Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-19 / 78. szám
1915. március 19., péntek. PESTI HÍRLAP a* tart* Berlin, márc. 18. — rA Pesti hirlap tudósítójától. — A francia hivatalos jelentés, mint Parisból irják igy hangzik A belga hadsereg tovább nyomult előre az Yser vonalon. Az angol csapatok tegnap este Saint Eloiban, Yperntől délre heves támadást állottak ki, először könnyen visszavonultak és később ellentámadásba menve át, visszafoglalták az elvesztett területek egy részét. A harc még folyik. Neuve Chapelle környékén semmi változás nem történt. Az Argonneokban az ellenség megkísérelt egy harmadik igán erős ellentámadást, hogy a lövészárkokat visszavegye. Úgy ez, mint az előbbi támadások meghiúsultak. A Joffre-jelentés kiegészítéseképpen egy magánértesülés is nyilvánosságra került, amely szerinte a Pretreberekben lévő négy lövészároknál a franciák vesztesége igen súlyos volt. A németek az exploziót igen ügyesen készítették elő, ugy hogy a meglepetés tökéletes volt. Alig néhány francia mentette meg az életét. A Garibaldi-légió veszteségei. Se" • Milánó, márc. 18. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Garibaldistáknak egyik Franciaországból visszatért altisztje az ezred veszteségét 400 halottra, 700 sebesültre és 300 betegre becsüli. Törökország háborúja. Csönd a Dardanellák körül. Konsantinápoly, márc. 18. A Wolff-ügynökség levelezője jelenti a Dardanellákból: A Csanak Kaleh és Kilid Bahr közelében levő két erőd sikertelen ostroma után az angol—francia hajóraj tevékenységében szünet állott be. Kétségtelen, hogy az ellenség tanácstalanul áll szemben a körültekintő védelemmel, a parti védőművekkel és az aknamezőkkel. Egy angol hidroplán naponként elröpül a török állások felett, azonban a török ütegek heves tüze csak hamar visszavonlásra kényszeríti, anélkül, hogy sikerülne megfigyelést tennie. Ugyancsak sikertelenek maradtak az angolok törekvései, hogy az aknákat felkutassák és ártalmatlanokká tegyék , hogy a fényszórókat megsemmisítsék. Hétfőn egy angol cirkáló igen rövid harc után visszavonult, mikor egy hatalmas lövést kapott. Azóta csönd van a Dardanellák körül. . . Az Ametist pusztulása. Páris, márc. 18. A török ütegek az Ametist páncélzatát és egyik ágyuját elpusztították. A hajó falát a vízvonalon öt gránát átütötte. Angol és francia hírek az ostromról. Köln, márc. 18. A Kölnische Volkszeitung jelenti: A Dardanellákról szóló párisi hírek mind gyérebbek és zárkózottabbak. A párisi lapok hírei régiek, az angolokéi pedig kevés optimizmust fejeznek ki. Fölrobbant aknahalász-hajó. London, márc. 17. A Reuter-ügynökség jelenti Tenedosból. Halászhajók tegnapelőtt egy hadihajó védelme alatt ismét megkezdték az aknák eltávolítását. Eközben egy halászhajó a levegőbe röpült. Páris, márc. 18. Az Echo de Paris jelenti Athénből. A Dardanellák ellen operáló hajóraj egyik aknakeresője aknába ütközött, melyet ki akart halászni. Az akna felrobbant s a hajó elsülyedt. Több ember a robbanástól elpusztult, mások a tengerben elmerültek. A Dardanellák ostrománál megsebesülteket ia Maltába viszik. London, márc. 17. A Daily Telegraph jelenti Máltából. Itt előkészületeket tesznek a keleti harctérről való sebesültek fölvételére. A sebesültek egy része már megérkezett. Goltz pasa a Dardanellák védelméről. Berlin, márc. 18. A