Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-06 / 95. szám

kenyérrel, kávéval és dohánnyal kínálták meg őket. A német legénységből sokan beszélnek angolul. Az elkobzott német hajók megvásárlása. London, ápr. 4. Az angol kormány megengedte azoknak az angol hajóvállalatoknak, amelyek elkobzott né­met h­ajókat akarnak vásárolni, h­ogy a vétel­árat négy részletben fizessék le és pedig az első részletet az üzlet megkötésekor, a további hármat egy éven belül. A francia hajósvállalatok hasonló kedvez­ményben részesülnek, amennyiben az állam ga­rantálja a vételár lefizetését. A balkáni helyzet. Megtámadott orosz szállítóhajók. Bécs, ápr. 5. Szófiából jelentik a ,,Morgen"-nek. Az Echo de Bulgarie, a bolgár kormány hivatalos lapja, jelenti Bechliből. A napokban történt ko­rán reggel, hogy egy orosz szállítógőzös csoport, amely öt gőzösből és három uszályból volt ösz­szeállítva, a Dunán felfelé haladt. A Magura Gradistenél lévő román határőrség váratlanul tüzelni kezdett az orosz szállítóhajókra. Több mint húsz lövést adtak le, mire az orosz gőzösök sietve eltávoztak a bolgár határ felé és folytatták útjukat. A román kormány a fegyvercsempészés ellen. Bukarest, ápr. 5. Félhivatalosan jelentik: „Minden külföldi vasúti kocsi, amely az országba jön, vagy a ha­táron, vagy az első állomáson az ország belsejé­ben alaposan átvizsgálandó. Ha olyan áruk van­nak benne, amelyeknek Románián át való szál­lítása tilos, akkor a vasúti vagyonok visszakül­dendők." Ez a rendelet arra vezethető vissza, hogy az utóbbi időben az orosz hadvezetőség több izben tett kísérletet hadianyagoknak Ro­mánián át való becsempészésére Szerbiába. Szerb rémuralom Macedóniában. Szófia, ápr. 3. A bolgár távirati iroda jelenti: Kustendil­ból jelentik, hogy a szerbek Zarevo Selóban 11, Iliovóban 15 és Rzalowitzában 40 embert megöl­tek. Kostindolban, ahol az áldozatok száma még nem ismeretes, egész sereg férfit és asszonyt le­tartóztattak. Popovics Vojne őrnagy vezetése alatt hat szerb banda faluról­ falura jár és állandó félelemben tartja a lakosságot. A kocsanai kerü­letben a szerbek garázdálkodása napról-napra elviselhetetlenebb. Ilyen a helyzet most Macedó­niában. Szófia, ápr. 4. A bolgár távirati iroda jelenti: A strumni­cai parancsnok táviratozza, hogy nagyszámú muzulmán, férfiak, asszonyok és gyermekek, teg­nap a szerbek üldözése elöl bolgár földre mene­kültek. A menekültek elmondták, hogy a valando­­vói és tikvesi kerület összes falvainak lakossága a szerb hatóságok borzalmas eljárásán felhábo­rodva, tegnap reggel fellázadt és lemészárolta a szerb őröket. Csakhamar csapatmegerősítések érkeztek vasúton Üszk­ükböl és Gevgheliből. A csapatok harcba bocsátkoztak a felkelő lakosság­gal. A lázadók az egész napon át a falvakban maradtak, végül azonban a csapatok ágyú- és puskatüze menekülésre kényszerítette őket. A határra érve, megölték három szerb őrség kato­náit és Csepepli és Zsehevo bolgár falvakba nyo­multak. Intézkedés történt, hogy a lázadók, kik a bolgár határon megjelennek vagy meg fognak je­lenni, lefegyvereztessenek­. Japán és China konfliktusa. Japán megkezdte a hadműveleteket? Amsterdam, ápr. 5. Londonból táviratozzák. A Daily Te­legraph-nak jelentik Pekingből. A China és Japán között megindult tárgyalások meg­hiúsultak. Japán a Peking—Muk­den vasút­vonal ellen irányuló támadással megkezdte a katonai hadműveleteket. 