Pesti Hírlap, 1915. december (37. évfolyam, 334-363. szám)

1915-12-15 / 348. szám

10 vár. Ezzel a javaslatot általánosságban és rész­leteiben változatlanul elfogadták, úgyszintén Niamessay Mihály előadása alapján az árdrágító visszaélésekről szóló javaslatot is, mire az érte­kezlet véget ért. A függetlenségi párt értekezlete. A függet­lenségi párt szerdán délután fél hat órakor érte­kezletet tart, amelyen az árdrágító visszaélések­ről szóló törvényjavaslatot tárgyalja. Földes Béla és a delegáció, A téves tudósí­tásokkal szemben Földes Béla annak a megálla­pítását kéri, hogy legutóbbi képviselőházi beszé­dében a delegációval kapcsolatban arra v­all, h­ogy az államháztartás több ízben a delegáció nélkül állapíttatott meg, ami éppen nélkülözhe­tősége mellett bizonyít, holott ennek a mesterkélt intézménynek a létjogosultsága csak annak fel­tétlen nélkülözhetetlenségében rejlenék. Fővárosi ügyek. — Közélelmezés és közgyűlés. Szerdán köz­gyűlést tart a törvényhatósági bizottság. A tárgy­sorozat szerint Folkusházy be fog számolni a közélelmezés mai állásáról, így hát ismét Bitóba kerül a tej is. A földrajvalósílgyi kormány azt a tanácsot adta a városnak, hogy emelje fel né­­hány fiillérrel az árukat, akkor a termelők előre­láthatólag nagyobb készleteket fognak szállítani, m­int eddig. A főváros még nem határozott. A tizes bizottság péntekre halasztotta a döntést. Zárt ülésben ugyan foglalkoztak már a kérdé­s­­sel, azonban "eredményre nem jutottak, mert attól tartanak, hogy áremeléssel csak azt érik el, hogy drágább lesz a tej, de nem lesz több. Ha azon­ban a készlet csakugyan emlkednék is ilyképen pár ezer literrel naponkint, ennek ellenében a mostani 150.000 liter tej árát is fel kellene­ emelni a fillérrel, ami azt jelenti, hogy az a pár ezer liter többlet a közönségnek 11.000 koronájába ke­rülne. Lehet, hogy az árdrágítás következtében naponkint tízezer liter tejjel több érkezik a fő­városba mint eddig, viszont azonban ebben az esetben minden egyes liter többlet tej egy korona negyven fillérbe kerülne. Az ilyen horribilis árat pedig még a kormány tanácsára sem szabad fizetni, mert a fővárosnak nem lehet hivatása az, hogy az élelmiszer-uzsora terén világrekordot mutasson fel. Sokkal helyesebb lenne mindennél az, hogy a mérhetetlen nagy tejhamisításokat szigorúan üldöznék, mert ma ezt annyira üzletszerűen foly­tatják, hogy számításunk szerint a napi 150.000 literből csak 120.000 liter a tej, a többi pedig kö­zönséges kutyiz. És a közönség ezért az egész­ségtelen vízért is úgy kénytelen fizetni, mintha i­ jó tej volna. Be fog számolni a közélelmezési ügyosz­tály a zsírról, húsról, rizsről és gabonakészlet­ről, ami azonban nem újság, mert néhány nap­pal ezelőtt mindezt alkalmunk volt részletesen ismertetni. — Uj templombiztos. A tanács dr Déri Fe­rencnek alpolgármesterré történ, megválasztása folytán a X. ker. kőbányai plébániánál é­s a Szent László-kórházi lelkészi hivatalnál megüresedett templombiztosi tisztségre Bukovszky Viktor ta­nácso­st küldötte ki. — Elitélő kritika a csavargözös vállalatról. A közgazdasági bizottság kedden dr Déri Fe­renc alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az első