Pesti Hírlap, 1915. november (37. évfolyam, 304-333. szám)

1915-11-01 / 304. szám

Budapest, 1915. xmiL évfolyam, 304. (12,876.) szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ... . 32 K —£ 16 „­„ Negyenévre 8 „ — „ Egz tóra 2 „80„ Egye? szám ára helyben, Vidél­ken és pályaudvaron 12 f. Az ap?a lík­ásíásokra vonatkozó minden tudnivaló a lap utolsó oldalán olvasható. Sit-SKfc$t,K­Ö8ÉL! Budapest,Vilmos császár-út 70. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 73. Telefon 26—40. FIÓKAI ADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút . Telefon: József 62-96. A régi Az új francia kormány elnöke be se várta, hogy a parlamentben mutatkozhas­sak be. Sietve adta le nyilatkozatát, hogy csak új kormány van, de nincs új irány, új politika, új törekvés. Nekünk ez a nyilatkozat nem megle­petés. Az első pillanatban is úgy ítéltük meg a francia kormányváltozást, hogy nem szabad a béke szempontjából túlbe­csülni , hogy a békegondolat Franciaor­szágban nem merészkedik nyilvánosságra egyszerű kormányváltozás révén, mert a változásnak feljebb kell terjednie, hogy új kurzus következhessék. Franciaország nem indulhat uj utakra, m­íg csak Poincaré keres uj embereket az ő régi céljaihoz s egyéb­ként a közvélemény kijózanodása még nem elég erős, hogy elsöpörje a régi elnököt régi céljaival együtt. Viviani vagy Briand: egé­szen mindegy, ha a mozgató Poincaré ma­rad. Ugyanaz a kuty­a csak a nyakravalója más. Nem vártuk tehát a Briand-kormány­tól, hogy Poincaré politikája alól rántsa ki a gyékényt s töhtetüik róla, hogy Viviani politikájából is csak annyit fog elejteni, amennyit belőle Delcassé lemondása és a balkáni kudarc kompromittált. S ez a föl­tevésünk pontosan bevált. Briand nyilatko­zata a balkáni expedícióról úgy hangzik, mintha Delcassé álláspontját akarná " Vi­viani­val szemben igazolni, de minden egyéb tekintetben a Poincaré régi nótáját fu­jja, a békét ő is a győzelem útján keresi s győ­zelem alatt ő is a német militarizmus letö­rését érti. Hát ez csakugyan a régi nóta. A né­met militarizmust Franciaország csinálta, mikor a maga folytonos készülődésein felül még milliárdokkal kötötte magához Orosz­országot s feledve minden régi gyűlölséget, szövetkezett a német militarizmusnál sok­kal veszedelmesebb angol marinizmussal. Ennek a kombinált oknak egyszerű okozata a német militarizmus és Franciaország a maga szülöttjének elpusztításáról álmodik, mikor a német militarizmus letörését emle­geti. De hiábavaló álmodozás is, mert Né­metország ugyanolyan arányban kénytelen a maga védelmének megszervezéséről gon­doskodni, mint amilyen mértékben Fran­ciaország ennek a szervezettségnek letöré­sére szövetkezik és áldoz. S Franciaország tragikus tévedése épen az, hogy még a vi­lágháború mindent eláruló világosságában sem látja meg, mennyire elcserélődtek a szerepek s hogyan került szolgálatába azok­nak, akiket eszközükül akart felhasználni: az angol marinizmusnak és a szláv áradat­nak. Franciaország még ma is azt hiszi, legalább még Briand is azt a régi nótát fújja a fülébe, hogy neki Anglia és Orosz­ország segítségével a német militarizmust kell letörnie s nem akar ráeszmélni, hogy a legyőzhetetlen Németország talán legna­gyobb szerencséje Franciaországnak is, me­lyet hatalmas szövetségesei vajmi hamar felfalnának, ha a gyűlölt német szervezett­ség kemény diója egyéb dolgot nem adna egyelőre jogaiknak. Briand, mint Viviani, csak a Poinearé kottája szerint fújja ezt a nótát. A letagad­hatatlan események következtében törölte belőle a balkáni strófát, mely keservesen és komikusan hangzanék, mikor Szerbia már körül van zárva s a Balkán semleges álla­mai megtalálták a jobbik eszüket, de a nyu­gati fronton való döntés strófája ismét fel­hangzik s Briand ajkairól újra halljuk, hogy a d­öntés nyugaton fog bekövetkezni s a döntés az entente győzelme lesz. Ismer­jük mi már ezt a nótát a döntés vándorló pontjáról. Egyszer nyugaton, máskor észa­kon, egy­szer szárazon, máskor vizén kellene a döntésnek bekövetkezni s közös jellemvo­nása mindegyiknek, hogy ahol az entente már megkapta a verését, azt nem fogad­ják el döntésnek. Most, amikor­ beigazoló­dott Delcassé prognostikonja s -a Balkánon az entente ellen dőlt el a kocka, Briand föl­eleveníti a nyugati fronton kivívandó győ­zelem