Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-11 / 100. szám
1915. április 11., vasárnap. PESTI HÍRLAP holnap, vasárnap, adnak másodszor Engel és Hárs! világhírű darabját még hétfőn, csütörtökön, valamint a következő vasárnap is ismétt K. Zsuzsi kissszonyt, Kálmán Imre, Martos és Bródy pompás operettejét, amelynek népszerű dalait ma már országszerte énekelik, holnap délután adják, először mérsékelt helyárakkal és azután még kedden és pénteken este, valamint, a jövő vasárnap délután is játsszák. A színház legújabb sikerét a tavaszi kabarét, (Abu ben Ali; John Bull; A fiatal papa) szerdára és szombatra tűzték ki. * A Népopera jövő heti műsorának kimagasló művészi eseménye lesz Jadlowker Hermann porosz kir. kamara-énekes és Svardström Valborn, a kitűnő svéd opera-díva együttes fellépte, szerdán este a Traviatában és szombaton este a Mignonban. A hét harmadik eseménye a wieni Hofburgtheater művészi együttesének hétfői, április 19-diki, vendégszereplése Schönthan Renaissance című vígjátékában- Reitners György főrendező vezetésével a Burgszinháznak legkiválóbb erői jönnek ezúttal is Budapestre, kik közt helyet foglalnak Witt asszony, Mayen kisasszony és Siebert, továbbá Helm, Gerzhofer és Fiala művésznők, kik most először lépnek föl nálunk. Kedden, csütörtökön, úgyszintén a két vasárnap estéjén Szoyer Ilona, Kormos Ilona és Barikó Etel felléptével az Ascher—Buchbinder nagysikerű operettje, a Kotnyeles nagcsága, kerül színre. A színház e heti két délutáni előadása közül a most vasárnapi Komlóssy Emma fölléptével a Piros bugyellárisnak, a jövő vasárnapi pedig Szeyer Ilonával a címszerepben a Nebántsvirágnak jut. Pénteken, április 16-án, a filhannonikusok tartják meg XXV-ik népszerű hangversenyüket. Most hétfőn, április 12-én, a Népoperában nincs előadás. * A Magyar színház újdonsága, Az apja lánya, aely már a főpróba meghívott közönségére is osztatlan hatást gyakorolt és amelyben Hegedűs Gyula, a színház kiváló" vendége, nagyszabású alakítással lepte meg a közönségét, e héten hatszor van műsorra tűzve és pedig holnap, vasárnap, este, hétfőn, kedden, csütörtökön, szombaton és jövő vasárnap este Szerdán Molnár Ferenc világhírű játékának, A farkasnak, az előadását ismétlik meg, pentseken a nagyhatású Az élet királyát adják. Holnap, vasárnap, délután mérsékelt esti áron A papa kedvence kerül színre, Fedák Sárival, Rákosi Szidivel és Hegedűs Gyulával a főszerepekben. Jövő vasárnap adják először délután rendkívül mérsékelt helyárakkal Móricz Zsigmond három felvonását, A szerelmet. * Király-színház. Az a 14 zsúfolt ház, amely előtt a Tiszavirág a Király-színházban szinrekerült, biztos jele annak, hogy ez a színmagyar operette hosszú ideig fogja a műsort dominálni. Az operettének jövő héten szerdán lesz már a 25-ik előadása. Az e heti összes előadtokra is tömegesen viszik előre a jegyeket. A fő női szerepet minden este Fedák Sári fogja játszani, akit minden eddigi fellépése alkalmával nagy ünneplésben részesített a közönség. Mellette nagyon sok tapsot kap Király, aki a hadnagyot játssza, Rátkai, aki közvetlen humorával egész estén végig kacagtatja a közönséget, Latabár, aki nagy hatást ér el a huszárszakaszvezető szerepében, továbbá Tisza Karola, aki láncai révén már a közönség kedvencévé lett.. Holnap délután a Lengyelvért adják, Tisza Karolával, Gyöngyi Jolánnal, Királyival, Rátkaival és Latabárral a főszerepekben. Jövő héten vasárnap délután a János vitéz kerül színre* Fedák Sárival a címszerepben. Mindkét délutáni előadásra rendkívül mérsékelt áron lehet jegyet váltani. * Az UrtMB-szíiházban a jövő héten keddtől kezdve naponta Tábori Kornélnak Magyarok a háborúban címe) érdekes darabja kerül színre, amelynek előadásai iránt igen élénk érdeklődés nyilvánul meg. Tábori Kornél darabjának a legnagyobb érdekessége sehol meg nem jelent eredeti képei melett, hogy sok meglepő adattal szolgál a nagy háborúról, amely eddig a lapokban nem volt raegírva. Vasárnap délután az Orosz-japán háború szerepel a műsoron. * A Mangyasszay kabaretben minden e3te telt nézőtér mulat az új, nagysikerű műsoron. * A Royal Orleum áprilisi revüje, a vezető szerepekben Sibesi