Pesti Hírlap, 1915. december (37. évfolyam, 334-363. szám)

1915-12-28 / 360. szám

­ • 8 PESTI HÍRLAP 1915. december 28., kedd. rdgich Ferenc. És ahol ilyen a névsor, ott a mű­sor se lehet más, mint a legjobb. A kabaré után és az előadás alatt a lloyal-Apolló összes hatalmas csarnokai rendelkezésére állanak a kö­zönségnek. * (A Corso Mozi új sikere.) A h­íres ame­rikai kalandor-játék újabb sorozatának tegnap volt a premierje az előkelő belvárosi film­szín­házban. A zsúfolásig megtelt házak publikuma a legnagyobb elragadtatással kísérte „Amerika leánya" bravúros produkcióit, amelyek elejétől végig lekötik a néző figyelmét A nagystílű film­nek ez az utolsóelőtti sorozata, mert a jövő héten már a befejező kalandokat mutatja be a Corso Mozi. * (A rókaút.) A tegnap esti premieren a közönség (táblás ház) az elragadtatás minden külső jelével nézte végig a Royal-Apolló újdonsá­gát, Sudemann Hermann hatalmas regényét, amelyet a regényhez méltóan, grandiózus mére­tekben vitt filmre a filmgyár. • A bámulatramél­tóan tökéletes munkák közül való ez. Amit a film­technika varázslatos hatalma produkálhat, az rajt van e ragyogó művön, amely hódítóan hatal­mas, magával ragadóan drámai és meghatóan, finom, érzelmes s gyöngéd. A rókaút, melyet­­Max Mack, a kiváló berlini filmrendező vitt filmre nagy és megérdemelt sikert aratott tegnap este s ez a siker maradandó is lesz. A közönség gyö­nyörködve nézte végig a film káprázatos szép je­leneteit, amelyek újszerűek teljesen. A mozi­ren­dezésnek valóságos Reinhardtja Max Mack, a darab rendezője, akinek munkája a legfinomabb, leggondosabb művészi munka. A Royal-Apolló e heti repertoárján egy má­sik kiváló filmújdonság is szerepel. New­ York legsötétebb negyedében, ez a címe e különös mi­liő­jű kalandorszínműnek,­­amely az amerikai ópiumcsempészek exotikus világából való tör­ténet. * (A Mozi Világ) százötvennégy oldalas karácsonyi száma úgy tartalmánál, mint kiállí­tásánál fogva egyik eseménye a karácsonyi iro­dalomnak. A nagy közönséget is érdeklő hetilap e száma egy koronáért kapható a kiadóhivatal­ban (Dohány­ utca 37). Belpolitikai érek. A függetlenségi párt újéve. Az egyesült függetlenségi és 48-as párt az idén újév alkal­mából sürgönyileg fogja üdvözölni a fővárostól távollevő gróf Károlyi Mihály pártelnököt, Justh Gyulát és gróf Apponyi Albertet. Az ellenzéki pártok tanácskozása. A füg­getlenségi és negyvennyolcas párt vasárnap, ja­nuár 2-án, a függetlenségi párt közhelyiségében pártértekezletet tart. Az értekezlet után az egye­­­sült ellenzéki pártok fognak ugyanott együttes értekezletet tartani. Fővárosi figyel­ m A városi zsir és húsárusítás. A főváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy a fővá­ros sertészsirkészleteiből december 12-től 18-ig terjedő időben összesen 2993 kg zsírt, azonkívül 43.239 kg szalonnát és hálat adtak el közvetlenül a fogyasztó közönségnek. Szeptember 16-től de­cember 18-ig eladtak összesen 714.686 kg zsírt, 316.951 kg szalonnát és hálat. A közélelmezési ügyosztály közlése szerint a fővárosi sertések húsából december 12-től 18-ig összesen 44.509 kg nyers húst, 1581 kg zsigert és 1074 kg füstölthúst adtak el a közönségnek. November 4-től decem­ber 