Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-12 / 131. szám
1915. május 12., szerda. PESTI HÍRLAP • •lament mindenesetre abban a helyzetben fogja találni a miniszterelnököt, hogy a döntésről beszámolót mondhat. Természetesen nem szabad azt hinni, hogy a kormány véglegesen jobbra, vagy balra dönthet; csupán arról lehet szó, hogy a maga elhatározását a koronával tudatja. A döntő szó a királyé és a törvényhozásé lesz. Békepárt az olasz parlamentben. Lugano, máj. 11. A békevágy félreismerhetetlenül tért nyer az olasz parlamentben. A turini „Stampa" megállapítja: Minthogy döntés még nem történt, a béke fentartására irányuló reménység föléledt. A végzetes elhatározás elhúzódása megengedi azt a föltevést, hogy még folyik a békés megoldás keresése. A szocialista frakció, amely ma összeül, hábor ellen való napirendet fog elfogadni. A szocialisták a háború ellen. Lugano, máj. 11. Számos szenátor és képviselő, köztük Chimbri exminiszter, Blaserna, a szenátus alelnöke, aki tudvalevőleg benső barátja Bülow hercegnek, hosszabb látogatást tettek Bülownál a Villa Malta-ban. Ugyancsak meglátogatta Ciimeni képviselő is, akit Bülow magánál tartott reggelire. A szocialisták tanácskozást tartanak a Montecitorion. Az Avanti azt a drasztikus kijelentést teszi, hogy az olyan kormányt, amely Olaszországot ma a világháborúba dönti, azonnal a bolondok házába kell csukni. A konfúzió még mindig rendkívül nagy. Egyrészről a neutralista mozgalom tagadhatatlanul tért hódít, mert a higgadtabb elemek szeméről kezd leesni a hályog és fölismerik, hogy milyen örvény előtt áll az ország. Róma, máj. 11. Merloni képviselő, a hivatalos szocialista párt titkára, pártja nevében sajnálatának adott kifejezést afölött, hogy a képviselő urak inkább odahaz ülnek, ahelyett, hogy Rómába sietnének és a kormányt választókerületük hangulatáról informálnák. A Rómában összeülő szocialisták azonban messzehangzóan fogják hirdetni, hogy az ország túlnyomó többsége mit sem akar tudni a háborúról. Elegendő, ha a mai háborús tüntetéseket a tripoliszi háború előtti tüntetésekkel összehasonlítjuk, hogy megtudjuk az igazságot. A nép nagy tömege nem akarja a háborút. Zürich, máj. 11. A „Neue Züricher Zeitung" milanói tudósítója annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy Olaszország háborús beavatkozására nem fog sor kerülni. Az olasz nép sohasem vette tulságos komolyan az intervencionisták tirádáit. A nép nagy tömege nem akarja a háborút, főkép pedig nem akarja a kereskedővilág, a gyárosok és a munkásság. Háborúellenes tüntetések. Milano, máj. 11. Az Avanti közli, hogy a behívott tartalékosok elutazásakor Cessena-Onegliában, Montagnában és Riminiben nagy tüntetések voltak a háború ellen. Montagnában a tüntetők elvágták a távíróvezetékeket, végigvonultak a városon és folyton azt hangoztatták: Le a háborúval! Rendőrök és lovaskatonák vetettek véget a tüntetésnek. Onegliában sok ezer ember vett részt az utcai körmenetben, a zavargás olyan nagyméretű lett, hogy rendőrség lépett közbe és sok tüntetőt letartóztatott, de a foglyokat azután szabadon bocsátották, nehogy még jobban fölingereljék a népet. Jelentésének kapcsán megjegyzi az olasz szociáldemokraták lapja, hogy május elsején Olaszország több nagy és még több kis városában hatalmas tüntetések voltak a háború ellen, de az olasz sajtó azokról nem adott hírt. A lausannei olasz-török szerződést nem mondták föl. Frankfurt, máj. 11. — A Pesti Hírlap tudósítóitól. — A Frankfurter Zeitung jelenti Rómából. Azt a hírt, hogy a Lausanneban kötött olasz-török szerződést, török tiszteknek a legutóbbi tripoliszi harcokban való állítólagos részvétele miatt felmondották, az itteni török nagykövetség megcáfolja. A török és az olasz diplomáciának arra irányuló fáradozása, hogy a két ország között barátságos közeledést hozzon létre, úgy látszik, sikeres járt. A hármasszövetség megkötésének harmincharmadik évfordulója. Az olasz kamarát, mint ismeretes, e hó 20-án nyitják meg. Ez a nap a hármasszövetség megkötésének harmincharmadik évfordulója. 1882 május 20-án jött létre a hármasszövetség. • Svájc. Aggodalmak Svájcban. Genf, május 11. Svájcban nem titkolt nyugtalansággal tekintenek az Olaszország magatartásáról való döntés elé. Mert ha nem is tartanak a határ megsértésétől, Olaszországnak az európai háborúban való részvételével mégis fokozódik a svájci semlegesség megsértésének lehetősége. Svájc elsősorban is kénytelen újabb csapatokat — 160.000 emberről beszélnek mozgósítani, ami újabb érzékeny hadi kiadást okoz. Amellett nagyon komolyan félnek attól is,hogy veszélyeztetve lesz a tengerentúli gabona és más élelmiszerek behozatala, amelynek Olaszország idáig nem vetett gátat. A svájci sajtó ennélfogva érthető módtim a legnagyobb feszültséggel kíséri a dolgok fejlődését.isény,végkönnyebbülést idézett, az a. hír, hogy az olasz parlament május 12-ére megállapított összeillését egy héttel elhalasztották. A lapok kedvező jelet látnak ebben, mert abban bíznak, hogy ezáltal időt nyertek a tárgyalások nyugodt folytatására. Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy a nyugati Svájc franciabarát lapjai épp a legutóbbi napok folyamán nagyon szkeptikussá váltak, Olaszorság tekintetében. Ujabb behívások. Berlin, máj. 11. Bernből táviratozzák, hogy a svájci hatodik hadosztályt, amely december elején szabadságra ment, most ismét fegyverbe szólították. A Dardanellák ostroma tengeren és szárazföldön. Török hivatalos jelentés, Konstantinápoly, máj. 11. A főhadiszállás közli: A Dardanellafronton Ali-Burnunál az ellenség tegnap éjjel négy kétségbeesett támadást intézett ellenünk, szuronynyal támadó katonáink azonban teljesen visszavetették. E harcokban az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett. Ma dél tájban három ellenséges zászlóaljat megsemmisítettünk. Az ellenség szakadatlanul szállította hajóira számos sebesültjét. Szedil Bahrtól délre az ellenség hadihajói tüzelésének védelme alatt a tengerpart felől támadott, a támadás azonban ellentámadásaink folytán sikertelen maradt. A többi harctereken nem történt lényeges esemény. 5 Az angol-francia összeesküvés ujabb részletei. Konstantinápoly, máj. .11. A Tánin folytatja leleplezéseit az angol-francia összeesküvésről, melynek végcélja egy Konstantinápolyban tervezett katonai zendülés lett volna, melynek végén a fővárost kiszolgáltatták volna az ellenségnek. Az egész egy titkos társaság alapításával kezdődött, mely politikai célokat követett. E titkos szövetség munkája eredményezte Mahmud Sefket meggyilkolását és csak a rendőrség éberségének, az azonnal megtett intézkedéseknek volt következménye az, hogy az öszszeesküvők abban az időben nem juthattak közelebb céljaik megvalósításához. Ezek után aknamunkájukat Párisban folytatták. Az üzelmek központja, tekintettel a rendelkezésére álló vagyonra, Sabah eddin herceg volt. Mindazok az emberek, akik a Mahmud Sefket pasa afférba bele voltak keverve, Párisban Sabah Eddin herceg körül tömörültek, nevezetesen Szadik volt ezredes és Izmail, a volt gümöldzsinai képviselő. Szadik Egyiptomból ment Parisba. Izmail, aki egy ideig a konstantinápolyi angol nagykövetségen rejtőzött, Titzmaurice, a nagykövetség volt első dragománja révén jutott ahhoz a lehetőséghez, hogy egy francia hajón megszökhessék. Sabah Eddin herceg és társai ismét szerencsét próbáltak, abban a reményben, hogy talán mégis sikerül kezükbe kaparintani a hatalmat. Evégből alakították meg „A hazafiak" név alatt titkos társulatukat. A főalapító Szadik volt. A társaságnak Athénben, Egyiptomban, Odesszában, Konstanzában és Szalonikiben voltak fiókegyesületei. Minthogy akkoriban a balkáni háború még nem ért volt véget, számos fogoly török tiszt tartózkodott Athénben és egyáltalában Görögországban. Ezeknek megnyerése körül főleg az athéni fiókegyesületnek volt igen fontos szerepe. Izmail itt fiókegyesületet alapított, a A .szervezet , tagjai kezdetben 100, később 150 frankot kaptak havonta. A fiókegyesület igazi célja az volt, hogy pénzt csaljanak ki. • Az üzlet jól ment, de később az üzem nem funkcionált. Szadik erre elhatározta az. athéni fiók feloszlatását. Tagjainak egy részét Odesszába, másik részét Konstanzába küldte, hogy ott várják be további parancsait. Megérkezésük után orosz matrózruhába öltöztek és arra vártak, hogy Konstantinápolyia induljanak, ahol Perában, orosznagykövetség közelében egyik házban gyűltek volna egybe, hogy innen vezessék a lázadást, másrészről, hogy veszély esetén nagykövetségre menekülhessenek. Közben Midhat effendi egy akufai albán, a Ilalaskiarand nevű titkos török katonai egyesület alapítója is megjelent körükben. Midhat, aki akkoriban Boszniában tartózkodott, Szabah Eddin hercegtől 1913 június 31-iki kelettel levelet kapott, amelynek másolatát a Tanin közli. Ebben Serif pasa kéri Midhátot, közölje véleményét, hogyan menthető meg Törökország, amely nézete szerint vesztébe rohan. Midhát effendi régebben ellensége volt az egység és haladás bizottságának, de Drinápoly visszafoglalása után azt kezdte hirdetni, hogy e bizottság tagjai a legjobb hazafiak, ő volt az, aki az összeesküvést felfedezte és megakadályozta a Szabah Eddin által orosz pénzen előkészített tiszti lázadást. Midhát ezután családjával Boszniába ment, ahol kereskedőnek csapott fel. Szabah Eddin levelének vétele után Athénbe ment és belépett a titkos társaságba, de csak azzal a céllal, hogy annak törekvéseivel megismerkedjék. Minthogy Szadik akkoriban Egyiptomban és Izmail Párisban volt, Midhát Athénben maradt, mint a társaság vezetője. Ahelyett azonban, hogy hosszabb ideig ott maradt volna, Konstanzába ment Konstantinápolyon át családjával. A Tanin közli Midhát effendi egy levelét, amelyben azt mondja, hogy főleg neki köszönhető, hogy a rendőrség az összeesküvők szervezetének minden titkát megtudhatta. Részletesen kifejti, hogy az állapít'' meg az ellenség gyalázatos céljait, amelyeket külföldiekpénzeltek és miként szánta el magát az igazság