96. fők BZ ... T­árju­l!,' Az első golyó, mely török ágyúból orosz hadihajóra kiröppent, új­­perspektívát vágott a világháború horizontján. Az első lövés fénye mellett szinte bepillanthatunk a jövendőbe, mely ránk nézve nem kétes többé. Három őszinte, határozott és becsületes cselekedetet fog följegyezni a história e nagy napokból: ezek voltak először a magyar-osztrák ultimá­tum, azután Vilmos császár férfias mozdulata, a melylyel kardját minden habozás nélkül ki­húzta s végül most a török ágyuzengés, mely megreszkettette a Fekete-tenger egész vidékét s amelynek visszhangja több világrészben fogja megrémíteni Oroszország és Anglia urait. E tény hatásának méreteit e percben nem fut­hatja be a fantázia sem; legfölebb­ az angolok ijedelme lehetne fokmérője az izlám tűznek, mely Sztambulban föllobbant s át fog ter­jedni mindenüvé, hol orosz és angol járom alatt nyög mohamedán nép. Egyszerre két irányban mutatkozik az új világesemény konzekvenciája a mi javunkra: stratégiai és politikai tekintetben. A hadi szempont már az első pillanatban is elárulja, hogy új fegyveres szövetségesünknek, a török­nek, támadása megosztja ellenségeink had­erejét s i­ ig veli a mi középeurópai szövetségünk száz-t­eli túlsúlyát. Politikai tekntetben pedig a­­'rövidebb idő alatt tisztázza a semleges iuwi­ne' : n'tenciáját s a Balkán-félszigeten i.kiáriát és Romániát, az elé a kény­t'... f'líitja, hogy nyiltan is mellénk n:i­t erre utalja őket saját érdekük. (fij.!cmacía hosszu ideje tartotta már fi' m'í­rrészben az álarcos bált. Elkövetkezett János demaszkirozás órája. Le az al­ ti. • ..il! Szemébe akarunk nézni" minden cU i«p ünknek s nem diplomáciai suttogásból. 1 • ••· ¡'!i. nyílt ágyuszóból akarjuk megtudni, ki K ti.l.uk? S adtunkkal nem kötötte Törökországot i .un féle irott szerződés mihozzánk. S annál és nemesebb ez a fegyveres támogatás.­­... a spontán megnyilatkozás, mely Törökor­­­zág budapesti képviselőjének, Ah­med S­tikmet beynek és berlini ügyvivőjének, Jussuv Ivio beynek ajkán egyszerre fakadt s amelyben mindketten a magyarokkal, osztrá­kokkal és németekkel közösen vivandó harc­ra lelkesítettek, a nemzetek szövetségének olyan uj formáját tárja a világ elé, mely erő­sebb az írott szerződéseknél, mert a népek összeolvadó szimpáthiájából s az államok közös érdekéből táplálkozik. Ez uj szövetség kereté­ben hirdeti már Berlinben a padisah képvise­lője a szent háborút a közös ellenségek ellen s a próféta zöld zászlajának kibontása egy­forma veszedelmet jelent mindegyikre. A Zeppelinek és 42-es mozsarak korsza­kában tán anachronizmusnak tűnik föl, hogy a mohamedánok vallási háborút hirdetnek az oroszok és angolok ellen. De hiszen az oroszok és szerbek ellenünk is vallási irtó háborút hir­dettek. Az izlám híveinek e mozgalma pedig tulaj­donképen szabadságharc az orosz és angol elnyomók ellen. Enver pasa, az egykori berlini katonai attasé, a mai modern Törökország mű­veit vezére, már harcolt Afrikában is a moha­medánok függetlenségéért s míg Törökország, Perzsia és Afganisztán katonái az oroszokat hátban támadják, kétségkívül föl tudja gyújtani ez a lelkes agitátor Egyiptomot is, melyet és akkor akarnak az angolok bekebelezni, amikor el fogják veszíteni. Ebben a pánszlám szabadságharcban a minden vallás Istenének büntetését fogják meg­kapni az angolok és oroszok. Mert ők hirdet­ték, hogy minden faj és nyelv önálló, független államot alkosson a maga földjén s azt hazud­ták, hogy fegyveres üzleti vállalkozásuk célja is ez. Nos, most az ő jelszavuk megvalósítására bontja ki Törökország a próféta zászlaját s a muszka rubelek ás angol sterlingek alól akarja fölszabadítani Egyiptomot s Afrika és Ázsia több tartományát. A pánszlám háború Anglia világuralmának megdőlésére vezethet s az a szellem fogja őt leverni, amelyet gonoszul s bután ellenünk idézett föl. Idegen világrészek­ből hozott ellenünk katonát s ép e világrészekből verik majd ki. A törökök nemes és bátor színvallásá­nak közvetlen politikai következménye lesz a balkáni államok nyílt sorakozása is. Bulgáriát Oroszország egy orcátlan ultimátummal kény­szeríti erre. Pedig Ferdinánd cár országát nem kell erre kényszeríteni. A mi szimpátiánk már az ő harcuk idején kiváltotta az ő szeretetüket. Be mellénk állítja őket a saját érdekük is. S ugyanezt mondhatjuk