Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-07 / 66. szám

Budapest, 1915. XXXVII. évfolyam, 66. (12,638.) szám. Vasárnap, március 7. SZERKESZTŐSÉG : Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár-út 78. Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút 1. Telefon József 52 96 ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 K — 1 Félévre 16 „ — „ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „ 80 „ Egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 t. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 52­­Ü£ oldalon olvasható. Erkölcsi blokád. Ellenségeink minden baja a mi örö­münk. Közvetlen öröm, ha mi győzünk, köz­vetett, s ha az ellenséges országokban zavarok támadnak. Most ilyen örömünk telkezik Anglia szorult helyzetében, melynek leg­fényesebb bizonyítékait az angol államfér­fiak szolgáltatják. Háborúnk eredménye nem csupán a mi­­harcvonalunkon dől el. Úgy összebonyoló­dott három világrész több nemzete és annyi­ra összefügg egymással a különböző harc­terek küzdelme,­­hogy a végső­ mérlegben közös zárszámadást fog csinálni a Sors fő­könyvelősége. De már most is a nyereség rovatába könyvelhetjük azt, hogy, ellensé­geink szinte napról-napra ujabb és ujabb konfliktusokba keverednek s az entente­hatalmaknak ugy diplomáciai, mint fegyve­res harcvonala egyre szélesedik. Aminek aztán az a következménye, hogy figyelmü­ket, gondjaikat, erejüket s katonáikat és muníciójukat több felé kell megosztani. Ezzel pedig velünk szemben kisebbedik az erejük. Meg lehet állapítani, hogy a konfliktu­sok nemzetközi kiszélesedése h­­asznál ne­künk, mert minden új bonyodalom már most a csirájában hordja azoknak az ellen­téteknek veszedelmét, melyek az entente­hatalmak között ki fognak törni s amelyek már most mutatják e hármas szövetkezés természetellenességét. Már a legtávolabbi konfliktus, a japán—chinai is, érdekellen­tétekbe hozta az ellenünk szövetkezett nem­zeteket. A Dardanellák és a török főváros közös ostroma pedig az általunk kizártnak tartott győzelem esetében is az entente belső háborújának forrását rejti magában, de már ma is arra vezet, hogy ellenségeinknek nemcsak tengeri, hanem igen jelentékeny szárazföldi erejét is leköti. Flottánk sietett is bekasszálni annak hasznát, hogy a francia és angol hajók a Dardanellákat bombázták, összelőtte Antivári nagy részét. Csak úgy mellesleg jegyezzük meg, hogy a monte­negróiak talán megértették most hajó­ágyaink hangját, mely azt mondta nekik: „így bízzatok az entente nagy uraiban! ezek nem értetek harcolnak, hanem csak a maguk kalóz­ céljaiért!" Abból a geográfiailag távoli esemény­ből is hasznunk van, hogy Anglia az összes semleges államokkal s főként az Unióval konfliktusba keveredett és ugyanekkor belső zavarokkal, monstruózus sztrájkokkal küzd, amelyek leküzdésére gigászi harcot vívnak a kormány tagjai. Már az a tény, hogy Wilson törvényhozási fölhatalmazást adatott magának az amerikai hadiszer­szállítás betiltására, nem egyéb, mint egy megtöltött ágyú, melynek csöve az entente felé van irányítva. Hogy az Unió elnöke el­süti-e tényleg ezt az ágyút, hogy betiltja-e a lőszer­szállítást Anglia és cinkostársai szá­mára, az későbbi dolog. Ma elég egyelőre a fenyegetés is, amikor látjuk, hogy Angliá­ban megijedtek tőle. Mert hiszen a miniszte­rek és más kormány­kiküldöttek kétségbe­esve tárgyalgatnak az angol munkásokkal, kik tízezrével sztájkolnak akkor, mikor szénre és lövegekre a legnagyobb szüksége volna Angliának. A helyzetre legjellemzőbb Lloyd Goergenak, az aforizma­gyártó pénzügy­miniszternek jajveszékelése, amit Bangor­ban a sztrájkoló munkások előtt produkált belépti díj nélkül. „Ha cserben hagytok minket — szólt többek közt, — akkor Anglia tönkre megy! Mit érnek harcosaink, ha nem tudjuk őket fölszerelni!? ezt a há­borút nem a harcosok döntik el a csatame­zőn, hanem a munkások a gyárakban! . . . a ti iszákosságtok többet árt Angliának, mint valamennyi német tengeralattjáró együttvéve!" A németek egyelőre meg lehetnek ime elégedve blokádjuk eredményével: megfé­lemlítették Angliát, kiforszírozták az ame­rikai Uniónak egyelőre elvi határozatát a hadiszerszállítás ellen s oly helyzetbe hozták a körülzárással Angliát, hogy ennek leghen­cegőbb államférfia nyilvánosan ismeri be a muníció hiányát. Ugyanez a Lloyd