Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-10 / 99. szám

1915. április 10., szombat. PESTI HÍRLAP A 7.5 cm­.-es ágyuk uj lövedéke. Basel, ápr. 9. A Nationalzeitung jelenti Parisból. A ka­tonai hatóság közli, hogy a 7.5 centiméteres ágyukhoz uj találmányú lövedéket használnak, de nem robbanóanyagról van szó, mint eleinte so­kan tévesen hitték. A Times a német gépfegyverekről. Rotterdam, ápr. 9. —­­A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Times egyik legutóbbi számában bőveb­ben foglalkozik a német hadsereg gépfegyverével, melyről a nyugati harctérre kiküldött haditudó­sítója többek között azt jegyzi meg, hogy a német hadseregnek a háború elején ötvenezer használ­ható gépfegyvere volt. Azóta persze a számos né­met hadfelszerelési gyár még óriási mennyiségű gépfegyvert állított elő. Érthető tehát, hogy a né­meteknek egynehány gépfegyver elvesztése vagy pedig megrongálása nem okoz nagy gondot. Hogy a németek mily tömegekben használják a percenkint ötszáz lövést leadó gépfegyvert, kitű­nik a Neuve-Ch­apelle melletti harcokból, ahol a németek 250 méter hosszú fronton 15 gépfegy­vert állítottak fel, amelyek percenkint 7500 go­lyót szórtak csapatainkra. Hogy egy ily álomeső mily óriási veszteségekkel jár a támadó gyalo­gos csapatokra, azt elképzelni alig lehet. A kémkedő belgák m­egrendszabályozása. Hága, ápr. 9. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A németek rendkivü­l szigorúsággal járnak el azon belgák ellen, akiket kémkedésen rajta­csípnek. Igy a legutóbbi napokban a genti tábor­ban a németek kémkedésért huszonhét belgát lö­vettek főbe. Franciaország és a háború. Pau tábornok és Hanotaux Rómában. Köln, ápr. 9. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Köln. míg jelenti Rómából Zűrrében át, hogy Hanotaux, a volt francia külügy­miniszter, Rómába érkezett. Milano, ápr. 9. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Pau tábornok Nápolyba érkezett. Egy újságírónak, aki kérdést intézett hozzá, ki­jelentette, hogy csak átutazóban van Olasz­országban, Rómában nem is fog időzni és a királyt nem is fogja látni. Róma, ápr. 9. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Pau tábornokot megérkeztekor Peppi­no Garibaldi és nagyszámú garibaldista fogadta. Ezeknek az éljenzéseit a pályaud­var előtt összegyűlt tömeg erélyesen lehur­rogta. Törökország háb­orúja. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, ápr. 8. A főhadiszállás a következő kommü­nikét teszi közzé: Tegnap az ellenséges hajó­raj Enosz mellett a Dragodina nevü rakodó­térre mintegy husz lövést tett és azután a hajóraj egy része két csónakon katonákat akart partra szállítani. A parti védőseret gyönge őrségei elegendők voltak az ellenség visszaverésére. Az ellenséges hajóraj, mi­után még egy házat néhány lövéssel bom­bázott, visszavonult anélkül, hogy kárt oko­zott volna A többi hadszintérről nincs jelenteni­való. A Dardanellák ostromának kulissza­titkai. — Egy francia diplomata nyilatkozata. — Berlin, ápr. 9. