Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-13 / 72. szám

2 FESTI HÍRLAP 1913. március 13., szombat oldaltü­zébe jutva, a Grodnótól északnyu­gatra föllépett orosz támadás meghiúsultá­ról kapunk hírt; a március 5-iki jelentés szerint pedig az oroszok támadásai ismét véresen visszavezetnek. Március 6-ikán érkezik meg a német nagy főhadiszállásnak az a nevezetes közlé­se, amely azt tartalmazza, hogy miután a németeknek Grodnótól északnyugatra levő erdős területen és Augusztáv körül szerzett összes hadizsákmánya biztos helyen van, anélkül, hogy az oroszok, erélyes ellenrend­szabályaik ellenére, ezt megakadályozhatták volna, az eddig ott alkalmazott német csa­patok most már más hadműveletekre álla­nak rendelkezésre. Akkor ezt a német jelentést a követke­ző kommentárral kísértük: „A német nagy főhadiszállás ma nyil­ván elébe akar vágni annak, hogy az oro­szok a Grodnó ellen vezetett német offen­zíva abbahagyását orosz győzelemnek fúj­ják föl". Hogy milyen helyes nyomon jár­tunk, azt a ma kiadott német, hivatalos jelentés mutatja, amely tényleg konstatálja, hogy az orosz hivatalos jelentések m­osta­natában két nagy győzelmet tulajdonítanak maguknak: a grodnóit és a prasznyszit Mi történt azonban a március 6-iki feltűnő német bejelentés után, mikor való­ban várni lehetett, hogy a grodnói orosz offenzíva nagyobb lendületet kap? Másnap azt közli a német jelentés, hogy Grodnótól északnyugatra a német hadmoz­dulatok tervszerűen folynak. Harmadnap azz, hogy Augusztovtól délre az oroszok tá­madásai súlyos veszteségeik mellett meg­hiúsulnak. Negyednap ugyanezt azzal a tol­dással,­ hogy Augusatovtól keletre is ugyan­így járt az orosz támadás, ttödnap azt, hogy az oroszok ismételt áttörési-­kísé­rletei­ Augusztov irányában kudarcot vallottak. És hatodnap — március 11-én — azt, hogy az oroszoknak Augusztovtól délre megújított áttörési kísérlete az abban részt vett csa­patok megsemmisítésével végződött. Erre jön a mai jelentés, amely arról ad hírt, hogy az oroszokat az augusztovi erdőtől északra csak gyors elvonulásuk Grodnó felé mentette meg a teljes vereségtől s hogy Augusztáv egész vidékéről is megkezdte az ellenség a Grodnó felé való visszavonulást Igy győztek az oroszok Grodnónál. De ők azt mondják, hogy Prasznysz­nál is győztek. Hogy Prasznoszt nagy túlerővel tény­leg visszafoglalták, abból, tudjuk, a néme­tek sem csinálnak titkot. De a Prasznosztól való további orosz előnyomulást a németek megállították, sőt néhány nap óta egyre arról kapunk hírt, hogy a németek újra fo­kozatosan szorítják vissza az oroszokat Prasznysz felé. Ezenkívül a március 9-iki német jelentés 3000 orosz fogolyról is ad számot, a mai pedig több mint 3200-ról. Általán, mióta e városból a németek kivo­nultak, a Visztula és az Orzuc folyók kö­zött, tehát a prasznysz—plocki fronton, csaknem 12.000 foglyot ejtettek, s ma már Prasznosztól északra ismét csak négy kilo­méterre állanak s egyre közelebb hozzák az időt, amikor e város megint gazdát fog cse­rélni. Így győztek az oroszok Prasznysznál. A mai Höfer-jelentés a Kárpátokba­n Délkelet-Galíciából heves hóviharokat jelent, de ezenfelül hadászati szem­­pont­ból is van több megnyugtató és egy örvendetes mondanivalója is. Az­ örvendetes