Pesti Hírlap, 1917. február (39. évfolyam, 32-59. szám)
1917-02-01 / 32. szám
2 PESTI HÍRLAP 1917. lebírtár 1., csütörtök — Az ellenségek már eddig se arra törekedtek, hogy Ausztria-Magyarország és szövetségeseinek tengeri forgalmát megbénítsák és ezen hatalmakat minden behozatalától elvágják. Miként más tengereken, az Adrián is, még kórházhajókat is, mint az Elektrát és fegyvertelen személyszállító gőzösöket, mint a Dubrovnikot, a Biokovot, a Dániel Ernőt és a Zagrebet előzetes figyelmezetés nélkül megtorpedózták. Ausztria-Magyarországi szövetségesei ezután a maguk részéről ugyanezt a módszert fogják alkalmazni olyképen, hogy 1917. év február elsejétől kezdődőleg Angliát, Praveiaországot és Olaszországot elvágják minden tengeri fogalomtól és evégből egy bizonyos narlati zónán belül minden eszközzel megakadályoznak minden hajózást. — E szándék keresztülvitelében 1917. év február 1-től kezdődolig a "következőkben megjelölt és a mellékelt két térképen látható, Anglia, Franciaország és Olaszország körül tárlati zónákban, valamint a Földközi-tenger keleti résziben minden to-.vábbi nélkül az összes fegyverekkel küzdeni fognak bárminő tengeri forgalommal szemben. 1. Északi zárlati zóna: E területet határolja a hollandi partvidéktől 20 tengeri mértföldnyi távolságban a Terschelling világfító hajóig húzódó volna, a Terschelling világító hajótól Vfairéig húzódó hosszúsági vonal, egy onnan a 62 északi szélességi t-s 0 hosszúsági fokon át 62 északi szélességi 5 fok nyugati hosszúsági pontig húzódó vonal, továbbá a Farocvi déli csúcstól 3 tengeri mértföldnyire délre levő pontig, onnan a 62 északi 10 fok nyugati hosszúsági ponton át 61 északi szélességi 15 nyugati hosszúsági fokig, onnan 57 északi szélességi 20 fok nyugati hosszúsági, majd 47 északi szélességi 20 nyugati hosszúsági, azután 42 északi szélességi 15 nyugati hosszúsági fokon át a 42 északi szélességi fokon keresztül a Cap Finis tervetől 20 tengeri mértföldnyire levő távolságban a spanyol északi partvidék mentén a francia határig húzódó vonal. 2. A Földközi-tengert háborús területnek jelentik ki. A semleges hajózás lisztje nyitva marad a Pt. de Vapignetetől 85 fok 20 perc északi 0 fok keleti szélességi vonalig, valamint a 2 fok nyugati hosszúságnál kezdődő az északafrikai partvidéktől északra és nyugatra fekvő 00 tengeri mértföld szélességű sáv. E tengeridéknek Görögországgal való összekapcsolására 20 tengeri mértföldnyi szélességű sáv vezet a következő vonalaktól északra, illetőleg keletre: 38 fok északi és 6 fok keleti, 38 fok északi és 1 fok keleti, 37 fok északi és 11 fok 30 perc keleti, 34 fok északi és 11 fok 30 perc keleti, 34 fok északi és 22 fok 30 perc keleti pontig. Innen 20 tengeri mértföld szélességű sáv vezet a 22 fok 30 perc keleti szélességi ponttól a görög szuverenitás alá tartozó tengervidékre. Semleges hajók, amelyek ezeken a tengervidékeken hajóznak, ezt saját veszélyükre teszide. Habár történtek óvóintézkedések arra nézve, hogy azok a semleges hajók, amelyek február 1-én e zárlati zónák kikötői közelébe érkeztek, megkíméltessenek, mégis nagyon tanácsos, hogzt minden rendelkezésre álló eszközzel figyelmeztessenek és más irányba irányíttassanak. Semleges hajók, amelyek a zárlati zónákba eső kikötőkben időznek, hasonló biztonságban elhagyhatják még a zárlati zónákat, ha február 5-ike előtt indulnak el e kikötőkből és a legrövidebb úton haladnak a szabad tengervidék felé. Ausztria-Magyarország ezen