Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-08 / 97. szám

tűnik ki, hogy e­ szigetek kiadására még csak nem is gondolnak. Ausztrália mezőgazdasági és állattenyésztési termékeivel kisegíti a hadviselő Angliát és szövetségeseit. Több mint százezer főnyi katonasága küzd a különböző harctereken és már eddig is annyi áldozatot hozott, hogy jog­gal megkövetelheti, mint önálló alkotmánynyal bíró ország, hogy az anyaország háborújának intézésében, melyben vérével és vagyonával részt vesz, némi beleszólása lehessen. Terjed az iszákosság. Berlin, ápr. 7. A Times a következőket írja: György ki­rálynak és Zn­tchener lordnak az alkoholtól való tartózkodását a kikötői munkások nem tekintik követendő példának, sőt ellenkezőleg az ország­ban egyre terjed az iszákosság, ami a hadvezető­ség számításait meglehetősen meghiusítja. Két fogoly német hadnagy szökése. Hága, ápr. 7. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Times jelenti, hogy a dembigl­i fogolytá­borból két német hadnagy megszökött. Nyomukat a legközelebbi vasúti állomásig követték, ahol a szökevények Londonba váltottak jegyet. Bombamerénylet Indiában. Roterdam, ápr. 7. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Kalkuttából jelentik a Timesnak, hogy Sai­latiban tegnap merénylők bombát dobtak a rend­őrségi épületre. A robbanás hat embert megölt és tizenkettőt súlyosan megsebesített. Az Unco. Az Egyesült­ Államok semlegessége.­­Megerősíti tengeri őrjáratait. — Vizsgálatot rendel el, hogy nem építenek-e tengeralattjárókat Anglia részére.) Amsterdam, ápr. 7. Ideérkezett amerikai lapokból megállapít­ható, hogy az Associated Press március 21-én Washingtonból a következőket jelenti: Vala­mennyi angol cirkáló, az amerikai vizeken levők épúgy, mint a Csendes óceánon és Atlanti ten­geren tartózkodók, azt az utasítást kapták, hogy semleges államokból ne vegyenek fel készleteket, nehogy a semlegességet megsértsék- Ehhez a Newyork Times a következőket írja: Az admira­litás a parancsának az a jelentősége, hogy ösz­szeesik annak a hírnek a nyilvánosságra hoza­talával, mely szerint az amerikai kormány Bos­tonban, Newyorkban és San Juanban megerősí­ti tengeri őrjáratait, hogy ezáltal megakadályoz­za, hogy igazoló iratok nélkül távozhassanak el. Az Associated Press március 21-ikéről Washingtonból továbbá azt jelenti, hogy a ten­gerészetügyi államtitkár új vizsgálatot rendelt el az irányban, vájjon amerikai gyárak építe­nek-e tengeralattjárókat hadviselő államok ré­szére. Az új vizsgálat azért vált szükségessé, mert olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a Foro River művek tengeralattjárókat gyártanak az angol flotta részére. Angol cirkálók és a newyorki kikötő készletei Washington, ápr. 7. A newyorki vámhatóság arról tett jelen­tést, hogy angol cirkálók a newyorki kikötőből távozó hajókról vettek el szenet és élelmiszert, erre az angol flotta admirálisa közölte az angol nagykövettel, hogy az ő hajói egyáltalán semmi­féle készletet nem vittek el amerikai kikötőkből. Készleteket nagy mértékben Halifaxból és Ber­mudából szereztek be. Minthogy a hadihajókat gyakran felváltják, ezek készleteket hoznak ma­gukkal. A nagykövet közölte ezt a városi ható­sággal és hozzátette, hogy az angol hadihajók azt a parancsot kapták, hogy semleges kikötők­ből semmiféle készletet ne