az, hogy a ciszna,a baligrádi műút mentén csapataink elkeseredett lajzdelem után elfoglaltak egy helységet és sem a sűrű hóförgeteg nem tudta őket befolyásolni abban, hogy a szom­szédos magaslatokat megtisztítsák az oro­szoktól, sem pedig az, hogy a ciszna—bali­grodi műúttal nyugat felől szomszédos sza­kaszon ugyanekkor egy erős ellenséges tá­madás lépett föl, amelyet azonban itt álló csapataink meghiúsítottak. A ciszna—baligrodi műút hadászati jelentőségére már akkor rámutattunk, ami­kor — nyolc nappal ezelőtt — a Hofel­jelentés azt közölte, hogy ugyancsak sűrű hóförgetegben a műút mentén egy nagy erőkkel megkísérelt orosz előretörés ágyú-és géppuska-k­özünkben teljesen összeom­lott. Megírtuk volt, hogy a ciszna—bali­grodi műút egyenesen Liszkohoz vezet. Ezúttal ismét csak annyit, hogy Ciszna és Baligrod közt 16 kilométer a távolság; Bali­grod és Liszko közt körülbelül ugyan­ennyi; a Jaazlo—Kraszno—Szánok—Liszko medencében vivő vasút pedig egyenesen Przemysl felé tart Az az erős ellenséges támadás, amely a ciszna—baligrádi műút mentén való elő­nyomulásunkkal egyidejűleg az ettől a­ szakasztól nyugatra eső szakaszon folyt le és hiúsult meg, kétségkívül arra a műútra és egyben vasúti vonalra vonatkozik, amely Mezőlaborcon és a lupkovi hágón keresztül visz Galíciába. Nyugat-Galickiból és Orosz-Lengyel­országból megnyugtató híreket közöl a mai Hofer-jelentés. Az újonan elfoglalt állá­sokban csapataink helyzete még inkább meg­szilárdult s az oroszok támadásai már nem is ismétlődtek meg. Igen figyelemreméltó a jelentésnek a Pilica-menti frontról közölt az az adata, hogy Inovlodnnál tüzérségünk rövid, de heves harc után több ellenséges üteget elnémított A mai német jelentésnek a Pilica-menti, Havától Novomiasztó felé indult német offenzíváról nincs semmi köz­lendője. Helyette a mi vezérkarunk számol be az inovlodzi tüzérségi sikerről. Inovlodz a Pilica mentén fekszik, Novomiasztótól mintegy 28 kilométer távolságban. A néme­tek ravai előnyomulásával a frontnak ez a szakasza a legszorosabb kapcsolatban van s ha a mai német jelentésnek nincs is ujabb adata a ravai offenzíváról, azt hiszszük, nem fogunk csalódni, ha a Pilica mentéről ez egy napi szünet után annál jelentősebb eseményeket várunk. • Majdnem három hete ostromolja a ha­talmas francia és angol flotta a Dardanel­lákat. Az ostrom kezdetén az entente felől kitört az örömujjongás. Minden nap ez molta hűtögetni kezdte aztán a szenvedé­lyeket, mindinkább alábbszállott a mámor. Az ostromló flotta az ágyúlövések ezreit adta le és az eredmény makacsul késett. Közben pedig Oroszország és szövetségesei között egyre inkább megnövekedett a bizalmatlan­ság. A dumában Szaszonov Oroszország számára vindikálta Konstantinápolyt és a Dardanellákat. Grey szimpatikusaknak mondta az orosz kívánságokat, de a kérdés végleges elintézését a béketárgyalások szá­mára tartotta fönn. A bombázás első nap­jaiban azt hirdették, hogy az angol­ és francia flotta Oroszország számára ostro­molja a Dardanellákat. Később már meg­született e­z új formula: Oroszország meg­kapja Konstantinápolyt, de a Dardanellák nem­etközivé válik. Fölszisszentek az érde­kelt államok is; az entente iránt való szim­pátiák varázsütésre eltűntek. A kérdés