Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-19 / 78. szám

1915. március 19., péntek. PESTI HÍRLAP a* tart* Berlin, márc. 18. — rA Pesti hirlap tudósítójától. — A francia hivatalos jelentés, mint Parisból irják igy hangzik A belga hadsereg tovább nyomult előre az Yser vonalon. Az angol csapatok tegnap este Saint Eloiban, Yperntől délre heves támadást ál­lottak ki, először könnyen visszavonultak és később ellentámadásba menve át, visszafoglalták az elvesztett területek egy részét. A harc még folyik. Neuve Chapelle környékén semmi változás nem történt. Az Argonneokban az ellenség meg­kísérelt egy harmadik igán erős ellentámadást, hogy a lövészárkokat visszavegye. Úgy ez, mint az előbbi támadások meghiúsultak. A Joffre-jelentés kiegészítéseképpen egy magánértesülés is nyilvánosságra került, amely szerinte a Pretreberekben lévő négy lövészárok­nál a franciák vesztesége igen súlyos volt. A németek az exploziót igen ügyesen készítették elő, ugy hogy a meglepetés tökéletes volt. Alig néhány francia mentette meg az életét. A Garibaldi-légió veszteségei. Se" • Milánó, márc. 18. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Garibaldistáknak egyik Franciaország­ból visszatért altisztje az ezred veszteségét 400 halottra, 700 sebesültre és 300 betegre becsüli. Törökország háborúja. Csönd a Dardanellák körül. Konsantinápoly, márc. 18. A Wolff-ügynökség levelezője jelenti a Dardanellákból: A Csanak Kaleh és Kilid Bahr közelében levő két erőd sikertelen ostroma után az angol—francia hajóraj tevé­kenységében szünet állott be. Kétségtelen, hogy az ellenség tanácstalanul áll szemben a körültekintő védelemmel, a parti védőmű­vekkel és az aknamezőkkel. Egy angol hidroplán naponként elröpül a török állá­sok felett, azonban a török ütegek heves tüze csak h­amar visszavonlásra kény­szeríti, anélkül, hogy sikerülne meg­figyelést tennie. Ugyancsak sikertelenek maradtak az angolok törekvései, hogy az aknákat felkutassák és ártalmatlanokká te­gyék , hogy a fényszórókat megsemmisít­sék. Hétfőn egy angol cirkáló igen rövid harc után visszavonult, mikor egy hatalmas lövést kapott. Azóta csönd van a Dardanel­lák körül. . . Az Ametist pusztulása. Páris, márc. 18. A török ütegek az Ametist páncélzatát és egyik ágyuját elpusztították. A hajó falát a vízvonalon öt gránát átütötte. Angol és francia hírek az ostromról. Köln, márc. 18. A Kölnische Volkszeitung jelenti: A Dar­danellákról szóló párisi hírek mind gyérebbek és zárkózottabbak. A párisi lapok hírei régiek, az angolokéi pedig kevés optimizmust fejez­nek ki. Fölrobbant aknahalász-hajó. London, márc. 17. A Reuter-ügynökség jelenti Tenedosból. Halászhajók tegnapelőtt egy hadihajó védelme alatt ismét megkezdték az aknák eltávolítását. Eközben egy halászhajó a levegőbe röpült. Páris, márc. 18. Az Ech­o de Paris jelenti Athénből. A Dar­danellák ellen operáló hajóraj egyik aknakere­sője aknába ütközött, melyet ki akart halászni. Az akna felrobbant s a hajó elsü­lyedt. Több em­ber a robbanástól elpusztult, mások a tengerben elmerültek. A Dardanellák ostrománál m­egsebesülteket ia Maltába viszik.