George még nemrég azt az aforizmát bocsátotta világgá, hogy a háborút az dönti el, akinek a zsebében marad az utolsó milliárd. Most már meg­alázkodik a kincstár képviselője s meggör­nyedve hizeleg az eddig lenézett munká­soknak, hogy ők döntik el a háborút a gyá­rakban, csak kegyeskedjenek minél olcsób­ban minél több lőszert gyártani. Talán ne az aforizmáit változtatná az angol kormány, hanem a politikáját és a stratégiáját! Ha nem csinál alattomos ki­éheztető politikát Európa polgári lakossá­ga, ártatlan nők és gyermekek ellen, ha nem csinál fegyveres stratégiát az összes semleges államok fegyvertelen kereskedel­me ellen, ha nem lopja el békés államok semleges lobogóit, hogy betakarja vele kalóz­politikáját,­­ akkor nem került volna mai kiv­ib­ől fenyegetett s belsőleg zilált helyzetébe. Akkor Anglia megtartotta vol­na régi tekintélyét és Lloyd George a régi afo­zmáját. A kiéheztető stratégia utján azonban nemcsak a német tengeri blokád­hoz ért el, hanem elérkezik majd ahhoz az erkölcsi blokádhoz is, amelylyel nemcsak Európának, hanem Amerikának is tárgyi­lagos nemzetei ki fogják zárni az angolokat a régi tiszteletből. Mert a háború után Angliát nem a tenger, hanem a közgyűlé­sét fogja a kontinenstől elszigetelni. A görög kormány lemondott. A király nem helyesli Venizelosz politikáját. — Öt hadihajónk bombázta és részben rommálőtte Antivákit — A Dardanellák bombázása. — Meghiúsított angol partraszállitási kísérletek. — Megsérült angol hadihajók. — Az augusztovi és grodnoi német haderők új rendeltetése. — Összeomlott orosz tai AJM* Prasz­nysztól és Pronsktól északkeletre. — Meghiusult orosz előretörések Piotrokovtől keletre. — A harctér többi részén változatlan a helyzet. A görög kormány lemondott — ez az első politikai fait accompli, amely a Dar­danellák ostromát kiséri. Venizélosz a kabi­net lemondását a kamarában azzal a meg­okolással jelentette be, hogy a király nem helyesli a politikáját. Ez a megokolás külön szenzáció erejével hat. Hogy a kormány politikája és a király politikája közül a semlegesség további föntartásához melyik ragaszkodik inkább, azt nem nehéz eldön­teni. Csak az imént fedeztek fel egy össze­esküvést Athénben, amely a király életére tört s amely kétségkívül kapcsolatos azzal a terrorisztikus entente-politikával, amely Görögországot mindenképen bele akarja vonni a háborúba. A király volt az, aki rendületlenül megmaradt a semlegesség bázisán, a király volt az, aki előmozdította, hogy a konstantinápolyi görög tengerészeti attasé inzultálása miatt kerekedett konflik­tus békésen intéződjék el Törökországgal, sőt, ő küldte új követnek Törökországba Streitet, akinek nézzetszimpátiája nyilván­való. Görögország hajóját Venizelos kalandor­kormányzásától a király megmen­tette. * A Dardanellák bombázása helyeződik most a világpolitika középpontjába. A figye­lem a semlegesek magatartásán kívül termé­szetszerűen a hadi események felé irányult Az angol admiralitás jelentése beismeri, hogy az ostrom során három hadihajó meg­sérült, magánjelentések pedig újabb három hadihajó harcképtelenné válásáról adnak hírt. Ebből is nyilvánvaló, hogy az ostrom­ló flottának rendkívül súlyos veszteségekre kell elkészülve lennie, ha a török tengerszo­ros bejáratának elfoglalását forszírozza. Ed­dig még csak a feladat legkönnyebb részénél tart az egyesült angol-francia flotta, a külső erődök ostrománál, amelyek tudvalevően nem is modern építmények és a rettentő erő­feszítés eredménye: eddig a külső erődökben kárt tettek ugyan, de ezeknek a helyreállítá­sán éjjel-nappal szorgalmasan dolgoznak a török műszaki csapatok, ezzel szemben pe­dig immár a hatalmas flotta hat egysége vált használhatatlanná. Az angolok és a franciák feltűnő láz­zal dolgoznak az ostrom munkálatain. A tö­rök főhadiszállás egy mai jelentése arról szól, hogy már csapatokat kíséreltek partra­szállítani Szeddil­ Bahrnál és Kumkalénál, a török csapatok azonban visszaverték a kí­sérletet. Feltűnő ez a heves tempó. És köz­ben az orosz lapok idegeskednek, féltékeny­kednek Grey beszéde miatt, amely az orosz igényeket csak szimpatikusoknak jelentette ki, de nyíltan nem ismerte el azok feltétlen jogosságát. * A Pesti Hírlap mai száma 52 oldal. A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, március 8-án a rendes időben jelenik meg.

Next