18-ig terjedő időben összesen 200.970 kg nyers húst, 7332 kg zsigert és 6032 kg füstölthúst adtak el. A Nyugdíjak kifizetése. Tekintettel arra, hogy ja­nuár 1-én ünnep van 2-a pedig vasárnapra esik, a szé­kesfőváros központi pénztára a nyugdíjas­ok illetményeit december 31-én és folytatólag január 3-a után fogja ki­fizetni. — Ragadós f­etegségek. A tiszti főorvosi hivatal kimutatása szerint a múlt héten a fővárosban a raga­dós betegségek állása a következő volt. Megbetegedés: hasi hagymáz 11, hólyagos himlő 1, kanyaró 133 és 1 vidéki, skarlát 91 és 6 vidéki, szamárhurut 11, roncsoló torok- és gégelob 46, 9 vidéki, gyermekágyi láz 1, bá­rányhimlő 99 és 5 vidéki, járványos fültőmirigylob 32, járványos agygerinchártyalob 1 és trachoma 20 vi­déki. Halálozás: hasi hagymáz 2 vidéki, kanyaró 2, skarlát 13 és 3 vidéki, roncsoló torok- és gégd­ob 3 és ö 1 vidéki. Napi hírek. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet­nek! Segítsük a hadbavonuultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! — (A Pesti Hirlap Naptárának szét­küldése) vidéki előfizetőink részére ma •— dec. 27-én — kezdődött és kedden — dec. 28-án — már véget is ér. Aki bármely okból nem kapná meg a Naptárt, díjtalanul reklamál­hatja az illető postahivatalnál. Megjegyez­zük azonban, h­ogy a reklamációt csak abban az esetben veszszük figyelembe, ha a posta­hivatal láttamozza. Tábori postás előfize­tőinknek a Naptárt csak január 17-ikétől kezdve küldjük meg.­­ (Divatszalon.) Figyelmeztetjük la­punk ama tisztelt előfizetőit, akik a Divat­szalont is járatják, hogy miután a nevezett divatlap kiadóhivatala a lap árát negyed­évre 50 fillérrel emelte, a Pesti Hírlap és Divatszalon negyedévi előfizetési díja mos­tantól az eddigi "10.50 helyett 11 korona. " (A bolgár trónörökös a debreceni nép­fölkelők közt.) A szerb harctéren küzdött leg­utóbb Beznák Aladár népfölkelő hadnagy, aki most szabadságra érkezett haza Debrecenbe és érdekes epizódot mondott el Boris bolgár trón­örökössel való találkozásáról. A szerb offenzíva leghevesebb napjaiban egy kis szerb városban ütötte fel ideiglenesen székhelyét a magyar, né­met és bolgár vezérkar. A városkában a debre­ceni népfölkelő ezred állomásozott és vendégül látta a bolgár tiszteket, akiknek sorában volt Boris trónörökös is. Beznák Aladár tett jelentést a bolgár trónörökösnek neme­ti­­. A trónörökös észrevette a magyaros kiejtést és megkérdezte: — Ön magyar? — Igen, fenség — volt a felelet A trónörökös ezután nagyon fölmelegedett s­ örömmel beszélgetett magyarul. Elmondta aty­jának vonzódását a magyarok iránt és fölemlí­tette, hogy atyja mint honvédhuszár hadnagy Debrecenben szolgált. Majd büszkén mondotta: — Én az apám fia vagyok!­­ Kedélyes beszélgetés közben kijelentette, hogy nemcsak ő szimpatizál a magyarsággal, hanem az egész bolgár nép is. — Higgyék el uraim, — mondotta végül­­— félig én is magyarnak érzem magamat! A kedves jelenetnek hamar hire futott a kis városkában s mikor a bolgár trónörökös autóján elrobogott, a debreceni népfölkelők sor­falat állottak és viharosan megéljenezték.