6 PESTI HÍRLAP 19T5. április 6., kedd A tárgyalások fejleményei. Amsterdam, ápr. 5. Londonból jelentik. A Reuter-ügynök­ség jelentése szerint a március 31-én megtar­tott japán-chinai konferencia rontott a hely­zeten. A japán kormány, a választások ked­vező kimenetele folytán álláspontjában meg­szilárdulva, kijelentette, hogy a 21 pontból álló követelések tárgyalását tovább nem foly­tathatja. Ghinának el kell fogadnia az összes követeléseket, vagy viselje a következmé­nyeket. A helyzet szerfölött kedvezőtlen kilátá­sokra ad alkalmat. Csinanfuban a nyugtalan hangulat annál inkább növekvőben van, minthogy a japánok már futóárkokat is ké­szítenek és egyéb oly előkészületeket tesz­nek, amelyekből háborús szándékra lehet következtetni. London, ápr. 4. A Daily Telegraph jelenti Pekingből: Chi­nának a japán csapatmozdulatok elleni tiltakozá­sára válaszolva, Japán békülékeny jegyzéket in­tézett Chinához. A jegyzék hatása már a tár­gyalásoknál érezhető. Legalább is két hatalom azon fáradozik, hogy megakadályozzon új zava­rokat Chinában. Páris, ápr. 4. , A Temps pétervári levelezője jó forrásból úgy értesül, hogy a japán-chinai tárgyalások leg­közelebb befejeződnek. A chinai kormány bele­egyezik Port­ Arthur bérletének 99 évvel való meghosszabbításába. A japán miniszterelnök a tárgyalások gyors befejezését reméli. London, ápr. 4. A Reuter-ügynökség jelenti Tokióból. Okuma miniszterelnök a Reuter-ügynökség képviselőjével folytatott beszélgetésben ki­jelentette, hogy a Chinával folytatott tár­gyalások kielégítően haladnak előre és a tárgyalások befejezése rövidesen megtörté­nik. Japán javaslatai összhangban vannak az angol szövetséggel és a többi hatalmak­kal kötött szerződésekkel. Japán Santung­ban csak azt követelte, amit China Német­országnak engedélyezett. Jó társadalom és a háború. Jön a gyűjtőkocsi! Szerdán a gyűjtőjáratok a VII. kerületben (Er­zsébetváros gyűjtenek a katonáknak szeretetadományo­kat. Háborús délutánok. A Magyar Tisztviselők Országos Egyesületének hölgybizottsága, élén gróf Festetics Gézáné elnökkel, az egyesület palotájában (Eszterházy­ utca i. sz.) e hó 14-től kezdve minden szerdán délután öt órakor háborús délutánt rendez, művészi hangversenynyel és teával összekötve. Az első előadáson közreműködne­k: Hajdú József, Kürti György, Vízvári Mariska, Hajós Böske, Paulay Erzsi, Perczel Sári és Tarnay Alajos. Belépője­gyek 2 koronáért kaphatók az egyesület helyiségében. Háborús játék. Április 11-én, a Wekerle-telepi I. számú állami iskola tornatermében, délután fél négy órakor a háború­ban megsebesült és megvakult katonák javára az I. sz. állami óvoda növendékeivel háborús játékot rendez ne­meskéri Kiss Pongrácné áll. óvónő. Röntgen-felvétel a király jobbkezéről. Királyunk jobbkezéről néhány évvel ezelőtt Rönt­gen-fölvétel készült. Az X-sugarakkal átvilágított ural­kodói kéz képmását Kuzmik Pál tanár egyetemi klini­kája őrzi. Ezt az érdekes történelmi ereklyéit most a Kuzmik-klirnika átengedte a had- és népegészségügyi ki­állításnak. A fejedelmi kéz Röntgen-felvétele az április­­11-én délben megnyitó kiállításnak egyik pihenőhelyét fogja­­díszíteni. Hangverseny a hadikórházban. A budapesti közúti vaspálya társaság kisegítő ha­dikórházában vasárnap, április 11-én, hangversenyt ren­deznek a fővárosi színházak előkelő művészei. A siker érdekében