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Vorwarts interview-t közöl, melyet egy jól informált francia diplomatával folytatott a Dardanellák elleni akcióról. E szerint ez azért következett be, h­ogy lehető­vé tegyék a fegyverszállítást Oroszország számára, azután, h­ogy hatást gyakorolja­nak a mohamedánokra, akik Egyiptomban, Afganisztánban és Indiában föllelkesültek a német sikereken és továbbá, hogy vissza­tartsák Bulgáriát és Romániát, amelyek látszólag az erősebb központi hatalmakhoz akartak csatlakozni. Bulgáriának és Romá­niának most félnie kell, hogy a hármas en­tente ágyúi elé kerülnek, ha a központi ha­talmak érdekében közbelépnének. Olaszor­ország ingadozó magatartását is befolyá­solni akarták az akcióval. Oroszország nem mondhat le Konstan­tinápolyról. — Orosz lap az entente-sajtó javaslatai ellen. — Pétervár, ápr. 9. A Rjeos a Dardanella-kérdésről a követke­zőket írja: Oroszország nem járulhat hozzá az angol és francia sajtó javaslatához, hogy a Dar­danellákat neutralizálja. A Boszporus birtokba­vétele egymagában nem felel meg Oroszország érdekeinek, mert Oroszország Konstantinápoly korlátlan ura akar lenni. Gondolni sem lehet arra, hogy egy más hatalomnak, Görögország­nak vagy Bulgáriának engedjük át Konstantiná­polyt. Konstantinápoly birtoka megszerzi Orosz­országnak a világhatalomhoz vezető valódi szé­les utat. Oroszország Konstantinápolyt szabad kikötőnek jelentheti ki és más kereskedelmi en­gedményeket tehet, ami különösen Romániát ér­dekelné. Oroszország semmi körülmények közt nem mondhat le Konstantinápoly kizárólagos birtokáról. D'Amadé tábornok hadseregének el- és felvonulása. — Francia kommüniké. — Páris, ápr. 9. A Havas-ügynökség a következő jegy­zéket közli: A keletre szánt expedíciós csa­pat, amely D'Amadé tábornok parancsnok­sága alatt Bisertában volt koncentrálva, hogy ott fölszerelését kiegészítse, igen ked­vező körülmények között megérkezett Le­­­­vanteba. Az expedíciós csapat március 15-dike óta készenlétben volt, hogy a szövetsé­gesek flottáját és az angol expedíciós csapa­tot támogassa. Közben szükségesnek mutat­kozott, hogy a csapatoknak a szállító hajók fedélzetén való tartózkodását ne hosszabbít­sák meg. E célból elfogadták azt a vendég­barátságot, amit Egyiptomban ajánlottak föl nekik. A francia csapatokat Alexandriá­ban szállították partra és e kikötő közelé­ben Ramleban, a Nílus deltájának legláto­gatottabb üdülőhelyén, helyezték el őket. A csapatok ott kiegészítették fölszerelésüket és minden időben abban a helyzetben van­nak, hogy oda hajózzanak, ahol beavatko­zásuk szükségesnek mutatkozik. A fölvonu­lás, amit D'Amad­e a csapatokkal rendezett, a legjobb benyomást keltette mindazoknál, akik a felvonulást végignézték. A Dardanellák ostroma. Frankfurt, ápr. 9. Konstantinápolyból táviratozzák a Frank­furter Zeitungnak. A mudrosi öbölből jött utasok tisztán látták, hogy nemcsak a Dartmouth angol cirkáló van a kikötőben erős sérülésekkel, hanem a León Gambetta francia sorhajót is annyira megrongálták a török ágyúgolyók, hogy sok fog tartani a tatarozás. A Dartmouth mellett két­felől két uszályhajó áll, amelyeken gőzszivattyú­kat szereltek fel s ezek szivattyúzzák az angol cirkáló belsejéből a vizet. A szárazföldi hadsereg hiánya miatt szünetel az ostrom, Genf, ápr. 9. Párisi diplomáciai körökben elkedvetlened­ve konstatálják, hogy a Dardanellák ostromai aligha kezdhetik meg újra május vége előtt, minthogy az expedíciós sereg megteremtése a leg­nagyobb nehézségekbe ütközik. Az entente-ha­talmak akciójukban annak idején egészen bizo­nyosan számítottak Görögország részvételére