Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-20 / 109. szám

1915. április 20., kedd. PESTI HÍRLAP Konstantinápoly, ápr. 19. A gallipolii főhadiszállásról jelentik: Szalonikiben tegnap két pestis-esetet kon­statáltak és ezért a kikötőt ma reggel elzár­ták. Valószínűnek tartják, hogy a gyülevész lemnosi hadak révén történt az injekció, a vizszállítási kísérletek alkalmával. Minden intézkedést megtettek, hogy a járvány ter­jedésének útját állják. Tenedos szigetén az utolsó napokban erős malária-járvány lé­pett föl és ezért hamarjában járványorvoso­kat szállítanak oda, ahonnan csak lehet. Magas díjért Görögországban is keres az angol parancsnokság orvosokat. Az Akro­— Ej, még ha esett vón is, a kutyák rontották el a bőrét. — Hát tegyük fel, Sándor, hogy, — szól a jegyző, — hogy a juh esett vót . . . Mennyit ért annak a bőre? — A bőre? . . . Hát, nyolc-tíz koronát megért . . . Mer most drága .. . Meg most jön a nyírás ... De a húsa is sokat ért, instálom, mer én megnéztem, olyan vót­a, mint a kinyílt rózsa . . . — Győződjön meg, Sanyikám, adhat az Isten magának több kárt is, — vigasz­talja a menyecske jó szívvel. Mindenki a jegyző úrra néz s egy pil­lanatig a törvény­teremtés villamos, feszült csöndje. — Nyolc koronát megítélek. Tizenöt nap alatt megfizetendő, különben elárvere­zik a lovat! — Én nem fizetem, — szól a menyecs­ke és dacosan kinéz a márciusi hóesésbe. — Hát a kétségem, jedző úr, — ijed el a juhász, — forint hatvan! — Azt is, összesen tizenegy korona húsz fillér. A gazdák igen meg vannak elégedve. Ez a kis ráadás igen tetszik nekik. — Hát az én kétségemet ki téríti meg? — pattant fel a vállalkozó. — Magam részéről négy koronát kívánok! — Hát a vesztes fél megtérítheti . . . Majd az öreg. . . S a cigányok maguk közt, a habra ci­gány nyelven összemarakodnak s a végén vállalják az ítéletet. — Boldoguljon, Sanyi, boldoguljon! — néz izzóan, lesújtóan a menyecske s a ju­hászlegény k­ul­pirul. Nem jól ütött ez ki. Olyan törvény, amibe még a cigányok is belenyugosznak . . . Sután, zavarosan vonul el a csapat. Vége a törvénykezési napnak . . .­­ — Jó vót az ítélet? — kérdi tőlem a jegy­ző, régi atyafi barátom, nyugodt, de­rűs, igazi bölcs magyar. Ezugy lehetne fő­ispánja a megyéjének, mint ahogy a főispá­nok közt is vannak, akikből jó közjegyző tudott vóna lenni. Kis öreg asszony furakodik hozzánk. — Tekintetes ur, — szólit meg foj­tott, törleszkedő szóval. — Látom, egész fa­luba tetszik irni, mit tetszik irni? .. . A lányokat? . . . Mer asz beszélik, hogy már a lányokat is úgy összeírják, mint a ku­koricát, osztán rekvirálják. — Mért? — Hát hogy a muszka császár azt hagyta, hogy békét köt, ha elégséges lányt adunk neki. — Mire a neki? — Hát, magnak . . . Mer a muszka az olyan tohonya fajta . . . Hát hogy le­génységet, ma fogtak el eleget, de még lány kéne . . . — Dehogy néném, hiszen még azokat is kiváltjuk! — Ki, ki . . . zavarodik meg a néni, — há persze, hogy ki . . . Hát nem igaz, no, ej, ej, mondtam én, hogy ezek a parasztok minden bolondot kitalálnak! Hogy ebédelni mentünk a törvénynek házából, a cigányok lassan, szétoszladozva akkor eredtek útra, mint a fekete varjak, károgtak és barkácsoltak a hosszú deszka­palánkok sáros tövén. A juhászlegény még ott állt az ajtó­ban, a kerítésnél utána szólt a cigány­menyecskének. — Hé.