szerezzenek be. A londoni sajtó Wilson jegyzékéről. London, ápr. 7. A londoni sajtó elismeri a barátságos szel­lemét, amely a legújabb amerikai jegyzéket át­­hatja. A lapok azonban hangsúlyozzák, hogy Wilson lehetetlent követel, ha azt kívánja, hogy Anglia az ellenség hadviselési módját figyelmen kívül hagyja. Angliában némi csalódást kelt, hogy Wilson elvitatja az angoloktól a megtorlás jogát. Amerika óriás típusú tengeralattjárója, London, ápr. 7. A Central News jelenti Washington­ból. Dániel, a tengerészeti hivatal államtit­kára, az Electric Road Comp társasággal szerződést kötött egy új tengeralattjáró szállítására, mely tengeralattjáró a legna­gyobb lesz a maga nemében és pedig 200 láb hosszú és 18 láb széles, vízkiszorítása pedig 1000 tonna. A hajót Diesel-motorok fogják hajtani, a víz felszínén 25 csomó, a víz alatt pedig 10—12 csomó lesz a sebessége. Új tengeralattjáró állomás, Genf, ápr. 7. A párisi „New-York Herald" newyorki hír­adása szerint a kongresszus elé javaslatot ter­jesztettek be, amelylyel egy San­ Francisconál fel­állítandó amerikai tengeralattjáró divízió-állo­más költségei első részletének megszavazását kérik. A muníció­ és hadiszetszállítás ellen. Amsterdam, ápr. 7. Newyorki lapjelentések szerint a methodista egyházfők ott tartott gyűlésén határozatba foglal­ták azt a nézetet, hogy ha az amerikai kormány azonnal lépéseket tenne annak megakadályozá­sára, hogy muníciót és hadieszközöket Ameriká­ból a hadviselő államoknak szállítsanak, a há­ború gyorsan véget érne. Amsterdam, ápr. 7. A Timesnak jelentik Washingtonból, hogy az ott megjelenő idegen nyelvű lapok négyszáz kiadója felhívást intézett az amerikai lakosság­hoz főként a gránát-, kartács- és ágyúgyárak munkásaihoz, hogy tiltakozzanak az amerikai hadiszer-szállítások ellen, melyek a­­munkástest­vérek legyilkolására vannak szánva. Figyelmet érem­el, hogy az entente-párti Newyork Times és Philadelphia Ledger szintén résztvesznek a tiltakozásban. 162 PESTI HÍRLAP 1915. április 8., csütörtök. Japán és Cssina konfliktusa. A mandzsúriai k­érdés tárgyalása. — Az angol érdekek veszélyeetettsége. — London, ápr­ 7. A Times jelenti Pekingből. A tegnapi kon­ferencia a mandzsúriai kérdés részleteivel foglal­kozott. Az ülés minden nehézség nélkül folyt le. A lap tudósítója a következő megjegyzést teszi: Az Okuma gróffal folytatott beszélgetésről szóló Reuter-jelentés nagy érdeklődést keltett, de oly kevéssé áll összhangban a tényekkel, hogy igaz voltát kétségbe kell vonni. Kétségtelen az, hogy több japán követelés ellenkezik az egyenjogosult­sággal és a brit érdekeket érinti. Elvárják, hogy Japán változtatni fog magatartásán. Közben Chi­nában a helyzet kritikusra fordult. A kormány a polgári és katonai hatóságoknak szigorú pa­rancsot adott, hogy kerüljenek el mindent, ami okul szolgálhat Japánnak arra, hogy Chinával háborút kezdjen. Az eddigi japánellenes tünteté­sek jelentéktelenek voltak és azonnal elfojtották őket. Az a körülmény, hogy négy különböző tar­­tományban japán csapatok vannak jelen, állandó alkalmat ad a súrlódásokra. Míg az újonnan ideszállított csapatokat el nem távolítják, nem várható, hogy a feszültség engedjen. A tokiói sajtó izgatása az Unió ellen. Amsterdam, ápr. 7. A Morningpost tokiói híradása szerint a sajtónak Amerika ellen való lázítása ismét