­­ (Malacvásár.) A budapesti piacokon az újévet megelőző héten módfölött sivító szokott lenni a malacvásár. A fázós kis jószágok ezré­vel kerülnek a különböző elárusító helyekre, hogy a vásár és az ezzel járó alkudozás kezdetét vegye. És szél­én-hosszában lehet azokat a bá­csikat és néniket látni, akik a hónuk alatt szo­rongatva szállítják hazafelé a siró malacokat, hogy az év első napján ropogós pecsenyéül szolgáljanak. Az az idő, amely a fővárosban ezt a malacvásárt jelenti, az idén is megérkezett, de bizony malacok nélkül. A kofák és a vidéki gaz­dák kosaraiban és zsákjaiban most nem visíta­nak a kövér kis állatok s az ínyencek is hiába rájják a megszokott, ismert piacokat. Azt persze nem lehet mondani, hogy az újesztendei pecse­nyének valóból hírmondó sem akad, mert itt-ott föltűnik néhány és ez életjelt is ad magáról. Hentes is akad, akinek kirakatában egy-egy megtisztított malac lógy, de a múlt időkhöz vi­szonyítva ez nagy nyomorúságot jelent. Úgy lát­szik, h­ogy a gazdák közül igen kevesen visznek véghez pusztításokat ezekben az állatocskákban, bölcsen belátva, hogy a nehéz napokban jóval nagyobb szükség van a meghízott sertésekre, mint ezekre a nyálkás apróságokra De ha mégis akad olyan vidéki atyafi, aki pénzt akar látni és áruját a piacra hozza, az valamennyi horribilis árt kér és pedig olyat, amitől a legkönnyelműbb pesti nagyságának is ég felé mered a kontya. Egy darab kis malacért a hétfői piacon ötven­hatvan koronát is elkértek, ami kétségtelenül azt jelenti, hogy az idén a malacok hívei szeré­nyen visszavonulnak és csakis azok ropogtatnak sze­rencsét hozó pecsenyét, akik mint­ hadseregszál­lítók nehéz ezresekre tettek szert és akik sejte­lemmel bírnak arról, hogy hamarosan a kör­mükre koppanth­atnak és igy néhány hét múlva már nem lesz alkalmuk arra, hogy malacpecse­nyét falatozhassanak.­­ (Mégis vannak legátusok.) A debreceni református egyház — mint annak idején már tu­dattuk — megszüntette a legáció ősi intézményét. A vidéken azonban továbbra is ragaszkodnak hozzá és a kollégiumnak most is száz legátusa­­ ment el . (Az Érdekes Újság ujévi száma.) Az Érdekes Újság január elsejével negyedik évfo­lyamába lép s az uj évfolyamnak most jelent meg első száma. Szépség, ötlet, gazdagság és íz­léses, művészi kiállítás dolgában az új esztendő új száma még talán a régieknél is tökéletesebb. A mélynyomású címlap egy újévi vízió, ami nem is lehetne más a mai drága, háborús világban, mint liszt, kenyér és malacok. Az illusztrált cik­kei közül az első a téli háború havas h­arcmezői­ről mutat be gyönyörű képeket, egy másik vidám jeleneteket közöl harcoló katonáink életéből, harmadik pedig a lap népszerűvé váló új rovata, A háború iskolája. Szenzációs és főleg páratlan művészi harctéri felvételekben gazdag ez a szám is. Az orosz visszavonulás romboló gépei, a ma­gyar dicsőség lapjairól szóló képek, a háború panorámájára összeállított tablók, a visszahódí­tott Szandzsákból a prijopoljei magaslat, a há­borús fotografálás igazi gyöngyei. A háborús történelem érdekes fejei közül itt találjuk Schei­demann német képviselőt, akinek ajkáról a biro­dalmi gyűlésen hangzott el a szocialisták béke­óhaja, Joslov bolgár tábornokot, a bolgár had­sereg vezérkari főnökét, budapesti vendégünket, Lempiczky dumaképviselőt, a megbukott angol