Pesti Hírlap, 1915. szeptember (37. évfolyam, 243-272. szám)
1915-09-05 / 247. szám
/ 1915. szeptember 5., vasárnap. PESTI HÍRLAP Százhat elitélt olasz katona, s Forradalmi érzelmek nyilvánítása miatt. — Genf, szept. 4. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Milánóból jelentik, hogy az ottani haditörvényszék a mult kedden a mozgósított hadsereg százhat tagját forradalmi érzület nyilvánítása és a táborban való agitáció miatt hosszabb szabadságbüntetésekre ítélte. Az ítéletet titkos ülésben hirdették ki, Svájc. 'Amerikai lapok híradása Svájc beavatkozásáról. Bem, szept. 9. 'A svájci távirati ügynökség jelenti: Különböző amerikai lapok, így azaugusztus 18-iki Newyork Times, cikkeket közöltek riasztó hírekről, amelyeket Stovall, az Egyesült Államok berni követe Svájc küszöbön álló háborús beavatkozásáról küldött Washingtonba. Az Egyesült Államok követe megjelent a svájci külügyminisztériumban és kijelentette, hogy sohasem küldött ilyen jelentéseket kormányának; a szóbanforgó tendenciózus cikkek tehát teljesen alaptalanok. A francia-belga is arctér.^ Német hivataloselentés. Berlin, szept. 4. A nagy főhadiszállás közli szeptember 4-én. A helyzet változatlan. A legfőbb hadvezetőség. A háború a nyugati harctéren fog eldőlni. — A francia muníciós miniszter beszéde. — Páris, szept. 4. Thomas francia muníciós miniszter meglátogatta a Creusot műveket. Nagyjában megvolt elégedve a gyártással, de kijelentette, hogy mindez nem elég. A produkciót fokozni kell, mert korántem elégíti ki a lőszerszükségletet. A miniszter maga köré gyűjtötte a munkásokat és szívükre beszélt, hogy mint a fronton a katona, úgy a műhelyekben és gyárakban is életrehalálra a győzelem érdekében kövessen el mindenki mindent. Beszélt az orosz és angol szövetségesekről. Kiemelte az angol ipar mozgósításának jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a háború nem a keleti, hanem a nyugati harctéren fog eldőlni és erre már most fel kell készülni. Változások a francia tábornoki karban. Berlin, szept 4. —A Pesti Hírlap tudósítójától. A Telegraphen-Union baseli levelezője szerint a francia hadseregben mélyreható személyváltozások várhatók. Lyauthey tábornok, a marokkói főparancsnok, hír szerint a francia arcvonalon fontos parancsnokságot vesz át. Foche tábornokot Joffre tábornok vezérkari főnökévé nevezik ki. Több nyugdíjazott tábornokot visszahelyeznek az aktív szolgálatba. Azt mondják, hogy Pau tábornoknak is parancsnokságot szántak. Belfort és Verdun parancsnokai állomást cseréltek. Elesett francia képviselő. Páris, szept. 3. A Petit Párisién jelenti Havreböl. Lippens képviselő, a liberális párt vezére, az Yser mentén lefolyt legutóbbi harcokban elesett. Az északfranciaországi szakszervezet békerezoluciója. Genf, szept. 4. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Párisból jelentik, hogy az észak-franciaországi szakszervezet békerezolucióját az általános francia munkásszövetség értekezletén elutasították. Török hivatalos jelentés, Konstantinápoly, szept. 4. A főhadiszállás közli szeptember 3-án: Nohrsend nevű parti őrhajónk a Márvány-tengerben Armadlitól délnyugatra ágyútövéssel elsülyesztett egy ellenséges tengeralattjárót. A legénységet nem lehetett megmenteni. Dardanella-front: Szeptember 2-án Anaforta és Ari Burnu szakaszában kölcsönös gyönge tüzérségi és gyalogsági tüzelés. Tüzérségünk a jobbszárnyon széjjelszórt egy ellenséges zászlóaljat, amely éppen gyakorlatozni készült. A másodikára virradó éjjel felderítő osztagaink behatoltak ellenséges lövészárkokba és nagymennyiségű puskát és hadiszert zsákmányoltak. Sed-il-Bahrnál megszállottunk egy 90 méter hosszúságú lövészárkot, amelyet az ellenség centrumunkkal szemben épen megásott. A balszárnyon Kerevidere környékén két ellenséges ágyút elhallgattattunk. A többi fronton nem történt jelentős esemény. Elsülyesztett csapatszállító hajó. Konstantinápoly, szept. 4. A főhadiszállág közli. A „Lawsland" nevű angol szállítógőzöst az Égei-tengeren német tengeralattjáró naszád torpedóval elsülyesztette. A „Lawsland" fedélzetén volt csapatok nagy rész® a tengerbe fult. A Dardanellák arcvonalán és a többi arcvonalakon nem voltak jelentős események. „A védelem óriási túlsúlya a támadással szemben." -z Angol lap Hamilton tábornok anaforliai kudarcáról. — London, szept. 