Pesti Hírlap, 1915. június (37. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-19 / 169. szám

8 Lloyd George Asquith ellen. Berlin, jun. 18. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Localanzeiger nyomán a Nieuwe Rotter­damsche Courant egy londoni tudósításában fog­lalkozik egy angol belpolitikai válság lehetőségé­vel. E válság hasonlítana a liberális­ párt 1886-iki katasztrófájához és benne Lloyd-George egy má­sodik Chamberlain szerepét játszaná. A katonai és ipari kényszerszolgálat kérdése esetleg a par­lament feloszlatására és új választásokra vezet­het, melyben Lloyd-George oldalán állanának a tory­k, viszont ellene csoportosulna a liberális­párt egy része. Már azt is állítják, hogy a mun­kások ipari kényszerszolgálatának kérdése miatt szakadás állott be­ a kabinetben, hogy Asquith és Lloyd-George szembehelyezkedtek egymással és Lloyd-George szövetséget kötött az unionis­tákkal. Ha ezek a hírek ma még koraiaknak és túlzottaknak is látszanak, nem lehet kételkedni abban, hogy Lloyd-George és Balfour hívei, ha csakugyan konfliktus lenne e kérdésből, hatal­mas győzelmet aratnának és a liberális­ párt szétesne. A mostani politikai helyzet bizonyos tekintetben hasonlóságokat mutat fel az 1886-iki Chamberlain - Gladstone-krízissel. Lloyd-George ma már túlszárnyalja vezérét, Asquithet, aki nálánál kevésbbé erélyes, és a nép szemében ke­vésbbé erős egyéniség. A muníciógyártás és a szakszervezetek. London, jún. 18. A Daily News parlamenti tudósítója írja: A lőszergyártásra vonatkozó javaslat, szervezete, amelyet Lloyd George a szakszervezetek képvi­selőivel megbeszélt, helyesléssel találkozott. A javaslat főbb pontjai a következők: A helyi lőszerelőállítási bizottságok felszólítják a szakszervezeteket, hogy nevezzék meg mindazon tagjaikat, kik a lőszergyártás szempontjából tekin­tetbe veendők. A szakszervezetek felszólítják a munkásokat, hogy bizonyos munkahelyeken je­lentkezzenek.­­ A szakszervezetek képviselői azon nézetük­nek adtak kifejezést, hogy az önkéntes jelentke­zési rendszer alapján is elintézhető volna, ha pe­dig ez nem következnék be, mérlegelendő lesz az a kérdés, vajon szüksége van-e a kormánynak messzemenő felhatalmazásokra. Elhatározták, hogy a háború tartamára minden sztrájk és mun­káskizárás meg van tiltva, a munkások és mun­kaadók közti viszályok pedig a két fél képvise­lőiből alakított döntőbíróság elé utalandók. Amennyiben a lőszergyártás körül rendellenes­ségek történnének, a szakszervezetek ítélkeznek. Ha pedig azoknak fegyelme nem elegendő, to­vábbi intézkedések lesznek mérlegelendők. Új lőszergyárak. London, jun. 18. A Daily News jelentése szerint az ország különböző részeiben lőszergyárak vannak ala­kulóban. Az ipari lakosság mozgósítása azt eredményezte, hogy egyes városi kerületek telje­sen kiürültek, míg falvak sűrű lakosságúakká váltak. A quebeci arzenál háromszoros tűzesete. London, jún. 18. A Morningpost ottawai jelentése szerint a honvédelmi kormány elrendelte, hogy a quebeci arzenálban az elmúlt héten háromízben pusztított tűzesetek ügyében vizsgálatot indítsanak. A tűz­vész a lőszerraktárakban pusztított és ez alka­lommal igen sok töltény ment tönkre. Uj tűz a londoni dokkban. Berlin, jun. 18. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Amsterdamból jelentik a Vossisehe Zei­tu­ng-vo­l. A londoni dokkban kedden reggel ismét tüzeset volt, három nap óta már a harmadik. Két, papírral megrakott bárka, összesen 150 tonna tartalommal, elégett. A tűz elaludt, de a tűzoltóságnak nagy nehé­z-•'•-'eket kellett leküzde­nie, hogy más, a közelben tartózkodó bárkáig megoltalmazzon. Ugyancsak tűz ütött ki Lon­don kincstári szénraktárában is, ahol óriási mennyiségű préselt­ szalma semmisült meg. A sajtó a deficitről és az új kölcsön formájáról. London, jan. 18. A Daily Telegraaf írja vezércikkében: Készpénzben egyáltalán nincs fölösleg, amint arra az alacsony kamatlábból következtetni le­hetne. A legnagyobb nehézséget a behozatal fize­tése okozza. Ez minden nap kellemetlenebb lesz, végül is aranynyal kell majd megfizetnünk. A lap egy nagyobb kölcsön azonnali kibocsátását ajánlja. A Manchester Guardian egy cikkében kényszerkölcsön kibocsátását ajánlja egy új hadi­kölcsön helyett. A Daily Mail kijelenti vezércik­kében, hogy a deficitet sem kölcsönnel, sem adó­val fedezni nem lehet. Az egyetlen kivezető út a gazdasági termelés fokozása és az állam minden fölösleges kiadásának megszüntetése. A váltóárfolyamok hanyatlása, London, jún. 18. A Daily Telegraph szerint a váltóárfolya­mok állandó erős hanyatlása londoni kereske­delmi körökben nagy figyelmet kelt. A mostani körülbelül 4,76-os jegyzés az utóbbi 40 év alatt a legalacsonyabb volt. Véres lázadás egy indiai kerületben. London, jun. 18. A Morningpost jelenti Kalkuttából­­.Pendsab tartomány Amricsar kerületében a bennszülöttek fellázadtak, a csatornahíd katonai őrségét megro­hanták és legyilkolták. Más embereket is meg­gyilkoltak. Amritsar azokhoz a kerületekhez tar­tozik, amelyekben a felkelés érdekében propa­ganda folyik. A „legfélelmetesebb" megadózás. London, jun. iu. A Times parlamenti tudósítója jelenti, hogy minden valószínűség szerint Mac­Kenna első költségvetési javaslata Anglia pénzügyi történe­tének a megadózás tekintetében legfélelmetesebb eszköze lesz.­ ­ A blokád-háború. Az U- 29-et svéd zászló alatt haladó angol tartályhajó sülyesztette el. Berlin, jun. II. A Wolff-ügynökség jelenti: Mint illetékes helyről halljuk, az U. 29. tenger­alattjárót egy svéd zászló alatt haladó angol tartályhajó sülyesztette el. Ilykk ép megerő­sítést nyernek a kezdettől fogva forgalomba került hírek, hogy a tengeralattjáró angol álnokság áldozata. Berlin, jun. 18. AZ egész sajtó a legélesebb felháborodás hangján ír az U. 29-nek zászlócsalás folytán történt elpusztításáról, amely tengeralattjárónak tudvalevőleg Weddingen volt a parancsnoka. Elsülyesztett angol gőzösök. London, jun. 18. A Trafford angol gőzöst Corkból Sidney felé való útján tegnap egy német tengeralattjáró az Ír-tengeren elsülyesztette. A legénységet meg­mentették. London, jun. 18. (Reuter-ügynökség.) A Straithwarm­ angol gőzösnek a Scilly-szigetek közelében előzetes óvás nélkül történt torpedóztatásánál 8 angol és 14 kínai a vízbe fúlt. Két mentőcsalnak felborult, egy összezúzódott és csak egy maradt épségben. Ezen csónakkal akarták a hajó utasait és le­génységét megmenteni, a német tengeralattjáró azonban ezt meggátolta. A Wolff-ügynökség e h­h­hez megjegyzi, hogy annak utolsó mondata természetesen valótlan, mindenesetre azonban jel­lemző a Reuter-ügynökség hazudozásaira. London, jún. 18. A Lloyds-társaság jelentése szerint a Pei­rel, Explora és Yaponica aberdeeni halászgőrü­söket e hó 4-én és 5-én tengeralattjárók elsil­­­yesztették. PESTI HIRLAP 1915. junius 19., szombat. Elsüllyesztett norvég gőzös. Stockholm, jun. 18. A Thidningen götheborgi jelentés szerint a Gránit nevü norvég gőzöst tegnapelőtt a göthe­borgi Vinga-világitóállomás közelében