elhatározását is az a szándék, szülte, hogy hathatós háborús eszközükkel m megrövidítse a harcot és közelebb jusson egy oly békéhez, amelyre nézve ellenségeitől eltérőleg mérsékletéé, semminő megsemmisítő szándéktól nem vezérelt feltételeket vett tervbe, eltelve, mint eddig, ezután is attól a szándéktól hogy a háború végcélja ne legyen hódítás, hanem a maga, valamint a többi államok szabad és biztosított fejlődése. Teljes bizalommal szárazföldi és tengeri haderői bevált bátorsága és derekassága iránt, vezetve és megacélozva annak szükségessége által, hogy az ellenség megsemmisítési akaratát meghiúsásítt. Ausztria-Magyarország és a vele szövetséges hatalmak keserű elszántsággal, de egyúttal azzal a bizonyossággal is lépnek a háború e következő komoly fázisába, hogy az oly eredményekre fog vezetni, amelyek az évekig tartó küzdelmet végleg eldöntik és ezzel az anyagi és véráldozatokat igazolni fogják. Bátorkodom arra kérni, hogy szíveskedjék a fentebbieket kormány tudomására hozni Liliomok és pipacsok. Irta: SZÍNI GYULA. Abdullah ezent életü férfin volt Bagdadban, fia ennyit hallott Íjászéin a hetedig mennyországról, hogy mindig odavágyódott. Ez a sóvárgása annál különösebb volt, mert Abdullah csak huszonnégy török tavaszt ért meg és házasodni készült. Petsig a törökök hite szerint az ember csak halála után jut a hetedik mennyországba. Abdullah azonban olyan buzgón imádkozott, hogy Allah meghallgatta a kérését és megengedte, hogy Abdullah, aki fszent életű férfiú volt, huszonnégy órát vagyis egy egész napot tölthessen el a másvilágon és hogy utána visszatértetlen a földre. Egy este tehát, mmikor Abdulkh elaludt, érte jött egy török angyal — azt mondják, hogy gyönyörű selyemfényű bugyogó volt rajta — és elvitte magával a hetedik vagyis legszebb mennyországba. Lehet, hogy Abdullah mindezt csak álmodta, de hagyjuk meg a jámbor embert hitében. Azt 33 mondja Abdullah, hogy amikor megérkezett a hetedik mennyországba, a nagy fényességtől eleinte nem látott semmit. Emberi szeme csak lassan szokott hozzá a mennybeli dolgokhoz. Is az volt a legfurcsább, hogy úgy, amint látta a dolgokat, nyomban el is felejtette. Csak egy dologra emlékezett később egészen tiztán vissza. Szépséges szép kertben járt, ahol töretlen száron liliomok nyíltak és ugy ragyogtak, mint a gyémánt. A liliomok közt pedig gyerekek játszottak. A gyermekek ezüstbe, aranyba voltak öltöztetve és mindenféle bábuval játszottak. Magul a bábuk te selyemből és egyéb drága szövetekből készültek és a gombjaik apró drágakövek voltak. A liliomokból csodálatos dallamok áradtak és a gyermekek ezekre a dalokra keringőztek. Aztán egy r..á-ik kertbe jutott Abdullah és ott meg csupa piros pipacs nőtt. A pipacsok közt pedig gyerekek játszottak, akik rongyosak voltak és nem volt simmi játékszerük, Cífik a szél lapult néha a pipacsokba és ilyenkor szirmaik szerterepültek. A gyerekek elfogták ezeket a virágszirmokat, labdáztak velük. De néha piros vércsöppek hullottak a virágokból a kezeikre. És a pipacsok nem daloltak, hanem keservesen, búsan nyöszörögtek. Abdallah eleinte nem értette, hogy voltakép mit látott. Megkérdezte tehát a bugyogós angyalt, aki kisérte: — Mondd csak, szeráf, mit jelentenek a gyerekek a zengő liliomok közt és mit jelentenek a gyerekeket nyöszörgő pipacsok közt? Felelte az angyal: — Amazok a gazdug gyerekek, eranzek a szegény gyerekek. — Hát a hetedik mennyországban is van gazdagság és szegénység? kérdezte Abdullah.