Tesszával, K. Solti Ilerminnel, Nyáraival, csak úgy megnyerte a közönség tetszését, mint a márciusi. A Fővárosi Orfeum műsorának a Die Premiere c. német énekes bohózat és a Kaszárnyaélet c. katonabohózat a főattrakciói. * A Télikert napról-napra megtelik közönséggel, mely nagyban ünnepli Kortfot, a varieté-szinpadok büszkeségét, azután a magyar együttest, melynek vezető tagjai Király, Rátkai, Gózon, Latabár, Somogyi Misi, a Gyermekszinház. Ma, vasárnap, először adják As ezerszép Böske és Százszorszép herceg címü bájos, vidám varázsregét gyermekbarigverselvényel egybekötve, előadás iránt nagy a, érdeklődés. Olcsó helyáruhelyek már válthatók a Gyermekszinhsz helyiségében: VI., Révay-utca 18- száraf" alatt. Egyletek és Intézetek. — A magyar háziasszonyok gazdasági szövetségének V. kerületi csoportja a Lipótvárosi Társaskör nagytermében felolvasó ültet tartott Kreenburger Frenkné elnök megnyitója után dr Földes Lajos főorvos „A háborús eugenika" c. tartott felolvasást, majd Kovács Lidia a nők szerepét a világháborúban ismertette érdekesen és erősen reinista-ellenes tendenciával Zajosan megtapsolták. Béke-imák. A pápa elrendelte, hogy május hóbor, minden nap minden katholikus templomban imát mondjanak a béke érdekében. Parancs ez a katholikus hivő emberiség számára, amely ha nem is teszi ki a harcoló népek nagyobb részét, mindenesetre eléggé jelentékeny részüket alkotja. S különben is az ima-téma, melyet a római egyházfejedelem a maga híveinek felad, oly csábító, hogy bizonyára más hivők is követni fogják a felhívást. Sőt már ma is követi majdnem az egész kulturemberiség, mert miben különbözik lényegében az a nagy sóvárgás és epedés a békére, sőt azok a folytonos híresztelések is, hogy itt van a béke, az imádkozástól e boldog állapot eljöveteléért? Alig valamiben: a primitív imának, mely egyenesen egy személyes Istenhez van adresszálva s a kevésbbé pontos címzésű békesóvárgásnak alapja egyazon érzés: a háború borzalmaitól való irtózás s a béke édességének megkivánása. Persze azok, akik nem hisznek egy személyes, az emberek kéréseit emberi módon tudomásul vevő Istenben, nagyobbára kevés jelentőséget tulajdonítanak a hivők imájának s a felvilágosultak békeidézgetéseinek egyaránt. Mit ér az ima és vágy, ha a harctéri helyzet még nem kozta meg a döntést s a fejedelmek s a vezető miniszterek egyik oldalon se akarják a békét? — kérdik a hűvösen gondolkodók s majdnem teljesen igazul is van. De csal: majdnem; tökéletesen még sincs igazuk. Mert kétségtelen is, hogy mostanság nem a milliók vágya, hanem egyes kiválasztottak számítása a döntő, teljesen jelentéktelen semmiségként mégse szabad felfogni a tömegléleknek békesóvárgó hangulatát Egy miszticizmusra és okkultizmusra hajló, sok badarság közepette olykor némi kis igazat is, valló bölcsészeti irányzat szerint, mely különösen Amerikában van elterjedve, az ember azt amit nagyon állhatatosan sóvárog, el is nyeri.. Igy megfogalmazva, sőt úgy is, ahogy a tan hirdetői ezt a tételt rendesen megfogalmazzák, ez az állítás hallatlan túlzásnak látszik, mert végre is bármily állhatatosan sóvárgok én egy négyemeletes sarokházat, az, ha mást nem teszek elnyerése érdekében, aligha lesz az enyém. Ha azonban úgy fogjuk föl ezt a merész állítást, hogy a folytonos, minden erőnkkel és cselekvésünkkel egy bizonyos célra való törekvést mindig siker koronázza, amikor már közelebb járunk az igazsághoz. Igaz, hogy viszont bent vagyunk egy népiskolai banalitásban is. De nem is akarom most ennek a tannak az egyéni élet terén való ilyen vagy olyan mértékű érvényességét fontolgatni; elég ezúttal, ha azt jelezhetem, hogy a társadalmi élet terén talán inkább van jelentősége az ilyen rögeszmeszerű foglalkozásnak egy bizonyos céllal. S azt hiszem, a mostani általános békevágyat e tétel eléggé kedvező világításba helyezi. Mert bármenynyire igaz is az, hogy most a császárok és külügyminiszterek, diplomaták és hadvezérek, tehát mindössze néhány tucat ember vélekedése, jelent igazi, reális állami akaratot, azért a milliók vágyakozásának is van némi jelentősége. Ez ugyanis az, ami bizonyos szellemi légkört teremt eloszlatja a végletes