Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-07 / 126. szám
1915. május 6., csütörtök. PEST HÍRLAP Anglia és a háboru. Híveri George Anglia nehéz helyzetéről. (Anglia behozatala emelkedett, kivitele csökkent — A'áff?/ millió munkás elvonása. — Anglia már nem adhat muníciót a szövetségeseknek. — A deficit. —A papírpénz kibocsátása lehetetlen. — — Anglia harctéri gyöngesége. — A munícióhiány.) London, más.fj. Lloyd George kincstári kancellár az alsóházban a költségvetés beterjesztése alkalmával a következőket mondotta: Elsősorban hangsúlyozta azt, hogy pontos költségvetés felállítása rendkívül nagy nehézségekkel jár, mert a háború tartama kiszámíthatatlan. Azt hiszi azonban, hogy a nyári hadműveletek a háború tartamának megítélésére elég alapot fognak adni. A deficit fedezésének nehézségét nem lehet elintézni azzal, hogy az országban igen nagy vagyon áll rendelkezésre, mert az elhelyezett pénzt nagyon nehéz azonnal folyósítani. Ha a háború még egy esztendeig eltart, Angliának még 1.132 millió font sterlingre van szüksége, amiből 270 millió font sterlinget úi adókkal lehet fedezni. Így tehát 862 millió szorul fedezetre. A háború hatása Angliára és Németországra nagyon különböző. Anglia bevitele emelkedett, miert nemcsak hadianyagot vásárol, hanem más cikkeket is, mert 4 millió kitűnő ipari munkást elvontak a munkától. Két millió a hadsereg és a flotta kötelékébe lépett, két millió pedig csakis muníciót gyárt. Ezért emelkedett oly nagyon a bevitel, míg a kivitelemtékenyen csökkent. Németország ellenben a tengerentúlról elzárva semmit sem tud behozni és saját segélyforrásaira van utalva. A hadügyminiszter szempontjából Anglia, a pénzügyminiszter szempontjából Németország járt jobban. A német pénzügyminiszter, ha a háború hosszabb ideig tart, könnyebben financízhatja külföldi bevásárlásait. A behozatal 1915-ben 464 millió fonttal múlja felül a kivitelt a tavalyi 130 millióval szemben. Ebbe még nincs beleértve Angliának és szövetségeseinek a külföldön eszközölt bevásárlása. A szövetségesek bevásárlásainak legnagyobb részét tényleg külföldön kell financírozni. A kamatok és szállítási díjak körülbelül 350 millióra rúgnak. A külföldi vételekre tehát körülbelül 350— 450 milliót kell fordítani. Igen sok katonát állítottunk fegyverbe, most eljött annak az ideje, hogy tisztára pénzügyi szempontból nézzük a helyzetet ésügyelnünk kell arra, hogy a muníció előállítása a kiviteleket, melyekkel mi szövetségeinket támogatjuk, minél kevésbbé befolyásolják. Anglia nem tudja egyidejűleg a tengert uralni, a szövetségesek szükségleteit fedezni és a szárazföldi hatalmaknak egész lakosságát fegyverbe szólítani. Lloyd George ezután azokkal a módozatokkal foglalkozott, amelyek mellett a hadikiadásokra szükséges 1100 millió fontot elő lehet teremteni és azt mondotta, hogy a deficit eltüntetésének egyetlen módja a papír véne kibocsátása. Egyetlen egy nemzetközi kereskedelemmel bíró ország sem teheti ezt, mert különben az arany eltűnne a forgalomból, az élelmicikkek rendkívül emelkednének, az értékpapírokat csak veszteséggel lehetne eladni és mi a háború után még sokkal szegényebbek lennénk. Az egyedüli helyes eszköz azonban az ország megtakarított vagyonához folyamodni. Végül Lloyd George azt javasolta, hogy a jövedelmi adót tartsák meg mostani nagyságában és még kijelentette, hogy ha a háború hoszszabb ideig tartana, úgy a parlament kötelessége lesz mérlegelni, hogy a nemzetnek még milyen hozájárulása szükséges. Chamberlain csatlakozik az előtte szóló fejtegetéseihez, de kijelentette, hogy Anglia pénzügyi helyzetének megerősödése sem teheti jóvá a harctéri gyengeséget. Kritizálta azt a tervet, hogy a sört, pálinkát és a bort meg akarják adóztatni és kijelentette, hogy nem akar nehézséget okozni a kormánynak, de mégis szóvá kell tennie a munícióhiányt. Kitchener figyelmeztetése még mindenkinek a fülében cseng. Asquith „megnyugtató"” szavai, melyeket egy szerencsétlen pillanatban Neucreastelben mondott el, nem nyugtathatják ma a parlamentet.Szite azt hiszi, hogy régebben még nagyobb hiány volt munícióban. Lloyd George kijelenti, hogy a kormány különös igyekezettel iparkodik a muníció-kérdést megoldani. Henderson munkáspárti a következőket mondja: • A munkáspárt elhatározta, hogy kerül minden olyant, ami a kormányt megakadályozhatná abban, hogy a háborút szerencsésen befejezze. A kormány is hagyja azonban pihenni a vitás kérdéseket. Szóló visszautasítja a munkások ellen felhozott ama rágalmat, hogy sokat isznak. A parlamenti tudósítók a söradó behozatalát elejtettnek tekintik. Az alsóház ülése. (Grei a japán-chinai konfliktusról és Japán követeléseiről. ) Amerikának Grey tudomása szerint nincs szerződése Chinával. — Anglia és Amerika között nem folyt eszmecsere a japán követelésekről. — A kormány felelősségre vonása a flandriai és dardanellai akcióról. — Asquith nemnyilatkozik.) London, máj. 6. Az alsóházban Grey külügyi államtitkár egy kérdésre válaszolva, kijelentette, hogy a japán kormány közlései a Chinával folytatott