Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-01 / 60. szám

Budapst, 1915. mint évfolyam, 60. (12,632.) szám. ^ 1.1 — • — Hétfő, március 1.. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 82 K — ! Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „80„ Egyes szíim ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 t. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 48 ik oldalon olvasható. HÍRLAP SZERKESZTŐSÉG : Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26-45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 78 Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHI­VATAL: Budapest, Erzsébet­ körút , Telefon Józse' 62 96 ci ukrayák oroszok. Anglia, miután odahaza nem bírt vőlük, elküldötte a suffragetteket Francia­országba a segítségnek. A francia harc­téren tehát már vannak szoknyás angolok. Most a hadseregfőparancsnokság hivatalos jelentéséből megtudjuk, hogy az északi harc­téren nekünk viszont szoknyás oroszokhoz­­van szerencsénk. Az entente­­álarcosmenete mindig színe­sebben és tarkábban kezd festeni. Előbb csak a színes fajták katonai felvonulása tarkította a francia, angol és belga katonák fehér táborát. Hinduk, négerek, zuávok és­­japánok virágzottak ki az entente mezején. Aztán jöttek a különleges maskarák. Przemysl alatt az orosz csapatok a mi fog­ságba esett katonáink ruháiba, öltözködtek s ugy próbálták magukat a véres álarcos­bálon felismerhetetlenekké tenni. Mikor a német tengerészet kimondta Anglia blokád­­ját, akkor egyszerre a büszke angol hajók is rákényszerültek a maskarajátékra s kö­vetkeztek a lobogócserék, a semleges, vörös­keresztes és a próféta zöld zászlajára emlé­keztető ír lobogók feltűzése. Csupa álarcos­báli,trükk, csupa katonákhoz méltatlan gyá­vasági dokumentum. Ezek mellett még be­csületes színfolt gyanánt hatott a suffraget­tek felvonulása, mert hiszen a szoknyás an­golok a békében is harcias, sőt pofozó asz­szonyok voltak é­s nem kellett álarcot ven­niök, mikor az entente világháljára in­dultak. De a szoknyás oroszok­ minden trükk­nek teteje. A szoknyás oroszok úgynevezett reguláris katonák, akik azonban parancsszó­ra asszonyi ruhába öltözködnek s míg ruhá­jukkal kiméletért könyörögnek, azalatt fegyvereikkel­­gyilkolni iparkodnak. Gyáva gyilkosok. Számítanak a mi katonáink em­berségére és célba veszik becsületes és em­berséges szivüket. Ez a háborús dominó túltesz az ellenféltől eltulajdonított egyen­ruha használatán, lefőzi a semleges lobogó­val­ való megtévesztést, leveri még a vörös­keresztes lobogóval való visszaélést is­, mert az asszonyi ruha a férfi és pláne a harcoló katona testén meggyalázás, ha az ellenség öltözteti bele gúnyból és a legalacsonyabb gyávaság,, ha önként bujt bele. A japán­orosz háború idejéből emlékezünk epizódok­ra, mikor egy komoly orosz tábornok egy­másután lőtt főbe tíz fiatal orosz mágnás­fiút, akik sátorukban bac­anált rendeztek velük jött barátnőikkel és pezsgős mámo­rukban ezeknek lenge ruháiba öltözködtek. A muníció és meleg ruha mellett, ami nem akart megérkezni a japán harctérre, talán csak az a parfüm és női ruha okozta még inkább az orosz kudarcot, mely utat talált a Japán ellen küldött orosz hadsereghez. S most egész orosz csapatok bújnak a női ruhába. Honnan vették a sok női ruhát?­­ Harctéri tudósítások följegyezték, hogy el-­­ foglalt francia lövészárkokban sok pezsgős­­ palackot, női alsószoknyát és hamis copfot találtak. Ez valahogy még megmagyarázha­tó a franciánál, akiről épen most írják, hogy időnkint szabadságot kap a hazautazásra, mert Franciaország gondolni kíván a­­ jö­vendőre is. De hát az orosz katonák után is küldenek asszonyokat? Vagy talán Nikola­jevics Nikoláj­a kenyérrel, t­ussal, muníció­val és ágyukkal együtt női ruhákat is kül­det a hadsereg után? Mindenesetre jellemző az oroszok s az egész entente harcmodorára ez az állandó álarcosbál. Ha a németek a negyvenkettes mozsarakat, a Zeppelint, a tengeralattjárót és Hindenburgot hozták a világháború meglepetésének s ha a kettős monarchia népei a megbonthatatlan egység­gel, a magyar n­épfölkelőkkel és a magyar lélekkel ejtették bámulatba a világot, akkor az entente is erkölcsi szükségét érzi a meg­lepetéskeltésnek. Így felel a tengeri blokád­ra a lobogóhamisítás, a Zeppelinre a fogoly­táborok kizárólagos