gyülölségeket, megszünteti az ellenség teljes megtörésének vágyát s általában kikészíti a lelkeket egy esetleg nem a legmagasabb röptű álmokat megvalósító eredmény elfogadására is. S a tömegek e szelidebb és mérsékeltebb hangulata, mint a völgy langyos levegője a hegyormok felé, felszáll a császárok, királyok, köztársasági elnökök és miniszterei hidegebb szellemi szféráiba s enyhíti itt a harci elszántság zordságát. Persze azért itt tovább is ridegen folyik a kitűzött célok s az elérhető "eredmények latolgatása. De azért az alulról jövő melegebb hangulat mégis éreztetheti hatását Azért se káros a békehangulat terjesztése épen most, mert hiszen mindent összevéve, még mindig mi vagyunk a harctereken előnyben. Ha tehát a mai helyzet volna az a tengely, mely körül a béketárgyalások ide-oda ingadozni kezdenének, vesztesként mi nem igen zárhatnék le a háborút. Én részemről persze nem nagyon bízom a közeli békében. De azért örülök, hogy a béke vagy tavaszi szellőként végigszáll Európán. S bár még fagyos szentekként elénk mered a májusra beígért francia-angol nagy offenzíva, a Dardanellák ujabb ostroma s még egy-két, nem épen tavasz-hangulattal terhes akció, azért talán nyár végére vagy őszre, végül mégis itt lesz a világ igazi, uj tavasza: a béke. Sz. Z. Esti levél. — Mikor a csonka hősök hazamennek. — A tavaszi napsugár kicsalta az utcára s a közkertekbe a sebesült hősöket a kórházakból. Amit ember vétett rajtuk, azt az Isten a napsugarával próbálja gyógyítani. Vannak azonban gyógyíthatatlan sebek. Akiknek egy-egy testrészét vagy szervét elvette a háború, azoknak az Isten nem nyújt kárpótlást. Azoknak az állam nagyobb nyugdíja, a király hálája s az egész nemzet tisztelete kell, hogy holtig kijárjon. De frázis itt semmit sem ér. Azt a hálát és tiszteletet becsületesen finanszírozni kell. Ma még a legtöbb béna hősön rajta van a katonai egyenruha, még együtt vannak a kórházakban s kijut nekik nemcsak a teljes ellátás, hanem a társadalom tiszteletének melegén is sütkérezhetnek, mert kórteremben, utcán s köztereken fölkeresik őket gyöngédségükkel, meg egy kis cigarettával a jólelkű nők. Sőt, hogy együtt vannak a bajtársak, meglehetősen vidám és kedélyes élet folyik a pajtások között. Büszkén mesélik meg csonkittatásuk hősi történetét s a keserű humor egy nemével viccelődnek szerencsétlenségükön. Az egyik csonka hős énekel s ennek ütemére táncolni próbál mankójával a béna, kinek egyik lábát ellőtték. „Te se megy többet a bálba", — szól a társa. „Dehogy is nem!" — felel az vissza, — „csak megkapjam a műlábamat!" A műláb, az vigasztalja valamennyit. Aki csak teheti, adakozzék e célra. Mind a műlábát várják. „Nem is megyek igy haza, — mondják, —• féllábbal, falu csúfjának." „Falu csúfjának!" Ebben a két szóban foglalják össze a tragédiájukat. S ez a két szó rávilágít arra az országos kötelességre, amit minden embernek és testületnek teljesítenie kell a sebesült katonákkal szemben, mikor hazatérnek falujukba. Ezt a hazatérést, ezt a bevonulást a régi milienbe olyan ünnepléssé, olyan diadalmenetté kell átvarázsolni, hogy az a béna hős e perctől kezdve a falu büszkeségének tarthassa magát. Tán így papiroson kicsinyesnek tűnik föl a dolog, de akik ismerik a nép életét, a falu világát, azok átérzik, hogy ez az ünnepelés a legkevesebb, amit megtehetünk az értünk küzdött hősöknek és ez a külsőség nagyon mély nyomot fog hagyni a nép lelkében. Rendezni kell a csonka hősöknek e megtiszteltetését. S a feladat a papokra és a közigazgatás tisztviselőire, a szolgabirákra és jegyzőkre vár. Akár egyenkint, akár tömegesen érnek haza a faluba e harc élő mártírjai, ünnepelni kell őket hivatalosan, hogy az egész falu előtt mint e nagy idők hősei tiszteletben éljenek. Ugy képzelem a rendezést, hogy a templomban az első helyre kell ültetni őket s a pap a szószékről hirdesse dicsőségüket, név szerint is belefoglalván őket prédikációjába, melyben a hősöket követendő példaként állítja az ifjú nemzedék elé. A melyik pap nemcsak a jövedelmével, hanem a hivatásával is törődik, az püspöki felhívás nélkül is teljesíti ezt a szép kötelességet. S ahol a pap fenn tudta tartani a templomba-