tárgy a partbéreknek 1916. évre való megállapítása volt. Az ügyosztály azt javasolta, hogy ezeket a béreket tavalyi mértékükben álla­pítsák meg. Salamon Jakab ezzel szemben azt kívánta, hogy a hajóstársaságok partbéreit, a­melyek összesen 165.000 koronára rúgnak, 50 százalékkal emeljék. Hoszpoteky Alajos, dr .tras­ser Imre, Horváth Lipót felszólalásai ás dr. Vita Emil tanácsos reflexiói után azonban a bi­zottaság az ügyosztály javaslatát tette magáévá és elfogadta Horváth Lipótnak azt az indítvá­nyát, hogy az ügyosztály a jövő szempontjából tegye megfontolás tárgyává a hajóstársaságok partbéreinek esetleges emelését. A bizottság ez­után a csavargózta részvény­társaság partbérleti ügyét vette tárgyalás alá. Az ügyosztály azt ja­vasolta, hogy ennek a társaságnak a partbé­­reit pesti oldalon szakaszonkint 50, a budai oldalon pedig szakaszonkint 25 koronával emel­jük. Ennél az ügynél Horváth Lipót vádolja a társaságot azzal, hogy a két utolsó nagyjövedel­mű évét tisztán a jövedelem fokozására használ­ PESTI HÍRLAP december 15., szerda ó­ ta fél és a közönségért nem tett semmit. A pro­pellerek tisztátalanok, a hajók megvilágítása minden kritikán aluli, az utasok kényelméről szó sincsen, s a közönséggel való bánásmód ellen is sok kifogás emelhető. Azt ind­ítványozta, hogly az előterjesztést adják vissza az ügyosz­tálynak azzal, vizsgálja felül a társaság elmúlt éveinek jövedelmét és a jövőt is figyelembe vé­ve, a partnerek tekintetében újabb előterjesztést tegyen. Indítványozta továbbá, hogy a tanács olyan előterjesztést intézzen a pénzlisttminisz­terhez, amelyben felkéri, hogy a csavargökös r­­t.-nak kiadott koncessziót megfelelő kikötések ellenében engedje át a fővárosnak. A bizottság az ügyosztályi előterjesztést, amelyben­ többek között az Óbuda—Hunigária-úti relációt kötele­zőnek mondják ki a jövőre és a Margit-híd pesti hídfője és Óbuda között új relációt iktattak ba, elfogadta. Egyúttal magáévá tette Horváth Li­pótnak a koncesszió átengedésére vonatkozó in­dítványát. Színház és zene. * (Hangverseny.) Garenno Térés­­a meg­sült, amióta utoljára láttuk, de fejedelmi ter­mek, sintaévek lángoló­jag ara, és mindenek­ fölött szüvészöténtek nzuggenstív ereje még min­dég olyan imponáló, mint akkor volt, amikor még D'Albert nevét viselte. Csakhogy az észi nap­sugár már nem hevít; süt, süt, de nem melegít... • Garenno asszony zongorajátékában rs van még fény, tündöklés, de nincs már a régi perzselő ereje. Sőt néha egy-egy felhő, holmi ködfátyol borul művészetének sugárzó fényére. Fizikai ereje, temperamentuma, sőt szenvedélyessége ma is bámulatos, de érzelmeinek bennősége mintegy le van tompítva, átszűrődik az előrehaladottabb kor regignáló, élemedett­ filozófiáján. Csak a sonata onasi una fantasia-ban, Beethoven csuda­szép op. 27-jében ifjúit meg játékának és egész egyéniségének intim varázsa, és a Schumann c-dúr fantáziájában is a régi Carennot hallot­tuk... A hallgatóság tapsait néhány ráadással köszönte meg- és ezzel újabb ovációra adott al­kalmat. Ha búcsúzás volt ez a mai hangverseny, mondhatjuk, hogy igen szívélyes és bánatos volt mindkq£ részről.