strófáját. De hogy a francia nemzet, néhány héttel a nagy nyugati offenzíva véres összeomlása után, valami nagy lelke­sedéssel és hittel énekelhetné ezt a strófát, alig hiszszük. Azt még csak el lehetett hi­tetni a józanodó francia közvéleménynyel, hogy a Balkánon, megfelelő diplomáciai munkával, tengerről és szárazon, esetleg ki lehet csikarni a győzelmes döntést. Ott ugyanis m­ég nem szenvedett vereséget a négyesszövetség s idáig nem próbálkozott általános offenzívával. De a nyugati fron­ton már ki van próbálva az erők teljessége. Ott már nagyobb erővel, mint legutóbb, nem kísérletezhet az entente s azért nem hisszük, hogy a francia nemzetet lángra gyújthatná Briand fölmelegített nótája a döntésről, mely a nyugati fronton fog elkö­vetkezni. Briand nyilatkozata talán nem is a francia nemzetnek szólt, hanem a szövetsé­geseknek, akiket meg kellett nyugtatni, hogy az uj francia kormány se akar oko­sabb lenni, mint volt a régi s változatlanul fújja a háborús nótát. És talán ezért is volt Briandnak olyan sietős a nyilatkozás... Kössvértenül górni MSlanovictől északnyugatra rohammal elfoglaltunk feteles nagy haderőtől megszállott ellenséges állást, négy ágyút zsákmányoltunk. — A városba Kövess seregének német csapatai nyomultak be. — Kragujeváctól északnyugatra és északkeletre támadásunk tért nyert — GanSwitz serege a Mlava mindkét olda­lán hátrébb vétette az ellenséget és 806 foglyot ejtett. -­­ Algírok !Knyazsevác­tól nyugatra és délkeletre elérték a Timok és a Morava közti ráválasztó vonalat - Egy Pirotjeó­ kiküldött bolgár hadoszlop Vlasdhisicéhez közeledik. — A Berettyó magyar hajó a szárddá lett Dunán Orsováfeól Viddiccbe érkezett — Visszavert orosz támadás a Strypa-fronton. — Ujabb sikerünk Gastorysktól nyugatra. — Az olaszok támadását elkeseredett közelharc után visszavertük.­­ Német sikerek az Arioiste és a Ghampagnsban. — Rohammal elfoglalt állások: 1400 fogoly. — A törökök a Dardanelláknál elsülyesztenek egy francia tengeralattjárót. A Berettyó nevű magyar dunai hajó a mecklenburgi herceggel tegnap Orsováról a viddini bolgár kikötőbe érkezett. A háború kitörése óta ez az első hajó, amely ezt az utat megtette. Szabad a Duna Magyarország és Bul­gária között! S hogy Magyarország és Bulgária között most már mindig is az fog maradni, hogy Szerbiának a békekötés után sem lesz többé módja közénk ékelődni, hogy a magyar-bolgár szomszédság — Bul­gária háborújának Macedónia visszafogla­lása mellett másik fő célja — most már min­dig megmarad, annak gyönyörű bevezetője a Berettyó első útja. Magyar honvéd és bol­gár katona találkozott a Duna mentén elő­ször; magyar hajó szelte a Dunát először, mikor szabaddá vált a vizíut Orsovától Viddinig. Hogy a béke korszakában ez a közvetlen szomszédság Magyarország és Bulgária közt mily hatalmas perspektíváját nyitja meg a gazdasági együttműködésnek, Magyarország kereskedelmi politikájának a Balkánon, arról nem ez a rovat hivatott be­szélni. Annál inkább azonban arról, hogy a szabaddá lett Duna mit jelent hadműveleti szempontból, milyen érték már a háború fo­lyamán is a központi hatalmak ,és bolgár meg tűrök szövetségeseink számára. Azok a nyers termények, amelyeket a háborús ipar nem nélkülözhet s amelyektől víz entente el akart ütni, hogy ebben is ki­éheztessen bennünket. Konstantinápolyból most már Szófián át Viddinig s onnan ha­jón bőségesen rendelkezésünkre fognak állni. Viszont mindazt, amiben bolgár és török­szövetségesünk esetleg szükséget szenved, a szabaddá lett Duna segítségével meg fogja kapni. Az entente nemrég még abban re­ménykedett, hogy amíg megteremtjük a kapcsolatot Bulgáriával, a bolgár hadsereg­nek elfogy a hadiszere és muníciója. Az­­entente a Dardanella-akciót s ujabban a bolgár part­ok bombázását az égei és Fekete­tenger felől azért folytathatta — s ezt nagy­hangún hirdette is — mert bolgár és török szövetségesünknek nem igen voltak messze­hordó parti ágyúi. Most mindez meg fog vált­ozni. Mikor Széchenyi az első gőzhajón megtette az utat, egy uj korszak nyílt meg. Mikor a Vaskapun az első hajó először sik­lott át, új korszak kezdődött. A Berettyó is új korszakot jelent Magyarország és Bulga- A Pesti HMap mai száma 1® oldal. A Pesti Hírlap következő száma kedden november 2-a ór­a rendes időben jelenik meg.

Next