a németek ágyul­övéssel el­sü­lyesztették. Ugyanezen lap jelentése szerint tegnapelőtt két svéd halászgőzös Link­am közelében egy né­met torpedónaszádtól átvette a Verdandi és Grá­nit gőzösök legénységét és összesen 28 embert Malmöben partraszállítottak. A Dardins BISfő ostroma. Heves tüzérségi harc Szedil Bahr mellett. Konstantinápoly, jun. 17. A Dardanellákról érkezett jól értesült ma­gánjelentések szerint az angolok és a franciák az anatóliai parti ütegek rendkívül heves, gyilkos tüzelése következtében kénytelenek voltak Szedil Bahr mellett elhelyezett tüzérségi állásaik­­ meg­változtatni. Tegnap reggel az angolok a fran­ciák heves ágyúzást kezdtek, amely azonban eredménytelen maradt. A törökök a tüzelést vi­szonozták és elpusztították az ellenségnek tüzér­ségi állásait és egy aknavetőjét. A tengeren nem történt változás. Egy angol cirkáló lefoglalt egy görög vitorlást. Genf, jun. 18. — A Pesti Ifis­lap tudósítójától. — Kairói jelentés szerint egy angol cirkáló­hajó a földközi tengeren lefoglalt egy görög vi­torláshajót, mely állítólag benzint vitt a német tengeralattjáró naszádok részére. A görög vitor­lást Alexandriába vitték és legénységét ott fog­ságba helyezték. Vita a semlegességről és a cenzúráról. jBern, jun 18. (Elkésve érkezett.) A szövetségtanács költségvetésének részletes tárgyalásánál tegnap a nemzeti tanácsban ismét semlegességi vitára került a sor. Sigg (szocialista) kifejtette, hogy tekintet­tel a Svájc semlegességére vonatkozólag minden oldalról megnyilvánult nyilatkozatokra, Svájcot nem fenyegeti veszedelem. Ezért a cenzúrát fel kellene függeszteni, mert az alkotmányellenes, Hoffmann szövetségi tanácsos, a politikai osztály vezetője nyomban válaszolt és kijelentet­te, ha a cenzúra alkotmányellenes, úgy alkot­mányellenes mindaz, amit a szövetségtanács augusztus 3-ika óta a parlamenttől kapott felha­talmazás alapján végbevitt. A cenzúra természe­tesen a sajtószabadság korlátozása, de olyan korlátozása, amit az állami szükségszerűség kö­vetel meg. Nem áll meg az ellentét sem, melyet az állam és polgár közti viszonyról a germán és a román felfogást illetőleg tegnap itt felállítottak. Mi német svájciak, nem állunk az állam minden­hatóságának álláspontján, de éppoly kevéssé osztjuk az abszolút szabadság álláspontját. A cenzúra elsősorban a szenzációt hajhászó sajtó ellen fordul. Valótlan, hogy a cenzúra önkénye­sen és pártosan dolgozik. Ha a semlegesség ál­dásait akarjuk élvezni, úgy egy semleges állam kötelességeit is viselnünk kell. És ezeket a köte­lezettségeket az államnak, mint a polgárok ösz­szeségének, kell viselnie. Bizonyos, hogy két fe­jünk van: a finom román fej és a vastag német fej. Mindkettőt meg is akarjuk tartani. Egy szí­vünk van azonban csak, amely közös hazánkért dobog, (f­lénk tetszés.) Streuki (szabadelvű): azon a nézeten van, hogy a világeseményeket jelnleg nem szabad úgy megvitatni, mint más közönséges időben, mert egy vigyázatlan szó Svájcot is könnyen lángba­boríthatja. Stretan (liberális-konzervatív) szintén a cenzúra szigorúsága ellen fordul. Bossi (szabadelvű) kijelenti, hogy soha sem írt a Svájc fegyveres beavatkozásáról. A szövet­ségtanács minden irányban egyformán használja vas­öklét. Buehlmann (szabadelvű) ama szemrehá­nyás ellen fordul, mintha a német svájciaknak hiányos felfogásuk lenne szabadságról és függet­lenségről. A történelem védi m­eg őket az ilyen gyanúsítás ellen. Mi — így folytatta a szónok — az egyesek szabadságát azért rendeljük

Next