tárgyalásokról bizalmas természetűek, ennélfogva azokat most nem teheti fejtegetés tárgyává. A japán követelésekről ,eddig megjelent közleményeket nem tartja hivatalosaknak és pontosaknak. Snowden kérdezi, nem-e fog tenni Grey semmit sem addig, amíg Japán, melynek már hatezer embere van Chinában, katonai erővel Chinára rákényszeríti akaratát és vajon Greynek nincs-e tudomása arról, hogy Anglia szerződésszerűleg kötelezve van China integritását épségben tartani vagy vajon a szerződést papírrongynak tekinti-e. Grey azt válaszolta, hogy Japán Angliának és valószínűleg más országoknak is bizalmas közléseket tett tényleges követeléseiről. Szóló a kérdést nagyjelentőségűnek tartja és közli, hogy Japánnal úgy az angoljapán szövetség általános céljait, mind pedig és elsősorban a japán követelések által érintett brit kereskedelmi érdekeket beható eszmecsere tárgyává tette. Az amerikai nagykövettel folytatott, nem formális tanácskozáson kívül Angla és az Egyesült Államok között nem folytak eszmecserék a japán követelésekről, Szólónak nincs tudomása arról, hogy Amerika és China 1900 óta valamilyen szerződést kötöttek. Információi szerint Hongkauban 39 japán tiszt és 63 közlegény van. Runciman kereskedelmi miniszter közli, hogy Angliából semleges európai államokba ez év január havában 1,129.000, februárban 1,287.000, márciusban 1,559.000 tonna szenet vittek ki. Beresford lord kérdezi, hogy a kormány ama nyilatkozata után, amely szerint minden egyes férfire és minden ágyúra Flandriában van szükség, hogyan hozza ezzel- összhangba a Dardanellák elleni hadjáratot. Nyilatkozzék erre nézve a kormány, hogy megnyugtassa az ország aggodalmait a dardanellai hadjáratnak a brit segélyforrásokra való visszahatásáról, közölje, vajon hajókat, muníciót, tiszteket és legénységet Flandriából vittek-e a Dardanellákhoz. Asquith a választ visszautasítja azzal az indokolással, hogy általános nyilatkozat most nem volna időszerű. Lloyd George beszédének hatása. — Kijózanító kép. — London, máj. 6. A Daily Telegraph írja: Lloyd George valóságos prédikációt tartott arról a témáról, hogy pénzügyileg mit jelent egy ilyen háború, még a leggazdagabb államoknak is és bizalomteljes, de kijózanító képet festett a helyzetről. Olaszország, Olaszország tárgyalása az ententehatalmakkal. — Görögország kisázsiai érdekei. — Athén, máj. 6. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Szemben az ellenzéki lapok ama jelentésével, hogy Olaszország és az entente hatalmak között Londonban már szerződést írtak alá, mely a kisázsiai görög érdekeket jelentékenyen megkárositja, jól értesült helyen hangsúlyozzák, hogy még nem lehet szó ilyen egyezmény aláírásáról. Az erre vonatkozó tárgyalások még folyamatban vannak. Ennek a megyegyezésnek az alapjai Görögország érdekeit sem a Keleten, sem másfelé nem érintenék. Görögország magatartását nem befolyásolhatná az sem, ha Olaszország és az entente hatalmak közt egyezményt irnának alá, Görögország magatartásának megváltoztatása egészen más eseményektől függ. A szerdai minisztertanács, Róma, máj. 6. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A tegnapi minisztertanács tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a nemzetközi helyzetről. Határozatot azonban nem hozott. Berlin, máj. 6. — .A Pesti Hírlap tudósítójától. — Mint a Berl. Tageblattnak Rómából jelentik, szerdán reggel ott újabb minisztertanács volt, mely a kamara megnyitási időpontjáról határozott. A politikai helyzetre általános hallgatás észlelhető. ) Nyomott hangulat Angliában. Kopenhága, máj. (). A National Tidende jelenti Londonból, hogy Angliában nagyon nyomott a hangulat ama adatok miatt, amelyeket Lloyd George az alsóházban a hadviselés költségeiről közölt. Ezzel szemben Asquith rendkívül optimisztikus beszéde egész sajátságos hatást tett. Vita a cenzúráról. London, máj. 6. Az alsóház keddi ülésén lord Crewe a cenzúráról szóló vita folyamán kifejti, hogy a kormány nem kívánja, hogy a cenzúra elnyomja kormány ténykedéseinek kritikáját. Impressziója szerint a kormány az egyes miniszterek kritizálása elé semmi akadályt nem gördít Németország katonai erejének angol Csodálata. Hága, máj. 6. A Daily Chronicle írja: Nyilvánvaló, hogy a német birodalom erősségét emberben és hadiszerekben ismét tévesen ítélték meg, mert megállapítható, hogy a németek ugyanegy időben, amikor a Haas és Moeel között a francia offenzívát megállították és amikor az Yser mellett tért nyertek, ugyanakkor Oroszországban úgy délen, mint északon, igen erős és eredményes támadásokat végeztek. Fel kell tennünk, hogy Németország éhes a négyszeres sikerhez legalább 600.090 új katonát állított sorba. Olyan csodálatraméltó teljesítmény, amelynek bennünket is hasonló erőfeszítésre kell ösztönöznie. Betiltották az angol győzelmi fogadásokat. London, máj. 6. A kormány betiltotta a Lloyd-nál kötött fogadásokat, amelyek tárgya a szövetségesek győzelme, vagy veresége volt. A fogadások címén a Lloyd is április 20-ika óta eddig száztíz millió shillinget vett be készpénzben.