Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-02 / 121. szám
Budapest, 1915. XVII. évfolyam, 121. (12,693.) szám. Vasárnap, május 2. SZERKESZTŐSÉG: Budapest,Ailmos császár-út 75. Telefon 26-46. KIADÓHIVATAL : Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-keh.u. Telefon József 52—98. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ....... 32 K — 1 Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „ 80 „ "gyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 t. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 56-te oldalon olvasható. Őrült kaland. •Clemenceau, az egyetlen államférfi ki Franciaország politikai nyomorában még a józan ész fényűzését megengedi magának, két szóban olyan kritikát mondott az ententeról, ami szálló igeként röpüli át a földtekét. Azt írta az egykori miniszterelnök és legközelebbi elnök-jelölt, hogy a Dardanellák ostromának egész vállalkozása „őrült kaland." S csodálatosképen a visszhang gyorsaságával felel e francia igazságra egy beismerés, mely egy muszka diplomata ajkáról hangzik el s bevallja, hogy az oroszok kárpáti offenzívája „őrültség." örömmel konstatáljuk, hogy az entente hatalmai végre kezdenek bizonyos dolgokban egyetérteni. íme, két legfőbb vállakozásukat őrült kalandnak deklarálják, miután mindkettőnél kudarcot vallottak. Az őrültség be-lutása már a kijózanodás kezdetének jele. Ezért örvendünk neki. S különösen azért is, mert ellenségeink esze akkor kezd visszatérni, mikor előbb a Kárpátok bérceibe s utóbb a Dardanellák szikláiba vágták a fejüket. Majd ha a mai eseményeket nemcsak a historikusok, hanem az elmeorvosok is boncolás alá veszik, teljesen igazat fognak adni Clémenceaunak s a névtelen orosz diplomatának és diagnózisukban világtörténelmi őrültségnek fogják mondani ezt a kettős vállalkozást, mely csak meghosszabbította a háborút, anélkül, hogy bármi pozitív eredményt érhetne el. Mindenekelőtt az ellenünk intézett őrültségrohamnak, a kárpáti offenzívának hiábavalóságát kell megállapítanunk. Ma már orosz részről azt a magyarázatát adják ennek hogy Budapesten és Bécsen keresztül akartak Berlinbe jutni s ezért áldoztak föl félmillió muzsikát, kozákot és tatárt a Kárpátokban, hogy francia vért ontsanak azért, hogy az oroszok birtokba vegyék Konstantinápolyt, és a Dardanellákat , hogy Anglia megszállhassa a szoros előtt Lemnosz, Limbrosz és Tenedosz szigeteit. Speciális orosz és angol érdekekért harcol Franciaország a törökök ellen. S ha segítségével szövetségesei célt érnének, akkor a francia köztársaságnak lenne ebből legnagyobb kára, mert a Földközi tengeren s az egész keleti kereskedelmi piacon elvesztené eddig élvezett összes előnyeit. S mikor több ezer kilométer távolságban egyszerre születik meg az okos belátás, amely őrültségnek mondja a kárpáti támadást s a Dardanellák ostromát, a józan polgári agyvelőkben föltámad a kérdés, hát akkor miért folytatják ezt a szerencsétlen stratégiát, mely nem hozza számukra közelebb a győzelmet? Miért nem liquidálják a Dardanella-üzletet, mikor a hármas betéti társaság már az alakuláskor csalja egymást? Hisz Franciaországtól zsaroltak eddig legtöbb vérbetétet, anélkül, hogy ebből a vállalkozásból egy fillérnyi haszna is lehetne valaha. Az entente őrületén kívül azonban jellemző ez a vállalkozás ellenségeink emberpazarlására is. A lelketlenségnek s kulturátlan szívtelenségnek nem mindennapi mérvét mutatja az, hogy úgy a kárpáti rohamra, mint a Dardanellák őrültkalandjára százezrével áldozzák föl katonáikat a siker kilátása nélkül ellenségeink. Mert a amennyire meg vagyunk arról