Pesti Hírlap, 1915. december (37. évfolyam, 334-363. szám)
1915-12-10 / 343. szám
in 1915. december 10., péntek. PESTI HÍRLAP r észegyesület e szezon elején energikus tollvonással meg nem szüntette a konzorciumokat, amik szükséges rosszak voltak a háború első évében, de hovatovább mind nagyobb káréra vannak a vidéki színészetnek. * (Drága délután.) December 13-án délután 5 órakor a Nemzeti színházban rendezendő Drága délután szenzációs műsorának egyik eseménye lesz Fedák Sári, és Bott Sándor párosjelenete. Gábor Andornak erre a délutánra írott kacagtató bluettjében lépnek fel. Schwarcs úr bevonul a címe ennek a kis darabnak, melynek keretében Fedák és Rott Berkes Bélának és zenekarának közreműködésével feltűnést keltő alakítást mutat be. Egyébként a Drága délután minden száma új, eredeti és egész műsora a legérdekesebb premierek egyike lesz. Elképzelhetetlenül kacagtató jelenet ígérkezik a főváros három legkövérebb művészének, Pufinak, Gyárfás Dezsőnek, Hegedűs Ferencnek (Opera) és a legsoványabbnak, Gerő Józsefnek (Folies Caprice), jelenete Harsányi Zsolt Éhezünk c. kis bohózatában. Fényes Annuska fogja előadni Karinthy Frigyes bájos humorú prológját. A programmot Paulay Erzsi konferálja be. * (Akit ketten szeretnek.) (Bemutató a Tivoliban.) Magyar film szerepel ma a Tivoli műsorán, magyar film, amely nemcsak a hazaiak között aspirál az első helyre, de a legjobb külföldiek között is megállja a helyét. Földes Artúr 6 szerzője e pompás drámának, amelynél érdekesebb, izgalmasabb alig került még szinre. A rendezés Kertész Mihály kipróbált kezeiben nyugodott. A darab főszerepeiben igazán kiválók Haraszthy Mici, a kis Lakos Edit és Kertész Mihály, a többi szerepben pedig Andorffy Péter, Győry Matild és Csiky László tűnnek fel. A filmnek osztatlan volt a sikere már a Tivoli csütörtöki bemutató előadásán. A kitűnő magyar ensemble a legteljesebb sikerre vitte a talentumos szerző darabját. A magyar színdarab mellett színre kerül a Nordish-filmgyár kitűnő bűnügyi darabja, A 645-ös sorsjegy, amely egyik legkiválóbb filmje a dán gyárnak. * (A vincellér arája.) Ez Neddal Oszkár, a Lengyel vér szerencsés szerzője új operettesének a címe: a színházi körökben sikerültnek mondott újdonságot eleinte a bécsi Bürger Theaternek szánta a szerző de utóbb differenciái támadtak Franz igazgatóval a szereposztás miatt ezért művét visszavette és Karczagnak adta át az An der Wien színházban leendő előadás kedvéért. Karczag el is fogadta az operettet mely alighanem január hó második felében már szinre is kerül az An der Wien színházban. * (Bemutató a Rákóczi-úti Apollóban.) A Rákóczi-úti Apolló új félheti műsorán két kitűnő detektívtörténet szerepel. A titokzatos Mr. Miller ez a címe az egyik darabnak. Egy különös, rejtelmes úriember áll ennek a darabnak a középpontjában, ezzel történnek meg a legkülönösebb dolgok — míg le nem hull róla a ,.gentleman"álarc. A másik darab címe Az álomital, ez is fantasztikus történet, amelynek bizonyára meg lesz a nagy sikere. A Rákóczi-úti Apolló új félheti műsorán e két igen érdekes színdarab mellett a műsor szokott, egyéb számai is színre kerülnek. * (A vidéki színházak a katonák karácsonyára.) A vidéki színházak hosszú sorához, amelyek a fronton küzdő hős katonáink karácsonyi ajándékára tartanak egy-egy előadást, e hó 2-án a szegedi városi színház és 6-án az aradi Nemzeti színház csatlakozott. A két díszelőadás megnyitóját Dr Janovics Jenő, a kolozsvári Nemzeti színház igazgatója tartotta. A szegedi előadás 405 koronát, az aradi 672 koronát jövedelmezett. Szombaton, e hó 11-én a temesvári színház tartja meg e célra előadását. IRODALOM. * (Kiss József háborús versei) címmel ízléses kiállitásu kötet jelent meg Váradi Albert rajzaival. Kiss József ezeket a költeményeket a most folyó háborús idők tartama alatt irta s egyikkel-másikkal óriási sikert ért el. Van köztük