Vossische Zeitung jelenti Konstantinápolyból . Goltz pasa tábornagy, a német követ feleségének hadiestélyén következőkép nyilatkozott: A Dardanellák ellen intézendő újabb támadást a törökök még nagyobb előkészülettel verhetik vissza. Meg vagyok győződve róla, hogy a jövő történészei a Dardanellák megvédését mint fényes haditettet fogják magasztalni. E küzdelmekből azt a tapasztalatot merítettem, hogy a kisebb és a középszerű tüzérség is nagy sikerrel alkalmazható páncélos hajók ellen. Ágneska már össze is fogta az abroszt és kiment. Nem szólt egy szót sem, de az egész lényében valami közvetlen engedelmesség volt. — Hogy be van gubózva! — kiáltotta Pál. — De hogy be van gubózva! Hát anyám ezt nem látja? . . . Csak nézzen rá! Mint a selyemhernyó, mikor begubózik! Felőle felfordulhat az egész világ! Mikor a szánba beültek, az anya kényelmesen elhelyezkedett, Pál túlzó figyelemmel burkolta be a plédbe a lábait s szólt Agneskának, aki a kapu előtt állt. — Ülj be. Agneska fölugrott, mint egy madár a szánra, Pálnak érkezése sem volt, hogy segítsen neki s leült a szemközti ülésre. — Ne oda! — szólt rá keményen, idegesen parancsolva Pál s megvillogott a szeme. — Az az én helyem. Ágneska elpirult, mélyen és zavartan, egészen kijött a sodrából. Könyörögve nézett a nénire. Még az idén sohasem ült Pállal egy kocsiban s tavaly még a kisülésen volt az ő helye. — Egy-kettő. — No hát ne keresd magad, — szólt a néni legyintve s Ágneska kényelmetlenül, idegesen engedelmeskedett. Odaült a főülésre, a néni baljára. Pál komolyan s egy kis belső remegést érezve a mellében, odaült szembe velük, tudta, hogy a hosszú térdeivel nem fog félni . .. Lassan rendbe jöttek. — No János, hát gyerünk, — szólt vissza a mérnök úr a kocsisnak s a szin kifutott, olyan simán az első zöttyenés után, mint az álom. A város utáin még egy-egy kő fölvetette a szántalpat, aztán kiértek a mezei útra s a csengős, pergős lovak röpítették őket a jó, sima, kissé recsegősen olvadó havon. A néni elégült piros arcával belenézett a mezőbe, nagy fekete szemei körül élesen látszottak a mély ráncok karikái. Olyan öreg volt most. Úgy meglátszott rajta, hogy mégis, mégis, utána van már az életnek, hogy a fia, aki sohasem nézte még így meg az anyját, sőt mindig elfordította, eláltatta a figyelmét, ha a mai pillantás megtámadta azt az illúziós, gyermekkori emlékképét, amelyet az édesanyáról a lelke egészében őrzött . . . most elsétált a tekintetével jobbra egy araszt és rábukkant a kislány üde életberkére. Milyen fiatal. Milyen vékony a bőre. A kis szél, amely szembe csapja, máris megszínesítette s apró, égő szemei a csodálatosan sima szemhéjak közt mint valami csillag tüzelt . . . Vérbő, széles, de szép és puha ajkai nyugodtan pihentek, szinte fájdalmas lágysággal az istenien szép, minden szoborszerűségnél tökéletesebb állacska fölött. Olyan szent nyugalommal, mint az alvó csecsemő, aki fölött izzó csókszomjjal áll a fiatal anya és érinteni nem meri még földietlen angyali álmában . . . Csókolatlan ajkak . . . csókolatlan biborság . . . S az ő ajka viszont úgy égett, kigyúlt és fölcserepesedett a vágytól. És hogy ül... hogy tud ülni, élni, mint egy tiszta sugár, egyenesen szökik a menynyekig ifjú, drága lénye. Oh, ez nem gyermek többé, ez nő, ifjú nő, a titkok legboldogabb nyiltán ... A gyönyörű