győződve, hogy a Kárpátokon keresztül nem engedjük az oroszokat, és úgy hiszszük, hogy török testvéreink a szárazföldi támadást is mindig vissza fogják verni. Sőt amíg a vizi támadás ellen főként technikai fölkészültséggel, aknákkal és messzehordó ágyukkal lehet védekezni s ez eszközökben az entente talán gazdagabb lehet, addig a szárazföldi csatában óriási fölényben vannak a törökök, mert itt már az egyéni bátorság és erő dönti el a sikert. A hazájáért, Sztambulért küzdő mohamedánságra pedig ez élet-halál-harc, míg az ententera nézve csak őrült kaland. Valóban őrült kaland különösen a franciákra nézve e tengerszoros ostroma. Mert Csak őrültségnek lehet nevezni azt. A világháború két szenzációja. A németek előnyomulása Nyugat-Oroszországban és Dünkirchen bombázása. — A németek állítólag 38 cm.-es nehéz ágyukkal és előretolt pozíciókból végzik a tüzelést. — A savit-i ütközet a németek javára dőlt el. — Az oroszok JVlitau irányában menekültek. — A németek folytatják az üldözést. — Eddig ezer foglyot ejtettek; itz gépfegyvert és nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. — Visszavert orosz előretörések Kalvariánál, Plocktól keletre, a Pilica déli partján és az Orava és Opor völgyében. — A franciák és angolok veszteségteljes kudarcai Flandriában. — Bekerítés fenyegeti Kabatepénél az ellenséget. A háborúnak talán a legnagyobb két szenzációja az, amivel a németek a francia és az orosz harctéren a világot egyszerre meglepték. Ma megerősítést nyert, hogy Dünkirchent tényleg ágyútűz alatt tartják, de hogy honnan és hogyan, arra a második huszonnégy óra sem hozott feleletet. Hindenburg pedig mérföldes csizmákkal folytatja hódító útját Oroszországnak a Keletitengerrel határos tartományaiban, de hogy milyen erőkkel és miféle katonai céllal az egyelőre szintén megoldhatatlan. Vannak-e ,a németeknek olyan, harminc kilométernél is messzebb vivő ágyúik, amikről először már akkor rebesgettek, midőn még egy Calaisból a csatornán keresztül intézhető doveri ostrom kérdése volt a napirenden? S vannak-e Hindenburgnak olyan számottevő erői, amikkel a megindított nyugatoroszországi offenzívát lehetséges lesz fentartania s az orosz háború döntő eseményévé emelnie? Olyan kérdések, amelyek a háború kilenc hónapja után ismét az első hetek izgalmait idézik föl teljes frisseségükben. Bizonyos, hogy még ha a diinkirchenni rejtélyre sokkal egyszerűbb is lesz a válasz, mint az, amely most még a harminc kilométerig vivő ágyuknál tapogatódzik és bizonyos, hogy ha a németek offenzívája nyugatOroszországban elszigetelt jelentőségű is marad: a két esemény egymás mellé kívánkozik; épen az elképzelhetetlenül hatalmas lendület az, amely mindkettőnek közös vonása. Közös vonás, hogy Dünkirchent, amelyet az eddigelé ismert német front legközelebbi pontjaitól mindenütt harminc kilométeres távolság választ el, máról-holnapra a németek tüzérségi tűz alá foghatják és hogy máról-hólnapra Oroszország földben száz kilométeres úton söpörhet végig a német áradat , megfutamítva az, ellenséget ott, ahol nagyobb ellenállással próbálta útját állni, talán új száz kilométeren folytatja tovább az üldözést. Kilenc hónap után, amely a lövészárok-háború csigaoffenzívájához annyira hozzászoktatott, a lendületnek szinte elkápráztatóbb jelenségével állunk szemben, mint amit a szeptember eleji párisi előnyomulás nyújtott. Próbáljunk meg elsőbben is egy kis hadműveleti okoskodást a hindenburgi rejtély körül. * A Pesti Hírlap mai száma 56 oláal A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, május 3-án a rendes időben jelenik meg.