Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-07 / 66. szám
Budapest, 1915. XXXVII. évfolyam, 66. (12,638.) szám. Vasárnap, március 7. SZERKESZTŐSÉG : Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár-út 78. Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 1. Telefon József 52 96 ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 K — 1 Félévre 16 „ — „ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „ 80 „ Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 t. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 52Ü£ oldalon olvasható. Erkölcsi blokád. Ellenségeink minden baja a mi örömünk. Közvetlen öröm, ha mi győzünk, közvetett, s ha az ellenséges országokban zavarok támadnak. Most ilyen örömünk telkezik Anglia szorult helyzetében, melynek legfényesebb bizonyítékait az angol államférfiak szolgáltatják. Háborúnk eredménye nem csupán a miharcvonalunkon dől el. Úgy összebonyolódott három világrész több nemzete és annyira összefügg egymással a különböző harcterek küzdelme,hogy a végső mérlegben közös zárszámadást fog csinálni a Sors főkönyvelősége. De már most is a nyereség rovatába könyvelhetjük azt, hogy, ellenségeink szinte napról-napra ujabb és ujabb konfliktusokba keverednek s az ententehatalmaknak ugy diplomáciai, mint fegyveres harcvonala egyre szélesedik. Aminek aztán az a következménye, hogy figyelmüket, gondjaikat, erejüket s katonáikat és muníciójukat több felé kell megosztani. Ezzel pedig velünk szemben kisebbedik az erejük. Meg lehet állapítani, hogy a konfliktusok nemzetközi kiszélesedése használ nekünk, mert minden új bonyodalom már most a csirájában hordja azoknak az ellentéteknek veszedelmét, melyek az ententehatalmak között ki fognak törni s amelyek már most mutatják e hármas szövetkezés természetellenességét. Már a legtávolabbi konfliktus, a japán—chinai is, érdekellentétekbe hozta az ellenünk szövetkezett nemzeteket. A Dardanellák és a török főváros közös ostroma pedig az általunk kizártnak tartott győzelem esetében is az entente belső háborújának forrását rejti magában, de már ma is arra vezet, hogy ellenségeinknek nemcsak tengeri, hanem igen jelentékeny szárazföldi erejét is leköti. Flottánk sietett is bekasszálni annak hasznát, hogy a francia és angol hajók a Dardanellákat bombázták, összelőtte Antivári nagy részét. Csak úgy mellesleg jegyezzük meg, hogy a montenegróiak talán megértették most hajóágyaink hangját, mely azt mondta nekik: „így bízzatok az entente nagy uraiban! ezek nem értetek harcolnak, hanem csak a maguk kalóz céljaiért!" Abból a geográfiailag távoli eseményből is hasznunk van, hogy Anglia az összes semleges államokkal s főként az Unióval konfliktusba keveredett és ugyanekkor belső zavarokkal, monstruózus sztrájkokkal küzd, amelyek leküzdésére gigászi harcot vívnak a kormány tagjai. Már az a tény, hogy Wilson törvényhozási fölhatalmazást adatott magának az amerikai hadiszerszállítás betiltására, nem egyéb, mint egy megtöltött ágyú, melynek csöve az entente felé van irányítva. Hogy az Unió elnöke elsüti-e tényleg ezt az ágyút, hogy betiltja-e a lőszerszállítást Anglia és cinkostársai számára, az későbbi dolog. Ma elég egyelőre a fenyegetés is, amikor látjuk, hogy Angliában megijedtek tőle. Mert hiszen a miniszterek és más kormánykiküldöttek kétségbeesve tárgyalgatnak az angol munkásokkal, kik tízezrével sztájkolnak akkor, mikor szénre és lövegekre a legnagyobb szüksége volna Angliának. A helyzetre legjellemzőbb Lloyd Goergenak, az aforizmagyártó pénzügyminiszternek jajveszékelése, amit Bangorban a sztrájkoló munkások előtt produkált belépti díj nélkül. „Ha cserben hagytok minket — szólt többek közt, — akkor Anglia tönkre megy! Mit érnek harcosaink, ha nem tudjuk őket fölszerelni!? ezt a háborút nem a harcosok döntik el a csatamezőn, hanem a munkások a gyárakban! . . . a ti iszákosságtok többet árt Angliának, mint valamennyi német tengeralattjáró együttvéve!" A németek egyelőre meg lehetnek ime elégedve blokádjuk eredményével: megfélemlítették Angliát, kiforszírozták az amerikai Uniónak egyelőre elvi határozatát a hadiszerszállítás ellen s oly helyzetbe hozták a körülzárással Angliát, hogy ennek leghencegőbb államférfia nyilvánosan ismeri be a muníció hiányát. Ugyanez a Lloyd George