egyre bonyolódott. Oroszország elérkezett­nek látta az időt, hogy érdekeinek megvé­désére odaküldje a francia és angol flottá­hoz egyik, Askold nevű cirkálóját, nyilván­valóan az ellenőrzés szerepére: nyomozni, kutatni, mit terveznek a hű szövetségesek. Készenlétben tart egy hadsereget, hogy ha a nagy esemény megérlelődik, a szárazföld felől ülhessen be abba a birtokba, ami után évszázadok nemzeti álmai sóvárogtak. Tiszta versenyfutás kezdődött. Görögország, amelyre annyira számítottak, kimondta a szigorú semlegességet, elutasította az entente ajánlatát, hogy vegyen részt az ostromban. Most aztán francia lapok arról írnak, hogy a Dardanellák ellen való ostrom egyelőre, megakad. A török ellenállás vitézsége za­varba hozta az ostromlókat. A flottának egy sereg hajója vált harcképtelenné, meg­sérült a világ legnagyobb dreadnoughatja, a Queen Elisabeth is. A partraszállási kí­sérlet több ízben is a legvéresebb kudarccal végződtek. A Times már arról ír, hogy korai a hozsánna, a Dardanellák meghódí­tása rendkívüli feladat, minden mértföld szaporítja a nehézségeket. Az entente, látnivaló, váratlan gyor­san józanodott ki. A Dardanellák eddigi ostroma úgy katonai, mint politikai vonat­kozásokban fölér egy hatalmas vereséggel És most, hogy már az ostrom időleges meg­akadásáról eshetik szó az entente lapjaiban, fölötte gyanús színben kell, hogy föltűnjön az entente nagy egyetértése. A hozzáértők előtt nyilvánvaló volt hogy ennek a kérdés­nek a fölvetése előbb-utóbb ellentéteket fog fölidézni Oroszország, Franciaország és Anglia között. A jelek arra vallanak, hogy az egyetértés már most sem túlságosan nagy. Meglehet, Anglia kezdi belátni, hogy a Dardanellák problémája széttépheti az oly fáradságosan összetartott szövetséget. Ez a kérdés volt az, amely népszerűtlenné tette az entente-ot ott is, ahol szimpátiákra szá­mítottak, ez a kérdés az, amely az entente összetartó erejét széthullással fenyegeti. És, hogy a kényes pont még fájóbb legyen, arról a török ütegek gondoskodtak, amikor alaposan megrongáltak legalább hat nagy hajóegységet. Okvetlenül föl kell tehát tűnnie annak, hogy az entente hívei a Dar­danellák ostromának eseményeiről az utóbbi napokban hallgatnak. « Érdemes szemügyre venni az ententi belső ügyeit. Pan tábornok Oroszországig­ utazott. Tanácskozott a cárral, a politiku­sokkal, aztán a főhadiszállásra ment. Nyilván nemcsak azért, hogy Nikolajevics nagyhercegnek és Russkij tábornoknak át­nyújtsa a francia kitüntetéseket, hanem talán azért is, hogy e kitüntetésekhez né­hány alapos szemrehányást mellékeljen. Hol az orosz gőzhenger? Hova tűntek az orosz csapatok Kelet-Poroszországból, miért nem vonultak Berlinbe, Bécsbe, Budapest­re? És talán az ellen a viszonvád ellen­üs védekezni fog, amit az orosz vezérkar alig­ha hallgathat el, hogyan is segítettek a franciák a szorongatott orosz hadseregen a champagnei téli csatában? Ezt a kétségte­lenül roppant barátságos eszmecserét ,ztt­ folytatni fogják. De mivel? Valami új hí­­ditervet dolgoznak ki talán? Épen erre kí­váncsi Anglia is, amely sebtében Pin. tábornok után küldte French tábornokot. Ellenőrizni kell a dolgokat, Angliának nem szabad kimaradni a játékból. Angliának megvan a maga külön baja

Next