4. A Daily News katonai munkatársa írja: — Csapataink lassú előrehaladása a Gallipoli-félszigeten újabb bizonyítéka annak az óriási túlsúlynak, amelyet a védelem nyert a támadással szemben. Tizenkét mértföldnyi fronton négy hadosztályunk van, amelyek csak öt kilométernyire vannak céljuktól, a Gallipoli-Maidos-volinaltól s mégis képtelenek ezt máskép elérni, mint azzal a lassú vállalkozással, hogy a török lövészárkokon lépésről-lépésre keresztüldolgozzák magukat. Senki sem tudja ezt jobban, mint Hamilton tábornok, ő meglepetésszerű partraszállást kísérelt meg a Suvla-öbölben, hogy ezzel a csinyével hatalmába kerítse az anafortai magaslatokat. Hamilton nem titkolhatta csalódását, hogy a támadás bizonyos okból meghiúsult. Számos politikai, gazdasági és katonai okból igen fontos volna, hogy döntő győzelmet arassunk a Gallipoli-félszigeten. Hamilton csapatai az ígéret földje előtt állanak. Ha ezt elérik, a balkáni államokkal való tárgyalások maguktól uj mederbe terelődnek. Az angolok dardanellai sikere eloszlatná kétségeiket és beavatkozásra birná őket. Ezért figyelünk feszültebben Hamilton lépéseire, mint Frenchéire. Lázongás Északafrikában. Genf, szept. 4. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A svájci lapoknak jelentik. Északafrikában általános a forrongás, Tuniszban is lázadás tört ki a felkelők közt. A lyoni lapok jelentése szerint szervezett bandák járják be az országot s egymásután gyújtogatják fel a helységeket. A mohamedán papok prédikációikban arra szólítják fel a törököket, hogy fogjanak fegyvert. 7 Anglia és a feeborn. Mikor köt békét Anglia? London, szept. 4. Az Independent kérdést intézett Asquith, Selborne, Carson és Long miniszterekhez, hogy aláírták-e azt a nyilatkozatot, amely szerint megegyeztek Lloyd George-al abban, hogy Anglia mindaddig nem is álmodhat békekötésről, amíg egyetlen német katona francia vagy belga földön áll. A miniszterek igenlő választ adtak. Az angol kereskedelmi körök és a német blokád enyhítése. . London, szept. 3. A Morningpost jelenti, hogy az angol kereskedelmi köröket nagyon kellemetlenül érintette a kormánynak az az elhatározása, hogy megengedi bizonyos német cikkeknek Amerikába való kivitelét. Az Unión Gibbons bíboros Wilsonnal és Lansinggal folytatott beszélgetéseiről. iAigano, szept. 4. A Sieremi-ügynökség Washingtonból és Londonból keltezett jelentéseket közöl arról, hogy Gibbons bíbornok átadta Wilson elnöknek a pápa levelét az európai béke helyreállításáról. Gibbons az elnökkel és Lansing államtitkárral való beszélgetéseiről állítólag nagy örömét fejezte ki s optimista kijelentést tett különösen a tengerek szabadságára vonatkozó német-angol megegyezés lehetőségéről s ezzel kapcsolatban arról, hogy ez a megegyezés alapvető békefeltétel lehetne. Az angol sajtó dühe a német-amerikai közeledés miatt. London, szept. 4. A londoni lapok newyorki és washingtoni tudósítói alig tudják leplezni hosszúságukat, sőt nyugtalanságukat a német-amerikai közeledés felett, amelynek a legutóbbi német jegyzék útját egyengeti. Különösen nyugtalanítja ez a Times washingtoni tudósítóját, aki azt írja, hogy az Egyesült Államok kormánya a Németországgal való konfliktus szabályozását vagy a rendezés elhalasztását alkalmas időpontnak fogja tekinteni arra, hogy diplomáciai akciót kezdjen az angol blokád kérdésében. Anglia ezt nemsokára érezni fogja. Világos, hogy az Egyesült Államok közvéleménye most sokkal inkább fog erőteljes beavatkozás mellett síkra szállani, mint akkor, amikor az Egyesült Államok Németországgal állottak szemben. Egyes londoni lapok vezércikkeikben jelentéktelennek és semmitmondónak tüntetik fel a német engedményt s figyelmeztetik Amerikát arra, hogy az amerikai diplomácia alapjában véve alig ért el valamit s hogy a német ígéretekben nem szabad bíznia. A német-amerikai konfliktus elsimulása. Berlin, szept. 3. Bernistorff, Németország amerikai követe ismeretes szóbeli nyilatkozatának megerősítésekép a személyszállító hajók megtorpedózását illetőleg levelet is írt Lensingnak, melyben azt mondja, hogy az amerikai Lusitania jegyzékre vonatkozó instrukcióiban a következő kijelentés van: „Német tengeralattjárók csak előzetes figyelmeztetés, valamint a nem kombattansok biztonságba helyezése után fogják ezentúl a személyszállító hajókat elsülyeszteni, föltéve, hogy ezek menekülést vagy ellenállást nem kísérelnek meg." Gróf Bernstorff még ezt fűzte a nyilatkozathoz: „Bár tudomásom van róla, hogy ön nem szándékozik a Lusitania üggyel foglalkozni, míg az Arabic ügy nincs végérvényesen és kielégítően elintézve, mégis bátorkodom az előbbi kijelentést közölni önnel, mert arra kormányom még az Arabic eset előtt határozta el magát." Bernstorff eme közléseire Lansing azt válaszolta, hogy ezek a megjegyzések világosak, hogy azokhoz kommentárok fűzése fölöslegesnek látszik. Csak annyit jegyez meg, hogy azok ugy látszik egyetértenek az amerikai kormány álláspontja-