Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-11 / 100. szám

1915. április 11., vasárnap. PESTI HÍRLAP holnap, vasárnap, adnak másodszor Engel és Hárs! vi­lághírű darabját még hétfőn, csütörtökön, valamint a következő vasárnap is ismétt K.­­ Zsuzsi kis­­sszonyt, Kálmán Imre, Martos és Bródy pompás operettejét, amelynek népszerű­ dalait ma már országszerte éneke­lik, holnap délután adják, először mérsékelt helyárakkal és azután még kedden és pénteken este, valamint, a jö­vő vasárnap délután is játsszák. A színház legújabb sikerét a tavaszi­ kabarét, (Abu ben Ali; John Bull; A fiatal papa) szerdára és szombatra tűzték ki. * A Népopera jövő heti műsorának kimagasló mű­vészi eseménye lesz Jadlowker Hermann porosz kir. kamara-énekes és Svardström Valborn, a kitűnő svéd opera-díva együttes fellépte, szerdán este a Traviatá­ban és szombaton este a Mignonban. A hét harmadik eseménye a wieni Hofburgtheater művészi együttesének hétfői, április 19-diki, vendégszereplése Schönthan Re­naissance című vígjátékában- Reitners György főrendező vezetésével a Burgszinháznak legkiválóbb erői jönnek ezúttal is Budapestre, kik közt helyet foglalnak Witt asszony, Mayen kisasszony és Siebert, továbbá Helm, Gerzhofer és Fiala művésznők, kik most először lépnek föl nálunk. Kedden, csütörtökön, úgyszintén a két va­sárnap estéjén Szoyer Ilona, Kormos Ilona és Barik­ó Etel felléptével az Ascher—Buc­hbinder nagysikerű ope­rett­­je, a Kotnyeles nagcsága, kerül színre. A színház e heti két délutáni előadása közül a most vasárnapi Kom­lóssy Emma fölléptével a Piros bugyellárisnak, a jövő vasárnapi pedig Szeyer Ilonával a címszerepben a Ne­bántsvirágnak jut. Pénteken, április 16-án, a filhanno­nikusok tartják meg XXV-ik népszerű hangversenyüket. Most hétfőn, április 12-én, a Népoperában nincs előadás. * A Magyar színház újdonsága, Az apja lánya, a­­ely már a főpróba meghívott közönségére is osztatlan hatást gyakorolt és amelyben Hegedűs Gyula, a színház kivá­ló" vendége, nagyszabású alakítással lepte meg a közön­ségét, e héten hatszor van műsorra tűzve és pedig hol­nap, vasárnap, este, hétfőn, kedden, csütörtökön, szom­baton és jövő vasárnap este Szerdán Molnár Ferenc vi­lághírű játékának, A farkasnak, az előadását ismétlik meg, pentseken a nagyhatású Az élet királyát adják. Holnap, vasárnap, délután mérsékelt esti áron A papa kedvence kerül színre, Fedák Sárival, Rákosi Szidivel és Hegedűs Gyulával a főszerepekben. Jövő vasárnap adják először délután rendkívül mérsékelt helyárakkal Móricz Zsigmond három felvonását, A szerelmet. * Király-színház. Az a 14 zsúfolt ház, amely előtt a Tiszavirág a Király-színházban szinrekerült, biztos jele annak, hogy ez a­ színmag­yar operette hosszú ideig fogja a műsort dominálni. Az operettének jövő héten szerdán lesz már a 25-ik előadása. Az e heti összes elő­adtokra is tömegesen viszik előre a jegyeket. A fő női szerepet minden este Fedák Sári fogja játszani, akit minden eddigi fellépése alkalmával nagy ünneplésben részesített a közönség. Mellette nagyon sok tapsot kap Király, aki a hadnagyot játssza, Rátkai, aki közvetlen humorával egész estén végig kacagtatja a közönséget, Latabár, aki na­gy hatást ér el a huszárszakaszvezető szerepében, továbbá Tisza Karola, aki láncai révén már a közönség kedvencévé lett.. Holnap délután a Lengyel­vért adják, Tisza Karolával, Gyöngyi Jolánnal, Király­ival, Rátkaival és Latabárral a főszerepekben. Jövő hé­ten vasárnap délután a János vitéz kerül színre* Fedák Sárival a címszerepben. Mindkét délutáni előadásra rendkívül mérsékelt áron lehet jegyet váltani. * Az UrtMB-szíiházban a jövő héten keddtől kezd­ve naponta Tábori Kornélnak Magyarok a háborúban címe) érdekes darabja kerül színre, amelynek előadásai iránt igen élénk érdeklődés nyilvánul meg. Tábori Kor­nél darabjának a legnagyobb érdekessége sehol meg nem jelent eredeti képei melett, hogy sok meglepő adattal szolgál a nagy háborúról, amely eddig a lapok­ban nem volt raegírva. Vasárnap délután az Orosz-japán háború szerepel a műsoron. * A Man­gyasszay kabaretben minden e3te telt né­zőtér mulat az új, nagysikerű műsoron. * A Royal Orleum áprilisi revüje, a vezető szere­pekben Sibesi