Széll Árpádné úrhölgy, a közúti igazgatójá­nak felesége, a kórház fővédnöknője, buzgólkodik. Meddig tart még a háború? Budapest, ápr. 4. Az nem lehet kétséges, hogy a nagy döntés nem az összes arcvonalakon fog végbemenni, tehát oly két-vagy három hetet, amikor döntő ütközet kezdődik Nieuporttól Elzászig, Tilsittől óriási félkörben Besszará­biáig, elképzelni nem tudok, ami annyit je­lent — és ez körülbelül a katonai lehetőség is, — hogy a döntés vagy a nyugati, vagy a keleti harctéren fog megtörténni és az így felszabadult erők megjelenése a másik had­színtéren teljesen feleslegessé lesz. Beszéltek a háború kezdetén teóriákról, hogy előbb a francia-belga-angol sereget kell ellenállásra képtelenné tenni, szóval a nyugati háborút kell gyorsan befejezni, azután az összes meg­levő német erőkkel a keleti frontra sietni és ottan halálos csapást mérni az orosz frontra. Így is indult a nagy világháború, amíg egy­szerre csak megállott a német offenzíva és megkezdődött az állóharc, amely a maga egyhangúságában ránehezedik a lelkekre és azt a hitet kelti bennük, hogy a németek nem tudnak előremenni, tehát a nyugati harc­téren a döntést nem tudják provokálni és egész erejükkel nem lesznek képesek majd a keleti fronton megjelenni. Ha ezt a gondolat­menetet folytatjuk, oda kell jutnunk, hogy a keleti front minden eseménye a nyugatiétól függ és hogy még mindig várnunk kell a félesztendős állóharc megszűnésére, a nagy előrehaladásra, az úgynevezett áttörésre, amely után minden német katona lelkében ég a vágy. Ha eltérünk ettől a gondolatmenettől és azt mondjuk: az összes új csapatokkal a ke­leti frontot erősítjük és ott keressük a nagy mérkőzést, akkor se tudunk majd egyhamar feleletet adni arra a nagy kérdésre, hogy meddig tart a háború, mert hiszen ki tudná azt megmondani, hogy mikor lesz a nagy áttörés a nyugaton és mikor fogja Hinden­burg lángelméje és a mi óriási katonai fel­készültségünk nyomása az orosz kolosszust egy évszázadra megbénítani. De tegyünk most fel egy másik kérdést, amely ki fog segíteni ebből a labirintusból és el fog vezetni ahhoz a felelethez, amelyet annyi millió ember vár. Nem történt-e meg már a döntés és nem fogjuk-e csak egy pár hét vagy pár hónap múlva megtudni, hogy a döntés már régen végbe ment, amikor mi még mindig vártuk eljövetelét és kételked­tün, noha már régen megvolt minden okunk arra, hogy elmondhassuk: a­­nagy küzdelmet megvívtuk, a világháború véget ért, már csak befejezése volt hátra. * Igen, a nagy döntés megtörtént. A h­á­borút megnyertük, ami még hátra van, a-/, a gigászi mérkőzés befejezése. Szeptember kö­zepén a német vezérkar nagy vonalat húzott a flandriai vidéktől le az elzászi határig s az ott álló német hadtestek hozzáláttak a vé­delmi vonal várszerű kiépítéséhez. A német­­hadsereg berendezkedett Franciaország ostromára, csudálatos rendszerű lövőárkokat épített, a lövőárkokból mellékutakat, a mel­lékutakban fedezékeket. Küzdve talajvízzel és sziklás földdel, beásták magukat a néme­tek. Előbb a tisztek számára készítettek grá­nátbiztos fedezékeket, ma­ már minden köz­legénynek olyan szállása van, amelybe grá­nát bele nem juthat. Egy óriási árok-ország emelkedik ki ott a földből, a nagy vár, az ostromlott Franciaország, kétségbeesetten védekezik, ki akar törni az ostromlókra, meg­próbálja életüket ezer ágyúval elviselhetet­­t.

Next