­­ (A Császárné szereposztása.) Jakobsohn, Bodansky és Grauphataedten szenzációs sikerű operettje, A Császárné, amelynek szombaton, e hó 18 án lesz a Király-színházban a bemutató­előadása, a következő szereposztásban kerül szinre: Császárné: Fedák, Császár: Vándory, Prandler: Boross, Weisahappel: Latabár, Tóni a fia: Rátkai, özv. Spannbergerné: Gerő Ida, Lencsi a lánya: Tisza Carola, Conrád: Király, Ludwigsburg hercegnő: Rigótz .„ Főokomor­nyik: Inke, Lakáj: Horváth, Kis főherceg: La­kos Edlík, Szobalány: Papp Margit. — A darab díszletei teljesen újak és stílszerűek, különösen szenzációs a II. felvonás trónterme, amely az eredetinek hű másolata. Ugyancsak ragyogóak lesznek Fedák Sári ruhái, aki szintén eredeti minta szerint készíttette azokat Az érdeklődés A Császárné bemutató előadása iránt oly nagy, hogy az összes páholyok, az összes földszinti jegyek és jobb erkély jegyek az árusítás első napján, tehát múlt pénteken keltek el. Az elő­jegyzett és még ki nem váltott jegyokat a szín­ház csak szerdán délig tartja fenn. * (Göthné Kertész Ella) szombaton lép fel hosszabb szünet után ismét a Vígszínházban, a­hol már annyi nagy művészi diadalt ért el. A Ciklámen hősnőjének nagyérdekű szerepét fogja kreálni, amely különösen hálás alkalmat ad sze­mélyeestőjének, hogy drámai művészetét a leg­gazdagabb változatokban érvényesítse. A mű­vésznő partnerje Góth Sándor lesz, aki egyúttal a darab rendezője is­­ (A bécsi udv. színházakban) 1916. január hó 1-től naponta lesz előadás, eg­yelőre még a háborús mérsékelt hely­árak mellett. Az esetre, ha a helyárakat később ismét a háború előtti té­telekben állapítanák meg, akkor a mostani há­borús gázsik helyett a régi, teljes fizetéseket is léptetik hatályba. * (Annuska.) Gárdonyi Géza megkapóan kedves vígjátéka, az Annuska kerül szerdán este szinte a Nemzeti színházban. Ez lesz a darab ezidei első esti előadása. * (A német színészeti címtár) most megje­lent ötödik kötetében 250 német állandó téli, 125 nyári és 75 vándor színtársulat névjegyzéke ol­vasható; ezek közt már a brüsszeli, kown­i és lodzi német színház-társulatok névsora is szere­pel, — 101. január hó - én fölszabadul — azaz tanu­dmi­ mentesse lesz — Victor Hugó és Meiss­ner minden színműve. A címtár továbbá 180 hősi halált ért német színész nevét közli, és azt a meglepő adatot, hogy a háborús szezonban 1914. szept. 1-től 1915. aug. hó 11-ikéig 300 „Urauf­führung" (színpadi újdonságok első bemutatója) volt német színpadokon. 4 (A Korzó szépe a Népoperában) a Víg­színház együttesének előadásában kerül színre. Blumenthal és Kadelburg pompás szövege, Hol­land éi­ Viktor fülbemászó zenéje és a közremű­ködők bevált jóízű alakításai a Népoperában is a legszívélyesebb fogadtatásra számíthatnak. A cselekménybe szőtt „mozi" részletet néhány szen­zációs filmmel egészítik ki­. (Új magyar mozi-darabok.) Heltai Jenő­nek egyik pompás humoros regényéből, a Ja­guár-ból, mely annak idején lapunkban jelent meg először, mozi­darabot készíttet egyik nagy fővárosi mozink igazgatója. Ugyancsak mozi­darab készül Tömörkény Istvánnak a Nemzeti színházban színre került darabjából, A barlang­­lakók-ból. A filmen A barlanglakók 3 felvo­násos lesz. « (A fiam papája.) Ezen a címen új, rend­kívül mulatságosnak