kivilágítása, a prze­nyili halálmezőkre az ellenfél egyenruhá­jának használata s a bukovinai diadalokra az asszonyi ruhákba való öltözködés. Ezek az entente meglepetései a világháború kö­zönsége számára. A hadseregfőparancsnokság kategori­kus rövidséggel azt mondja hivatalos jelen­tésében: „minden ellenséges katonát, aki ilyen nem méltó ru­ában kezünkbe esik, agyonlövünk." Mi csak annyival toldjuk meg, hogy talán kár rájuk a becsületes mu­­iíciót pazarolni. Ha már asszonyi ruhába bújtak, ki kellene a toalettjüket egészíteni egy­­ nyakravalóval . . . Német sikerek a francia harctéren. A Champagneban egész terjedelmükben visszaverték a németek a francia támadá­sokat. — A Vogézekben kiverték az ellenséget állásaiból és húsz kilom­éter széles­ségben hat kilométernyire visszaszorították. — Verdimtől északnyugatra, a külső eri­dörtö t tíz kilométernyire több egymás mögött fekvő francia állást elfoglaltak. — Przasnyszi a németek az előnyomuló túlerő miatt fél­ fák. — Grédrtonái az oroszo­kat a vár előtti állásaikba vetették vissza. — 1800 foglyot ejtettek. A Kár­pátokban és a Dnyeszter­től délre a helyzet változatlan. — A Dardanellák bombázása. SLojer altábornagy mai jelentése, amely a harctéri helyzetnek az utóbbi napok alatti változatlanságai konstatálja, fölösle­gessé tesz minden kommentárt, annál in­kább, mert e harctéri helyzet állását tegnapi számunkban már bőven kifejtettük. * , A mai német hivatalos jelentés egy csomó jó hír között, amelyek különösen a francia harctér újabb sikereit tudatják, egy kétségkívül kedvezőtlen eseményt is kö­zöl az orosz harctérről. Prasznoszt, aminek az elfoglalásáról még csak február 25-ikén adott hírt a német nagy főhadiszállás, ellen­séges túlerő miatt föl kellett adni. Az orosz túlerő dél és kelet felől nyomult előre Prasznoszra, mire a német csapatok a vá­rostól északra és nyugatra kitértek. A hivatalos jelentés szerint tehát csata nélkül engedték át az orosz túlerőnek a várost. A német csapatok visszavonulására katonai térképeink adatai szerint úgy észak, mint nyugat felé kitűnő műutak álltak rendelke­zésre; észak felé az az út, amely a keletpo­roszországi határnál fekvő Chorzele nevű orosz helység felé visz; nyugat felé pedig az, amely Mlavához vezet. Hogy a németek­nek ezen a két úton mennyire kellett kitér­niök az oroszok elől, azt nem tudhatjuk. Csak tegnap írtunk ehelyütt arról, hogy Prasznosz elfoglalásának hite milyen rémületet keltett Péterváron, mert a város eleste a Visegrad—Plocknál álló orosz se­reg balszárnyát a bekerítés veszedelmének tette ki. E fenyegető helyzetben a Prasznosz körüli terepen az orosz hadvezetőség olyan túlerőt dobott a küzdelembe, amely elől a németeknek egyelőre ki kellett térniök. Helytelen volna azonban a helyzetnek ebből, a németekre nézve pillanatnyilag rosszul f­estő állásából messzemenő követ­keztetéseket levonni. Prasznosz elveszté­sével szemben áll az, hogy Prasznoszt úgy­szólván küzdelem nélkül szerezték vissza az oroszok, mert a német hadvezetőség jókor észrevette a túlerőt, viszont Prasznosz mi­napi elfoglalása a németek részére, m­int emlékezetes, hatalmas zsákmányt is hozott: tízezer orosz foglyot és húsz ágyút, továb­bá egy nagy gépfegyverraktárt és igen sok hadiszert. Most, hogy a németeknek Prasz­nyszt ki kellett engedniök a kezükből, a zsákmányolt hadiszert valószínűleg módjuk volt biztonságba helyezni, de legalább is az ellenség számára használhatatlanná tenni. Emellett arra is emlékeztetnünk kell, hogy Prasznosz mint várszerűen kiépített város jutott a németek kezére és az oroszok szá­mára éppen ezért jelentett nagy veszteséget. Maga a német ostrom azonban és most a német vonulás aligha juttatta vissza a várost olyan állapotban, hogy az oroszok előbbi stratégiai értékét mindjárt kihasz­nálhatták volna. Az oroszoknak most talán majd egészen újra kell hozzáfogniuk a vá­ros várszerű kiépítéséhez, s ki tudja, ennek is meddig vehetik hasznát. A Prasznysznál levő helyzetet ugyanis nem szabad egymagában vizsgálni. A front­nak ez a szakasza csak egy kis részlete annak a harcvonalnak, amely a Nyemen—Bobr— Narev folyók előtt húzódik. Ennek a harc­vonalnak bármely szakaszán elért siker feltétlenül érezteti a hatását a többi sza­kaszon s annál inkább, mennél távolabb A Pesti Hírlap mai száma 12 oldal.

Next