olyan fenyegető mérvet öltött, hogy az amerikaiak a hatóságokhoz fordulnak oltalomért. Howes amer­ikai ezredes missziója. — Tárgyalt Wilson nevében a német biro­dalmi kancellárral. — A legközelebbi időben nem lehet békét remélni. — Bécs, ápr. 7. A Neues Wiener Journal berlini tudó­sítójának alkalma volt Gerard-dal, az Egye­sült Államok itteni képviselőjével beszélge­tést folytatni. Arra a kérdésre, mi igaz az amerikai békeközvetítésről szóló külföldi laphírek dolgában, a nagykövet a követke­zőket jelentette ki: — Nyolc nap előtt Howes amerikai ezredes Berlinből elutazott. Tíz napig tar­tózkodott itt és ez idő alatt nálam lakott. Howes ezredes néhány német személyiség­gel beszélt, a többi között a birodalmi kancellárral is. A császárnál azonban nem volt. Nem tagadhatom, hogy Howes, aki Wilson legjobb barátja, a német birodalmi kancellárral Amerika békeközvetítésének lehetőségéről is beszélt. Természetesen nem vagyok abban a helyzetben, hogy e beszél­getésnek részleteit közölhetném. Azt az egyet azonban bizonyossággal mondhatom, hogy a legközelebbi időben békére nem lehet számítani. Nem mondhatom, hogy az ezre­des missziója hivatalos jellegű volt, de még egyszer hangsúlyozom, hogy az ezredes a legbensőbb barátja az Egyesült Államok elnökének. Howes ezredes az utóbbi időben Európa más fővárosaiban is tartózkodott. Még újabb keletű­ békeközvetítésről sem hi­vatalosan, sem magánúton nem hallottam. Igaz, hallottam arról, hogy amerikai béke­barátok csoportja az európai fővárosokban a békekötés érdekében akciót készül k kifej­teni. Információim szerint azonban ezeknek az uraknak még arra sincs reményük, hogy a kormányférfiak akár fogadják őket. Lon­donban semmiesetre, de Berlinben sem. Angol munkás vezérek a békéért. Hága, ápr. 7. Norviekból jelentik. A független munkás­párt konferenciáján Mac­Donald az „Union of Democratic Controlle" elnöke, a következőket mondotta: — Azok az okok, amelyek Oroszországot és Franciaországot a háborúra indították, nem a mieink. Oroszország hatalmat és befolyást akart magának biztosítani a Balkánon és Törökország­ban. Azok a nagyszerű kijelentések, amelyeket nekünk a szabadságról, a szerződési jogokról és a nemzeti függetlenségről tartottak, most az ol­vasztótégelybe kerülnek és az orosz deszpoliz­mus eszméjével és a francia revanoce-ideával összeolvasztatnak. Micsoda keverék születik meg ebből? — A mi feladatunk most az, h­ogy a közvé­leményt a háború befejezése érdekében megvál­toztassuk és a kormányt arra kényszerülük, hogy kívánságunkat teljesítse. Most van itt az­ ideje annak, hogy et békefeltételeket szóba hozzuk. A török különbéke. Turin, ápr. 7. Az antant és Törökország közötti békéről különféle hírek terjedtek el. Erre vonatkozólag a Stam­pa közli, hogy illetékes helyen érdeklődve a dolgok állása felől, hitelesen csak egy dolgot le­hetett megállapítani mindkét fél részéről nyert információk alapján. Nevezetesen tény az, hogy az Egyesült­ Államok részéről közvetítés történt az entente-hatalmaknál, s ennek célja Konstanti­nápoly bombázásának megakadályozása volt. E lépés abban állt, hogy az Egyesült­ Államok a szövetségeseket jegyzékben arra kérték, hogy amennyiben elérnék Konstantinápolyt, kíméljék meg a török fővárost a bombázástól, főleg az eu­rópai oldalt, ahol ma is sok európai és amerikai

Next