ígérkező operettet mutat be a Télikert csütörtökön este. A főszerepben Rátkai jutott pompás feladathoz, partnere So­mogyi Nusi lesz, de hálás feladata van Bálintnak és Dalnokinak is. * (Lidi . . . Lidya.) Ráskai Ferenc egyfel­vonásos vígjátéka, alait a tavalyi szezonban a Magyar-c­linhás mutatott be nagy sikerrel, a katonák karácsonya javára rendezett jóté­konycélú elődáson szinre került a miskolci színházban. A szereplők: Erdődy Jolán, Sebes­tyén Mihály, Zsoldos A­ndor derekasan megáll­ták helyüket. A zsúfolt nézőtér sokat tapsolt a többi szereplőknek is, akik nagyrészt magán­számokat adtak elő. * (A pártütők.) Kisfaludy Károly vígjátéka töltötte be a pozsonyi városi színház legutóbbi klasszikus estéjét A darab naiv bája megfogta a közönséget. Ladányi, Deák Flóra, Somogyi, Bartos Olga, Dózsa, Bresán, Kovacsics Margit, Váradi, Faludi játszottak a darabban. * (Magyar darabok előadása Zágrábban.) A zágrábi horvát Nemzeti színházban most egymásután több magyar darab került szilire. Molnár Ferenc Farkas­a és Földes Imre a Halló... c. darabja kerültek legutóbb szinre, de a közel­jövőben bemutatásra kerül Heltai Jenő da­rabja a TündérViki lányok is, amely darab nem­rég Newyorkban aratott nagy sikert. * (Új zenemüvek.) A most­ megjelent nép­szerű zenemüvek sorozatában vannak a követ­kezők: Alkony felé ha­jong az óra K 2.—, Tél, de szép vagy tél K 2.—, Kirúgok még ma a hám­ból K 2.—, Kapható Szilágyinál, Budapest, V., Vilmos császár­ út 2. * (A miniszter úr előszobájában.) Nem arról a régi egyfelvonásosról van szó, melynek fősze­repében — mint Knabe Jeremiás napidíjas — fe­lejthetetlen Ujházyak első nagy művészi sikerét aratta, hanem egy új német színdarabról, mely­nek az az érdekessége, hogy a szerzője a va­lóságos miniszter, ha mindjárt nyugdíjas is. Egy volt osztrák pénzügyminiszter ugyanis a fönti címmel két felvonásos darabot irt, melyben a saját miniszteri előszobájában lejátszott ese­ményeket viszi a színpadra, tehát mintegy dra­matizált emlékiratait viszi a közönség elé. A bé­csi Volkstheater már el is fogadta az excellen­ciás úr első színpadi kísérletét, melynek remél­hetőleg tartósabb sikere lesz, mgint a szerző egyéb politikai színjátékainak. Az is érdekes ennél a darabnál, hogy a két felvonást u. n. köz­játék köti össze, tehát az egész darab meg­szakítás és felvon­óköz k*­tt előadásra. * (Strauss Oszkár uj operettje), mint em­lítettük, a bécsi Bürger-színházban fog színre kerülni, Nedbal új operettejének helyébe, me­lyet szerzője tudvalevőleg visszavett a Bürger­theatertől és az An der Wien-színháznak adott át. Strauss operetteje, melynek szövegét Leon Viktor írta, 1916 január hó 25-én kerül először Szinre és pedig Werner Fritzzel a főszerepben. * (Harc­érről a színpadra.) Halmos János*, a pécsi színház volt tenoristája, aki a háború el­ső napjától kezdve a harctéren volt, most rövid szabadságot kapott. A vitéz katona engedélyt kapott arra, hogy szabadságideje alatt néhány es­tén fellépjen régi sikereinek színhelyén. A pécsi Nemzeti színházban fel is lépett a Cigányprí­más, a Bereger és a Cigánybáró című darabok­ban és a közööség lelkes tapsokkal ünnepelte a harctérről visszakerült katona-színészt.

Next