néhány, amely a mester régebbi jeles alkotásaival méltán versenyre kelhet, de valamennyi az igazi poétás termékek közül való, messze túlszárnyalva a fiatal óriásokat, akik a pálmát kézzel-lábbal magukhoz akarják ragadni. Kiss Józsefnek ez a kötete is, legyen bár legnagyobb részben aktuális és talán hevenyészve készült is, maradandó értékű írásokat foglal magában, arról is bizonyságot téve, hogy a kiváló talentumok az emberi élet alkonya felé is megőrzik szellemük ruganyosságát és amikor a tollhoz nyúlnak, isteneknek tetsző munkát végeznek. A kötetnek három korona az ára. Fővárosi ügyek. A tözélelmiezés kérdése. A tízes bizottság pénteken ülést tart. Meg fogják állapítani elsősorban azt, hogy mennyivel emeljék fel a tej árát. A kereskedők nézete szerint ahhoz, hogy a fővárosba a termelők naponkint a mainál negyven-ötvenezer literrel többet szállítsanak, szükséges, hogy a 44 filléres ár helyett 50 fillérbe állapítsák meg a tej maximális árát. Szóba fog kerülni az a kérdés is, hogy váljon éljen-e a főváros a húsárak megállapításánál a helyi maximálás jogával. A kormány ugyanis az országos ármegállapításra nem hajlandó, mert szerinte ez kivihetetlen. Dönteni fog a bizottság a rizskészlet forgalomba való hozásáról is. Úgy tudjuk, hogy már a jövő héten meg is kezdik a rizsárusítást. Az eddigi késedelem egyik fő oka az volt, hogy a kereskedők aránytalanul több közvetítési díjat követeltek, mint amennyit a főváros felajánlott. Valószínűleg sor kerül a budapesti állatvásárpénztár beadványára is, amelyben kéri, vegyék tudomásul azt, hogy egy millió korona alaptőkével Húskereskedelmi Részvénytársaságot akar létesíteni és a részvények 78 százalékát megtartva, 22 százalékot az érdekeltekkel kíván jegyeztetni. Mindenesetre igen helyes dolog, ha a főváros a vásárpénztár útján magának biztosítja ilyképen a húskereskedelem országos rendezését és szabályozását. Annyival is inkább, mert úgy tudjuk, hogy ezt a közhasznú intézményt két nagy bank és egy nagy magánvállalat mindenáron a saját számára akarja megszerezni. Márpedig ez valóságos veszedelem volna, ha ezt a rendkívül nagyjelentőségű intézményt is minél busásabb jövedelmet hajtó üzletnek és nem közhasznú üzemnek tekintenék. Mi már egy alkalommal különben foglalkoztunk a kérdéssel és amikor elismertük a terv megvalósításának helyességét, szükséges voltát, egyszersmind a közérdek szempontjából kívánatosnak tartottuk és tartjuk ma is azt, hogy a vásárpénztár mint fővárosi üzem minden más érdekelt bevonása nélkül alakítsa meg az új részvénytársaságot. Nincs kizárva végül az sem, hogy a tízes bizottság valamelyik tagja reflektálni fog a parlamentben elhangzott két klasszikus nyilatkozatra. Az egyik, amelyet gróf Serényi Béla volt földmivelésügyi miniszter tett, ez: — Konstatálni kívánom, hogy a fővárosnak gazdasági kulturális kisugárzása egyenlő a nullával: a kocsonyahús ára 1 korona 60 fillér és a hás ára 6 korona 80 fillér lesz. A hatósági zöldségárusító újabban a Várban, a Szentháromság téren állíttatott fel bódét, ahol a közönség rendelkezésére péntektől kezdve mindenféle áru kerül piacra. Ez a hatósági zöldségárusítónak a huszonhetedik elárusító helye. Erre jegyezte meg Polónyi Géza: Gyalázatos , nem is egy nulla, hanem két nulla. — Meddő pályázat. Egy emberbarát még a múlt esztendőben 1000 koronát adományozott olyan pályamunka jutalmazására, amely megoldaná azt a kérdést, hogy gyakorlati szempontból milyen intézkedésekre volna szükség, hogy a főváros lakosságát olcsó és elegendő menynyiségű gyümölcsfélékkel és konyhakerti terményekkel egész télen át el lehessen látni. A tanács a pályázatot ki is írta és a határidő lejárta alatt egy szakmunka érkezett be, amely azonban a pályázatban kikötött követelményeknek nem felelt meg. Az adományozó ennek következtében azt a kívánságát fejezte ki, hogy az 1000 koronát fele részben a hadra kelt