­­ London, márc. 17. A Daily Telegraph jelenti Máltából. Itt előkészületeket tesznek a keleti harctérről való sebesültek fölvételére. A sebesültek egy része már megérkezett. Goltz pasa a Dardanellák védelméről. Berlin, márc. 18. A Vossische Zeitung jelenti Konstantiná­polyból . Goltz pasa tábornagy, a német követ fe­leségének hadiestélyén következőkép nyilatko­zott: A Dardanellák ellen intézendő újabb táma­dást a törökök még nagyobb előkészülettel ver­hetik vissza. Meg vagyok győződve róla, hogy a­ jövő történészei a Dardanellák megvédését mint fényes haditettet fogják magasztalni. E küzdel­mekből azt a tapasztalatot merítettem, hogy a kisebb és a középszerű tüzérség is nagy sikerrel alkalmazható páncélos hajók ellen. Ágneska már össze is fogta az abroszt és kiment. Nem szólt egy szót sem, de az egész lényében valami közvetlen engedel­messég volt. — Hogy be van gubózva! — kiáltotta Pál. — De hogy be van gubózva! Hát anyám ezt nem látja? . . . Csak nézzen rá! Mint a selyemhernyó, mikor begubózik! Felőle fel­fordulhat az egész világ! Mikor a szánba beültek, az anya ké­nyelmesen elhelyezkedett, Pál túlzó figye­lemmel burkolta be a plédbe a lábait s szólt Agneskának, aki a kapu előtt állt. — Ülj be. Agneska fölugrott, mint egy madár a szánra, Pálnak érkezése sem volt, hogy se­gítsen neki s leült a szemközti ülésre. — Ne oda! — szólt rá keményen, idege­sen parancsolva Pál s megvillogott a szeme. — Az az én helyem. Ágneska elpirult, mélyen és zavartan, egészen kijött a sodrából. Könyörögve né­zett a nénire. Még az idén sohasem ült Pál­lal egy kocsiban s tavaly még a kisülésen volt az ő helye. — Egy-kettő. — No hát ne keresd magad, — szólt a néni legyintve s Ágneska kényelmetlenül, idegesen engedelmeskedett. Odaült a főülés­re, a néni baljára. Pál komolyan s egy kis belső remegést érezve a mellében, odaült szembe velük, tudta, hogy a hosszú térdeivel nem fog félni . .. Lassan rendbe jöttek. — No János, hát gyerünk, — szólt vissza a mérnök úr a kocsisnak s a szin ki­futott, olyan simán az első zöttyenés után, mint az álom. A város utáin még egy-egy kő fölvetette a szántalpat, aztán kiértek a­ me­zei útra s a csengős, pergős lovak röpítet­ték őket a jó, sima, kissé recsegősen olvadó havon. A néni elégült piros arcával belenézett a mezőbe, nagy fekete szemei körül élesen látszottak a mély ráncok karikái. Olyan öreg volt most. Úgy meglátszott rajta, hogy mégis, mégis, utána van már az életnek, hogy a fia, aki sohasem nézte még így meg az anyját, sőt mindig elfordította, eláltatta a figyelmét, ha a mai pillantás megtámadta azt az illúziós, gyermekkori emlékképét, amelyet az édesanyáról a lelke egészében őrzött . . . most elsétált a tekintetével jobbra egy araszt és rábukkant a kislány üde élet­berkére. Milyen fiatal. Milyen vékony a bőre. A kis szél, amely szembe csapja, már­is meg­színesítette s apró, égő szemei a csodálatosan sima szemhéjak közt mint valami csillag tü­zelt . . . Vérbő, széles, de szép és puha ajkai nyugodtan pihentek, szinte fájdalmas lágy­sággal az istenien szép, minden szoborszerű­­ségnél tökéletesebb állacska fölött. Olyan szent nyugalommal, mint az alvó csecsemő, aki fölött izzó csókszomjjal áll a fiatal anya és érinteni nem meri még földietlen angyali álmában . . . Csókolatlan ajkak . . . csókolat­lan biborság . . . S az ő ajka viszont úgy égett, kigyúlt és fölcserepesedett a vágytól. És hogy ül... hogy tud ülni, élni, mint egy tiszta sugár, egyenesen szökik a meny­nyekig ifjú, drága lénye. Oh, ez nem gyer­mek többé, ez nő, ifjú nő, a titkok legboldo­gabb nyiltán ... A gyönyörű tél