Tesszával, K. Solti Ilerm­innel, Nyárai­val, csak úgy megnyerte a közönség tetszését, mint a márciusi. A Fővárosi Orfeum műsorának a Die Premiere c. német énekes bohózat és a Kaszárnyaélet c. katona­bohózat a főattrakciói. * A Télikert napról-napra megtelik közönséggel, mely nagyban ünnepli Kortfot, a varieté-szinpadok büszkeségét, azután a magyar együttest, melynek vezető tagjai Király, Rátkai, Gózon, Latabár, Somogyi Misi, a Gyermekszinh­áz. Ma, vasárnap, először adják As ezerszép Böske és Százszorszép herceg címü bájos, vidám varázsregét gyermekbarigverselvényel egybekötve, előadás iránt nagy a­, érdeklődés. Olcsó helyáru­he­lyek már válthatók a Gyermekszinh­sz helyiségében: VI., Révay-utca 18- száraf" alatt. Egyletek és Intézetek. — A magyar háziasszonyok gazdasági szövetségének V. kerületi csoportja a Lipótvá­rosi Társaskör nagytermében felolvasó ültet tar­tott Kreenburger Frenkné elnök megnyitója után dr Földes Lajos főorvos „A háborús euge­nika" c. tartott felolvasást, majd Kovács Lidia a nők szerepét a világháborúban ismertette érde­kesen és erősen re­­inista-ellenes tendenciával Zajosan megtapsolták. Bé­ke-im­ák. A pápa elrendelte, hogy május hóbor, min­den nap minden katholikus templomban imát mondjanak a béke érdekében. Parancs ez a ka­tholikus hivő emberiség számára, amely ha nem is teszi ki a harcoló népek nagyobb részét, min­denesetre eléggé jelentékeny részüket alkotja. S különben is az ima-téma, melyet a római egy­házfejedelem a maga híveinek felad, oly csábító, hogy bizonyára más hivők is követni fogják a felhívást. Sőt már ma is követi majdnem az egész kulture­mberiség, mert m­iben különbözik lénye­gében az a nagy sóvárgás és epedés a békére, sőt azok a folytonos híresztelések is, hogy itt van a béke, az imádkozástól e boldog állapot el­jöveteléért? Alig valamiben: a primitív imának, mely egyenesen egy személyes Istenhez van adresszálva s a kevésbbé pontos címzésű béke­sóvárgásnak alapja egyazon érzés: a háború borzalmaitól való irtózás s a béke édességének megkivánása. Persze azok, akik nem hisznek egy sze­mélyes, az emberek kéréseit emberi módon tu­domásul vevő Istenben, nagyobbára kevés je­lentőséget tula­jdonítanak a hivők imájának s a felvilágosultak béke­idézgetéseinek egyaránt. Mit ér az ima és vágy, ha a harctéri helyzet még nem kozta meg a döntést s a fejedelmek s a ve­zető miniszterek egyik oldalon se akarják a bé­két? — kérdik a hűvösen gondolkodók s majd­nem teljesen igazul­ is van. De csal: majdnem; tökéletesen még sincs igazuk. Mert kétség­telen is, hogy mostanság nem a milliók vágya, hanem egyes kiválasztottak számítása a döntő, teljesen jelentéktelen semmiségként még­se sza­bad felfogni a tömegléleknek békesóvárgó han­gulatát Egy miszticizmusra és okkultizmusra hajló, sok badarság közepette olykor némi kis igazat is, valló bölcsészeti irányzat szerint, mely különösen Amerikában van elterjedve, az ember azt amit nagyon állhatatosan sóvárog, el is nyeri.. Igy megfogalmazva, sőt úgy is, ahogy a tan hirdetői ezt a tételt rendesen megfogalmaz­zák, ez az állítás hallatlan túlzásnak lát­szik, mert végre is bármily állhatatosan sóvár­gok én egy négyemeletes sarokházat­, az, ha mást nem teszek elnyerése érdekében, aligha lesz az enyém. Ha azonban úgy fogjuk föl ezt a me­rész állítást, hogy a folytonos, minden erőnk­kel és cselekvésünkkel egy bizonyos célra való törekvést mindig siker koronázza, amikor már közelebb járunk az igazsághoz. Igaz, hogy vi­szont bent vagyunk egy népiskolai banalitásban is. De nem is akarom most ennek a tannak az egyéni élet terén való ilyen va­gy olyan mértékű érvényességét fontolgatni; elég ezúttal, ha azt jelezhetem, hogy a társadalmi élet terén talán inkább van jelentősége az ilyen rögeszmeszerű­ foglalkozásnak egy bizonyos céllal. S azt hi­szem, a mostani általános béke­vágyat e tétel eléggé kedvező világításba helyezi. Mert bármeny­nyire igaz is az, hogy most a császárok és kül­ügyminiszterek, diplomaták és hadvezérek, te­hát mindössze néhány tucat ember vélekedése, jelent igazi, reális állami akaratot, azért a mil­liók vágyakozásának is van némi jelentősége. Ez ugyanis az, ami bizonyos szellemi légkört te­remt eloszlatja a végletes