fővezért, French tábornokot, a művészet világából pedig Fedák, Hegedűs és Varsányi fotográfiáit és Donáth Ede karmestert, a török nemzeti­­him­nusz magyar szerzőjét. A háború, a nagy világ és a magyar élet eseményeiről a legtöbb, a leg­szebb, a legérdekesebb és legválogatottabb felvé­teleket közli tehát az uj esztendő új száma is. — (Pasics Nikitánál.) Luganoból jelentik: Pasics szerb miniszterelnök Szkutariból Cetin­jébe érkezett, hogy Nikitának névnapja alkalmá­ból a szerb kormány hódolatát fejezze ki. — (Péter király Olaszországban.) Rómából jelentik: Péter szerb király Valonából Olaszor­ságba érkezett.­­ (Györgye Londonban.) A Giornale d'Ita­lia jelentése szerint, György szerb herceg, aki néhány hónap előtt Olaszországban időzött, majd hosszabb időt töltött a francia Riviérán, a minap hosszabb tartózkodásra Londonba érkezett. Ot­tani tartózkodása egyáltalában nem politikai okokból történik.­­ (Amit a református lelkész kérdez.) Benkő Ferenc nagybaconi tiszteletes ur­levelet intézett hozzánk s ebben azt mondja, hogy a harctéren levő vitézeinek a háboru kitörése óta bizonyos időközönkint vallásos füzeteket kül­dött, aminthogy oda expediálta az elolvasott napilapokat is. Ezeket a nyomtatványokat a posta eddig díjmentesen szállította, amit helye­sen tett, mert hiszen a küzdő katonáknak szel­lemi táplálékra is nagy szükségük van. Leg­utóbb azonban az útnak indított olvasmányokat a postahivatal visszajuttatta hozzá azzal a meg­jegyzéssel, hogy most már a harctérre küldött nyomtatványok portóval látandók el A tisztele­tes úr bánatosan jegzi még meg, hogy a füze­tek és az újságok elküldésével kénytelen föl­hagyni, mert anyagi viszonyai nem engedik meg, hogy bélyegekre is költsön. Végül pedig azt a kérdést intézi hozzánk, hogy a postának ez az eljárása a m. kir. kormány tudtával történik-e . A kérdésre ezen a helyen adhatjuk meg a vá­laszt, tudatva, hogy a magyar királyi posta csak­ugyan úgy intézkedett, hogy a magánfelek a harctérre bélyegmentesen ne küldhessenek nyomtatványokat. Ha pedig a posta így jár el, az kétségtelenül a kormány ténykedése is. Mind­ehhez megjegyezhetjük, hogy akkor, amikor a posta így rendelkezik, igen nagy szűkkeblűség­ről tesz bizonyságot, alighanem abból az okos­kodásból indulva ki, hogy a vérét és egészségét áldozó magyar katonáknak ingyenes szellemi táplálékhoz nem lehet jussuk s a nagy­közönség díjmentesen nem is segíthet rajtuk. Ha pedig meggondoljuk, hogy a postának ilyetén intézke­dése nem humánus, a kereskedelmi minisztertől joggal elvárhatjuk, hogy ennek a garasoskodás­nak hamarosan véget fog vetni. — (öngyilkos úriasszony.) Tatabányán ön-­­gyilkossá lett Berger Gyula felvigyázó fiatal fe­lesége. Mialatt az ura hivatalos küldetésben volt, elküldte hazulról kislányát, maga pedig bezár­kózott a szobájába és a tükör előtt browninggal szíven lőtte magát. Tettének oka ismeretlen. Le­velet nem ha­rvott hétre. — (Életuntak.) Farkas Anna husz éves cselédleány a Király-utca 60. számú házban lug­köo­hatta, megmérgezte magát. A Rókus-kórház­ba vitték, ahol meghalt.­­ A Hársfa­ utca 55. számú Vasfürdőben Kamps Mária tizenhét éves leány fugkőo­datot ivott. Súlyos sérülésével a Rókus-kórházba vitték.

Next