katonák téli ruhával való ellátására, fele részben pedig a VII. ker. elöljáróság utján a 8. gyámkörzetben levő szűkölködők között tüzelőanyag kiosztására és szegények felruházására fordítsák. A tanács az adománynak ily célokra való forditásához hozzájárult és a szükséges intézkedéseket ebben az irányban megtette. — A sertéshús és háj árának leszállítása. A főváros december 11-től kezdve a sertéshús és a háj árát 40 fillérrel leszállítja. Ennélfogva a sertéskaraj ára — mint azt már a múlt héten előre jelentettük — 4 korona 60 fillér, a comb, lapocka, tarja és oldalas ára 3 korona 60 fillér. Esti levél. — Beszerzési előleg. — Elseje: e szó varázsige a fixumos halandók világában. Sóvárgás várja, remény övezi s szinte egyetlen boldog nap sok uri család életében. Mert másnap már eltűnik az elsején kapott fizetés ama sok lyuk betömésére, amiből a tisztviselő táplálkozik s ruházkodik. A legközelebbi elseje azonban súlyos aggodalmak felhőit hajtja sok ezer kisember életének horizontjára. Az eddigi rendelkezések szerint ugyanis január elsején kezdik levonni mindenkinek fizetéséből azt a beszerzési előleget, amit az állam októberben adott alkalmazottainak. Teleszky ugyanis ugyanekkorra tervezi a 20 százalékos fizetésjavítást s úgy véli, hogy ez kellő rekompenzációt nyújt a háborús drágaság ellen. Első látszatra tán tetszetős is a dolog. De egy kis hiba van a kréta körül. A fizetésjavítás és az előleglevonás a most tervezett arányban s időpontban így összekombinálva, nemhogy könnyítene a tisztviselők helyzetén, hanem igen sok esetben a nyomorúság új forrása. Azért sok ezer tisztviselő kéri Tisza Istvánt és Teleszkyt, hogy tegyenek egy kis adminisztratív könnyítést, mégpedig sürgősen, különben a legközelebbi elsején a fölemelt fizetés mellett is a legszegényebb családok kevesebbet fognak kapni, mint azelőtt. A fizetésjavítás például soknál havi 40 korona, de elsején az előlegre 60 koronát kezdenek levonni, tehát ráfizetnek a fizetésjavításra 20 koronát. A segítségnek egyszerű módja, hogy a beszerzési előlegek levonását később kezdjék el, ha már elengedni nem akarják, vagy nem lehet. Mikor adták, akkor tán azt gondolták, hogy hamarább vége lesz a háborúnak. Nincs is értelme, hogy a háborús drágaságra adott előleget a háború tartama alatt vonják le. Halasszák el a békés, normális időre, mikor csökken egy kicsit a drágaság is. Vagy ha ezt nem akarná Teleszky, akkor legalább apróbb részletekben, több év alatt vonassa le, hogy maradjon a tisztviselőknek élelemre is. Most ugyanis tíz hónap alatt akarják törlesztetni a beszerzési előlegeket. Ilyen rövid idő alatt, a háborús drágaság mellett ez lehetetlen. Ezzel a beszerzési előleggel úgyis baj volt. Mert nem lehetett belőle elég élelmiszert beszerezni, azon egyszerű okból, mert nem volt élelmiszer. Sok magánvállalat gondoskodott alkalmazottairól úgy, hogy ezek kaphattak mindent természetben. Mikor az állam a beszerzési előleget adta, nem lehetett se zsírt, se lisztet, se főzeléket, se burgonyát vásárolni, csak méregdrágán. Fizettek tehát rajta sokan adósságot. Külön nyomorúság fenyegeti az előleg gyors levonásával azokat, akiket október és január között küldenek nyugdíjba. Ezeknek a sokkal kisebb nyugdíjból vonnak le elsejétől kezdve 50—60 koronát. Ezek egyszerűen éhen halhatnak. A készülő törvényt összhangba kell hozni a régi rendelettel s mindkettőt az élettel, csak ennyit kérünk. De rögtön! Zsolt. 11 Megyék és városok. Pestmegye és a kukoricareduirálás. Csütörtökön tartotta rendes havi ülését Pestvármegye közigazgtási bizottsága gróf Ráday Gedeon főispán elnöklésével. Az alispán jelentésével kapcsolatban Förster Aurél szóvá tette a tengeri rekvirálásának kérdését. Fazekas Ágost alispán válaszolt a felszólalásra. A bizottság elhatározta, hogy az ügyben, felterjesztést intéz a minisztériumhoz. Ezután különböző folyó ügyeket, intéztek el.