Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-15 / 134. szám

6 PESTI HÍRLAP 1915 május 15., szombat. A Corriere d'Italia annak a kívánságának ad kifejezést, h­ogy lehető legyen a kabinet átala­kítása. A Popolo Rom­ano azt hiszi, hogy a válság tekintettel a parlamenti munkálkodás küszöbön álló újabb fölvételére, igen rövid lesz. Róma, máj. 14. A kormányválságról a Giornale D'Italia a következőket írja: A kormány lemondásának egyetlen indító oka az alkotmányos pártok között az egyetértés hiánya, attól a perctől kezdve, hogy Giolitti a kormánynyal ellenkező véleményének adott kife­jezést. Minthogy a jelenlegi helyzetet a többség szavazata nem oldhatja meg, az egyetlen meg­oldás csakis a kabinet lemondása lehetett. A lap a leghatározottabban megcáfolja a kormányban felmerült nézeteltérésekről szárnyra kelt híreket és teljesen kizártnak tartja azt, hogy Salandra egy olyan új minisztériummal térne vissza, amely a most lemondott minisztériummal ellenkező állás­ponton van. A jelenlegi krízisnél, — úgymond a lap — nem arról van szó, hogy a kormány egy parlamenti többséggel rendelkezzék, hanem sok­kal fontosabb az, hogy e nehéz helyzetben egy vérilencs akciót állapítsanak meg. „A helyzet józan megfontolása." Róma, máj. 14. A kormányválságról szóló fejtegetésé­ben a Tribuna azt kívánja, hogy mindenki hozzon nemes áldozatot és kapcsoljanak ki a mai véleményekből minden erőszakos és túlzó elemet, hogy a helyzet józan megfon­tolása lehetségessé váljék és az ország er­kölcsi egysége ne csorbuljon, mert annak még a nézetek legélénkebb harcában__ is a haza biztonsága, nagysága és jövője érdeké­ben épnek kell maradnia. A Romániával való megegyezés nem jött létre, Szerbiával nehézségek támadtak. Ch­iasso, máj. 12. —­­A Pesti Hírlap tudósítójától. — Giolitti meg van győződve róla, hogy nem hazafias dolog háborúba taszítani egy országot, amely egyáltalán nem kíván há­borút. Sonnino sohasem szakította meg a monarchiával való tárgyalásokat, másrész­ről pedig az entento-val szemben nem vál­lalt a kormány magára oly kötelezettsége­ket, mint amelyekről hírek keringtek. Nem áll tehát semmi sem útjában annak, hogy folytassák a monarchiával a tárgyalásokat. Ehhez jön még az is, hogy Olaszországnak Romániával való állítólagos megegyezése sehogy sem jött létre, Szerbiával pedig ne­hézségek állottak be. Olaszországot tehát az a veszély fenyegeti, hogy háború esetén Románia nem fogja követni s ami még rosszabb, konfliktusba keveredik az Orosz­ország által támogatott Szerbiával. Giolitti és barátai el vannak határozva arra, hogy szükség esetén kiáltványt intéznek az or­szághoz, melyben fölvilágosítják a valódi helyzetről. Olasz hang Sonnino hazárd politikája ellen. Róma, máj. 14. A Popolo Romano azzal vádolja Son­ninót, hogy Olaszország jövőjével toulettet játszik. Csodálatos, hoy Sonninót micsoda mágikus kötelékek fűzik az ententóhoz, melylyel szemben pedig senki sem érzi ma­gát Olaszországban hálára kötelezve. Bülow és Sonnino tárgyalásai. Berlin, május 14. Giolitti politikai barátainak állítólag kije­lentette, hogy a h­áború még most is elkerülhető. A Stampa mai számában Cirmeni képviselő, aki Giolitti h­íve, cikket közöl, melyben azokkal a kósza hírekkel foglalkozik, melyek hétfőn Ró­mában közszájon forogtak és amelyek ha bevál­nak, Olaszországnak a háborúba való beavatko­zását teljesen kizárttá teszik. Cirmeni cikke sze­rint Giolitti, miután az Ausztria-Magyarország­gal való tárgyalások tartalmáról felvilágosítot­ták, meggyőzt® a királyt arról, hogy a problé­mát békés úton is meg lehet oldani. — Az bizonyos — írja Climeni — hogy még nem ve­szett el minden remény, mert a tár­gyalások még folyton tartanak Baloio herceg titkára és Sonnino között, és mert mindaddig, a­míg a hadüzenet meg nem történt, minden fak­tornak tűrhetetlenül a béke érdekében kell dol­goznia, hogy megkímélje az országot egy h­áború kiszámíthatatlan következményeitől. A szocialista párt javaslata: fegyveres semlegesség a békekötésig. Berlin, máj. 14. — A Pesti Hírlap tudósítójától — _ A Magdeburger Zeitung milanói je­lentése szerint az olasz szociáldemokrata pártvezetőség javaslatot terjeszt a május 20-án összeülő kamara elé, melyben föl­hívja a kormányt, hogy a békekötésig tartsa fönn a fegyveres semlegességet. Ezt a ja­vaslatot kettő kivételével valamennyi szo­cialista képviselő aláírta. Mozgósítás esetén — általános sztrájk. Milano, máj. 14. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A génuai szervezett szocialisták elha­tárolták, hogy az esetben, ha a mozgósítást elrendelik, általános sztrájkot hirdetnek. Vasárnapra a szocialisták Bolognában or­szágos gyűlést hívtak össze, hogy a háború esetén alkalmazandó általános sztrájk kér­dését megbeszéljék. Róma, máj. 14. A szociáldemokrata pártvezetőség sürgős felszólítást­ intéz párthíveihez, hogy szálljanak szembe a háborúra izgatókkal, kik a háborús őrületet addig akarják fokozni, míg az a hatósá­gokat és a népet is megfélemlíti. Május 15. és 16-ra a szociáldemokrata párt valamennyi képvi­selőjét Bolognába hívták össze. Romagnában és egyéb vidékeken is hevesen tüntet a nép a háború ellen. A szocialisták nagygyűlése. Berlin, május 14. A szocialista párt május 15-én és 16-án Bolognában nagygyűlést tart, amelyre a párt valamennyi vidéki képviselőjét meghívták. Az olasz katholikusok magatartása. — Együtt a kettős szövetséggel. — Róma, május 14. Az olasz katolikus­ párt elnöke a sajtó mun­kásai előtt tett nyilatkozatában kijelenti, hogy ö­t a pártja rendíthetetlen hivei ugyan az olasz semlegességnek, de ha már arról van szó, hogy a semlegességgel az olasz nemzet jövő érdekeiért felhagyjanak, akkor csak egy út van Itália szá­mára: együtt menni a szövetséges központi ha­talmakkal. A katolikus­ párt mást nem követelhet,­ minthogy Olaszország hűségét és becsületét őriz­ze meg és erkölcsi értékét ne kisebbítse, hanem nagyobbítsa. Francia emelvetések Olaszország megnyeré­sére. (A Temps „leleplezése." — Német­ország szeptemberben Milano ellen készült vonulni, hogy Franciaor­szágot oldalról is megtámadják.) Róma, május 14. A franciák folytatják az olasz jóhi­szeműség kihasználását. Ma például a Temps egy állítólag teljesen bebizonyított leleplezést közöl, mely szerint a németek Charleroynál kivívott győzelmük után, mi­kor Páris már elveszettnek látszott, arra készülődtek, hogy északról lekanyarodva, Milano ellen vonuljanak és Franciaorszá­got oldalról is megtámadják. Ezzel egyúttal Olaszországot is meg akarták büntetni sem­legességéért. A Marne melletti csata azon­ban megmentette Olaszországot az invá­ziótól. A tripoliszi véres harcok, Róma, máj. 14. A Stefani-ü­gynökség jelenti Tripo­liszból: Misurata környékén tegnap délután egy gyalogosokból és lovasokból álló csapa­tot hevesen megtámadtak a felkelők. A tá­madást visszavertük. Veszteségünk halot­takban 12 katona, sebesültekben három tiszt és 20 katona. fo­nfransia-belga harctér, fzémei hivatalos elérítés. A nagy főhadiszállás közli május 14-én. Az angoloknak Ypern előtt újabban nyert arcvonalunk ellen in­tézett erős támadásai az ellenség sú­lyos veszteségei mellett meghiúsul­tak. A mening yperni után Hooge irányában további tért nyertünk. Lillétől délnyugatra az el­lenség erős tüzérségi előkészítés után csak egyes helyeken támadott. Az összes támadásokat visszavertük. A Loretto-magaslaton és Arrastól északra a nap aránylag nyugodtan telt el. Az ellenség nagyobb támadá­sokat nem intézett. Carencynek az ellenség által való elfoglalása alkal­mával veszteségünk 6—700 ember volt. Az ellenségnek az a további kí­sérlete, h­ogy a Berry au Baetól északnyugatra elfoglalt árokrészt tőlünk ismét visszavegye, újólag meghiúsult. A Maas és a Mosel között egy ellenséges támadás a Bois de Prétreben állásaink előtt tü­zünkben összeomlott. A Hagenau­nál leszállásra kényszerített francia kétfedelűnek utasait elfogtuk. A legfőbb hadvezetőség. French tábornagy jelentése: London, máj. 14. French tábornagy jelenti: Yperntől keletre a harcok folynak. A mai nap folyamán a Leonen felé vezető út északi része ellen irányított igen heves bombázás néhány futóárkunkat megsem­misítette, ami harcvonalunknak egy időre való áthelyezését tette szükségessé. A harcvonalat ké­sőbb visszaállítottuk. A Dardanellák ostroma ten­geren és szárazföldön. A Goliath páncélos cirkáló elsülyesztése Amsterdam, máj. 14. Az itteni lapok hágai jelentése szerint az elsülyesztett Goliath angol páncélos cirkáló le­génysége küzü­l húsz tisztet és 150 tengerészt, mentettek meg. * A Goliath angol csatahajó 1898-ban épült, 13150 tonnás és 19 csomós volt, tüzérsége pedig 4 darab 30,5, 12 darab 15, 10 darab 7.6 és 6 darab 4.7 cm-es gyorstüzelő ágyúból állt. A csatahajónak 4 darab 45 cm-es torpedókilövő­csöve volt, gépjei pedig 13900 lóerőt indikáltak. A páncéloson 750 ember itt jel­­tett szolgálatot. Az Inflexible harcképtelen. Berlin, május 14. Az „Inflexible" angol páncélos cirkálónak a Dardanelláknál szenvedett sérülései oly súlyo­sak, hogy a hajó hosszabb időre harcképtelen. A javítási munkálatok legalább fél évet vesznek igénybe. * Az Inflexible dreadnought-u­puay páncéloscirkáló 1907-ben épült, 17600 tonnás 6b 26.5 csomós. A nagy csatahajó cirkáló tüzérsége 8 darab 30.5 és 16 darab 10.2 cm-es gyorstüzelő ágyúból áll. A modern csatahajó gépjei 44800

Next