és a szárazföldi operációkat neki szánták. Most, hogy Görögország nem hajlandó az akcióban részt venni, maguknak kell gondoskodniok szá­razföldi seregről, ami azonban nem történhetik máról holnapra. Török offenzíva a kaukázusi harctéren, Berlin, ápr. 9. A Daily Mail jelenti Pétervárról, hogy az orosz hadseregnek a Kaukázusban az utóbbi hat hétben végzett hadműveletei arról tanúskodnak, hogy a törökök ellenállása a szárazföldön, a Dardanelláknál és a Boszporusnál nem egy könnyen gyűrhető le. A törökök eddig makacsul és vitézül harcoltak és nagy nehézségeket gördí­tettek az oroszok útjába. Az oroszoknak decem­beri győzelme után egy Erzerum elleni gyors elő­nyomulásról beszéltek, e terveket azonban a tö­rököknek a Fekete-tenger környékén megújí­tott tevékenysége meghiúsította. Az orosz jobb­szárny fenyegető helyzetbe került és kitűnt, hogy az arcvonal bármelyik részén előrenyomulás le­hetetlen, mielőtt a Csoroh folyó vidéke ki nincs ürítve. Két hónapi szünetelés után, amelyet mind­két hadsereg pihenésre használt fel a nehéz küz­delmek után, a törökök kezdték meg az offenzí­vát. Február utolsó hetében a Chopa nevű kis kikötőnél, egészen a határnál, erős támadást in­dítottak és megkísérelték az orosz jobbszárny átkarolását és az orosz haderőnek előretolt tá­maszpontját megsemmisíteni. Végül is vissza­verték őket és az oroszok megkezdték támadásu­kat Artvin ellen. Artvin mindkét oldalán előre­nyomultak és a török helyőrséget a város kiüríté­sére kényszerítették. A törökök viszont Saruka­mis közelében, ahol utoljára decemberben vív­tak a harcok, offenzívába léptek. Elsülyedt orosz gőzösök. Berlin, ápr­ 8. Rotterdamból jelenti a Deutsche Tageszei­­tung. Szófián keresztül érkező hírek szerint Se­bastopol kikötőjében néhány nap óta egy súlyo­san megsérült orosz cirkáló horgonyoz. Egy szerbiai rendeltetéssel elindult és lőszerrel meg­rakott orosz szállító hajó aknába ütközött és el­sülyedt. Továbbá elsülyedt Batum közelében­­ a „Nagy Péter" nevű petróleumhajó is. A blokád-háború A segélyt kérő angol flott®. Berlin, ápr. 9. „Oroszország emlékezzék meg Angliá­val szemben való kötelességéről" — írja a Times abból az alkalomból, hogy a tavaszi melegebb időjárás kiszabadította az orosz páncélosokat jégfogságukból. Közelebbről meghatározva ez a kötelesség abban állana, hogy az orosz flotta hajózzék haladéktala­nul nyugatra, vonja magára a német flotta egy részét, hogy így az angolok könnyebben elbánhassanak a megmaradó részszel. A Ti­m­esnek ez a felhívása teljesen megfelel Anglia régi politikájának: előtérbe tolni mindenütt, ahol valami veszélyes elintézni való van, a jóbarátokat és szövetségeseket, hogy azután, ha már a háború befejeződött és ellenség, jóbarát, szövetséges csaknem el­véreztek a küzedelemben, adhassa az igazság és szabadság fenkölt védőjének a szerepét. Valószínű azonban, hogy a Nevski-Pro­spekten kétszer is meg fogják gondolni, el­küldjék-e az orosz flottát erre az útra, amely holmi kedélyes kirándulásnak egyáltalán nem tekinthető. Ugyanilyen önző politikát követnek az angolok az Egyesült Államokkal szem­ben is. Azt, hogy az amerikaiak a legtisz­tább dugárut, fegyvert, lőszert stb. szállít­ják nekik, egészen természetesnek tartják, de már az, hogy az amerikaiak esetleg a németekkel szemben is hasonlóan viselked.

Next