gyülölségeket, meg­szünteti az ellenség teljes megtörésének vágyát s általában kikészíti a lelkeket egy esetleg nem a legmagasabb röptű álmokat megvalósító ered­mény elfogadására is. S a tömegek e szelidebb és mérsékeltebb hangulata­, mint a völgy langyos levegője a hegyormok felé, felszáll a császárok, királyok, köztársasági elnökök és miniszterei­ hidegebb szellemi szféráiba s enyhíti itt a harci elszántság zordságát. Persze azért itt tovább is ridegen folyik a kitűzött célok s az elérhető "eredmények latolgatása. De azért az alulról jövő melegebb hangulat mégis éreztetheti hatását Azért se káros a békehangulat terjesztése épen most, mert hiszen mindent összevéve, még mindig mi vagyunk a harctereken előnyben. Ha tehát a mai helyzet volna az a tengely, mely körül a béket­árgyalások ide-oda ingadozni kez­denének, vesztesként mi nem igen zárhatnék le a háborút. Én részemről persze nem n­agyon bí­zom a közeli békében. De azért örülök, hogy a béke­ vagy tavaszi szellőként végigszáll Európán. S bár még fagyos­ szentekként elénk mered a má­jusra beígért francia-angol nagy offenzíva, a Dardanellák ujabb ostroma s még egy-két, nem épen tavasz-hangulattal terhes akció, azért ta­lán nyár végére vagy őszre, végül mégis itt lesz a világ igazi, uj tavasza: a béke. Sz. Z. Esti levél. — Mikor a csonka hősök hazamennek. — A tavaszi napsugár kicsalta az utcára s a közkertekbe a sebesült hősöket a kórhá­zakból. Amit ember vétett rajtuk, azt az Isten a napsugarával próbálja gyógyítani. Vannak azonban gyógyíthatatlan sebek. Akiknek egy-egy testrészét vagy szervét el­vette a háború, azoknak az Isten nem nyújt kárpótlást. Azoknak az állam nagyobb nyugdíja, a király hálája s az egész nemzet tisztelete kell, hogy holtig kijárjon. De frázis itt semmit sem ér. Azt a há­lát és tiszteletet becsületesen finanszírozni kell. Ma még a legtöbb béna hősön rajta van a katonai egyenruha, még együtt vannak a kórházakban s kijut nekik nemcsak a teljes ellátás, hanem a társadalom tiszteletének melegén is sütkérezhetnek, mert kórterem­ben, utcán s köztereken fölkeresik őket gyöngédségükkel, meg egy kis cigarettával a jólelkű nők. Sőt, hogy együtt vannak a bajtársak, meglehetősen vidám és kedélyes élet folyik a pajtások között. Büszkén me­sélik meg csonkittatásuk hősi történetét s a keserű­ humor egy nemével viccelődnek sze­rencsétlenségükön. Az egyik csonka hős énekel s ennek ütemére táncolni próbál man­kójával a béna, kinek egyik lábát ellőtték. „Te se megy többet a bálba", — szól a társa. „Dehogy is nem!" — felel az vissza, — „csak megkapjam a műlábamat!" A műláb, az vi­gasztalja valamennyit. Aki csak teheti, ada­kozzék e célra. Mind a műlábát várják. „Nem is megyek igy haza, — mondják, —• féllábbal, falu csúfjának." „Falu csúfjának!" Ebben a két szóban foglalják össze a tragédiájukat. S ez a két szó rávilágít arra az országos kötelességre, amit minden embernek és testületnek telje­sítenie kell a sebesült katonákkal szemben, mikor hazatérnek falu­jukba. Ezt a hazaté­rést, ezt a bevonulást a régi milienbe olyan ünnepléssé, olyan diadalmenetté kell átva­rázsolni, hogy az a béna hős e perctől kezd­ve a falu büszkeségének tarthassa magát. Tán így papiroson kicsinyesnek tűnik föl a dolog, de akik ismerik a nép életét, a falu világát, azok átérzik, hogy ez az ün­nepelés a legkevesebb, amit megtehetünk az értünk küzdött hősöknek és ez a külsőség na­gyon mély­ nyomot fog hagyni a nép lelké­ben. Rendezni kell a csonka hősöknek e meg­tiszteltetését. S a feladat a papokra és a közigazgatás tisztviselőire, a szolgabirákra és jegyzőkre vár. Akár egyenkint, akár tö­megesen érnek haza a faluba e harc élő már­tírjai, ünnepelni kell őket hivatalosan, hogy az egész falu előtt mint e nagy idők hősei tiszteletben éljenek. Ugy képzelem a rende­zést, hogy a templomban az első helyre kell ültetni őket s a pap a szószékről hirdesse di­csőségüket, név szerint is belefoglalván őket prédikációjába, melyben a hősöket követen­dő példaként állítja az ifjú nemzedék elé. A melyik pap nemcsak a jövedelmével, hanem a hivatásával is törődik, az püspöki felhívás nélkül is teljesíti ezt a szép kötelességet. S ahol a pap fenn tudta tartani a templom­ba-

Next