Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-02 / 121. szám

Budapest, 1915. XVII. évfolyam, 121. (12,693.) szám. Vasárnap, május 2. SZERKESZTŐSÉG: Budapest,A­ilmos császár-út 75. Telefon 26-46. KIADÓHIVATAL : Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-keh­.u­­­. Telefon József 52—98. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ....... 32 K — 1 Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „ 80 „ "gyes szám­ára h­elyben, vidéken és pályaudvaron 12 t. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 56-te oldalon olvasható. Őrült kaland. •Clemenceau, az egyetlen államférfi ki Franciaország politikai nyomorában még a józan ész fényűzését megengedi magának, két szóban olyan kritikát mondott az enten­teról, ami szálló igeként röpüli át a föld­tekét. Azt írta az egykori miniszterelnök és legközelebbi elnök-jelölt, hogy a Dardanel­lák ostromának egész vállalkozása „őrült kaland." S csodálatosképen a visszhang gyorsaságával felel e francia igazságra egy beismerés, mely egy muszka diplomata aj­káról hangzik el s bevallja, hogy az oroszok kárpáti offenzívája „őrültség.­" örömmel konstatáljuk, hogy az entente hatalmai végre kezdenek bizonyos dolgokban egyet­érteni. íme, két legfőbb vállakozásukat őrült kalandnak deklarálják, miután mind­kettőnél kudarcot vallottak. Az őrültség be-lutása már a kijózanodás kezdetének jele. Ezért örvendünk neki. S különösen azért is, mert ellenségeink esze akkor kezd visszatér­ni, mikor előbb a Kárpátok bérceibe s utóbb a­ Dardanellák szikláiba vágták a fejüket. Majd ha a mai eseményeket nemcsak a historikusok, hanem az elmeorvosok is boncolás alá veszik, teljesen igazat fognak adni Clémenceaunak s a névtelen orosz dip­lomatának és diagnózisukban világtörté­nelmi őrültségnek fogják mondani ezt a kettős vállalkozást, mely csak meghosszab­bította a háborút, anélkül, hogy bármi po­zitív eredményt érhetne el. Mindenekelőtt az ellenünk intézett őrültség­­rohamnak, a kárpáti offenzívának hiábavalóságát kell megállapítanunk. Ma már orosz részről azt a magyarázatát adják ennek hogy Buda­pesten és Bécsen keresztül akartak Berlinbe jutni s ezért áldoztak föl félmillió muzsikát, kozákot és tatárt a Kárpátokban, hogy francia vért ontsanak azért, hogy az oroszok birtokba vegyék Konstantinápolyt, és a Dardanellákat , hogy Anglia megszáll­hassa a szoros előtt Lemnosz, Limbrosz és Tenedosz szigeteit. Speciális orosz és angol érdekekért harcol Franciaország a törökök ellen. S ha segítségével szövetségesei célt érnének, akkor a francia köztársaságnak lenne ebből legnagyobb kára, mert a Föld­közi tengeren s az egész keleti kereskedel­mi piacon elvesztené eddig élvezett összes előnyeit. S mikor több ezer kilométer tá­­volságban egyszerre születik meg az okos belátás, amely őrültségnek mondja a kár­páti támadást s a Dardanellák ostromát, a józan polgári agyvelőkben föltámad a kér­dés, hát akkor miért folytatják ezt a sze­rencsétlen stratégiát, mely nem hozza számukra köze­lebb a győzelmet? Miért nem liquidálják a Dardanella-üzletet, mikor a hármas betéti társaság már az alakuláskor csalja egy­mást? Hisz Franciaországtól zsaroltak ed­dig legtöbb­ vér­betétet, anélkül, hogy ebből a vállalkozásból egy fillérnyi haszna is le­hetne valaha. Az entente őrületén kívü­l azonban jellemző ez a vállalkozás ellenségeink em­berpazarlására is. A lelketlenségnek s kul­turátlan szívtelenségnek nem mindennapi mérvét mutatja az, hogy úgy a kárpáti ro­hamra, mint a Dardanellák őrült­­kaland­jára százezrével áldozzák föl katonáikat a siker kilátása nélkül ellenségeink. Mert a amennyire meg vagyunk arról