­­— No mi kell, Sanvikám? . . . — Hát . . . nem egyeznénk ki job­ban, he? — Nem kell, Sanvikám . . . Van más ítélet . . . Most egyezkedne, ugyi, mikor csak nyóc korona az ítélet ... De szóba se állt, ugyi, mikor ötven koronát követelt? London, ápr. 19. A legutóbbi időben elterjedt híresztelésekkel­­ szemben Churchill konstatálja, hogy az utóbbi h­ó-t nevetve, kacéran, úgy elbillegett s kócos varjak után, mint a sármány ma­dár . . . A juhász észrevett bennünket s fülig vörösödve nézett vissza ránk. — No itt nem igen lesz árverés, Sán­dor! — szólt a jegyző, a nyírségi bölcs. A juhásznak savanykás mosoly bő­rödzött a bajsza körül . . . — Hamis e, tekintetes uram, csak tré­fálok vele ... — Nono, kikerekited te annak még a nyóc koronát ötvenre is, amilyen legény vagy! ...­­ — Én, tekintetes uram? . . . Nem kell nekem se testemnek, se lelkemnek a cigány­asszony máskép! De hát megmondom a te­kintetes urnak, hogy van. Kikerekítem én azt neki százra is, meg bárányt is adok rá nekie, ha megkuruzsol . . . Mer tetszik tud­ni, úgy vót, hogy mikor sor alá mentem, hát ez a két ujjam e (s a jobbkezét kitárja) gépbe akadt . . . Ugy osztán nem vettek be ... (S az erős kézfejről hiányzik a mutató s a középső ujj.) Hanem e miatt most meg nem akarnak elvinni ... De ennek az asz­szonynak van olyan tudománya, hogy ezt nekem kireperálja . . . Csak nem meri, mer aszongya, becsukják érte . . . Pedig ha va­laki szeret katona lenni, én szeretek . . . A szikár, szőke kis juhász arccsontjai kiütköztek s a szemében láng szikrázott. Mintha villámfényén ebbe a mi drága har­cos fajtánk igazi valóságába pillantottam volna ... Jó fajta ez, lehetne evvel vala­mit csinálni . . . amelyik egy szissz nélkül vágatta le annak idején az ujját, hogy ne vigyék el béke-balának s most még a ci­gányasszonyt is kész megölelni, mert bele­betegedett már, hogy nem mehet el háború hősének ... •­ . i n i 5 A blokád-háború. Torpedózuzók és tengeralattjárók az Északi­tengeren. Amsterdam, ápr. 19. A Nieuwe van den Dag jelenti Ymuidenből. Egy gőzös, amely Londonból Ymuidenbe érke­zett, Noordhindernél öt torpedóauzót látott cir­kálni. Egy Newwcastleból érkező gőzös 25 mért­földnyire Ymuidentől négy ismeretlen nemzeti­ségű tengeralattjárót és egy torpedónaszádot lá­tott Churchill megcáfolja az északi-tengeri csata é álhírét. «­ ­ Dardanellák ostroma. Amsterdam, ápr. 19. A Handelsblad a Daily Chronicle egy athéni jelentését közli, mely szerint az entente flottája úgy a Dardanellák előtt, mint a szároszi tenger­öbölben nagyon tevékeny. Naponta hajók érkez­nek a tengerszorosba, hogy a törököket megaka­dályozzák abban, hogy az erődökben okozott ká­rokat helyreállíthassák. A tengerszoros nyugati részén szünet nélkül aknakeresők dolgoznak, Szmirnát az entente aviatikusai naponta fölke­resik. Genf, ápr. 19. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Párisi magánjelentések szerint, a két fran­cia dreadnoughtot, amelyek a mult héten itt hajó­törést szenvedett Majestic, Nelson és Swiftsure angol páncélosok eredménytelen akciójától óvato­san távol tartottták magukat, a Lemnos szigeten partraszállítandó csapatok parancsnokával együt­tesen folytatandó vállalkozás céljaira készenlét­ben tartották. · Frankfurt, ápr. 19. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Frankfurter Zeitungnak jelentik Athén­ből. Az Albion nevű angol csatahajót súlyosan megsérülve Hakfába szállították. A Dardanellák­nál lefolyt csata áldozata ez a hajó is. Pestises angol katonák. polis című athéni újság arra kéri az orvoso­kat, hogy­ bármennyire is hivatásuk és az emberbarátság hatása alatt cselekednének, ez alkalommal tekintsenek el ettől és ne menjenek. Tenedosra, Amsterdam, ápr. 19. A Handelsblad jelenti Londonból. Az egészségügyi hatóságok Szalonikit pesti­sesnek jelentették ki. A városban igen sok pestis eset fordult elő. Egy angol cirkáló haditette. Konstantinápolyt ápr. 19. A Milli-ügynökség jelenti, hogy egy angol cirkáló befutott a Genkabad-öbölbe, ahol négy hajót átkutatott és két zsák hagymát lefoglalt. A cirkáló eme haditette nagy derültséget kelt. Török terjedőnaszád és angol cirkáló harca. London, ápr. 19. Az admiralitás közli, hogy a Manitou angol szállítóhajót, amely brit csapatokat vitt fedélze­tén, az Aegei-tengerben egy török torpedónaszád megtámadta. A torpedónaszád három torpedólö­vést tett, amelyek mind célt tévesztettek. Erre a torpedónaszád visszavonult s a Minerva angol cirkáló, továbbá torpedózuzók üldözőbe vették. A hajó Chios partján zátonyra futott és megsem­misítettük, legénységét foglyul ejtettük. Egy másik jelentés szerint az angol szál­lítóhajó 100 embere a tengerbe fulladt. Erről azonban az admiralitás nem értesült. Angol jelentés az E. 15. elsülyedéséről. London, ápr. 19. A Sajtóiroda jelenti: Az E. 15. angol búvár­hajó a Kepkezi aknamezőn felderítő szolgálat közben sülyedt el. Török jelentés szerint a búvár­hajó tisztjeit megmentették és foglyul ejtették. A tenedesi mufti fényjelei. Athén, ápr. 19. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Az angolok a tenedesi muftit, aki állítólag fényjeleket adott a Dardanella-erődöknek, kötél­általi halálra ítélték és az ítéletet azonnal végre­hajtották. Goltz pasa hadseregparancsnok, Konstantinápoly, ápr. 18. Hivatalosan közlik: Goltz pasa tábornagyot a szultán az I. hadsereg parancsnokává ne­vezte ki. A konzulátusi testület elhagyta Kairót. Milano, ápr. 19. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A lapok jelentik Kairóból: Az idegen kon­zulok elhagyták Kairót­ és Alexandriába köl­töztek. Francia hadihajó bombázta a török erődmű­veket a Sinai félszigeten. Rotterdam, ápr. 19. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Reuter-ügynökség jelenti Párisból. Egy francia hadihajó tegnap Elsirasban, a sinai fél­sziget északi partján a török erődműveket és csa­patokat bombázta, miután előzőleg repülőgépen azoknak hadállásait kipuhatolta. A Reuter-ügy­nökség természetesen azt állítja, hogy a bombá­zásnak nagy sikere volt. De hogy milyen termé­szetű volt ez a siker, azt nem lehet tudni. A kaukázusi frontról. Konstantinápoly, ápr. 19. Erzerumból jelentik, hogy a kaukázusi fronton összeütközés volt felderítő őrjáratok között.

Next