Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-13 / 72. szám
2 FESTI HÍRLAP 1913. március 13., szombat oldaltüzébe jutva, a Grodnótól északnyugatra föllépett orosz támadás meghiúsultáról kapunk hírt; a március 5-iki jelentés szerint pedig az oroszok támadásai ismét véresen visszavezetnek. Március 6-ikán érkezik meg a német nagy főhadiszállásnak az a nevezetes közlése, amely azt tartalmazza, hogy miután a németeknek Grodnótól északnyugatra levő erdős területen és Augusztáv körül szerzett összes hadizsákmánya biztos helyen van, anélkül, hogy az oroszok, erélyes ellenrendszabályaik ellenére, ezt megakadályozhatták volna, az eddig ott alkalmazott német csapatok most már más hadműveletekre állanak rendelkezésre. Akkor ezt a német jelentést a következő kommentárral kísértük: „A német nagy főhadiszállás ma nyilván elébe akar vágni annak, hogy az oroszok a Grodnó ellen vezetett német offenzíva abbahagyását orosz győzelemnek fújják föl". Hogy milyen helyes nyomon jártunk, azt a ma kiadott német, hivatalos jelentés mutatja, amely tényleg konstatálja, hogy az orosz hivatalos jelentések mostanatában két nagy győzelmet tulajdonítanak maguknak: a grodnóit és a prasznyszit Mi történt azonban a március 6-iki feltűnő német bejelentés után, mikor valóban várni lehetett, hogy a grodnói orosz offenzíva nagyobb lendületet kap? Másnap azt közli a német jelentés, hogy Grodnótól északnyugatra a német hadmozdulatok tervszerűen folynak. Harmadnap azz, hogy Augusztovtól délre az oroszok támadásai súlyos veszteségeik mellett meghiúsulnak. Negyednap ugyanezt azzal a toldással, hogy Augusatovtól keletre is ugyanígy járt az orosz támadás, ttödnap azt, hogy az oroszok ismételt áttörési-kísérletei Augusztov irányában kudarcot vallottak. És hatodnap — március 11-én — azt, hogy az oroszoknak Augusztovtól délre megújított áttörési kísérlete az abban részt vett csapatok megsemmisítésével végződött. Erre jön a mai jelentés, amely arról ad hírt, hogy az oroszokat az augusztovi erdőtől északra csak gyors elvonulásuk Grodnó felé mentette meg a teljes vereségtől s hogy Augusztáv egész vidékéről is megkezdte az ellenség a Grodnó felé való visszavonulást Igy győztek az oroszok Grodnónál. De ők azt mondják, hogy Prasznysznál is győztek. Hogy Prasznoszt nagy túlerővel tényleg visszafoglalták, abból, tudjuk, a németek sem csinálnak titkot. De a Prasznosztól való további orosz előnyomulást a németek megállították, sőt néhány nap óta egyre arról kapunk hírt, hogy a németek újra fokozatosan szorítják vissza az oroszokat Prasznysz felé. Ezenkívül a március 9-iki német jelentés 3000 orosz fogolyról is ad számot, a mai pedig több mint 3200-ról. Általán, mióta e városból a németek kivonultak, a Visztula és az Orzuc folyók között, tehát a prasznysz—plocki fronton, csaknem 12.000 foglyot ejtettek, s ma már Prasznosztól északra ismét csak négy kilométerre állanak s egyre közelebb hozzák az időt, amikor e város megint gazdát fog cserélni. Így győztek az oroszok Prasznysznál. A mai Höfer-jelentés a Kárpátokban Délkelet-Galíciából heves hóviharokat jelent, de ezenfelül hadászati szempontból is van több megnyugtató és egy örvendetes mondanivalója is. Az örvendetes az, hogy a ciszna,a baligrádi műút mentén csapataink elkeseredett lajzdelem után elfoglaltak egy helységet és sem a sűrű hóförgeteg nem tudta őket befolyásolni abban, hogy a szomszédos magaslatokat megtisztítsák az oroszoktól, sem pedig az, hogy a ciszna—baligrodi műúttal nyugat felől szomszédos szakaszon ugyanekkor egy erős ellenséges támadás lépett föl, amelyet azonban itt álló csapataink meghiúsítottak. A ciszna—baligrodi műút hadászati jelentőségére már akkor rámutattunk, amikor — nyolc nappal ezelőtt — a Hofeljelentés azt közölte, hogy ugyancsak sűrű hóförgetegben a műút mentén egy nagy erőkkel megkísérelt orosz előretörés ágyú-és géppuska-közünkben teljesen összeomlott. Megírtuk volt, hogy a ciszna—baligrodi műút egyenesen Liszkohoz vezet. Ezúttal ismét csak annyit, hogy Ciszna és Baligrod közt 16 kilométer a távolság; Baligrod és Liszko közt körülbelül ugyanennyi; a Jaazlo—Kraszno—Szánok—Liszko medencében vivő vasút pedig egyenesen Przemysl felé tart Az az erős ellenséges támadás, amely a ciszna—baligrádi műút mentén való előnyomulásunkkal egyidejűleg az ettől a szakasztól nyugatra eső szakaszon folyt le és hiúsult meg, kétségkívül arra a műútra és egyben vasúti vonalra vonatkozik, amely Mezőlaborcon és a lupkovi hágón keresztül visz Galíciába. Nyugat-Galickiból és Orosz-Lengyelországból megnyugtató híreket közöl a mai Hofer-jelentés. Az újonan elfoglalt állásokban csapataink helyzete még inkább megszilárdult s az oroszok támadásai már nem is ismétlődtek meg. Igen figyelemreméltó a jelentésnek a Pilica-menti frontról közölt az az adata, hogy Inovlodnnál