— Nincs itt sem szegénység, sem gazdagság — felelte az angyal — hanem ezek a gyerekek, akiket itt ütsz, olyanok, akik még csak ezután fognak megszületni. Innen eozvercsen a földre jutnak, Bécs, jan. 31. A Pesti Hírlap tudósítójától. — Ma eato hat órára a bécsi és a külföldi sajtó képviselőit meghívták a külügyminisztériumba, ahol a központi hatalmaknak a semlegesekhez intézett jegyzékét ismertették meg velük a következő magyarázat kíséretében: — A központi hatalmak alapos mérlegelés után végre elhatározták, hogy a háborúnak erélyesen véget vetnek. Minthogy ez békés után nem sikerült, a leghatásosabb eszközökhöz fognak most nyúlni, habár tudják, hogy ezek a rendszabályok a semlegeseket kellemetlenül érintik. Máásrészt azonban a semlegeseket a központi hatalmak ellenségei blokálták és ha most a központi hatalmai rendszabályai nekik kelle-Abdullah, aki házasodásra gondolt, megkérdezte az angyalt: — Mondd csak, szaráf, nwn választhatnék e én ki magamnak a sok közűl egy gyermeket?"*• Arra nincs jogod — felelte az angyal -, hanem választhatsz a között, hogy a gazdag gyermekek közt akarsz-e szétnézni, vagy pedig a szegények közt — Ha tudnám — felelte Abdullah — hogy az én születendő gyermekem szegény vagy gazdag lesz e, akkor tudnám azt is, hogy hová kell mennem. — De azt nem tudhatod előre, Abdullah — mondta a czeráf — és ép ezért jól gondold meg, hogy a liliomok vagy pedig a pipacsok ösvényére akarsz-e térni? — Miért? «» kérdezte Abdullah. « Ha a liliomok közé mégy— felelte az angyal — akkor a földön a gazdag gyerekek mind a te gyermeked pártján lesznek. Ha a pipacsok közé mégy, akkor a szegény emberek gyermekei fogják segíteni a te gyermekedet Erre van az ösvény a liliomok közé, amarra pedig a pipacsok felé. Abdullah ott állt a két ösvény előtt és nem tudott választani De Abdullah elvégre nemcsak istenfélő, hanem ravasz ember is volt, mint a legtöbb bagdadi és igy szólt magában: — Én mindenesetre a gazdag gyermekek közé fogok menni, mert mindig jó a földön, hva az embernek gazdag baráttai vannak. És már menni akart a liliomok felé de féli után megállt és így szólt magában: Az amerikai ngykevfdnek küldött jegyzék külösi kivezetése. Az itteni amerikai nagykövethez azonos szövegű jegyzék intézhetett a következő bevezetéssel, amelyben utalás történik az Egyesült Államok elnöke által e hó 22-én az amerikai szenátushoz intézett üzenetre: alulírott abban a szerencsében részesült, hogy megkapta az e hó 22-én kelt iratot, amelylyel a excellenerája szíveskedett közölni azt azt üzenetet, amelyet az amerikai Egyesült Államok elnök ura ugyanazon a napon az amerikai szenátushoz intézett A cs. és kir. kormány nem mulasztotta el, hogy ezen jelentőségteljes és nagy erkölcsi komolysággal teljes nyilatkozat tartalmát figyelmes mérlegelés tárgyává tegye. Nem ismeri félre azokat a fenkölt célokat, amelyeket az Elnök úr követ, de mindenekelőtt meg kell állapítania, hogy Wilson úrnak a maradandó béke létrehozására irányuló óhajtását már az a visszautasítás is meghiúsította, amelyben Ausztria-Magyarország és szövetségeseinek békeajánlata részesült az ellőségek részéről. Ezenkívül a madridi, berni, hágai, kopenhágai és stockholmi cs. és kir. képviseleti hatóságok utasítást kaptak, hogy e hó 31-én ők is tegyenek hasonló közlést a spanyol, svájci, németalföldi, dániai, norvégiai és svédországi kormányok előtt. A német kormány jegyzékét Legújabb rovatunkban közöljük. A bécsi külügyminisztérium információi