győződve, hogy a Kárpátokon keresztül nem engedjük az oroszokat, és úgy hiszszü­k, hogy török testvéreink a szárazföldi támadást is min­dig vissza fogják verni. Sőt amíg a vizi támadás ellen főként technikai fölkészült­séggel, aknákkal és messzehordó ágyukkal lehet védekezni s ez eszközökben az entente talán­ gazdagabb lehet, addig a szárazföldi csatában óriási fölényben­ vannak a törökök, mert itt már az egyéni bátorság és erő dönti el a sikert. A hazájáért, Sztambulért küzdő mohamedánságra pedig ez­­ élet-halál-harc, míg az ententera nézve csak őrült kaland. Valóban őrült kaland különösen a franciákra nézve e tengerszoros ostroma. Mert Csak őrültségnek lehet nevezni azt. A világháború két szenzációja. A németek előnyomulása Nyugat-Oroszországban és Dünkirchen bombázása. — A németek állítólag 38 cm.-es nehéz ágyukkal és előretolt pozíciókból végzik a tüzelést. — A savit-i ütközet a németek javára dőlt el. — Az oroszok JVlitau irányában menekültek. — A németek folytatják az üldözést. — Eddig ezer foglyot ejtettek; itz gépfegyvert és nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. — Visszavert orosz előretörések Kalvariánál, Plocktól keletre, a Pilica déli partján és az Orava és Opor völgyében. — A franciák és angolok veszteségteljes kudarcai Flandriában. — Bekerítés fenyegeti Kabatepénél az ellenséget. A háborúnak talán a legnagyobb két szenzációja az, amivel a németek a fran­cia és az orosz harctéren a világot egyszerre meglepték. Ma megerősítést nyert, hogy Dünkirchent tényleg ágyútűz alatt tartják, de hogy honnan és hogyan, arra a második huszonnégy­ óra sem hozott feleletet. Hin­denburg pedig mérföldes csizmákkal foly­tatja hódí­tó útját­ Oroszországnak a Keleti­tengerrel határos tartományaiban, de hogy milyen erőkkel és miféle katonai céllal az egyelőre szintén megoldhatatlan. Vannak-e ,a németeknek olyan, harminc kilométernél is messzebb vivő ágyúik, amikről először már akkor rebesgettek, midőn még egy Ca­laisból a csatornán keresztül intézhető do­veri ostrom kérdése volt a napirenden? S vannak-e Hindenburgnak olyan számottevő erői, amikkel a megindított nyugatoroszor­szági offenzívát lehetséges lesz fentartania s az orosz háború döntő eseményévé emel­nie? Olyan kérdések, amelyek a háború ki­lenc hónapja után ismét az első hetek izgal­mait idézik föl teljes frisseségükben. Bizo­nyos, hogy még ha a diinkirchenni rejtélyre sokkal egyszerűbb is lesz a válasz, mint az, amely most még a harminc kilométerig vivő ágyuknál tapogatódzik és bizonyos, hogy ha a németek offenzívája nyugatOroszor­szágban elszigetelt jelentőségű is marad: a­ két esemény egymás mellé kívánkozik; épen az elképzelhetetlenül hatalmas lendület az, amely mindkettőnek közös vonása. Közös vonás, hogy Dünkirchent, amelyet az eddigelé ismert német front legközelebbi pontjaitól mindenütt harminc kilométe­res távolság választ el, máról-holnap­ra a németek tüzérségi tűz alá fog­hatják és hogy máról-hólnapra Oroszország földb­en száz kilométeres úton söpörhet vé­gig a német áradat , megfutamítva az, el­lenséget ott, ahol nagyobb ellenállással pró­bálta­ útját állni, talán ú­j száz kilométeren folytatja tovább az üldözést. Kilenc hónap után, amely a lövészárok-háború csigaoffen­­zívájához annyira hozzászoktatott, a lendü­letnek szinte elkápráztatóbb jelenségével ál­lunk szemben, mint amit a­ szeptember eleji párisi előnyomulás nyújtott. Próbáljunk meg elsőbben is egy kis hadműveleti okoskodást a hindenburgi rej­tély körül. * A Pesti Hírlap mai száma 56 oláal A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, május 3-án a rendes időben jelenik meg.

Next