tüzérségünk rövid, de heves harc után több ellenséges üteget elnémított A mai német jelentésnek a Pilica-menti, Havától Novomiasztó felé indult német offenzíváról nincs semmi közlendője. Helyette a mi vezérkarunk számol be az inovlodzi tüzérségi sikerről. Inovlodz a Pilica mentén fekszik, Novomiasztótól mintegy 28 kilométer távolságban. A németek ravai előnyomulásával a frontnak ez a szakasza a legszorosabb kapcsolatban van s ha a mai német jelentésnek nincs is ujabb adata a ravai offenzíváról, azt hiszszük, nem fogunk csalódni, ha a Pilica mentéről ez egy napi szünet után annál jelentősebb eseményeket várunk. • Majdnem három hete ostromolja a hatalmas francia és angol flotta a Dardanellákat. Az ostrom kezdetén az entente felől kitört az örömujjongás. Minden nap ez molta hűtögetni kezdte aztán a szenvedélyeket, mindinkább alábbszállott a mámor. Az ostromló flotta az ágyúlövések ezreit adta le és az eredmény makacsul késett. Közben pedig Oroszország és szövetségesei között egyre inkább megnövekedett a bizalmatlanság. A dumában Szaszonov Oroszország számára vindikálta Konstantinápolyt és a Dardanellákat. Grey szimpatikusaknak mondta az orosz kívánságokat, de a kérdés végleges elintézését a béketárgyalások számára tartotta fönn. A bombázás első napjaiban azt hirdették, hogy az angol és francia flotta Oroszország számára ostromolja a Dardanellákat. Később már megszületett ez új formula: Oroszország megkapja Konstantinápolyt, de a Dardanellák nemetközivé válik. Fölszisszentek az érdekelt államok is; az entente iránt való szimpátiák varázsütésre eltűntek. A kérdés egyre bonyolódott. Oroszország elérkezettnek látta az időt, hogy érdekeinek megvédésére odaküldje a francia és angol flottához egyik, Askold nevű cirkálóját, nyilvánvalóan az ellenőrzés szerepére: nyomozni, kutatni, mit terveznek a hű szövetségesek. Készenlétben tart egy hadsereget, hogy ha a nagy esemény megérlelődik, a szárazföld felől ülhessen be abba a birtokba, ami után évszázadok nemzeti álmai sóvárogtak. Tiszta versenyfutás kezdődött. Görögország, amelyre annyira számítottak, kimondta a szigorú semlegességet, elutasította az entente ajánlatát, hogy vegyen részt az ostromban. Most aztán francia lapok arról írnak, hogy a Dardanellák ellen való ostrom egyelőre, megakad. A török ellenállás vitézsége zavarba hozta az ostromlókat. A flottának egy sereg hajója vált harcképtelenné, megsérült a világ legnagyobb dreadnoughatja, a Queen Elisabeth is. A partraszállási kísérlet több ízben is a legvéresebb kudarccal végződtek. A Times már arról ír, hogy korai a hozsánna, a Dardanellák meghódítása rendkívüli feladat, minden mértföld szaporítja a nehézségeket. Az entente, látnivaló, váratlan gyorsan józanodott ki. A Dardanellák eddigi ostroma úgy katonai, mint politikai vonatkozásokban fölér egy hatalmas vereséggel És most, hogy már az ostrom időleges megakadásáról eshetik szó az entente lapjaiban, fölötte gyanús színben kell, hogy föltűnjön az entente nagy egyetértése. A hozzáértők előtt nyilvánvaló volt hogy ennek a kérdésnek a fölvetése előbb-utóbb ellentéteket fog fölidézni Oroszország, Franciaország és Anglia között. A jelek arra vallanak, hogy az egyetértés már most sem túlságosan nagy. Meglehet, Anglia kezdi belátni, hogy a Dardanellák problémája széttépheti az oly fáradságosan összetartott szövetséget. Ez a kérdés volt az, amely népszerűtlenné tette az entente-ot ott is, ahol szimpátiákra számítottak, ez a kérdés az, amely az entente összetartó erejét széthullással fenyegeti. És, hogy a kényes pont még fájóbb legyen, arról a török ütegek gondoskodtak, amikor alaposan megrongáltak legalább hat nagy hajóegységet. Okvetlenül föl kell tehát tűnnie annak, hogy az entente hívei a Dardanellák ostromának eseményeiről az utóbbi napokban hallgatnak. « Érdemes szemügyre venni az ententi belső ügyeit. Pan tábornok Oroszországig utazott. Tanácskozott a cárral, a politikusokkal, aztán a főhadiszállásra ment. Nyilván nemcsak azért, hogy Nikolajevics nagyhercegnek és Russkij tábornoknak átnyújtsa a francia kitüntetéseket, hanem talán azért is, hogy e kitüntetésekhez néhány alapos szemrehányást mellékeljen. Hol az orosz gőzhenger? Hova tűntek az orosz csapatok Kelet-Poroszországból, miért nem vonultak Berlinbe, Bécsbe, Budapestre? És talán az ellen a viszonvád ellenüs védekezni fog, amit az orosz vezérkar aligha hallgathat el, hogyan is segítettek a franciák a szorongatott orosz hadseregen a champagnei téli csatában? Ezt a kétségtelenül roppant barátságos eszmecserét ,ztt folytatni fogják. De mivel? Valami új híditervet dolgoznak ki talán? Épen erre kíváncsi Anglia is, amely sebtében Pin. tábornok után küldte French tábornokot. Ellenőrizni kell a dolgokat, Angliának nem szabad kimaradni a játékból. Angliának megvan a maga külön baja