Romániáról is. Ha egy­általán nyerni akar valamit a világháborúban, akkor a maga érdekében be kell vonulnia Beszarábiába ugyanakkor, amikor a törökök a Fekete-tenger partvidékét bombázzák. A törö­kökkel gazdagodott magyar-osztrák-német szö­vetségnek megnövekedett túlsúlya automatiku­san sodorja mellénk ^azokat az államokat, ame­lyeket józan elme vezet. viszony megszakítása. οaszt©p©it. — Török Odesszában. — Győzelmeink Galíciában. — Német erő­l felé. — A németek $©§ss©nsn᧠vissza­verték a franciákat az Irisne folyó felső partjára. Törökország és Oroszország között a dip­lomáciai viszony megszakadt: Iliers, az orosz nagykövet, kikérte útleveleit, a Törökországban élő oroszok védelmét pedig az olasz nagykövet vette át. E pillanatban, úgy lehet, az angol és a francia nagykövetek is követték már orosz tár­sukat; arról má­r van jelentés, hogy az angol nagykö­vet átvitette irattárát az amerikai nagy­követségre, mely előreláthatólag a törökországi angolok védelmét fogja ellátni Az entente diplomáciájának munkájából egyelőre ennyi a látható eredmény; a láthatatlan, a titkos, az utolsó erőfeszítések pedig most folynak a Bal­kánon, Szófiában, Bukarestben és Athénben. A török-orosz háborút bevezető Fekete­tengeri csatáról szóló mai jelentések egyébként a török flotta újabb sikereit konstatálják. Se­bastopol bombázása tovább folyik, a törökök a Donec nevű orosz ágyúnaszád Kubanec nevű testvérhajóját is elsüly­esztették, a Reuter-ügy­nökség jelentése szerint pedig a török hajók be­hatoltak az odesszai kikötőbe s az ott horgonyzó orosz gőzösöket zsákmányul ejtették. Ez a haditény a mi szempontunkból is örvendetes. Odessza volt a bázisa mindazoknak a hadműve­leteknek, amelyeket az oroszok szerb szövetsé­gesük érdekében az utóbbi időben állandóan folytattak. Odesszából indultak el mindazok az uszályok és gőzösök, melyek Szerbiának a Du­nán nagymennyiségű lőszert, hadiszert és ka­tonaságot szállítottak. A török flottának ez a mostani és a jövőben követendő akciója véget veti Oroszország e nemzetközi jogellenes akció­jának is. A galíciai harctérről szóló mai vezérkari jelentésből helyzetünket az egész vonalon ked­vezőnek mondhatjuk. A San alsó folyásától Bu­kovina határáig csapataink mindenütt tartják elfoglalt hadállásaikat. Az alsó San mellett fekvő Niskónál, továbbá Stary-Sambornál és a Stryj felé vivő úton Skolánál újra százszámra ejtettük foglyul az oroszokat, Kutytól északra pedig, Galícia és Bukovina határán, egy erőt orosz hadoszlopot, melyben minden fegyver­nem képviselve volt, megvertünk. A többi orosz harctérnek újabb eseménye egyelőre nincs. Lengyelországi hadműveleteink a vezér­kari jelentés szerint harc nélkül folynak le s a Varsótól nyugatra újonan csoportosuló szövet­séges seregeket az oroszok­— a német hivatalos­­ jelentés szerint — csak lassan követik. Új­ cso­portosulásunk véghezvitelét tehát a Visztulától nyugatra az oroszok nem voltak képesek meg­zavarni, galíciai csapataink ellen intézett ujabb támadásaik pedig mindenütt megtörtek s igy a lengyelországi centrum új terepszakaszon való gyülekezését közvetve a déli szárny kemény el­lenállása is fedezi. • A francia harctér eseményeiről szóló né­met hivatalos jelentés azt a szenzációs eseményt tudatja, hogy Soissonstól keletre a németek megtámadták a franciákat és Vaillytől északra több megerősített hadállásból kiverték az ellen­séget, majd a Soissons fölött fekvő Vaillyt ro­hammal bevették és a franciákat visszaűzték az Aisne-folyón. Az ütközet folyamán a franciák súlyos veszteségeket szenvedtek; a németek ezer foglyot ejtettek. A jelentésnek ez a része annál fölemelőbb, mert Soissons Páristól alig száz kilométernyire fekszik és mert ezen a terepen támadtak a né­metek, ahol hetekig hallgattak a fegyverek. A német jobbszárnyat erről a környékről szorí­tották vissza a franciák, úgy hogy Kluck had­serege, megtartva Soissons körüli hadállásait, kénytelen volt a fenyegető átkarolás elől egészen Belgium határáig fölhúzódni. Most azonban, hogy a német jobbszárny teljesen biztosította a pozícióját és miután már Észak-Franciaország­ban magához ragadta az iniciatívát, Lille és Arras körül visszavonulásra kényszerítve a A Pesti Frlap mai száma 44 oldal. A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, november 2-án a rendes időben jelenik meg.

Next