tél tavaszi napfényen, a szűzi hó végtelen tengerében itt az első hóvirág . . . De óvatosan nézte, olyan lopva, csenve, hogy az édesanyja ne lássa. .. Egyszer csak zsibbadást érzett a jobb lábában." Mindjárt mozdult, odább tette, helyet keresett neki. Csak akkor vette észre, mit tett, mikor halk mozgást érzett a lába mellett, Ágneska odább vonta a cipellőit. Ettől rögtön megbőszült és eltűnt a varázs. Rögtön nővé vált neki a lány s konok erőszakkal tovább nyomult a cipője és hozzá ért, hozzá simult, erőszakkal a lánycipőhöz férkőzött. Az még egy kicsit ijedten védekezett, szinte fölsikoltott a pokrócok közt, amelyekkel a kocsi ki volt bélelve, aztán ugyanolyan engedelmességgel, mint délben a levesosztásnál a kéz, megállt most a lábacska . . . Pál a lábában érezte lüktetni a szívét... s úgy odatapadt, olyan forróan oda adta magát . . . ahogy a keze, a, szeme, a szava nem tehette volna. Csak a cipője ... aztán a sok, sok ruhán pléden át a térde . . . Mikor a fürdőnél leszálltak, úgy nyújtott kezet a kislánynak, hogy lesegítse a kocsiról, mint a középkori trubadur a hölgyének. S e lányka bult-pirult,remegett, szemérmében fölzavartan. Ahó, — mondta magában Pál diadalittasan, — a gubó kezd kibomlani. (Vége köv.) Erősitik Konstantinápolyt. Szaloniki, márc. 18. Konstantinápoly megerősítéséről jelenti az Embros, hogy az összes Konstantinápoly felé vezető utakat nagyszerű védművekkel és kitűnő nehéz tüzérséggel zárták el. A várost erős sáncok veszik körül az európai oldalon. A kisázsiai oldalt, Skutari környékét, erődök építésével erősítik és elzárják a Szakari völgyét erődökkel egészen az Izmid-öbölig. A Prinkipos-szigeten levő új erődökben körülbelül 60.000 főnyi új katonaságot helyeztek ismét el. Ha sikerülne is szárazföldi csapatoknak partraszállaniuk, olyan hatalmas török erők fognak mindenütt szembenállani velük, melyek alkalmasak lesznek visszavetésükre. Szófia, márc. 18. Konstantinápolyi távirat szerint a Szíriában és Arméniában tartózkodó német tisztek parancsot kaptak Lieman von Sanders tábornok főparancsnoktól, hogy nyomban térjenek vissza Konstantinápolyba. A török fővárosban német tisztek és mérnökök vezetése alatt nagyszabású védelmi intézkedések folynak. Franciaország igénye Syriára és Palesztinára Zürich, márc. 18. :— A Pesti Hírlap tudósítójától. — A külföldi francia érdekek védelmére alakult szenátusi csoport elhatározta, hogy felhívja Delcassét, jelentse be Franciaországnak Syriára és Palesztinára való igényét. Az egyiptomi események: Berlin, márc. 18. A Vossische Zeitungban egy Egyptomból nemrég visszatért német kereskedő a következőket mondja el az Egyptomban uralkodó hangulatról és az ottani eseményekről: — November 1-én a szenussziak nagysejkje, aki mintegy 70.000 harcos felett rendelkezett, elfoglalta a Szivah oázist és az angol határőrséget lemészárolta, úgyszintén a Nílustól három napi járásnyira, a hozzáküldött angol külön követség legnagyobb részét. A szenussziak az ellenük küldött angol haderők elöl déli irányban kitértek, szétrombolták a vasútvonalat és állandóan nyugtalanították az országot. November végén Kordovánban, valamint Szennár és Kasszala kerületekben elszigetelt fekelések törtek ki, amelyek általános felkelésre vezettek. Amikor Mahur el Asl dervis, akit uj mádinak neveznek, a szent háború vérvörös