Pesti Hírlap, 1915. november (37. évfolyam, 304-333. szám)

1915-11-01 / 304. szám

ria s az egész Balkán történetében. S ha a Berettyó ennek az új korszaknak a szimbó­luma, akkor azok az orosz aknák, amelyek­től a Vaskaputól Viddinig végig megtisztí­tották a Dunát, szimbólumai voltak annak, hogy Oroszország végleg elvesztette a Bal­kánt. A piros-fehér-zöld lobogójú Berettyót Viddinben fehér-zöld-piros lobogókkal fo­gadták s hogy a hajón egy német herceg is utazott, az végül azt szimbolizálja, hogy Németország gazdasági politikája számára a távol kelet felé szintén megnyílt az út Ma­gyarország és Bulgária segítségével. 1914 december 10-ikén kaptuk az első hivatalos beismerést arról, hogy „csapa­taink egy része Gorni-Milanováctól nyugat­ra erős ellenséges haderőkre talált és nem érhetett el eredményt". Gorni-Milanovác előtt mérték a szerbek a döntő csapást Po­tiorek offenzívájára, 1915 október, 31-ikén pedig a hivatalos jelentés azt közli, hogy benyomultunk Gomi-Milanovacba. Milanovác elfoglalása a városhoz ve­zető három úton — a Rudnik hegységen és a hegység két oldalán vezető utakon át, te­hát frontális és szárnytámadásokkal egy­szerre történt. A vezérkari jelentés szerint Milanováctól északnyugatra Kövess osz­trák-magyar csapatai rohammal bevettek több, nagy haderőtől megszállt szerb had­állást, egyidejűleg pedig Kövess német csapatai északról és északkeletről benyomul­tak­ a városba. Hogy a szerb hadállásokba nagy haderőket állítottak, abból ismét kitű­nik, hogy nem puszta utóvédharcokról van szó! Arról, hogy Kövess német csa­patai Gorni­ Milanovácot elfoglalták, a német hadvezetőség is hírt ad. Höfer azt írja, hogy a Milanováctól északnyugatra megszállott ellenséges hadállások rohammal való bevételében a 46-ik számú osztrák — égervidéki — népfölkelő zászlóaljat illeti a sikerek főérdeme. Mióta a szerb offenzíva megindult, a vezérkari jelentés most először nevez meg név szerint olyan csapatokat, amelyeket főérdem illet valamely sikeres fegyvertény keresztülvitelében. Hogy a ma­gyar c­sapatokat Belgrád vagy az Avala vagy Valjevo bevételében mekkora érdem illeti, hogy a bolgárokkal magyar honvéd­huszárok teremtették meg az első kapcsola­tot, azt, sajnos, nem a hivatalos jelentések­ből lehetett megtudnunk. Sebaj, most Hofer minden mulasztást pótolni akar, a­­kor megírja, hogy a milanováci sikerekben a főérdem a derék morva és cseh népfölkelő­ket illeti. . Gorni­ Milanovác elfoglalásával Kra­gujevác sorsa sem kétséges többé. A Kra­gujevác elleni támadások tudvalevően észak­kelet és északnyugat felől folynak. Észak­kelet felől az országutat fedező Strazsevica­magaslat Gallwitz csapatainak birtokába ju­tott, az északnyugat felől Jatom­iából Kra­gujevácba vezető műúton és a csumicsi fensikon viszont Kövess bal szárnya verte ki állásaiból a szerbeket. De most Milanovác elfoglalásával a Kragujeváchoz egyenesen nyugat felől vehető út is megnyílt előttünk, ami azonfelül, hogy Kragujevácot körül­zárással fenyegetné, ha a szerbek nem ad­nák föl, még abból a szempontból is nagy­jelentőségű, hogy a szerbeknek a Kraguje­vác felől való visszavonulását délnyugat felé, tehát Csacsák irányába, lehetetlenné teszi. Csak dél felé, egyenesen Kraljevohoz áll még nyitva az út a Kragujeváctól vissza­vonuló szerbek számára, de itt is tekintetbe kell venni, hogy Milanovác és Kragujevác 36—37 kilométernyi egyforma távolságban van Kraljevotól. Gorni-Milanovác elfoglalásával Csa­csak felé megnyílt az út a nyugati Morava völgyébe s ezzel ahhoz a szárnyvasuthoz, amely Uzsicétől Csacsakon és Kraljevon ke­resztül fut a belgrád Knisi fővonal felé. Gorni-Milanovác elfoglalásának épen ezért föltétlenül hatásának kell lennie a várostól nyugatra ,a bosnyák határtól keletre folyó hadműveletekre is. A vezérkari jelentés már hírt is ad arról, hogy Kövess seregének Val­jevotól délre előnyomult hadossloipai Rozsamnál visszaűzték a szerb lovasságot. MIWiZ VERSEC tianik­ék St­ájerlakariína SAHCSÖVA mink ZÍMONm USKSJ©ű» ^Sabácjf? iiftutr // Wietöova WSrcnony Szemendria" ÍPOZAREVAI ara/teie. Go'utic tlsifovo O Boiaysc K Cjictí j&S&tf íziniee/, cr23 S ft/ínJri C eiiiamsc WjvlBar'. HiJőánpO MHMm loírcvsc Ontanom ttOJlfCl iSvBajnac üg-jiica Aetit$ji azana máá LttSU Ucsjerícr ípn.Mti^nw^c :ragujeva$ VJaaodina ifgum nW MfjCglfít/ Wr/nf rf js^j^tjc SSiMíZ^ Skorits M> ttamria vsmpia. te&et.fn 7~" \ ^^^Aleksinac Mar* | jÖVt J. a S f P ff. 6 3 6 aJe ficff V { O . . V®®''®!^^ f^eMjeW^ Ora • m 'liSínőrdTSL QUstonf ,8e!a'Pa!anlia^ tiatfca |Kursumljo Satnüma (aniHa^ tccrmli BajSO.'f titrcrlta IESK0VAC itlifra 'Buráéit r £* Tjnrc* PRISTIK SurSulica fcscuici fiftweJ Smpíi —— o> fíffV . -jS* jljetfiBftr M Thrna i J^f^J^ Ék iaóanik EgriPalaiika 'Kumanöi vntnica 'Trnovcd 1KANDELEN wfí/tnv Kratovo ''íi/siS Ift&ttMsl Memamca <Víf, PESTI HÍRLAP 1915. november 1., hétfő.

Next