még nemrég azt az aforizmát bocsátotta világgá, hogy a háborút az dönti el, akinek a zsebében marad az utolsó milliárd. Most már megalázkodik a kincstár képviselője s meggörnyedve hizeleg az eddig lenézett munkásoknak, hogy ők döntik el a háborút a gyárakban, csak kegyeskedjenek minél olcsóbban minél több lőszert gyártani. Talán ne az aforizmáit változtatná az angol kormány, hanem a politikáját és a stratégiáját! Ha nem csinál alattomos kiéheztető politikát Európa polgári lakossága, ártatlan nők és gyermekek ellen, ha nem csinál fegyveres stratégiát az összes semleges államok fegyvertelen kereskedelme ellen, ha nem lopja el békés államok semleges lobogóit, hogy betakarja vele kalózpolitikáját, akkor nem került volna mai kiviből fenyegetett s belsőleg zilált helyzetébe. Akkor Anglia megtartotta volna régi tekintélyét és Lloyd George a régi afozmáját. A kiéheztető stratégia utján azonban nemcsak a német tengeri blokádhoz ért el, hanem elérkezik majd ahhoz az erkölcsi blokádhoz is, amelylyel nemcsak Európának, hanem Amerikának is tárgyilagos nemzetei ki fogják zárni az angolokat a régi tiszteletből. Mert a háború után Angliát nem a tenger, hanem a közgyűlését fogja a kontinenstől elszigetelni. A görög kormány lemondott. A király nem helyesli Venizelosz politikáját. — Öt hadihajónk bombázta és részben rommálőtte Antivákit — A Dardanellák bombázása. — Meghiúsított angol partraszállitási kísérletek. — Megsérült angol hadihajók. — Az augusztovi és grodnoi német haderők új rendeltetése. — Összeomlott orosz tai AJM* Prasznysztól és Pronsktól északkeletre. — Meghiusult orosz előretörések Piotrokovtől keletre. — A harctér többi részén változatlan a helyzet. A görög kormány lemondott — ez az első politikai fait accompli, amely a Dardanellák ostromát kiséri. Venizélosz a kabinet lemondását a kamarában azzal a megokolással jelentette be, hogy a király nem helyesli a politikáját. Ez a megokolás külön szenzáció erejével hat. Hogy a kormány politikája és a király politikája közül a semlegesség további föntartásához melyik ragaszkodik inkább, azt nem nehéz eldönteni. Csak az imént fedeztek fel egy összeesküvést Athénben, amely a király életére tört s amely kétségkívül kapcsolatos azzal a terrorisztikus entente-politikával, amely Görögországot mindenképen bele akarja vonni a háborúba. A király volt az, aki rendületlenül megmaradt a semlegesség bázisán, a király volt az, aki előmozdította, hogy a konstantinápolyi görög tengerészeti attasé inzultálása miatt kerekedett konfliktus békésen intéződjék el Törökországgal, sőt, ő küldte új követnek Törökországba Streitet, akinek nézzetszimpátiája nyilvánvaló. Görögország hajóját Venizelos kalandorkormányzásától a király megmentette. * A Dardanellák bombázása helyeződik most a világpolitika középpontjába. A figyelem a semlegesek magatartásán kívül természetszerűen a hadi események felé irányult Az angol admiralitás jelentése beismeri, hogy az ostrom során három hadihajó megsérült, magánjelentések pedig újabb három hadihajó harcképtelenné válásáról adnak hírt. Ebből is nyilvánvaló, hogy az ostromló flottának rendkívül súlyos veszteségekre kell elkészülve lennie, ha a török tengerszoros bejáratának elfoglalását forszírozza. Eddig még csak a feladat legkönnyebb részénél tart az egyesült angol-francia flotta, a külső erődök ostrománál, amelyek tudvalevően nem is modern építmények és a rettentő erőfeszítés eredménye: eddig a külső erődökben kárt tettek ugyan, de ezeknek a helyreállításán éjjel-nappal szorgalmasan dolgoznak a török műszaki csapatok, ezzel szemben pedig immár a hatalmas flotta hat egysége vált használhatatlanná. Az angolok és a franciák feltűnő lázzal dolgoznak az ostrom munkálatain. A török főhadiszállás egy mai jelentése arról szól, hogy már csapatokat kíséreltek partraszállítani Szeddil Bahrnál és Kumkalénál, a török csapatok azonban visszaverték a kísérletet. Feltűnő ez a heves tempó. És közben az orosz lapok idegeskednek, féltékenykednek Grey beszéde miatt, amely az orosz igényeket csak szimpatikusoknak jelentette ki, de nyíltan nem ismerte el azok feltétlen jogosságát. * A Pesti Hírlap mai száma 52 oldal. A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, március 8-án a rendes időben jelenik meg.