tavaszi nap­fényen, a szűzi hó végtelen tengerében itt az első hóvirág . . . De óvatosan nézte, olyan lopva, csen­ve, hogy az édesanyja ne lássa. .. Egyszer csak zsibbadást érzett a jobb lábában." Mindjárt mozdult, odább tette, he­lyet keresett neki. Csak akkor vette észre, mit tett, mikor halk mozgást érzett a lába mellett, Ágneska odább vonta a cipellőit. Ettől rögtön megbőszült és eltűnt a varázs. Rögtön nővé vált neki a lány s ko­nok erőszakkal tovább nyomult a cipője és hozzá ért, hozzá simult, erőszakkal a lány­cipőhöz férkőzött. Az még egy kicsit ijedten védekezett, szinte fölsikoltott a pokrócok közt, amelyekkel a kocsi ki volt bélelve, az­tán ugyanolyan engedelmességgel, mint délben a levesosztásnál a kéz, megállt most a lábacska . . . Pál a lábában érezte lüktetni a szívét... s úgy odatapadt, olyan forróan oda adta magát . . . ahogy a keze, a, szeme, a szava nem tehette volna. Csak a cipője ... aztán a sok, sok ruhán pléden át a térde . . . Mikor a fürdőnél leszálltak, úgy nyúj­tott kezet a kis­lánynak, hogy lesegítse a ko­csiról, mint a középkori trubadur a hölgyé­nek. S e lányka b­ult-pirult,remegett, sze­mérmében fölzavartan. Ahó, — mondta magában Pál diadal­ittasan, — a gubó kezd kibomlani. (Vége köv.) Erősitik Konstantinápolyt. Szaloniki, márc. 18. Konstantinápoly megerősítéséről je­lenti az Embros, hogy az összes Konstanti­nápoly felé vezető utakat nagyszerű véd­művekkel és kitűnő nehéz tüzérséggel zár­ták el. A várost erős sáncok veszik körül az európai oldalon. A kisázsiai oldalt, Skutari környékét, erődök építésével erősítik és el­zárják a Szakari völgyét erődökkel egészen az Izmid-öbölig. A Prinkipos-szigeten levő új erődökben körülbelül 60.000 főnyi új ka­tonaságot helyeztek ismét el. Ha sikerülne is szárazföldi csapatoknak partraszállaniuk, olyan hatalmas török erők fognak min­denütt szembenállani velük, melyek alkal­masak lesznek visszavetésükre. Szófia, márc. 18. Konstantinápolyi távirat szerint a Szíriában és Arméniában tartózkodó német tisztek parancsot kaptak Lieman von San­ders tábornok főparancsnoktól, hogy nyom­ban térjenek vissza Konstantinápolyba. A török fővárosban német tisztek és mérnökök vezetése alatt nagyszabású védelmi intézke­dések folynak. Franciaország igénye Syriára és Palesztinára Zürich, márc. 18. :— A Pesti Hírlap tudósítójától. — A külföldi francia érdekek védelmére alakult szenátusi csoport elhatározta, hogy felhívja Delcassét, jelentse be Franciaor­szágnak Syriára és Palesztinára való igényét. Az egyiptomi események: Berlin, márc. 18. A Vossische Zeitungban egy Egyptomból nemrég visszatért német kereskedő a következő­ket mondja el az Egyptomban uralkodó hangu­latról és az ottani eseményekről: — November 1-én a szenussziak nagysejk­je, aki mintegy 70.000 harcos felett rendelkezett, elfoglalta a Szivah oázist és az angol határőrsé­get lemészárolta, úgyszintén a Nílustól három napi járásnyira, a hozzáküldött angol külön kö­vetség legnagyobb részét. A szenussziak az elle­nük küldött angol haderők elöl déli irányban ki­tértek, szétrombolták a vasútvonalat és állandóan nyugtalanították az országot. November végén Kordovánban, valamint Szennár és Kasszala kerületekben elszigetelt fe­kelések törtek ki, amelyek általános felkelésre vezettek. Amikor Mahur el Asl dervis, akit uj mádinak neveznek, a szent háború vérvörös

Next